30. zsoltár, 2-17. 20-25
30. zsoltár, 2-6
Üldözött ember bizakodó imádsága
Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet (Lk 23, 46).
I.

Te vagy, Uram, én reményem,{+}

ne hagyj soha szégyent érnem,{x}

igazságodban szabadíts meg engem!

Fordítsd felém füledet,{x}

siess, Uram, ments meg engem!

Te légy oltalmazó kősziklám,

és megerősített házam,{x}

hogy megszabadíts engem!

Erősségem és menedékem valóban te vagy,{x}

neved miatt vezess és irányíts engem!

Kiszabadítasz a hálóból,

amit titkon vetettek nekem,{x}

mivel te vagy az én erősségem!

Uram, kezedbe ajánlom lelkemet;{x}

megváltottál engem, hűséges Istenem!

Te utálod a hazug bálványok tisztelőit,{x}

én azonban az Úrban remélek!

Ujjongok és örvendezem jóságod miatt,{x}

mert tekintetre méltattad alázatosságomat.

Ismered lelkem gyötrődéseit,{+}

nem adtál ellenségeim kezébe,{x}

lábamat tágas helyre állítottad.

II.

Szorongatnak, Uram, könyörülj rajtam,{+}

szemem a bánattól elhomályosult,{x}

sorvadozik testem-lelkem.

Életem már elernyed a kíntól,{x}

sóhajtozásban fogynak el éveim.

Erőm megtört a nyomorúságban,{x}

csontjaim is sorvadoznak.

Gyalázattá lettem minden ellenségem előtt,{+}

szomszédaim és ismerőseim félnek tőlem,{x}

ha meglátnak az utcán, elkerülnek.

Szívükben elfelednek, mintha meghaltam volna,{x}

olyanná lettem, mint az összetört edény.

Sokak gyalázkodó szavát hallom;{x}

rettegés vesz körül engem,

mert ezek összefognak ellenem,{x}

azon tanakodnak, hogy életemet kioltsák.

Én pedig benned remélek, Uram,{+}

azt mondtam: „Te vagy Istenem,{x}

kezedben van a sorsom.”

Ragadj ki az ellenség kezéből,{x}

és azoktól, akik üldöznek engem.

Szolgád fölé ragyogtasd fel arcodat,{x}

irgalmasságodban szabadíts meg engem!

III.

Mily nagy a te jóságod, Uram,{x}

amelyet a téged félőknek tartogatsz,

amelyet azoknak készítettél, akik benned bíznak,{x}

minden ember szeme láttára.

Arcod védő árnyékában rejted el őket{x}

az emberek zaklatása elől.

Sátradban adsz nekik biztos helyet,{x}

a gonosz nyelvektől távol.

Legyen áldott az Úr,{x}

aki csodás szeretettel véd meg erős városában.

Én pedig ijedtemben már azt mondtam:{x}

„Szemed elől elvetettél engem!”

De te meghallgattad könyörgő szavamat,{x}

amikor hozzád kiáltottam.

Szeressétek az Urat, ti, összes szentjei,{+}

a hűségeseket megvédi az Úr,{x}

de bőven megfizet a gőgösöknek.

Legyetek bátrak, és erősödjék szívetek,{x}

mind, akik az Úrban reménykedtek.

HTML © Juraj Vidéky, László Elek