93. zsoltár
Az Úr megvédi az igazat
Az Úr megtorol minden bűnt: az Úr nem bűnös életre hívott bennünket, hanem szentségre (1 Tessz 4, 6. 7).
I.

Uram, számonkérés Istene,{x}

számonkérés Istene, jelenj meg ragyogva!

Kelj fel, ki a földet megítéled,{x}

fizess meg a gőgösöknek!

A gonoszok, Uram, meddig,{x}

meddig ujjonghatnak még a gonoszok?

Fecsegnek és hangoskodnak,{x}

és kérkednek a gonosztevők!

Uram, megalázzák népedet,{x}

sanyargatják örökségedet.

Özvegyet és jövevényt megölnek,{x}

és árvákat legyilkolnak.

Azt mondják: „Ezt nem látja az Úr,{x}

ezt nem veszi észre Jákob Istene.”

Értsétek meg végre, ti balgák a nép között,{x}

ti esztelenek, mikor tértek észre?

Aki fület teremtett, az ne hallana,{x}

és aki formálta szemünket, az ne látna?

Aki népeket fenyít, az ne büntetne,{x}

ő, aki bölcsességre oktatja az embert?

Ismeri az Úr az ember gondolatait,{x}

hogy azok hiábavalók.

II.

Boldog ember, akit te oktatsz, Uram,{x}

akit törvényedre megtanítasz,

hogy nehéz napjaiban enyhülést találjon,{x}

amíg a gonosznak megássák a sírt.

Mert népét az Úr nem taszítja el,{x}

nem hagyja el örökségét.

Mert igazságos lesz az ítélet,{x}

és azt követi minden igaz szívű.

A gonoszoktól ki véd meg engem,{x}

a gonosztevőkkel szemben ki áll mellém?

Mert ha az Úr nem siet segítségemre,{x}

talán az örök csend helye volna már lakásom.

Ha azt mondtam: „Már inog a lábam!”,{x}

szereteted fenntartott, Uram.

Ha megtelik szívem aggodalommal,{x}

vigasztalásod felüdíti lelkemet.

Vajon a gonoszság ítélőszékével vagy szövetségben,{x}

mely a törvény látszatával gyötrelmet teremt?

Ők az igaz életére törnek,{x}

és az ártatlan vért elítélik.

De nekem az Úr erős váram,{x}

menedékem sziklája az Isten,

aki ellenük fordítja gaztetteiket;{+}

saját gonoszságuk pusztítja el őket,{x}

elpusztítja őket az Úr, a mi Istenünk!

HTML © Juraj Vidéky, László Elek