2023. március 26.

Nagyböjt 5. vasárnapja
1. zsoltáros hét

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen.

HIMNUSZ

Megszentelt régi szép szokás

a böjti megtartóztatás;

tartsuk meg újra gondosan,

mi negyven napra szabva van.

Mózes és a szent látnokok

példája már elénk ragyog,

s Krisztus, ki Úr minden fölött,

magára vett ily böjtidőt.

Kímélőn szóljon hát szavunk,

legyen szegényebb asztalunk,

ne győzzön pajzán tréfaság,

se álmos, tétlen lustaság.

Kerüljünk minden vétkeset,

szívünket rossz ne rontsa meg,

ellenség hogyha megkísért,

hitünk a csapdát zúzza szét.

Boldog Háromság, add meg ezt,

osztatlan Egység, tedd meg ezt,

nekünk az üdvös böjtidő

legyen sok jót gyümölcsöző. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Urunk keresztje az élet fájának bizonyult.
1. zsoltár
Az ember kétféle útja
Boldogok, akik Krisztus keresztjében bíztak, és a keresztség vizében megfürödtek (Egy II. századbeli szerző).

Boldog ember, aki gonoszok tanácsát nem követi, †

bűnösök útján nem jár, *

csúfolkodók körében nem foglal helyet,

de örömét leli az Úr törvényében, *

s éjjel-nappal róla elmélkedik.

Olyan ő, mint a fa dús vizű patak partján, *

mely idejében meghozza gyümölcsét,

levele nem fonnyad; *

minden munkáját szerencse kíséri.

Nem így az istentelen, nem így, *

hanem mint a por, melyet szétszór a szél.

Nem állnak meg ítéletkor a gonoszok, *

sem a bűnösök az igazak közösségében.

Mert ismeri az Úr az igazak útját; *

de a gonoszok útja pusztulásba visz.

Ant. Urunk keresztje az élet fájának bizonyult.
2. ant. Királyommá magam tettem őt a Sionon.
2. zsoltár
A diadalmas Messiás király
Valóban összefogtak fölkent szolgád, Jézus ellen (Apcsel 4, 27).

Miért zúgnak a nemzetek, *

miért szőnek hiú terveket a népek?

Fölkelnek a föld királyai, †

összeesküsznek nagyjai *

az Úr ellen és Fölkentje ellen:

„Bilincsüket törjük le magunkról, *

igájukat rázzuk le nyakunkról!”

A Mennybenlakó csak mosolyog rajtuk, *

az Úr kineveti őket.

De haragjában egyszer majd rájuk rivall, *

dörgő szava rémületbe ejti őket:

„Királyommá magam tettem őt *

szent hegyemen, a Sion hegyén!”

Az Úr végzését hirdetem: †

ő szólt hozzám: „Fiam vagy nekem, *

ma adtam neked életet.

Csak kérd, és örökségül neked adom a népeket, *

tulajdonod lesz a föld minden határa.

Vasvesszővel verheted őket, *

és mint a cserépedényt, összetörheted.”

Nos, királyok, bölcsek legyetek, *

ti, föld bírái, értsetek belőle:

Szolgáljatok az Úrnak félelemmel, *

remegő szívetek ujjongjon előtte!

Csókoljátok lábát rettegéssel, †

hogy haragjától el ne vesszetek, *

ha egyszer haragja lángra lobban.

Üdv és boldogság azoknak, *

akik oltalmában bízva élnek!

Ant. Királyommá magam tettem őt a Sionon.
3. ant. Te védelmező pajzsom vagy, Uram, aki fejemet fölemeled.
3. zsoltár
Az Úr az én védelmezőm
Elszenderült, álomba merült, de feltámadt, mert az Úr oltalmazta őt (Szt. Iréneusz).

Uram, mily sokan vannak, akik szorongatnak, *

mily sokan támadnak ellenem.

Sokan mondogatják rólam: *

„Nincs menedéke Istennél!”

