63. zsoltár
Oltalomkeresés a támadókkal szemben
Leginkább az Úr szenvedéséről van szó ebben a zsoltárban (Szt. Ágoston).

Hallgasd meg, Istenem, panaszkodó szavamat,{x}

őrizz meg engem, hogy ellenségeimtől ne kelljen félnem!

A gonoszok cselszövése elől rejts el,{x}

szabadíts meg a gonosztevők dühöngésétől.

Nyelvüket, mint a kardot, jó élesre fenték,{+}

mérgezett nyíl minden szavuk,{x}

hogy rejtekükből leterítsék az ártatlan embert.

Gyorsan röpítik nyilaikat, nem félnek semmitől,{x}

egyre vakmerőbbek gonosz terveik.

Egymást biztatják a gonoszságra, titokban tőrt vetnek,{x}

és azt kérdik: „Ki láthat minket?”

Kiforralták gonosz tervüket,{+}

szándékukat végre is hajtották;{x}

mély titok az ember, örvénylő titok a szíve.

De nyilát kiröpíti Isten,{+}

váratlan csapással rajtuk üt,{x}

és saját nyelvük tőrébe ejti őket.

Akik látják, fejüket csóválják,{x}

és félelem fog el minden embert.

Hirdetik az Úr nagy tetteit,{x}

és műveit megértik.

Az igaz örvend az Úrban, és őbenne bízik,{x}

őbenne dicsekszik minden igaz szívű.

HTML © Juraj Vidéky, László Elek