Örvendjetek Istennek, a mi segítőnknek,{x}
ujjongjatok Jákob Istenének!
Csendüljön a zsoltár, hozzatok dobot,{x}
és lágy hangú hárfát citerával!
Fújjátok meg a harsonát újholdkor,{x}
és holdtöltekor, a mi nagy ünnepünkön!
Izraelben ez a törvény,{x}
ezt így rendelte Jákob Istene.
Ő hagyta meg ezt Józsefnek,{x}
amikor Egyiptom földjéről kivonult.
Beszédet hallottam, amit nem ismertem:{+}
„Válláról levettem a terhet,{x}
keze megszabadult a kosártól.
Gyötrelmedben segítségül hívtál,
és megszabadítottalak,{+}
a vihar leple mögül meghallgattalak,{x}
próbára tettelek Meriba vizénél.
Népem, hallgass rám, hadd intselek,{x}
Izrael, bárcsak figyelnél szavamra:
Ne legyen soha más istened,{x}
ne imádj soha idegen istent!
Mert én vagyok a te Urad, Istened,{+}
aki kivezetett téged Egyiptomból,{x}
csak nyisd ki szádat, és én betöltöm.
De népem nem hallgatta meg szavamat,{x}
és nem figyelt rám Izrael.
Szívük keménységére hagytam őket,{x}
járjanak csak kedvteléseik szerint.
Bárcsak hallgatna rám népem,{x}
és Izrael követné utaimat,
ellenségeit hamarosan megaláznám,{x}
és gyötrőire emelném kezemet.
Akik gyűlölik az Urat, meghódolnának neki,{x}
és sorsuk örökké tartana.
Népemet pedig a búza legjavából táplálnám,{x}
és jóllakatnám őket mézzel a sziklából.”
HTML © Juraj Vidéky, László Elek