De te, Uram, védelmező pajzsom vagy, *

és dicsőségem, mert fejemet fölemeled.

Hangos szóval az Úrhoz kiáltok, *

és ő meghallgat engem szent hegyéről.

Nyugovóra térek, és elalszom, *

de fölkelek újra, mert az Úr a gyámolítóm.

Körülvehet ezernyi nép, nem félek, *

kelj fel, Uram, ments meg engem, Istenem!

Te minden ellenségemet arcul vered, *

a gonoszok fogát kitöröd.

Uram, tebenned van üdvösségünk, *

áldásod legyen népeden!

Ant. Te védelmező pajzsom vagy, Uram, aki fejemet fölemeled.

Aki megtartja tanításomat,

Nem ízleli meg a halált örökre.

ELSŐ OLVASMÁNY

Kezdődik a Zsidókhoz írt levél

1, 1 – 2, 4

Krisztus kiválóbb az angyaloknál, mert ő a mindenség örököse

Azelőtt Isten a próféták útján több alkalommal és többféle módon szólt őseinkhez. Ebben a végső korszakban a Fia által beszélt hozzánk, akit a mindenség örökösévé tett, hiszen a világot is általa teremtette. Mint dicsőségének kisugárzása és lényegének képmása, ő tartja fenn hathatós szavával a mindenséget. Miután megváltott minket a bűntől, helyet foglalt az isteni Fölség jobbján, s annyival kiválóbb az angyaloknál, amennyivel különb nevet örökölt náluk.

Vajon melyik angyalnak mondta valaha: „A Fiam vagy, ma szültelek”? Vagy: „Én Atyja leszek, ő meg a Fiam.” Ám amikor Elsőszülöttét bevezeti a világba, ezt mondja: „Imádja őt Isten minden angyala.”

Az angyalokról így beszél: „Angyalaival úgy rendelkezik, mint a széllel, szolgáival, mint a tüzes villámokkal.” A Fiához ellenben e szavakkal fordul: „Isten, trónod áll örökre, királyi pálcád igazság vesszője. Az igazságot szereted, a gonoszságot gyűlölöd, azért kent föl Isten, a te Istened, a vigasság olajával minden társad felett.” Továbbá: „Kezdetben, Uram, te teremtetted a földet, az ég is a te kezed munkája. Ezek elmúlnak, de te nem múlsz el soha, mindenek elavulnak, mint valami ruha. Akár a köntöst, úgy göngyölöd össze őket, s mint a ruha, úgy változnak meg. Ám te ugyanaz vagy, és esztendeid nem érnek véget.” Ugyan melyik angyalnak mondta valaha: „Jobbom felől foglalj helyet, és lábad alá teszem zsámolyul minden ellenségedet.” Nemde ők mind szolgáló lelkek? Azok szolgálatára vannak rendelve, akik majd öröklik az üdvösséget.

Ezért, amit hallottunk, azt teljes odaadással meg kell tartanunk, hogy a célt el ne tévesszük. Ha ugyanis már az angyaloktól meghirdetett tanítás annyira kötelező volt, hogy minden törvényszegés és engedetlenség elvette méltó büntetését, hogyan menekülhetnénk meg mi, ha semmibe vesszük azt a mérhetetlen üdvösséget, amelyet először az Úr hirdetett, azután a fültanúk megszilárdítottak köztetek, az Isten pedig különféle jelekkel, hatalmas csodákkal és a Szentlélek tetszése szerint osztogatott adományokkal igaznak bizonyított.

VÁLASZOS ÉNEK

Vö. Zsid 1, 3; 12, 2

Jézus Krisztus az Atya dicsőségének kisugárzása és lényegének képmása, ő tartja fenn hathatós szavával a mindenséget, megváltott minket a bűntől, * Most helyet foglal az isteni Fölség jobbján.

Hitünk szerzője a reá váró öröm helyett elszenvedte a keresztet. * Most helyet foglal.

