73. zsoltár
Kesergés a templom pusztulásán
Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet! (Mt 10, 28)
I.

Miért vetettél el végleg, Istenünk,{x}

és legelőd nyája ellen miért lángol haragod?

Emlékezzél meg közösségedről,{x}

amely kezdettől fogva birtokod.

Gondolj örökségedre, a népre, amelyet megváltottál,{x}

és Sion hegyére, amely lakóhelyed.

Irányítsd lépteidet az örök romokhoz:{x}

szentélyedben mindent letarolt az ellenség.

Közösséged helyén ordítoznak, akik gyűlölnek téged,{x}

és győzelmük jeléül kitűzték zászlóikat.

Olyanok, mint akik magasan villogtatják fejszéjüket{x}

a sűrű erdőben.

A veretes kapuknak nekiestek,{x}

és fejszével, baltával ledöntötték.

Szentélyedet lángba borították,{x}

porig alázták neved hajlékát.

Szívükben azt mondták:{+}

„Pusztítsuk el egyszerre őket!”,{x}

és Isten közösségeit földünkön fölégették.

Jeleinket nem láthatjuk, prófétáink nincsenek,{x}

és nincs közöttünk, aki tudná, mindez meddig tart még.

Istenünk, meddig gyalázhat még az ellenség,{x}

nem szűnik meg ellenfelünk nevedet gyalázni?

Miért húzod vissza jobbodat,{x}

miért nézed ezt ölbe tett kézzel?

Mégiscsak Isten a királyunk kezdettől fogva,{x}

a földön szabadulást csak ő szerez.

II.

Hatalmaddal széthasítottad a tengert,{x}

a vízi szörnyek fejét összetörted.

A Leviatán fejét is szétzúztad,{x}

prédául adtad a tenger szörnyeinek.

Te fakasztasz forrást, patakot,{x}

kiszárítasz bővizű folyókat.

Tied a nappal, és tied az éjszaka,{x}

a csillagokat és a napot te formáltad.

Te jelölted ki a föld határait,{x}

a nyár és a tél is a te alkotásod.

Emlékezz arra,{+}

az ellenség hogyan gyalázta az Urat,{x}

egy balga nép megvetette nevedet.

Ne add vadak prédájára a benned bízók lelkét,{x}

és szegényeidről ne feledkezzél el végleg!

Tekints szövetségedre,{x}

földünk minden zuga tele van az erőszak sátraival.

Ne távozzék szégyennel a megalázott,{x}

a szegény és szerencsétlen áldja nevedet!

Kelj fel, Istenünk, védd meg ügyedet,{+}

emlékezz csak a gyalázatokra,{x}

amelyekkel a balga káromol naphosszat téged.

Ne feledd el ellenségeidnek hangját{x}

és gyalázóid egyre erősödő zajongását!

HTML © Juraj Vidéky, László Elek