102. zsoltár
I.
Az irgalmas Isten dicsérete
Istenünk irgalmából eljött hozzánk felkelő Napunk a magasságból (vö. Lk 1, 78).

Áldjad, lelkem, az Urat,{x}

egész bensőm az ő szent nevét áldja!

Áldjad, lelkem, az Urat,{x}

és ne feledd el, hogy veled mennyi jót tett!

Ő megbocsátja minden bűnödet,{x}

és minden betegségedet meggyógyítja.

Életedet megváltja a sírtól,{x}

szeretetével és könyörületével meg is koronáz.

Egész életedet elhalmozza javakkal,{x}

és megújul ifjúságod, mint a sasoké.

Az Úr igazságot szolgáltat,{x}

és minden elnyomottnak megvédi jogát.

Mózessel megismertette útjait,{x}

és Izrael fiaival nagy csodáit.

II.

Könyörületes az Úr, és jóságos,{x}

hosszan tűrő és nagy irgalmú.

Nem pöröl velünk szüntelen,{x}

és haragja nem tart örökké.

Nem bűneink szerint bánik velünk,{x}

és nem gonoszságunk szerint fizet vissza.

Mert amilyen messze van az ég a földtől,{x}

olyan nagy a szeretete az őt félők iránt.

És amilyen távol van napkelet napnyugattól,{x}

olyan messzire veti el vétkeinket.

És ahogyan az atya megkönyörül fiain,{x}

úgy könyörül az Úr azokon, akik félik őt.

II.

Ő jól tudja, hogy miből formált,{x}

nem felejti, hogy csak por vagyunk.

Az ember napjai olyanok, mint a fű,{x}

virul, mint a mező virága;

de egy kis szellő, s már vége van,{x}

a helyét sem ismerik többé.

III.

Az Úr szeretete mindörökké az istenfélőkkel van,{x}

és igazsága még unokáikkal is.

Azokkal, akik szövetségét híven őrzik,{x}

és hűségesen teljesítik parancsait.

Az Úr a mennyben állította fel trónját,{x}

királyi hatalmával uralkodik a mindenségen.

Áldjátok az Urat, ti, angyalok,{+}

ti, hatalmasok, akik teljesítitek parancsát,{x}

és hallgattok intő szavára.

Áldjátok az Urat, ti, mennyei erők,{x}

szolgái, kik akaratát teljesítitek.

Áldjátok az Urat mind, ti, kezének művei,{+}

mindenütt, ahol uralkodik.{x}

Áldjad, lelkem, az Urat!

HTML © Juraj Vidéky, László Elek