MÁSODIK OLVASMÁNY

Szent Atanáz püspök húsvéti leveleiből

(Ep. 14, 1-2: PG 26, 1419-1420)

Az Úr ünnepét nem szavakkal, hanem tettekkel ünnepeljük

Nagyon közel van már hozzánk az Ige, aki értünk tett mindent, a mi Urunk, Jézus Krisztus, aki megígérte, hogy majd állandóan velünk marad. Ezért mondja hangos szóval: Íme, én veletek vagyok mindennap a világ végéig. Ahogyan ő a jó pásztor, a főpap, az út és az ajtó, és így mindenünk lett, ugyanígy nyilvánvaló, hogy ő lett az ünnepi lakománk és ünnepi örömünk is, amint az Apostol is mondja: Húsvéti Bárányunkat, Krisztust, feláldozták, akire vártunk. Ő fényt derít a Zsoltáros szavára is, aki így beszél: Istenem, ujjongó örömöm, ments meg azoktól, akik leskelődnek körülöttem. Ez az igazi ujjongó öröm, ez a valódi ünnep: mert ez a bűnnek az eltörlése. Hogy pedig valaki ide eljuthasson, ahhoz erkölcsi tisztaságra van szüksége, és arra, hogy lelke mélyén csendben elmélkedjék Isten félelmében.

A szentek, amíg csak éltek, úgy örvendeztek, mintha állandó ünnepet ültek volna. Egyikük, Szent Dávid, éjszaka nem egyszer, hanem hétszer kelt fel, és könyörgéseivel engesztelte Istent. Másikuk, Mózes, himnuszt énekelt örömében, és dicsőítő éneket dalolt, mert sikerült legyőzni a fáraót és mindazokat, akik rabszolgamunkákkal sanyargatták a zsidókat. Ismét mások szüntelen boldog örömmel végezték szent szolgálatukat, mint a nagy Sámuel és Szent Illés. Ők erkölcsi életükben valóban megszabadultak a bűntől, és most ünnepelnek a mennyországban. Örömmel szemlélik hajdani vándorlásukat, amikor még homályban jártak, és már világosan meg tudják különböztetni az előképtől a beteljesedést.

Hát mi, akik most ünneplünk, milyen útra induljunk? S ehhez az ünnephez közeledve kit válasszunk vezetőnknek? Senki mást, szeretett testvéreim, csak azt, akit ti magatok is velem együtt Urunknak vallotok, Jézus Krisztust, aki így szólt: Én vagyok az út. Ő az – amint Szent János mondja –, aki elveszi a világ bűnét; ő tisztítja meg lelkünket, amint ezt valahol Jeremiás próféta mondja: Álljatok az utakra, és nézzétek, kérdezősködjetek, hogy melyik a jó út, és azon majd megtaláljátok lelketek jobbulását.

Régen a bakok vére és a bikák hamva, amit a bűnösökre hintettek, csak arra volt jó, hogy a testet tisztítsa meg; most Isten Igéjének kegyelme által mindenki egészen megtisztul; ha most őt követjük, lehetővé válik számunkra, hogy már itt, a mennyei Jeruzsálem előcsarnokában azt az örök ünnepet előre ízlelgessük. A szent apostolok, akik az Üdvözítőt vezérükként követték, akkor is, most is ennek a kegyelemnek tanítómesterei, azt mondták ugyanis: Nézd, mi mindenünket elhagytuk, és követtünk téged. Tudniillik mi követjük az Urat, és az Úr napját nemcsak szóval, hanem tettekkel ünnepeljük.

VÁLASZOS ÉNEK

Vö. Zsid 6, 20; Jn 1, 29

Elsőnek lépett be értünk Jézus, az ártatlan Bárány, * Aki főpap mindörökkön-örökké Melkizedek rendje szerint.

Íme, az Isten Báránya, íme, aki elveszi a világ bűneit. * Aki főpap.

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Urunk, Istenünk, segíts minket, hogy életünkben az a fáradhatatlan szeretet vezessen, amellyel Krisztus szerette a világot, és halálra adta értünk önmagát. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky