Áldjátok az Urat, mert jó dicsérni őt,{x}
Istenünknek kedves a dicséret.
Újra fölépíti Jeruzsálemet az Úr,{x}
Izrael szétszórt fiait egybegyűjti.
Meggyógyítja a megtört szívűeket,{x}
és sebeiket bekötözi.
A csillagokat számon tartja,{x}
és nevén szólítja valamennyit.
Nagy a mi Urunk, nagy az ő ereje,{x}
bölcsességének nincs határa.
A szelídeket magához emeli,{x}
de porig alázza a bűnösöket.
Énekeljetek az Úrnak hálaéneket,{x}
muzsikáljatok Istenünknek zengő hárfán.
Ő borítja felhővel az eget,{x}
és ő hullat a földre esőt.
Ő sarjaszt füvet a hegyeken,{x}
és eledelt az ember barmainak.
Ő ad az állatoknak eledelt,{x}
a hollófiaknak is, mikor hozzá sírnak.
Nem a paripák erejében telik kedve;{x}
és nem a harcosok izmaiban leli örömét.
Az istenfélők kedvesek az Úrnak,{x}
azok, akik irgalmában bíznak.
Dicsérd, Jeruzsálem, az Urat,{x}
Istenedet magasztald, Sion!
Mert erőssé tette kapuid zárát,{x}
és fiaidat megáldja benned.
Határaidon ő ad békét,{x}
és jóllakat kövér búzával.
Elküldi szavát a földre,{x}
gyorsan fut az ő igéje.
Gyapjúként teríti szét a havat,{x}
és mint a hamut, úgy szórja a zúzmarát.
Jegét hullatja, mint a morzsát;{x}
ki bírná elviselni annak hidegét?
De kibocsátja igéjét, és szétolvasztja mindezt,{x}
lehelete ráfúj, és a vizek árja zúg.
Igéjét Jákobnak hirdeti,{x}
törvényét és végzéseit Izrael népének.
Egyetlen néppel sem bánt így,{x}
végzéseit nem fedte fel senki másnak!
HTML © Juraj Vidéky, László Elek