2023. június 23.

Péntek, évközi idő, 11. hét
3. zsoltáros hét

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:

Szentháromság egy Istenünk,

hatalmas Úr a föld felett,

halld meg dicsérő énekünk,

ébredve melyet zeng szívünk.

Az ágyból immár felkelünk

a csendességes éjidőn,

és esdekelve kérlelünk,

gyógyítsd meg égő sok sebünk.

A kísértő ha cselt vetett,

és vétkeztünk ez éjszakán,

a bűnt lelkünkről mossa le

kegyelmed égi ereje.

És bízó szívvel kérlelünk:

tündöklő fényed töltsön el,

hogy napjaink pergő során

romlást ne hozzon semmi ránk.

Ezt add meg, kérünk, jó Atya,

s Atyának mása, egy Fia,

s te, Szentlélek, Vigasztaló:

örökre egy uralkodó. Ámen.

II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:

Költözz szívünkbe, Krisztusunk,

örök, megváltó Szeretet,

minden szavunk hadd töltse el

igaz, bűnbánó érzelem.

Nagy hittel hozzuk most eléd

könyörgésünket, Jézusunk,

hogy bűneink rút bélyegét

töröld le rólunk, jó Urunk.

Emeld kereszted nagy jelét,

mely tested által szent nekünk,

pajzsul ma híveid fölé,

kik fiaidként élhetünk.

Jóság Királya, Krisztusunk,

Atyáddal áldás, üdv neked,

s Szentlelkednek, ki Vigaszunk,

örök dicsőség, tisztelet! Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Belefáradtam a kiáltozásba, míg Istenemre várok.
69 (68). zsoltár 2-22. 30-37
A házadért való buzgóság emészt
Epével kevert bort adtak neki inni (Mt 27, 34).
I.

Ments meg engem, Istenem, *

mert a víz már torkomig ér.

Feneketlen iszapba süllyedtem, és nincs hol megállnom, *

a vizek mélyére kerültem, eltemet a hullám.

Belefáradtam a kiáltozásba, torkom berekedt; *

míg Istenemre várok, szemem elsötétül.

Hajam szálánál is többen vannak, *

akik ok nélkül gyűlölnek engem.

Nagy erőre kaptak üldözőim, gonosz ellenségeim, *

amit el sem vettem, azt kell megfizetnem.

Te ismered, Uram, balgaságomat, *

bűneim nincsenek rejtve előtted.

Akik benned bíznak, ne piruljanak miattam, *

Uram, mindenható Isten!

Miattam ne érje szégyen azokat, *

akik keresnek téged, Izrael Istene!

Mert érted viselek gyalázatot, *

arcomat érted borítja szégyen.

Testvéreim előtt idegenné lettem, *

anyám fiai sem ismernek rám.

A házadért való buzgóság emészt, *

rám hull a gyalázat, ha téged gyaláznak.

Sírtam, és böjtöléssel gyötörtem magam, *

de az is gyalázatomra vált.

Vezeklő szőrruhát öltöttem magamra, *

és ezért is szóbeszéd ért.

Ellenem beszélnek a kapukban ülők, *

a bor mellett is rólam énekelnek.

Ant. Belefáradtam a kiáltozásba, míg Istenemre várok.
2. ant. Enni nekem epét adtak, és szomjúságomban ecettel itattak.
II.

De én, Uram, tehozzád imádkozom, *

kegyelmed idején, Istenem.

Hallgass meg mérhetetlen jóságodban, *

hűséged szerint segíts meg!

Emelj ki az iszapból, hogy el ne süllyedjek, †

ragadj ki azok közül, akik gyűlölnek, *

és a vizek mélységéből.

Ne merítsen el a vizek hulláma, †

és ne húzzon le a mélység, *

ne záruljon be fölöttem a verem szája.

Hallgass meg, Uram, jóságos szeretettel, *

nagy irgalmaddal fordulj hozzám.

Szolgádtól ne fordítsd el arcodat, *

sietve hallgass meg, mert nagyon gyötrődöm!

Jöjj közel hozzám, és légy védelmezőm, *

ellenségeimtől válts meg!

Te ismered gyalázatomat, *

csúfos helyzetemet és szégyenemet.

Szemed előtt vannak mind, akik gyötörnek engem, *

szívemet a szégyen összetörte, ellankadtam.

Vártam, hogy valaki együttérez velem, de nem volt, *

vigasztalókat kerestem, de nem találtam.

Enni nekem epét adtak, *

és szomjúságomban ecettel itattak.

Ant. Enni nekem epét adtak, és szomjúságomban ecettel itattak.
3. ant. Keressétek az Urat, és élni fogtok!
III.

Nyomorult vagyok, és fájdalommal telve, *

de segítséged, Uram, fölemel engem.

Isten nevét énekszóval áldom, *

dicsérettel magasztalom őt.

Az Úrnak ez kedvesebb, mint az áldozati bika, *

vagy mint az üsző, amelynek szarva és körme van.

Látják ezt az alázatosak, és örülnek: *

„Ti, akik keresitek Istent, éledjen föl szívetek!”

Az Úr meghallgatja a szegényeket, *

és foglyait nem hagyja magukra.

Dicsérje őt az ég és a föld, *

a tengerek és minden, ami azokban mozog.

Isten megszabadítja Siont, †

Júda városait újra felépíti. *

Ott lesz lakóhelyük, és az lesz birtokuk.

Azt örökli szolgáinak ivadéka, *

és ott laknak majd, akik nevét szeretik.

Ant. Keressétek az Urat, és élni fogtok!

Az Úr megtanít minket útjaira.

Hogy járni tudjunk ösvényein.

ELSŐ OLVASMÁNY

A bírák könyvéből

13, 1-25

Sámson születésének hírüladása

Azokban a napokban: Izrael fiai újra azt tették, ami gonosznak számít az Úr szemében, és az Úr negyven évre a filiszteusok kezébe adta őket.

Volt egy Szoreából, Dán törzséből való ember, Mánoah volt a neve. Felesége meddő volt, és nem volt gyermeke. Az Úr angyala megjelent az asszonynak, és így szólt hozzá: „Magtalan vagy, és nincs fiad. Most azonban vigyázz magadra, ne igyál bort, se szeszes italt, és tisztátalant se egyél, mert fogansz, és fiút szülsz. Borotva ne érintse a fejét, mert ez a gyermek Isten nazirja lesz anyja méhétől fogva. Ő lesz, aki majd elkezdi Izraelt kiszabadítani a filiszteusok kezéből.”

Az asszony elment, és elmondta férjének: „Megszólított Istennek egy embere. Isten angyalára hasonlított, olyan fönséges volt. Megkérdeztem tőle, honnan jött, de nem mondta meg nekem a nevét. Ellenben így szólt hozzám: »Fogansz, és fiút szülsz. Ezért mostantól ne igyál se bort, se szeszes italt, és ne egyél semmi tisztátalant, mert ez a gyermek Isten nazirja lesz anyja méhétől kezdve halála napjáig.«” Mánoah akkor az Úrhoz könyörgött: „Kérlek, Uram, hadd jöjjön el még egyszer az az ember, akit küldtél, s tanítson meg minket rá, mit kell tennünk a születendő gyermekkel.”

Az Úr meghallgatta Mánoahot, és az Úr angyala újra eljött az asszonyhoz, akkor, amikor épp a mezőn volt, és férje, Mánoah nem volt vele. Az asszony gyorsan elszaladt, és tudtára adta férjének a dolgot, így szólt hozzá: „Megjelent az az ember, aki a múltkor járt nálam.” Mánoah fölkelt, követte feleségét, odament az emberhez, és így szólt hozzá: „Te vagy az az ember, aki ezzel az asszonnyal beszéltél?” „Én vagyok” – válaszolta. Mánoah erre azt mondta: „Ha szavad valóra válik, mi legyen a tennivalónk a gyermek körül?” Az Úr angyala így válaszolt Mánoahnak: „Az asszony tartózkodjék mindattól, amit mondtam neki. Ne fogyasszon semmi olyat, ami a szőlőtőkéről való, ne igyék bort, se részegítő italt, ne egyék semmi tisztátalant, s tartsa meg mindazt, amit meghagytam neki.”

Mánoah akkor így szólt az Úr angyalához: „Engedd meg, hogy marasztaljunk, és elkészítsünk számodra egy kecskét.” Mánoah ugyanis nem tudta, hogy az Úr angyala. Az Úr angyala azt felelte Mánoahnak: „Ha tartóztatsz is, nem eszem ételedből; ha ellenben égőáldozatot akarsz készíteni, mutasd be az Úrnak.” Mánoah akkor megkérdezte az Úr angyalától: „Mi a neved? Ha ugyanis beteljesedik a szavad, szeretnénk megtisztelni.” Az Úr angyala azt felelte: „Miért kérdezősködöl nevem felől, mikor azt titok fedi?” Erre Mánoah vette a kecskét az ételáldozattal együtt, és bemutatta a sziklán égőáldozatul az Úrnak, aki titokzatos dolgokat művel.

Amikor a láng az ég felé csapott az oltárról, az Úr angyala fölemelkedett ebben a lángban. Mánoah és felesége látták, és arcra borultak a földön. Az Úr angyala többé nem jelent meg sem Mánoahnak, sem feleségének, és Mánoah megértette, hogy az Úr angyala volt. „Egész biztosan meg kell halnunk – mondta Mánoah a feleségének –, mert Istent láttuk.” Felesége így válaszolt neki: „Ha az Úrnak az volna a szándéka, hogy megöljön minket, akkor nem fogadott volna el kezünkből égő- és ételáldozatot, és nem adta volna most nekünk ezeket az utasításokat.”

Az asszony fiút szült, és Sámsonnak nevezte el. A gyermek felnőtt, az Úr megáldotta, és az Úr lelke irányítani kezdte Manahe-Dán táborában, Szorea és Estaol között.

VÁLASZOS ÉNEK

Lk 1, 13. 15; Bír 13, 5

Az angyal így szólt Zakariáshoz: Feleséged fiút szül neked, s te Jánosnak fogod nevezni; bort és mámorító italt nem fog inni, hanem már anyja méhében a Szentlélek fogja eltölteni. * Mert Isten nazirja lesz.

Az Úr angyala így szólt Mánoah feleségéhez: Fogansz, és fiút szülsz; borotva ne érintse fejét. * Mert Isten nazirja lesz.

MÁSODIK OLVASMÁNY

Szent Ciprián püspök és vértanúnak „Az Úr imádsága” című értekezéséből

(Nn. 23-24: CSEL 3, 284-285)

Isten gyermekei vagyunk, maradjunk meg Isten békéjében

Urunk az előző kéréshez hozzátett és határozottan hozzácsatolt egy követelményt, amely meghatározott feltételt szab, és kikötést tartalmaz. Úgy kérjük bűneink bocsánatát, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. Tudjuk meg tehát, hogy amit bűneinkkel kapcsolatban kérünk, azt csak akkor nyerhetjük el, ha mi is hasonlóképpen teszünk megbántóinkkal. Ezért is mondja Urunk egyik beszédében: Amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak majd nektek is visszamérni. És börtönbe vetik azt a szolgát, akinek elengedte ura az adósságát, de ő maga nem akarta elengedni az adósságot szolgatársának. Mert nem akart megbocsátani szolgatársának, ezért ő maga is elveszítette azt a kegyet, amelyben ura részesítette.

Krisztus Urunk egy alkalommal még keményebb büntetést helyez kilátásba, amikor így fogalmaz: Amikor imádkozni készültök, bocsássatok meg, ha nehezteltek valakire, hogy mennyei Atyátok is megbocsássa bűneiteket. De ha nem bocsáttok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg bűneiteket. Nem lehet majd semmi mentséged az ítélet napján, hiszen úgy fognak téged megítélni, ahogyan te is ítéltél, és azt kell elszenvedned, amit mással tettél.

Isten ugyanis azt parancsolta, hogy békességesek, megértők és egyetértők legyünk az ő házában. Azt akarta, hogy amilyenekké a második születéssel tett minket, abban mint újjászületettek, ki is tartsunk: Isten gyermekei vagyunk, ezért maradjunk is meg Isten békéjében, és akikben egy a lélek, egy legyen a szándék és a vélemény is. A békebontó áldozatát nem fogadja el az Úr. Azt parancsolja neki: forduljon vissza az oltártól, és engesztelődjék ki előbb testvérével, hogy a már kibékült lélekkel végzett imádsága kiengesztelhesse Istent. Mindennél értékesebb áldozat ugyanis Isten szemében a mi békénk, testvéri egységünk: az Atya és a Fiú és a Szentlélek egységében egybegyűlt nép.

Mert már azokban az áldozatokban is, amelyeket elsőnek Ábel és Káin mutatott be, Isten nem az oltárra tett adományokat nézte, hanem az áldozatbemutatók szívét; ezért csak annak az adománya tetszett, akinek a szíve tetszett. A békességszerető és igaz Ábel ártatlan szívvel mutatta be áldozatát Istennek: ezzel arra tanított mindenkit, hogy amikor áldozatot mutat be az oltáron, Isten félelmében közeledjék oda, őszinte szívvel, igaz lelkülettel és békés egyetértésben. Ábel valóban így mutatta be áldozatát Istennek. Ezzel kiérdemelte azt, hogy utána ő maga is áldozat lett Isten oltárán. Mint aki elsőnek adott példát a vértanúságra, dicsőséges vérontásával ősi előképe lett az Úr Jézus szenvedésének: igaz volt, és békességes, mint maga az Úr. Ilyenek kapnak végül is jutalmat az Úrtól, és az ítélet napján az ilyenek fognak az Úrral együtt ítélkezni.

Egyébként a testvérek közötti viszálykeltés vádja alól még akkor sem menthető fel a civakodó, a békebontó, a testvérekkel egyenetlenkedő ember, ha keresztény mivoltáért megölnék is: így tanúsítja az Apostol a Szentírásban. Hiszen az is meg van írva: Aki gyűlöli testvérét, gyilkos, és a gyilkos nem jut be a mennyországba, nem élhet Istennel. Nem lehet együtt Krisztussal az, aki inkább Júdást akarta követni, mint Krisztust.

VÁLASZOS ÉNEK

Ef 4, 1. 3. 4; Róm 15, 5. 6

Kérlek benneteket, hogy éljetek méltón ahhoz a hivatáshoz, amelyet kaptatok; törekedjetek rá, hogy a béke kötelékével fenntartsátok a lelki egységet, * Ahogy hivatástok is egy reményre szól.

Adja meg nektek Isten, hogy egyetértsetek, és egy szívvel, egy szájjal magasztaljátok őt. * Ahogy hivatástok is egy reményre szól.

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Istenünk, benned bízók erőssége, nélküled semmit sem tehet a gyenge halandó. Kérünk, add nekünk mindenkor kegyelmed segítségét, hogy jószándékkal teljesítsük parancsaidat, és cselekedeteinkkel megnyerjük tetszésedet. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky