65. zsoltár
Hálaáldozati himnusz
Az Úr feltámadásáról és a nemzetek megtéréséről (Hesychius).
I.

Ujjongjatok az Úrnak, minden földek,{+}

zengjetek nevének dicséretet,{x}

dicsérjétek dicsőségét.

Mondjátok Istennek: „Csodálatosak a te műveid,{x}

nagy erőd miatt hízelegnek ellenségeid.

Az egész föld téged imádjon és magasztaljon,{x}

nevedet énekkel dicsérje!”

Jöjjetek, és lássátok Isten műveit,{x}

csodálatos, amit az emberekkel végbevitt.

Kiszárította a tengert,{+}

gyalogszerrel keltek át a vízen,{x}

ezért örvendünk színe előtt.

Hatalommal uralkodik örökké,{+}

szeme vigyázza a nemzeteket:{x}

nehogy a lázadók elbízzák magukat.

Áldjátok Istenünket, nemzetek,{x}

dicsőségéről zengjetek éneket!

Életet ajándékozott nekünk,{x}

és lábunkat nem hagyta botlani.

Minket, Isten, igazán próbára tettél,{x}

tűzzel tisztítottál, mint ezüstöt szokás.

Vadfogó hálóba tereltél bennünket,{x}

hátunkra súlyos terhet raktál.

Embereket ültettél nyakunkra,{+}

tűzön és vízen kellett átgázolnunk,{x}

míg végül is enyhülést engedtél.

II.

Égőáldozattal lépek be házadba:{x}

teljesítem néked fogadalmam,

amelyet ajkam fogadott,{x}

és szám megígért szorongatásom napján.

Kövér égőáldozatot hozok, kosokat égetek,{x}

bikákat és bakokat adok áldozatul.

Istenfélők, jertek mind,{+}

figyeljetek, mert elbeszélem,{x}

mi mindent tett velem az Isten.

Ajkam hozzá kiáltott,{x}

s nyelvem máris magasztalhatta őt.

Hogyha gonoszra hajolt volna szívem,{x}

nem hallgatott volna meg az Úr.

Ám Isten engem meghallgatott,{x}

könyörgő szavamra ráfigyelt.

Áldott legyen az Isten, aki nem vetette el imámat,{x}

s nem vonta meg tőlem irgalmát.

HTML © Juraj Vidéky, László Elek