Kantikum – {r}Dán 3, 26. 27. 29. 34-41{/r}
Azariás imája a tüzes kemencében
Tartsatok bűnbánatot, és térjetek meg, hogy bűneitek bocsánatot nyerjenek ({r}ApCsel 3, 19{/r}).

Áldott vagy, Urunk, atyáink Istene,{x}

neved dicső és magasztalásra méltó mindörökké.

Te mindenben igazságos vagy,{x}

amit csak velünk tettél,

mert vétkeztünk, gonoszat tettünk, eltávoztunk tőled,{x}

bizony, súlyosan vétkeztünk.

Nevedre kérünk, ne vess el végleg minket,{x}

és ne semmisítsd meg szövetségedet!

Ne vond meg tőlünk irgalmadat,{+}

kedveltedért, Ábrahámért,{x}

szolgádért, Izsákért, és szentedért, Jákobért,

akikhez szóltál, és sok ivadékot ígértél nekik,{+}

annyit, mint égen a csillag,{x}

vagy mint föveny a tengerparton.

És most minden népnél kisebbek vagyunk,{x}

megaláztatásban van részünk az egész földön, bűneink miatt!

Ma fejedelmünk sincs nekünk,{x}

vezérünk, prófétánk, áldozatunk sincs már,

nincs étel-, ital- és hálaáldozat,{x}

nincs hely a zsengeáldozatok számára előtted, ahol irgalmadat megnyerhetnénk.

De fogadd el megtört szívünket és megalázott lelkünket;{+}

mintha kosok és bikák égőáldozata vagy ezernyi hízott bárány áldozata lenne,{x}

ma olyan legyen áldozatunk színed előtt!

Fogadd kedvesen,{x}

hiszen akik benned bíznak,

meg nem szégyenülnek!

És most teljes szívünkből követünk téged,{x}

félve tisztelünk, és keressük arcodat.