Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.
HIMNUSZ
I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:
Felharsan már a kakasszó,
éj sötétet old e jel,
és az éjfél vak rémeit
mint felleget űzi el.
Jóságos Úr, hozzád térünk,
s buzgón kérünk, légy velünk.
Erős, éber Őrként jöttél,
embereknek fényeként,
mikor földön nagy csend honolt,
s ráborult a néma éj,
a halandó emberi nem
halálának jeleként.
Kérünk, Krisztus, ébressz minket,
űzd el gonosz álmaink,
és az éj e börtönéből
kegyelmeddel szabadíts;
add vissza a fényt szemünknek,
életutunk társa légy.
Áldunk téged és Atyádat,
s áldjuk együtt Lelkedet,
a Hármas-egy Istenséget,
békét, fényt és életet,
s neve minden másnál drágább,
minden méznél édesebb! Ámen.
II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:
Teremtő Isten, légy velünk,
minden fény Atyja, kútfeje,
ha szent kegyelmed nincs velünk,
szívünk erőtlen, reszketünk.
Lelkünket Lelked töltse el!
Költözz szívünkbe, Istenünk,
ne tűrjön álnok cselszövőt,
ne tárjon ajtót bűn előtt,
hogy napjaink sok gondja közt,
mivel magához húz e rög,
éljünk vétkektől mentesen,
s vezérünk törvényed legyen.
Jóság Királya, Krisztusunk,
Atyáddal áldás, üdv neked,
s Szentlelkednek, ki Vigaszunk,
örök dicsőség, tisztelet. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Uram, ne feddj meg felindulásodban, *
és ne büntess haragodban,
mert nyilaid belém hatoltak, *
és rám nehezedett kezed.
Nincs testemen ép hely, mert haragszol énrám, *
nincs nyugta csontjaimnak, mert sok a vétkem.
Gonoszságaim fejemre gyűltek, *
súlyos teherként nehezednek rám.
Üszkösödnek gennyedt sebeim *
oktalanságom miatt.
Nyomorúságomban meggörnyedtem, *
naphosszat szomorúan járok-kelek.
Ágyékomat gyulladás gyötri, *
nincs testemben semmi épség.
Elgyöngültem, és levert vagyok, *
keserűen jajgatok szívem fájdalmában.
Uram, előtted van minden kívánságom, *
nincs elrejtve előtted sóhajom.
Reszket a szívem, elhagy az erőm, *
elhomályosul szemem világa.
Barátaim és szeretteim dermedten állnak bajom előtt, *
rokonaim messze maradnak.
Csapdát állítanak, akik vesztemre törnek, †
rosszakaróim álnokul szólnak, *
és egész nap cselt szőnek ellenem.
Én meg, mint egy süket, semmit sem hallok, *
mint egy néma, nem nyitom föl számat.
Olyan vagyok, mint aki nem hall, *
mint aki nem tud válaszolni.
Mert, Uram, én benned remélek, *
meg is hallgatsz, Uram, Istenem.
Így szóltam ugyanis: „Rajtam senki ne nevessen, *
és ha lábam tántorul, senki se dicsekedjék!”
Mert már a bukás küszöbén állok, *
a szenvedés nem marad el tőlem.
Ezért gonoszságomat őszintén megvallom, *
és bánkódom bűneim miatt.
Ellenségeim azonban erősebbek nálam, *
és sokan vannak, akik gonoszul gyűlölnek engem.
Rágalmaznak, és a jóért rosszal fizetnek, *
mivel mindig a jót akarom.
Ne hagyj magamra, én Uram, *
Istenem, ne távozz el tőlem!
Siess, oltalmazz engem, *
Uram, én menedékem!
Pilláim elernyednek, míg segítségedet várom,
És igazságodat, melyet megígértél.
ELSŐ OLVASMÁNY
A példabeszédek könyvéből
15, 8-9. 16-17. 25-26. 29. 33; 16, 1-9; 17, 5
Ahogyan az Úr látja az embert
A gonosz áldozata iszonyat az Úrnak, de az igazak imája tetszik neki. Utálja az Úr a gonosz életét, de aki az igazság útján jár, azt kedveli. Többet ér a kevés az Úr félelmében, mint ha nyugtalansággal párosul a tömérdek kincs. Jobb egy tál főzelék és szeretet hozzá, mint egy kövér ökör gyűlölettel.
A kevélyek házát lerombolja az Úr, az özvegy mezsgyéjét meg helyreállítja. A gonosz terve iszonyat az Úrnak, de a barátságos szavak tiszták előtte. A gonoszoktól távol marad az Úr, de az igazak imáját meghallgatja. Az Úr félelme a bölcsesség iskolája, az alázatosság megelőzi a dicsőséget.
A szívben meghányni-vetni, ez az ember dolga, de a felelet az Úrtól jön a nyelvre. A férfi útja tiszta a maga szemében, ám a lelket az Úr veti latra. Bízd az Úrra, ami tennivalód akad, akkor a terveid valósággá válnak. Az Úr mindent a maga céljára teremtett, magát a gonoszt is a balsors napjára.
Utálat az Úrnak minden gőgös ember, kezemet adom rá, nem marad büntetlen! A jó út kezdete: megtenni, ami helyes; ez Istennél kedvesebb, mint áldozatot bemutatni. Szeretet és hűség jóváteszi a bűnt, s az Úr félelme távol tart a rossztól.
Ha egy férfi útja kedves az Úr előtt, ellenségeit is kibékíti vele. Jobb az igazságos úton szerzett kevés, mint a nagy haszon becstelenség árán. A szív megtervezi az embernek az útját, de lépéseit az Úr irányítja.
Aki szegényt gúnyol, az Teremtőjét bántja, aki örül a bajának, nem marad büntetlen.
VÁLASZOS ÉNEK
Vö. MTörv 6, 13; Péld 15, 33
Meg ne feledkezz az Úrról, aki kivezetett Egyiptom földjéről! * Féld az Urat, a te Istenedet, csak neki szolgálj!
Az Úr félelme a bölcsesség iskolája, az alázatosság megelőzi a dicsőséget. * Féld az Urat, a te Istenedet, csak neki szolgálj!
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Ágoston püspöknek Szent János első leveléről szóló fejtegetéseiből
(Tract. 4, 6: PL 35, 2008-2009)
Szívünk vágya irányuljon Istenre!
Milyen ígéretet kaptunk? Azt, hogy: Hozzá hasonlók leszünk, mert látni fogjuk, amint van. Ahogy tudott, úgy szólt a nyelv, a többit a szív gondolja el. Mit mondhatott még Szent János is ahhoz viszonyítva, aki van, sőt mit mondhatunk mi, az ő érdemeinél alávalóbb emberek?
Térjünk tehát vissza a Szentlélekhez, térjünk vissza annak az Ajándékához, aki szívünk belsejében megtanít bennünket arra, amit elmondani nem tudunk; és mivel most még nem láthatjátok, ezért vágyban törekedjetek feléje.
A jó keresztény egész élete szent vágyakozás. Ami után vágyakozol, azt még nem látod, de az utána való vágyakozásod képessé tesz arra, hogy ha eljön, betelhess azzal, amit látni fogsz.
Ha meg akarsz tölteni valami tartályt, és látod, hogy nagyobb az adomány, akkor kitágítod azt a zsákot vagy tömlőt vagy más hasonló tartót. Ha tudod, mennyit kell beletöltened, és látod, hogy szűk a zsák, akkor kitágítod, hogy növeld a befogadóképességét. Isten is, amikor várakoztat, így tágítja a vágyadat, és e vágyakozásoddal tágítja lelkedet, és e tág lélekbe majd többet tudsz befogadni.
Vágyakozzunk tehát, testvéreim, hogy majd beteljünk! Nézzétek Pált, mennyire tágítja a lelkét, hogy befogadhassa az eljövendőt. Azt mondja ugyanis: Nem mintha már elértem volna, vagy már célba értem volna. Testvérek, nem gondolom, hogy máris magamhoz ragadtam.
Mit csinálsz tehát ebben az életben, ha még nem ragadtad magadhoz? Azt az egyet, hogy elfelejtem, ami mögöttem van, és nekilendülök annak, ami előttem van. Futok a kitűzött cél felé, az égi hivatás pálmájáért. Nekilendül – mondja –, és fut a kitűzött cél felé. Úgy érezte, hogy még kicsi annak befogadására, amit szem nem látott, fül nem hallott, emberi szív föl nem fogott.
Az a mi életünk feladata, hogy a vágyakozásban gyakoroljuk magunkat. Annyiban alakít minket ez a szent vágy, amennyiben vágyainkat elvágjuk a világ szeretetétől. Már beszéltünk arról az űrről, amelyet be kell töltenünk. Töltekezzél jóval, és szórd ki a rosszat!
Gondold el: Isten mézzel akar téged megtölteni, de ha ecettel vagy tele, hová teszed a mézet? Öntsd ki, ami eddig benned volt, tisztítsd ki lelked edényét, tisztítsd ki, ha kell, fáradsággal is kisúrolva, hogy alkalmas légy annak befogadására.
Mondjuk, hogy mézet akar beléd tölteni, mondjuk, hogy aranyat, mondjuk, hogy bort, vagy bármit mondunk, ki nem mondható az, amit mondani akarunk: hiszen Isten a neve. És ha azt mondjuk: Isten, akkor is mit mondtunk? Ez a két szótag az egész, amit várunk. Bármit mondjunk is, minden kisebb nála. Tágítsuk ki tehát őfeléje a lelkünket, hogy ha jön, betöltse azt. Hozzá leszünk hasonlók, mert látni fogjuk őt, amint van.
VÁLASZOS ÉNEK
Zsolt 36, 4-5
Örömödet az Úrban keresd, * Ő majd teljesíti szíved vágyait.
Bízd sorsodat az Úrra, benne remélj. * Ő majd teljesíti szíved vágyait.
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Istenünk, tanításodból tudjuk, hogy az őszinte és tiszta szívekben akarsz élni. Kérünk, alakíts át minket kegyelmeddel, hogy méltó hajlékod legyünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2023 J. Vidéky