Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen.
HIMNUSZ
Epeital elepeszti,
vérzi testét szeg, tövis;
lándzsa forrást nyit szívében:
ömlik drága vér s a víz;
ez a szent hab mos fehérre
eget, tengert, földet is.
Hű keresztfa, minden fánál
százezerszer nemesebb:
virág, lomb, fa, drága termés
erdőn nem nő becsesebb.
Édes ág te, édes szeg te,
de a terhed édesebb.
Hajtsd meg lombod, ó, magas fa,
nyisd ki védő ágaid.
Születtél bár oly keménynek,
most az egyszer légy szelíd,
és öleld át puha-lágyan nagy
Királyod tagjait!
E világnak áldozatját
méltón csak te fogtad át,
hullámhányta életpályánk
révbe rajtad át talált,
s mert a Bárány vére mosta,
le is győzte a halált.
Jézust, Atyját és a Lelket
szent himnuszunk zengje meg,
Hármas-Egynek dicsőségét
énekeljék mindenek,
mert az ő nagy kegyességük
a világnak üdve lett! Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Könyörülj rajtam, Istenem, *
szerető jóságod szerint,
és minthogy mérhetetlen a te irgalmad, *
gonoszságomat töröld le rólam!
Mosd le bűnömet teljesen, *
és vétkemtől tisztíts meg engem!
Gonoszságomat belátom, *
bűnöm előttem lebeg szüntelen.
Egyedül csak ellened vétkeztem, *
ami színed előtt gonosz, olyat tettem.
Te feddhetetlen vagy döntéseidben, *
és igazságos, amikor ítélsz.
Íme, én bűnben születtem, *
anyám már vétekben fogant engem.
Te pedig a szívben élő hűséget kedveled, *
és kinyilatkoztattad nekem bölcsességed titkait.
Hints meg izsóppal, és tiszta leszek, *
moss meg, és fehérebb leszek, mint a hó!
Add, hogy vidámságot és örömet halljak, *
hadd örvendezzenek megtört csontjaim!
Fordítsd el bűneimtől arcodat, *
és töröld el minden vétkem.
Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, *
új és erős lelket önts belém!
Ne taszíts el színed elől, *
és szent lelkedet ne vond meg tőlem!
Add meg újra az üdvösség örömét, *
a készséges lelkületet erősítsd bennem!
A vétkeseknek megmutatom utadat, *
és a bűnösök hozzád térnek.
Ments meg a vérontástól, Isten, szabadító Istenem, *
igazságosságodat ujjongva hirdeti nyelvem.
Nyisd meg, Uram, ajkamat, *
hogy dicséretedet hirdesse szavam!
Hiszen te a véres áldozatot nem kedveled, *
s ha égőáldozatot hoznék, nem vennéd szívesen.
Isten előtt kedves áldozat a megtört lélek, *
te nem veted meg a töredelmes és alázatos szívet.
Jóságodban, Uram, tégy jót Sionnal, *
építsd fel újra Jeruzsálem falait!
Akkor majd neked tetsző áldozatot hoznak eléd, *
és oltárodon fiatal tulkokat áldoznak.
Hallottam, Uram, amit hirdettél, *
és félelem fogott el.
Uram, a te művedet *
keltsd életre köztünk napjainkban!
Napjainkban is hadd lássuk azokat, *
haragodban is emlékezzél irgalmadra!
Jön az Isten Támán felől, délről, *
Fárán hegyéről jön népünk Szentje.
Dicsősége elborítja az eget, *
és fölsége betölti a földet.
Úgy tündöklik, mint a napfény, †
kezéből sugárnyaláb ragyog, *
nagy ereje abban rejlik.
Harcba szálltál, hogy megszabadítsd népedet, *
és megvédd azt, akit fölkentél.
Lovaiddal utat tapostál a tengeren, *
a nagy vizek hullámain.
Hallottam ezt, és beleremegett a szívem, *
hangjától reszketett az ajkam.
Csontjaimba kínos kór nyilallt, *
lépteim bizonytalanná váltak,
de én békén várom a szorongatás napját, *
amely a minket szorongató népre virrad.
Mert nem hajt ki többé a fügefa, *
a szőlőtőkén nem lesz gyümölcs.
Az olajfa nem hoz termést, *
és a szántóföld nem terem eledelt.
A juhok az aklokból kifogynak, *
és a jászlak előtt nem áll jószág.
Én azonban örvendezem az Úrban, *
és ujjongok szabadító Istenemben.
Az Isten, az Úr az én erőm, *
aki lábamat hasonlóvá teszi a szarvaséhoz.
A Győztes a magasságokra vezet engem, *
ahol énekelhetem zsoltáraimat.
Dicsérd, Jeruzsálem, az Urat, *
Istenedet magasztald, Sion!
Mert erőssé tette kapuid zárát, *
és fiaidat megáldja benned.
Határaidon ő ad békét, *
és jóllakat kövér búzával.
Elküldi szavát a földre, *
gyorsan fut az ő igéje.
Gyapjúként teríti szét a havat, *
és mint a hamut, úgy szórja a zúzmarát.
Jegét hullatja, mint a morzsát; *
ki bírná elviselni annak hidegét?
De kibocsátja igéjét, és szétolvasztja mindezt, *
lehelete ráfúj, és a vizek árja zúg.
Igéjét Jákobnak hirdeti, *
törvényét és végzéseit Izrael népének.
Egyetlen néppel sem bánt így, *
végzéseit nem fedte fel senki másnak!
RÖVID OLVASMÁNY
Iz 52, 13-15
Nézzétek, szolgám diadalmaskodik, fönséges lesz, és felmagasztalják, és nagy dicsőségre emelkedik. Amint sokan megborzadtak láttán – hiszen olyan dicstelennek látszott, és alig volt emberi ábrázata –, úgy fog majd sok nemzet ámulni rajta, és királyok némulnak el színe előtt. Mert olyasmit fognak látni, amilyet még soha nem hirdettek nekik, és olyan dolognak lesznek tanúi, amilyenről addig soha nem hallottak.
RÖVID VÁLASZOS ÉNEK
Ant. Krisztus engedelmes lett értünk a halálig, mégpedig a kereszthalálig.
EVANGÉLIUMI KANTIKUM
FOHÁSZOK
Imádjuk őszinte áhítattal Megváltónkat, aki értünk kínhalált szenvedett, és eltemették, de feltámadt! Könyörögve kérjük:
Urunk, könyörülj rajtunk!
Urunk és Mesterünk, aki engedelmes lettél értünk mindhalálig,
taníts, hogy mindig engedelmeskedjünk a mennyei Atya akaratának!
Jézus, örök Életünk, te kereszthalálod által legyőzted a halált és a kárhozatot,
add, hogy meghaljunk veled együtt, és így veled együtt támadjunk fel a dicsőségben is!
Jézus, megváltó Királyunk, akit az emberek megvetettek, s mint valami férget eltapostak,
taníts meg minket, hogy magunkra öltsük üdvösséget szerző alázatodat!
Jézus, édes Üdvözítőnk, aki feláldoztad életedet testvéreidért, mert szeretted őket,
add, hogy mi is ugyanígy szeressük egymást!
Megváltó Jézusunk, aki a kereszten kitárt karoddal magadhoz vonzod minden idők emberét,
gyűjtsd össze boldog országodba Isten minden gyermekét!
Mi Atyánk.
KÖNYÖRGÉS
Istenünk, tekints házad népére, amelyért a mi Urunk, Jézus Krisztus vonakodás nélkül a bűnösök kezére adta magát, és vállalta a keresztre feszítés kínjait. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2023 J. Vidéky