2023. március 28.

Kedd, nagyböjti idő, 5. hét
1. zsoltáros hét

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen.

HIMNUSZ

Ez most a kedvező idő,

kegyelmek napja ránk ragyog:

a lankadt földre hozza már

a böjt a boldog gyógyulást.

Krisztus nagy fénye tündököl,

üdvünknek nyitja napjait,

míg bűnnel sebzett szíveket

fegyelme gyógyít, jóra int.

Urunk, tarthassunk üdvösen

testben-lélekben böjtöket,

s utunkon biztos fény legyen

örök Húsvétod öröme.

Kegyes Háromság, tégedet

imádjanak már mindenek,

s kiket megújít nagy kegyed,

zengjük dicső, új éneked. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Az Úr igazságosan ítél a szegénynek.
10 (9 B). zsoltár
Hálaének
Boldogok vagytok, ti szegények, mert tiétek az Isten országa (Lk 6, 20).
I.

Uram, miért vagy olyan messze, *

miért rejtőzöl el a nyomorúság válságos napjaiban?

Gyötri a szegényt a kevély gonosz, *

de belehull tervei tőrébe!

Bűnös vágyaival dicsekszik a gonosz, *

a kapzsi önmagát magasztalja.

Elbizakodottságában a bűnös semmibe veszi az Urat: *

„Úgysem kéri számon, nem számít az Isten!”

Ez neki minden gondolata, *

mert mindig sikerek kísérik útján.

Oly magasak végzéseid, hogy ez föl sem éri, *

ezért minden ellenfelét ócsárolja.

Szívében így szól: „Meg nem rendülök, *

nemzedékek hosszú során baj nem érhet!”

Telve a szája átokkal, álnoksággal és csalárdsággal, *

nyelve nyomorúságot és bajt okoz.

Leshelyén ül a mellékutak mentén, *

hogy titokban ártatlanok vérét ontsa.

Szeme a nyomorultat kémleli, *

leselkedik, mint a bozótban az oroszlán.

Csapdát állít, hogy elfogja a nyomorultat, *

a szerencsétlent rászedi, és tőrbe ejti.

Meglapul, majd rárohan, és a nyomorult elbukik *

az ő karja erejétől.

Azt mondja szívében: „Isten elfelejtette, *

arcát elfordítja, végül nem is látja.”

Ant. Az Úr igazságosan ítél a szegénynek.
2. ant. Uram, te számon tartasz minden kínt és könnyet.
II.

Kelj föl, Istenem, tárd ki erős karodat, *

és a nyomorultról el ne feledkezzél!

Miért veheti semmibe Istent a gonosz? *

Azt mondja szívében: „Úgysem kéred számon!”

Uram, te ezt látod, †

te minden kínt és könnyet számon tartasz, *

ezeket a te kezed utoléri.

Rád hagyatkozik az elhagyott, *

az árvának te vagy segítője.

Törd össze a bűnösök és gonoszok kezét, *

kérd számon bűnüket, hogy nyomuk se maradjon!

Király az Úr örökkön-örökké, *

a pogányok eltűnnek a föld színéről.

A szegények kívánságát meghallgatod, Uram, *

megerősíted szívüket, figyelmed feléjük fordul.

Oltalmazod az árva és az elhagyott ügyét, *

hogy ne félemlítse őket többé a földből való ember!

Ant. Uram, te számon tartasz minden kínt és könnyet.
3. ant. Az Úr beszéde tiszta, egyenes beszéd, tűzben kipróbált ezüst.
12 (11). zsoltár
Oltalom kérése a kevélyekkel szemben
A jóságos Atya értünk, szegényekért a saját Fiát küldte el (Szt. Ágoston).

Segíts, Uram, mert elfogytak az igazak, *

a hűségesek eltűntek az emberek közül.

Hazug dolgokat beszélnek embertársuknak, *

hamis ajakkal, kettős szívvel szólnak.

Némítsa el az Úr az összes hazug ajkat, *

és a nagyokat mondó nyelvet.

Azokét, akik azt mondják: „A nyelvünk az erőnk, †

mindenkor segítségünk az ajkunk, *

vajon ki lehetne úr fölöttünk?”

„A szűkölködők nyomora és a szegények sóhaja miatt †

– így szól az Úr – most már fölkelek, *

és szabadulást viszek annak, aki arra vágyódik.”

Az Úr beszéde tiszta, egyenes beszéd, *

salaktalan, hétszeresen megtisztított, tűzben kipróbált ezüst.

Uram, te minket megőrzöl és megoltalmazol *

ettől a nemzedéktől mindörökre!

Körülöttünk nyíltan jár-kel a gonosz, *

az emberek fiai az aljasságot magasztalják.

Ant. Az Úr beszéde tiszta, egyenes beszéd, tűzben kipróbált ezüst.

Íme, most van a kellő idő,

Most van az üdvösség napja.

ELSŐ OLVASMÁNY

A Zsidókhoz írt levélből

3, 1-19

Jézus a mi hitvallásunk követe

Szent testvéreim, akiknek mennyei hivatás jutott osztályrészül, nézzétek hitvallásunk követét és főpapját, Jézust: milyen hűséget tanúsított az iránt, aki őt küldte, akárcsak Mózes Isten egész házában. De ő Mózesnél annyival nagyobb dicsőségre volt méltó, amennyivel nagyobb tiszteletet érdemel a ház építője, mint a ház. Minden házat épít valaki, a mindenséget azonban Isten alkotta. Mózes mint szolga volt hűséges Isten egész házában, és a jövőbeli kinyilatkoztatásról tett tanúságot. Krisztus azonban mint fiú állt háza élén. Mi vagyunk az ő háza, ha mindvégig rendületlenül kitartunk a bizalomban és a diadalmas reményben.

Ezért, mint a Szentlélek mondja: „Ma, amikor majd meghalljátok szavát, ne keményítsétek meg a szíveteket, mint a lázadáskor, a kísértés napján a pusztában tettétek. Atyáitok ott próbára tettek, megkísértettek, bár szemükkel látták, amiket tettem. E néptől negyven évig viszolyogtam, és azt mondtam: Tévelygő szívűek ezek, utamat nem találták meg. Megesküdtem hát haragomban, hogy nyugalmam országába nem jutnak el.”

Vigyázzatok, testvérek, hogy ne legyen hitetlenségre hajló, gonosz a szívetek. Senki ne szakadjon el közületek az élő Istentől, ehelyett lelkesítsétek egymást mindennap, amíg a „ma” tart, hogy senkit meg ne keményítsen a csalárd bűn. Hiszen Krisztus részesei vagyunk, de csak úgy, ha kezdeti szilárd hitünkben mindvégig állhatatosan kitartunk.

Azt mondja ugyanis: „Ha meghalljátok szavát, ne keményítsétek meg a szíveteket, mint a lázadáskor tettétek.” Kik voltak, akik szavának hallatára lázadoztak? Nemde mind olyanok, akik Mózes vezetésével kivonultak Egyiptomból? Kiktől viszolygott negyven éven át? Nemde a bűnösöktől, akiknek teste a pusztában veszett el? És kiknek esküdött meg, hogy nem jutnak el nyugalma országába? Nemde a hitetleneknek? Látjuk tehát, hogy a hitetlenség következtében nem juthattak el oda.

VÁLASZOS ÉNEK

Zsid 3, 6; Ef 2, 21

Krisztus mint fiú állt háza élén. * Mi vagyunk az ő háza.

Krisztus tartja össze az egész épületet, belőle nő ki az Úr szent temploma. * Mi vagyunk.

MÁSODIK OLVASMÁNY

Nagy Szent Leó pápa beszédeiből

(Sermo 8 de passione Domini, 6-8: PL 54, 340-342)

Krisztus keresztje minden áldás forrása, minden kegyelem kieszközlője

Értelmünket az Igazság Lelke világosítja meg, fogjuk fel tehát tiszta és felszabadult szívvel a keresztnek eget és földet beragyogó dicsőségét. A szellem éleslátásával pedig ragadjuk meg az alábbi szavak jelentését: Közeli szenvedéséről az Úr beszélt így: Elérkezett az óra, amikor megdicsőül az Emberfia, majd hozzátette: Most megrendült a lelkem. Mit is mondjak: Atyám, szabadíts meg ettől az órától? De hiszen éppen ezért az óráért jöttem. Atyám, dicsőítsd meg nevedet! Erre az Atya szózata hallatszott az égből: Megdicsőítettem, és ezután is megdicsőítem. Jézus megmagyarázta a körülállóknak: Nem miattam hallatszott ez a szózat, hanem miattatok, ítélet van most a világon. Most vetik ki ennek a világnak a fejedelmét. Én meg, ha majd fölemelnek a földről, mindenkit magamhoz vonzok.

Csodálatos tehát a keresztfa ereje! Szavakkal ki nem fejezhető a szenvedés dicsősége! Belőle egyszerre tárul a szemünk elé az Úr ítélőszéke, az ítélet a világ felett, és a Megfeszített hatalma.

Minden embert magadhoz vonzottál, Urunk. Célod az volt ezzel, hogy minden népnek áhítata mindenütt ünnepelje beteljesült és nyilvánosságra jutott szent valóságában azt, amit eddig Júdea egyetlen templomában fátyollal borított jelképekkel vittek végbe.

Most ugyanis szembetűnőbben mutatkozik meg a leviták rendje, nagyobb lett a papság méltósága, és szentebb a püspökök fölkenése. Igen, mert a te kereszted minden áldás forrása, minden kegyelem kieszközlője. Ez adja meg a hívőknek, hogy gyengeségükből erőre kapjanak, gyalázatukból dicsőségre s a halálból az életre jussanak. És most, hogy a vágóáldozatok sokfélesége megszűnt, tested és véred egyetlen feláldozása tökéletesen helyettesíti a legkülönbözőbb áldozatokat, hiszen te vagy Isten igazi Báránya, aki elveszed a világ bűneit. Önmagadban úgy foglalod össze Isten minden kegyelmi ajándékát, hogy nemcsak egyetlen áldozat van már minden más áldozat helyett, de egy az ország is, valamennyi nemzetből egybegyűlt közösség.

Valljuk meg tehát hangosan, szeretteim, amit a népek tanítója, Szent Pál ünnepélyesen hirdetett: Igaz beszéd ez, és teljes hitelt érdemel: Krisztus Jézus azért jött a világba, hogy üdvözítse a bűnösöket.

Éppen az teszi még csodálatosabbá Isten irgalmasságát, hogy Krisztus nem a jókért, nem is a szentekért, hanem a bűnösökért és a gonoszokért halt meg. Mivel isteni természetét nem érhette a halál fullánkja, közénk születve felvette azt, amit értünk feláldozhatott.

Halála erejével ugyanis már régen megfenyegette halálunkat, ezt üzenve neki Ozeás próféta által: Ó, halál, halálod leszek, halálos harapásod leszek, ó, alvilág! Alávetette magát az alvilág törvényeinek halálakor, de eltörölte azokat feltámadásakor; a halál örök mivoltát megszüntette; azt, ami végérvényesnek indult, ideigvalóvá tette. Amint ugyanis Ádám miatt mindenki meghal, úgy Krisztusban mindenki életre is kel.

VÁLASZOS ÉNEK

Vö. Kol 2, 14-15; Jn 8, 28

A követelményeivel ellenünk szóló adóslevelet Krisztus eltörölte, az útból eltávolította, és a keresztre szegezte. * Lefegyverezte a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, nyilvánosan pellengérre állította őket, és diadalmaskodott rajtuk.

Amikor majd fölemelik az Emberfiát, megtudjátok, hogy én vagyok. * Lefegyverezte.

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Kérünk, Istenünk, adj nekünk hűséget szolgálatodban, hogy napjainkban egyre többen és egyre buzgóbban kövessenek téged. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky