2023. február 16.

Csütörtök, évközi idő, 6. hét
2. zsoltáros hét

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:

A nappal szárnyas hírnöke

jelenti már, hogy jő a fény;

a lelkek ébresztője is,

Krisztus, bennünket élni hív:

„Hagyjátok már az ágyakat,

ti ernyedt, kába tétlenek;

szilárdan, tisztán, éberen

virrasszatok; közel vagyok!”

Hogy fényes szellők szárnyain

ha kél a hajnal, s gyúl az ég,

munkára készen kezdjük el

az új napot s az új reményt,

Jézust kiáltsuk hangosan,

sírván, könyörgőn, éberen;

imádkozzunk figyelmesen,

s a tiszta szív nem szunnyad el.

Álmunkat, Krisztus, messze űzd,

törd szét az éj bilincseit,

oldozd fel mind a régi bűnt,

s új fényességet önts belénk!

Dicsérjük az örök Atyát,

dicsérjük egyszülött Fiát

s a Lelket, a Vigasztalót,

időtlen századok során! Ámen.

II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:

Szívünkbe öntsd szerelmedet,

és bőven oszd kegyelmedet,

hogy megtisztuljunk általad,

és élvezzük jóvoltodat!

Mint száműzöttek, kérlelünk,

bús vándorok, hozzád jövünk;

nálad bizton kiköthetünk,

örök hazát ott nyerhetünk.

Boldog szív az, mely megszeret,

szomjazza élő vizedet,

s boldog nép, melynek hű szeme

meglát, Igazság Istene.

Imádat illet: nagy neved

dicsérje szent emlékezet,

s vég nélkül ünnepeljenek

a hozzád vonzódó szívek.

Ezt add meg, kérünk, jó Atya,

s Atyának mása, egy Fia,

s te, Szentlélek, Vigasztaló:

örökre egy uralkodó. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Te minket megszabadítasz, Urunk, és nevedet mindörökké magasztaljuk.
44 (43). zsoltár
A nép sorscsapásai
Mindezeken diadalmaskodunk őáltala, aki szeret minket (Róm 8, 37).
I.

Istenünk, hallottuk saját fülünkkel, †

atyáink elbeszélték nekünk a csodákat, *

amelyeket napjaikban tettél, egykor régen.

Kezed népeket űzött el, őket meg letelepítetted, *

nemzeteket zúztál össze, őket pedig megnövelted.

Mert nem kardjukkal vették birtokba ezt a földet, *

és nem is az ő karjuk segítette őket,

hanem a te jobbod és a te karod és arcod fényessége, *

mert úgy szeretted őket.

Te vagy Istenem és Királyom, *

parancsodra megszabadul Jákob.

Veled szórtuk szét ellenségeinket; *

a te nevedben tiportuk le azokat, akik ellenünk támadtak.

Mert én nem az íjamban bízom, *

kardom meg nem szabadíthat.

De te megszabadítasz minket sanyargatóinktól, *

és megszégyeníted ellenségeinket.

Mindennap Isten a mi dicsekvésünk, *

és nevedet mindörökké magasztaljuk!

Ant. Te minket megszabadítasz, Urunk, és nevedet mindörökké magasztaljuk.
2. ant. Könyörülj, Uram; ne hagyd, hogy örökségedet gyalázat érje!
II.

De most elvetettél és megaláztál minket, *

Istenünk, már nem vonulsz ki együtt seregünkkel.

Megfutamítottál ellenségeink elől, *

és kifosztottak, akik gyűlölnek minket.

Odaadtál, mint vágásra szánt juhokat, *

a nemzetek között széjjelszórtál.

Eladtad népedet haszon nélkül, *

és cserébe érte nem adtak sokat.

Szomszédaink előtt gyalázattá tettél minket, *

gúnyol és csúfol környezetünk.

Szállóigévé tettél a pogányok számára, *

csak csóválják fejüket a népek.

Gyalázatom szemem előtt van egész nap, *

és szégyenpírban ég az arcom

a gúnyolók és szemrehányók szava miatt, *

ellenségem és támadóm színe előtt.

