Téged illet, Isten, Sion hegyén a dicsérő ének,{x}
neked teljesítik Jeruzsálemben
a fogadalmakat.
Mivel te meghallgatod az imát,{x}
hozzád viszi bűne terhét minden ember.
Terheljenek bár gonosz tetteink,{x}
eltörlöd azokat irgalmasan.
Boldog, akit kiválasztasz, és magadhoz emelsz,{x}
hogy csarnokodban élhesse életét.
Ó, hadd telhessünk el házad javaival,{x}
templomod szentségével!
Mivel igaz vagy, csodákat művelsz,{+}
s úgy hallgatsz meg minket, szabadító Istenünk,{x}
minden földhatárnak
és messzi tengernek reménye!
Erőddel szilárd hegyeket emelsz,{x}
hatalommal övezed derekad.
Megzabolázod a tenger harsogását,
mennydörgő hullámait{x}
és a népek háborgását.
Csodajeleidet félik, akik a föld határain laknak:{x}
Keletnek és Nyugatnak te vagy öröme.
Meglátogatod a földet, és megöntözöd,{x}
elhalmozod áldásoddal.
Az egek csatornáit megtöltöd vízzel;{+}
gabonát nevelsz az embernek,{x}
és termékennyé teszed a földet.
Barázdáit megöntözöd, rögeit elboronálod,{x}
záporokkal porhanyítod, s termését megáldod.
Az esztendőt áldásoddal koronázod,{x}
s lábad nyomán elárad a bőség.
Vízzel töltekeznek a szomjas legelők,{x}
és ujjonganak körös-körül a halmok.
A réteket nyájak lepik el,{+}
a völgyekben gabona hullámzik;{x}
minden ujjong, és dalol színed előtt.
HTML © Juraj Vidéky, László Elek