104. zsoltár
Az Úr hűséges marad ígéreteihez
Az apostolok hirdetik a nemzeteknek, hogy eljövetelekor Isten milyen csodatetteket visz végbe (Szt. Atanáz).
I.

Adjatok hálát az Úrnak, és hívjátok segítségül nevét,{x}

hirdessétek nagy tetteit a nemzetek között.

Énekeljetek és zengjetek zsoltárt neki,{x}

emlegessétek minden csodáját.

Dicsekedjetek szent nevével,{x}

az Urat kereső szívek örvendezzenek.

Keressétek az Urat és hatalmas erejét,{x}

keressétek arcát szüntelen.

Emlékezzetek csodatetteire, melyeket végbevitt,{x}

és ajkáról elhangzó csodás döntéseire,

ti, Ábrahámnak, az ő szolgájának ivadékai,{x}

választottjának, Jákobnak fiai.

Ő az Úr, a mi Istenünk,{x}

ő ítéli meg az egész földet.

Örökké emlékezik szövetségére,{x}

ezernyi nemzedéknek adott igéjére:

az Ábrahámmal kötött szövetségre,{x}

Izsáknak tett esküjére.

Ezt hagyta végzésül Jákobnak,{x}

és Izraelnek örök szövetségül.

Így szólt: „Kánaán földjét neked adom,{x}

az lesz kimért örökrészed.”

Amikor még csekély számban voltak,{x}

és kevesen éltek ott mint jövevények,

nemzettől nemzetig vándoroltak,{x}

egyik országtól a másik népig,

nem engedte, hogy bárki is elnyomja őket;{x}

királyokat fenyített meg miattuk:

„Ne bántsátok fölkentjeimet,{x}

prófétáimnak ne ártsatok!”

II.

Aztán az országra éhséget bocsátott,{x}

és elpusztított minden falat kenyeret.

De elküldött előttük egy férfit,{x}

Józsefet, akit rabszolgának adtak el.

Lábát rabbilincsbe verték,{x}

nyakát vasba szorították,

amíg be nem teljesedett, amit mondott,{x}

és az Úr igéje igazolta őt.

A király üzent, és feloldotta,{x}

a népek fejedelme kiszabadította.

Házának urává tette őt,{x}

egész vagyonának intézőjévé,

hogy tetszése szerint vezesse népe nagyjait,{x}

és bölcsességre tanítsa véneit.

III.

Akkor költözött Egyiptomba Izrael,{x}

és Kám földjén Jákob így lett jövevény.

Az Úr itt nagyon megsokasította népét,{x}

ellenségeinél erősebbé tette.

De megfordította azok szívét,{+}

így népét meggyűlölték,{x}

és álnokul bántak szolgáival.

Akkor elküldte szolgáját, Mózest,{x}

és Áront, akit kiválasztott.

Szavuk által csodás jeleket vitt végbe,{x}

csodákat művelt Kám földjén.

Sötétséget küldött, és éjt borított rájuk,{x}

szavainak mégis ellenálltak.

Akkor a vizeiket vérré változtatta,{x}

halaikat kipusztította.

Békák hemzsegtek földjükön,{x}

még a fejedelmi palotákban is.

Szavára bögölyök rajzottak elő,{x}

és szúnyogok lepték el határukat.

Eső helyett jégzivatart küldött rájuk,{x}

és földjükre emésztő tüzet.

Elverte szőlőjüket és fügefáikat,{x}

határaikban a fákat összetörte.

Szavára előtűnt a sáska,{x}

és megszámlálhatatlan sok rovar.

Országuk minden füvét lelegelték,{x}

földjük minden termését felfalták.

Országukban minden elsőszülöttet megölt,{x}

minden zsengéjét a férfinemnek.

Kivezette őket arannyal, ezüsttel megrakottan,{x}

és a törzsek között egy sem volt beteg.

Egyiptom ujjongott távozásukon,{x}

mert rájuk nehezedett a tőlük való félelem.

Oltalmul felhőt borított rájuk,{x}

és tüzet küldött, hogy világítson nekik éjjel.

Kérésükre fürjek jöttek,{x}

és jóllakatta őket mennyei kenyérrel.

Megnyitotta a sziklát, és ömlött a víz,{x}

folyamok áradtak a sivatagban.

Mert szent ígéretéről megemlékezett,{x}

amelyet szolgájának, Ábrahámnak tett.

Örvendezés között vezette ki népét,{x}

és választottjait ujjongás között.

A nemzetek országait nekik adta,{x}

a népek munkájának gyümölcsét ők örökölték,

hogy megtartsák törvényeit,{x}

és teljesítsék parancsait.

HTML © Juraj Vidéky, László Elek