Ant. Könyörülj, Uram; ne hagyd, hogy örökségedet gyalázat érje!
3. ant. Kelj fel, Uram, válts meg minket, hiszen irgalmas vagy!
III.

Mindezek most ránk szakadtak, †

téged mégsem feledtünk el, *

és nem szegtük meg szövetségedet.

Szívünk nem fordult el tőled, *

lépteink utadról le nem tértek,

pedig megaláztál a sakálok földjén minket, *

ránk borítottad a halál árnyát.

Ha Istenünk nevét elfelednénk, *

és ha kezünket más isten felé tárnánk,

Isten vajon ezt nem kérné számon? *

A szív titkait csak ő ismeri.

Teérted gyilkolnak mindennap bennünket, *

és leölésre szánt juhoknak tekintenek!

Kelj fel, miért alszol, Uram, *

kelj fel, és ne taszíts el mindörökre!

Miért fordítod el arcodat? *

Elfeleded ínségünket és gyötrelmeinket?

A föld porába alázták lelkünket, *

a földhöz tapadt egész testünk.

Kelj fel, Uram, siess segítségünkre, *

irgalmasságodban válts meg minket!

Ant. Kelj fel, Uram, válts meg minket, hiszen irgalmas vagy!

Uram, kihez mennénk?

Tiéd az örök életet adó tanítás.

ELSŐ OLVASMÁNY

A példabeszédek könyvéből

10, 6-32

Különböző bölcs mondások

Az Úr áldása száll az igaz fejére, korai gyász fogja be a gonoszok száját. Az igazak emlékét áldva emlegetik, a gonoszok neve feledésbe merül. A bölcs fontolóra veszi a parancsokat, a fecsegő bolond vesztébe rohan.

Biztos úton jár, aki tisztességben él; aki görbe utat választ, azt rajtakapják. Aki csak szemével pislog, az szenvedést okoz; de békességet szerez, aki nyíltan dorgál. Az igaz ember szája az élet forrása, a gonoszok szája erőszak rejteke. Veszekedést kelt a gyűlölet, a szeretet fátyolt borít a hibákra. Az okos ember ajkán bölcsesség van, de botot érdemel az ostoba háta.

A bölcsek csöndben meghúzódnak tudásukkal, de a balga szája kész veszedelem. A gazdagság erős vára a gazdagnak, a szegénynek romlása a szegénysége. Az igaz keresménye az életet szolgálja, a gonosz szerzeménye a pusztulást. Intő szóra hallgatni életre vivő út, aki megveti az intést, az eltévelyedik.

A gyűlöletet rejtve tartja az igaz ajak; bolond, aki terjeszti a rágalmakat. Ahol sok a beszéd, nem marad el a bűn, okosan teszi, aki féken tartja ajkát. Tiszta ezüstből van az igaz nyelve, milyen keveset ér a gonoszok szíve! Az igaznak ajka sokakat vezérel, de az esztelenek nyomorban halnak meg.

Gazdaggá csak az Úr áldása tehet, a magunk fáradsága semmit sem tesz hozzá. A balgának az szerez örömet, amit szégyellni kell, az okos embernek az, amit bölcsen tesz. A gonoszt utoléri, amitől retteg; amit az igazak kívánnak, az osztályrészük lesz. Ha kitör a vihar, a gonosz nincs többé, de örökre biztos lábon áll az igaz. Mint az ecet a fognak és a füst a szemnek, olyan a lusta azoknak, akik küldik.

Az Úr félelme nyújtja az életet, a gonosz évei megrövidülnek. Az igaz reménye örömbe torkollik, amit a gonosz vár, az semmivé válik. Az Úr útja a tisztességesnek oltalom, a gonosztevőknek meg pusztulás. Az igaz nem inog meg a lábán soha, a gonosznak nincs a földön maradása. Az igaznak szája bölcsességet áraszt, a hamisságnak kitépik a nyelvét. Az igazak ajka azt tudja, ami kedves, a gonoszoké meg csak a fonákságot.

VÁLASZOS ÉNEK

Zsolt 36, 30. 31; 111, 6. 7

Az igaz szája bölcsességet szól, és nyelve igazságot beszél. * Isten törvénye él a szívében.

Örök emlékezete marad az igaznak, rossz hírtől nem kell félnie. * Isten törvénye él a szívében.

MÁSODIK OLVASMÁNY

Szent Ambrus püspök zsoltármagyarázataiból

(Ps 36, 65-66: CSEL 64, 123-125)

Nyisd meg ajkadat Isten igéjére!

A bölcsességről való elmélkedés legyen mindig a szívünkben és szánkban, nyelved megfontolt meggyőződést mondjon, és Istened törvénye legyen a szívedben. Hiszen a Szentírás is mondja neked: Beszélj róluk, amikor otthon tartózkodsz, s amikor úton vagy, amikor lefekszel, s amikor fölkelsz. Tehát az Úr Jézusról beszéljünk, mert ő a bölcsesség, ő az ige, az Isten Igéje.

Ez is írva áll: Nyisd meg ajkadat Isten igéjére! Őt hirdeti meg az, aki az ő beszédeit mondja el, és szavain elmélkedik. Mindig róla beszéljünk. Ha a bölcsességről beszélünk, ő az; ha az erényről, ő az; ha az igazságosságról, megint csak ő az; ha a békéről, az igazságról vagy az életről és a megváltásról beszélünk, ő az.

Írva van: Nyisd meg ajkadat Isten igéjére! Te nyisd meg ajkadat, ő meg majd szól általa. Ezért mondja Dávid: Hadd halljam, amit hirdet bennem az Úr, és maga Isten Fia mondja: Nyisd ki szádat, és én betöltöm. De nem mindenki képes, arra, hogy befogadja a tökéletes bölcsességet, mint Salamon vagy Dániel; mindenkibe a befogadóképessége szerint árad a bölcsesség lelke, de azt minden hívő megkapja. Ha hiszel, tiéd a bölcsesség lelke.

Ezért elmélkedj róla mindig, és hirdesd az Isten dolgait, amikor otthon tartózkodsz. Az otthon jelentheti a templomot, de érthetjük ezt saját bensőnkre is, hogy a lelkünkben beszéljünk. Megfontoltan beszélj, hogy elkerüld a bűnt, és bele ne essél a bőbeszédűséged miatt. Ha otthon vagy, ítéletedben szigorú légy magadhoz. Útközben is beszélj, soha ne hagyd abba. Úton beszélsz, ha Krisztusban szólsz, mivel Krisztus az út. Hallgasd csak, hogyan szólj hozzá: Azt kívánom, hogy a férfiak mindenütt tiszta lélekkel emeljék imára a kezüket, ne haragos és viszálykodó érzülettel. Beszélj, ó, ember, még ha lefekszel is, nehogy rád szakadjon a halál álma. Hallgasd csak, hogyan beszélj, ha lefekszel: Nem engedem szunnyadni szememet, és szempillámat álomra nem hunyom, míg nem találok lakóhelyet az Úrnak, hajlékot Jákob erős Istenének.

Ha felébredsz, és felkelsz, róla beszélj, hogy teljesítsd, ami a kötelességed. Halljad csak, hogy kelteget téged Krisztus. A lelked ezt mondja: Szerelmem kopog az ajtónál, és Krisztus így szól: Nyisd ki az ajtót, húgocskám, kedvesem! Figyeld csak azt is, hogy te hogyan tudod keltegetni Krisztust. A lélek ezt mondja: Jeruzsálem leányai, kérlek benneteket, ne zavarjátok meg a szerelmemet, s föl ne ébresszétek! A szeretet pedig Krisztus.

VÁLASZOS ÉNEK

1 Kor 1, 30. 31; Jn 1, 16

Krisztus Jézus Istentől bölcsességünkké, megigazulásunkká, megszentelődésünkké és megváltásunkká lett. * Így teljesül az Írás: Aki dicsekszik, az Úrban dicsekedjék

Mindnyájan az ő teljességéből részesültünk, kegyelmet kegyelemre halmozva. * Így teljesül az Írás: Aki dicsekszik, az Úrban dicsekedjék

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Istenünk, tanításodból tudjuk, hogy az őszinte és tiszta szívekben akarsz élni. Kérünk, alakíts át minket kegyelmeddel, hogy méltó hajlékod legyünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky