45. zsoltár
Isten a mi menedékünk, a mi erős várunk
Emmánuel lesz a neve. Ez azt jelenti: „Velünk az Isten” (Mt 1, 23).

Isten a mi menedékünk, a mi erős várunk,{x}

biztos segítségünk, amikor

szorongatnak minket.

Nem félünk ezért, ha a föld háborog,{x}

és ha a hegyek a tengerbe zuhannak.

Hadd zúgjanak és áradjanak vizei,{x}

hadd rengjenek viharától a bércek!

Csörgedező patakok vidítják Isten városát,{x}

a Magasságbelinek szentséges lakhelyét.

Nem fog megrendülni, mert Isten lakik benne,{x}

Isten oltalmazza már kora hajnalban.

Nemzetek tomboltak, országok inogtak;{x}

az Úr mennydörgő szózatától megrettent a föld.

Velünk van a Seregek Ura,{x}

a mi menedékünk Jákob Istene.

Jöjjetek, és lássátok az Úr tetteit,{x}

a csodákat, melyeket a földön végbevitt.

Elnémítja a hadakat szerte a világon:{+}

összetör íjat, lándzsát összezúz,{x}

a pajzsokat tűzben elégeti.

„Legyen elég, és lássátok be: az Isten én vagyok;{x}

fölséges a nemzetek közt, fölséges a földön.”

Velünk van a Seregek Ura,{x}

a mi menedékünk Jákob Istene.

HTML © Juraj Vidéky, László Elek