Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.
HIMNUSZ
I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:
Örök sugár, szép verőfény,
fogyhatatlan napvilág,
a gyászos éjt te győzöd le,
a fényt újra meghozod,
poklunkat te rombolod le,
elménk benned földerül.
Ha felragyogsz, felébredünk,
ha szólítasz, felkelünk,
te adod meg boldogságunk,
de ha elhagysz, jaj nekünk;
te mentesz meg a haláltól,
sugaraddal fénybe vonsz.
Éj és világ legyőzői
csak általad lehetünk;
boldog fényed, örök Isten,
kérünk, add meg minekünk:
azt a fényt, mely nem sötétül,
mert fényforrás ő maga!
Áldunk téged és Atyádat,
s áldjuk együtt Lelkedet,
a Hármas-egy Istenséget,
békét, fényt és életet,
s neve minden másnál drágább,
minden méznél édesebb! Ámen.
II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:
Isten, kinek nincs kezdete,
Isten, ki Isten Gyermeke,
Isten, ki kettejük Tüze,
szívünket lényed töltse be.
Utánad vágyunk, el ne hagyj,
szerelmünk, örömünk te vagy,
szomjas lelkünknek enyhet adj,
és boldogságunk te maradj!
Mindenség Atyja és Ura
s a Szűz méhének magzata,
Szentlelketeknek harmata
hulljon fényként utunkra ma.
Emlékezzél, szent Három-Egy:
jóságod műve, ami lett,
előbb embert formált kezed,
majd véred új lét magva lett.
Mert amit az Egy alkotott,
Krisztusban megváltást kapott:
akkor szeretve haldokolt,
szeretve most új létbe olt.
A Háromságnak szent öröm,
tisztesség, béke, fényözön,
erő, dicsőség, áldozat,
mindenhatóság, hódolat. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Megszólal az Úr, az istenek Istene, *
napkelettől napnyugatig szólítja a földet.
A szépséges Sionból ragyogva jelenik meg Isten, *
jön a mi Istenünk, és nem hallgat.
Emésztő tűz lobog színe előtt, *
körülötte szélvihar tombol.
Szólítja onnan felülről az eget és a földet, *
hogy ítéletet tartson népe fölött.
„Gyűjtsétek elém választottaimat, *
akik velem áldozatban szövetségre léptek!”
Igazságosságát hirdetik az egek, *
Isten maga tart ítéletet.
„Halljad, én népem, hadd szóljak, †
Izrael, hadd tanúskodjam ellened: *
Isten, a te Istened én vagyok.
Nem áldozataid miatt dorgállak, *
égőáldozataidat látom szüntelen.
Nem kell nekem házadból a növendékbika, *
sem nyájaidból a kecskebak.
Úgyis enyém az erdő és minden vadja *
és a hegyek ezernyi állata.
Ismerem én az ég minden madarát, *
és enyém, ami csak mozdul a réten.
Ha éhezném, nem szólnék neked, *
mert enyém a földkerekség és ami azt betölti.
Megeszem talán a bikák húsát? *
Vagy a bakok vérét megiszom?
Ajánld föl Istennek a dicséret áldozatát, *
és teljesítsd fogadalmadat a Fölséges előtt.
Hívj segítségül, amikor bajba kerülsz, *
megmentelek akkor, és te áldani fogsz.”
A gonoszhoz pedig így beszél Isten: †
„Törvényeimet mit emlegeted, *
és miért veszed ajkadra szövetségemet?
Hiszen a fegyelmet gyűlölöd, *
és megveted szavaimat.
Hogyha tolvajt látsz, társául szegődöl, *
és szövetkezel a házasságtörővel.
Szádból gonosz beszéd árad, *
nyelved csalárdságot sző.
Leülsz, és máris gyalázod testvéred, *
és mocskolod anyád fiát.
Te így tettél, és én hallgassak? *
Azt véled, hogy hozzád hasonló vagyok?
Pörbe szólítalak most, *
és mindezt számon kérem tőled.
Ti, akik Istenről megfeledkeztek, szálljatok magatokba; *
különben elvesztek, s nincs, aki megmenthet titeket.
Aki a dicséret áldozatát áldozza, az tisztel engem; †
és akinek útja szeplőtelen, annak megadom, *
hogy meglássa Isten üdvösségét.”
Szüntelenül imádkozunk értetek, és könyörgünk.
Hogy Isten akaratát teljesen megismerjétek.
ELSŐ OLVASMÁNY
Izajás próféta könyvéből
37, 21-35
Jövendölés Asszíria királyáról
Izajás, Ámosz fia üzenetet küldött Hiszkijának: „Ezt mondja az Úr, Izrael Istene feleletül arra az imádságra, amelyet az asszírok királya, Szancherib miatt hozzám intéztél. Ez az a szó, amelyet az Úr kimondott rá:
»Megvet és csúfot űz belőled Sionnak szűzi leánya; a hátad mögött a fejét rázza Jeruzsálem leánya. Kit gyaláztál és kit káromoltál? És kire vetetted gőgös tekinteted? Izrael szentjére! Szolgád szájával az Urat gyaláztad. Azt mondtad: Töméntelen szekeremmel fölmentem a magas hegyekre, a Libanon csúcsára. Kivágtam sudár cédrusait, válogatott ciprusfáit. A legtávolibb zugába is eljutottam, fáinak sűrű erdejébe. Kutakat ástam ott, és így más vizét ittam. Lábammal taposva kiszárítottam Egyiptom minden folyóvizét.
Hallod-e? Már régóta elterveztem, régtől fogva elhatároztam, és most végre is hajtom! Arra rendeltelek, hogy erős városokat romhalmazzá tégy. Lakóik – kezükben nem lévén erő – megrémültek és megszégyenültek. Olyanok lettek, mint a mezei fű, mint a zöld pázsit, mint a háztetők és a sivatag füve a keleti szélben. Tudok róla, ha fölkelsz, s ha leülsz, jártadat-keltedet jól ismerem. Mivel ellenem lázadtál, és kevélységed a fülemig hatolt: azért karikát teszek az orrodba, zablát a szádba, és úgy vezetlek vissza azon az úton, amelyen idejöttél.«
Neked meg ez szolgáljon jelül: Ebben az esztendőben azt eszitek, ami magától terem, a második esztendőben, ami a parlagon sarjad, de a harmadik esztendőben vethettek, arathattok, szőlőt ültethettek és ehetitek gyümölcsét. Júda házának megmenekült maradéka gyökeret hajt alul és gyümölcsöt hoz felül. Mert egy maradék rajzik ki Jeruzsálemből, akik életben maradtak, a Sion hegyéről. A Seregek Urának féltő szeretete viszi ezt végbe.
Ezért az Úr ezt mondja Asszíria királya felől: „Nem hatol be ebbe a városba, nyilat sem lő ki ellene. Pajzzsal sem támadja meg és sánccal se veszi körül. Azon az úton, amelyen idejött, visszatér; a városba be nem hatol – ezt mondja az Úr. Mert oltalmazom ezt a várost és meg is szabadítom, magamért és szolgámért, Dávidért.”
VÁLASZOS ÉNEK
Iz 52, 9-10
Az Úr megvigasztalja népét, és megváltja Jeruzsálemet. * És meglátja a föld minden határa, hogy szabadulást szerez Istenünk.
Az Úr felfedte szent karját minden nemzet szeme láttára. * És meglátja a föld minden határa, hogy szabadulást szerez Istenünk.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Ambrus püspök zsoltármagyarázataiból
(Ps 48, 14-15: CSEL 64, 368-370)
Krisztus kiengesztelte a világot Istennel vére által
Amikor Krisztus kiengesztelte a világot Istennel, természetesen saját magát nem kellett kiengesztelnie vele. Hiszen miféle bűnéért engesztelhetne az, akinek semmi bűne nem volt? Sőt amikor a zsidók a két drachmát kérték, ami a törvény értelmében a bűnért járt, azt mondta Péternek: Simon, a földi királyok kitől szednek vámot és adót, fiaiktól vagy idegenektől? Az idegenektől – válaszolta Péter. Jézus így folytatta: A fiaik tehát mentesek alóla. De hogy meg ne botránkoztassuk őket, menj ki a tóra, vess horgot, és az első halat, amely ráakad, húzd ki. Nyisd ki a száját: találsz benne egy sztátért. Vedd ki, és add nekik oda értem és érted.
Ezzel kimutatja, hogy nem maga miatt kellett a bűnökért engesztelnie, mert ő nem volt a bűn rabszolgája, hanem ő az Isten minden bűntől mentes Fia. A Fiú ugyanis szabaddá tesz, a szolga az, akinek tartozása van. Tehát a Fiú mindentől mentes; nem is a saját lelkének megváltásáért fizet árat, akinek vére túláradó váltságdíjat volt képes adni az egész világ összes bűnéért. Tehát igazán az tud megszabadítani másokat, aki magáért semmivel sem tartozik.
Sőt tovább megyek. Nemcsak, hogy Krisztusnak nem kellett saját megváltásáért és bűnei elengedéséért váltságdíjat adnia, hanem ha az egyes emberekre alkalmazzuk, úgy lehet érteni, hogy ők sem kötelesek magukért egyenként váltságdíjat adni, mert maga Krisztus lett mindnyájunk kiengesztelése és mindnyájunk megváltása.
Mert melyik ember vére lenne képes még a saját megváltására is, amikor Krisztus már vérét ontotta mindegyikünk megváltásáért? Hát összehasonlíthatjuk-e bárkinek a vérét is Krisztus vérével? Vagy melyik ember lenne képes saját magáért nagyobb váltságot adni annál, amit Krisztus ajánlott fel érte a saját személyében, hiszen ő egymaga a saját vérével kiengesztelte Istennel a világot? Mi lehet annál nagyobb áldozat, mi lehet értékesebb áldozatbemutatás, ki lehet annál jobb közbenjáró, mint az, aki könyörgő áldozattá lett mindnyájunk bűneiért, és életét adta megváltásunkért?
Nem kell tehát az egyes embernek kieszközölnie a kiengesztelését vagy a megváltását, mert Krisztus vére mindennek a váltságdíja, az Úr Jézus ezzel megváltott minket, ő egymaga kiengesztelte az Atyát, és mindvégig értünk fáradozott, hiszen magára vállalta szenvedésünket, és mondta: Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, és én megkönnyítlek titeket!
VÁLASZOS ÉNEK
Vö. Kol 1, 21-22; Róm 3, 25
Nektek is, akik azelőtt távol jártatok és ellenséges érzületűek voltatok gonosz tetteitek következtében, Isten most megszerezte a kiengesztelődést Krisztus emberi testében a halál árán. * Hogy szentté, szeplőtelenné és feddhetetlenné tegyen benneteket színe előtt.
Őt adta oda Isten véres engesztelő áldozatul a hitben. * Hogy szentté, szeplőtelenné és feddhetetlenné tegyen benneteket színe előtt.
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Istenünk, te mennyei kincseket készítettél azoknak, akik szeretnek téged. Adj szívünkbe irántad buzgó szeretetet, hogy mindenben és mindennél jobban szeressünk, és elnyerjük ígéreteidet, amelyek minden vágyunkat felülmúlják. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2023 J. Vidéky