74. zsoltár
Az Úr a legfőbb bíró
Hatalmasokat ledöntött a trónról, és alázatosakat felmagasztalt (Lk 1, 52).

Magasztalunk téged, Istenünk,{+}

magasztalunk, és nevedet szólítjuk:{x}

elbeszéljük csodatetteidet.

„Majd ha jónak látom,{x}

igaz ítéletet tartok.

Remeghet a föld és minden lakója:{x}

oszlopainak szilárd alapot vetettem!”

A dicsekvőknek azt mondom: „Hagyjátok a dicsekvést!”{x}

A bűnösöknek: „Fejeteket ne hordjátok kevélyen!”

Fejeteket ne hordjátok fönn kevélyen,{x}

ne beszéljetek vakmerően, gőgösen.

Mert nem Keletről és nem Nyugatról,{x}

nem is a sivatag vagy a hegyek felől jön a segítség.

Hiszen Isten a bíró:{x}

az egyiket megalázza, a másikat felmagasztalja.

Kehely van az Úr kezében,{x}

tele habzó, fűszeres borral.

Ezt nyújtja oda;{+}

utolsó cseppig ki kell üríteniük,{x}

meg kell inniuk a föld bűnöseinek.

Én pedig szüntelen ujjongok,{x}

Jákob Istenének énekelek.

Minden gonosznak letöröm hatalmát,{x}

az igaz meg fölemelheti fejét.

HTML © Juraj Vidéky, László Elek