2023. december 9.

Szombat, adventi idő, 1. hét
1. zsoltáros hét

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

Magasból érkező Ige,

Atyádtól fényként jössz ide;

a világ megmentőjeként

tűnő időben lépsz közénk.

Jöjj és szívünk világosítsd,

égő szerelmed lángra szítsd,

ha szól a hírnök szózata,

tisztuljon már a bűn sara.

Ha majd ítélsz a föld felett,

s a szívek titkát kémleled:

a rossz bűnhődik bűnökért,

ki jó volt országodba tér,

hozzánk ne férjen semmi vész,

bár méltán érne büntetés,

örök hazánk mégis legyen

a szentek között szüntelen.

Krisztus, kegyelmes nagy Király,

neked s Atyádnak tisztelet,

s a Szentléleknek is veled

időtlen századok során. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Énekeljetek az Úrnak, és emlékezzetek csodatetteire, melyeket végbevitt!
105 (104). zsoltár
Az Úr hűséges marad ígéreteihez
Az apostolok hirdetik a nemzeteknek, hogy eljövetelekor Isten milyen csodatetteket visz végbe (Szt. Atanáz).
I.

Adjatok hálát az Úrnak, és hívjátok segítségül nevét, *

hirdessétek nagy tetteit a nemzetek között.

Énekeljetek és zengjetek zsoltárt neki, *

emlegessétek minden csodáját.

Dicsekedjetek szent nevével, *

az Urat kereső szívek örvendezzenek.

Keressétek az Urat és hatalmas erejét, *

keressétek arcát szüntelen.

Emlékezzetek csodatetteire, melyeket végbevitt, *

és ajkáról elhangzó csodás döntéseire,

ti, Ábrahámnak, az ő szolgájának ivadékai, *

választottjának, Jákobnak fiai.

Ő az Úr, a mi Istenünk, *

ő ítéli meg az egész földet.

Örökké emlékezik szövetségére, *

ezernyi nemzedéknek adott igéjére:

az Ábrahámmal kötött szövetségre, *

Izsáknak tett esküjére.

Ezt hagyta végzésül Jákobnak, *

és Izraelnek örök szövetségül.

Így szólt: „Kánaán földjét neked adom, *

az lesz kimért örökrészed.”

Amikor még csekély számban voltak, *

és kevesen éltek ott mint jövevények,

nemzettől nemzetig vándoroltak, *

egyik országtól a másik népig,

nem engedte, hogy bárki is elnyomja őket; *

királyokat fenyített meg miattuk:

„Ne bántsátok fölkentjeimet, *

prófétáimnak ne ártsatok!”

Ant. Énekeljetek az Úrnak, és emlékezzetek csodatetteire, melyeket végbevitt!
2. ant. Az Úr nem hagyta el az eladott igazat, hanem a bűnösök kezéből kiszabadította.
II.

Aztán az országra éhséget bocsátott, *

és elpusztított minden falat kenyeret.

De elküldött előttük egy férfit, *

Józsefet, akit rabszolgának adtak el.

Lábát rabbilincsbe verték, *

nyakát vasba szorították,

amíg be nem teljesedett, amit mondott, *

és az Úr igéje igazolta őt.

A király üzent, és feloldotta, *

a népek fejedelme kiszabadította.

Házának urává tette őt, *

egész vagyonának intézőjévé,

hogy tetszése szerint vezesse népe nagyjait, *

és bölcsességre tanítsa véneit.

Ant. Az Úr nem hagyta el az eladott igazat, hanem a bűnösök kezéből kiszabadította.
3. ant. Szent szaváról megemlékezett az Úr, és ujjongás között vezette ki népét.
III.

Akkor költözött Egyiptomba Izrael, *

és Kám földjén Jákob így lett jövevény.

Az Úr itt nagyon megsokasította népét, *

ellenségeinél erősebbé tette.

De megfordította azok szívét, †

így népét meggyűlölték, *

és álnokul bántak szolgáival.

Akkor elküldte szolgáját, Mózest, *

és Áront, akit kiválasztott.

Szavuk által csodás jeleket vitt végbe, *

csodákat művelt Kám földjén.

Sötétséget küldött, és éjt borított rájuk, *

szavainak mégis ellenálltak.

Akkor a vizeiket vérré változtatta, *

halaikat kipusztította.

Békák hemzsegtek földjükön, *

még a fejedelmi palotákban is.

Szavára bögölyök rajzottak elő, *

és szúnyogok lepték el határukat.

Eső helyett jégzivatart küldött rájuk, *

és földjükre emésztő tüzet.

Elverte szőlőjüket és fügefáikat, *

határaikban a fákat összetörte.

Szavára előtűnt a sáska, *

és megszámlálhatatlan sok rovar.

Országuk minden füvét lelegelték, *

földjük minden termését felfalták.

Országukban minden elsőszülöttet megölt, *

minden zsengéjét a férfinemnek.

Kivezette őket arannyal, ezüsttel megrakottan, *

és a törzsek között egy sem volt beteg.

Egyiptom ujjongott távozásukon, *

mert rájuk nehezedett a tőlük való félelem.

Oltalmul felhőt borított rájuk, *

és tüzet küldött, hogy világítson nekik éjjel.

Kérésükre fürjek jöttek, *

és jóllakatta őket mennyei kenyérrel.

Megnyitotta a sziklát, és ömlött a víz, *

folyamok áradtak a sivatagban.

Mert szent ígéretéről megemlékezett, *

amelyet szolgájának, Ábrahámnak tett.

Örvendezés között vezette ki népét, *

és választottjait ujjongás között.

A nemzetek országait nekik adta, *

a népek munkájának gyümölcsét ők örökölték,

hogy megtartsák törvényeit, *

és teljesítsék parancsait.

Ant. Szent szaváról megemlékezett az Úr, és ujjongás között vezette ki népét.

Igéjét Jákobnak hirdeti az Úr,

Törvényeit és végzéseit Izrael népének.

ELSŐ OLVASMÁNY

Izajás próféta könyvéből

21, 6-12

Az őr Babilon bukását hirdeti

Ezt mondta nekem az Úr: „Menj, állíts őrszemet, és amit lát, azt jelentse. Ha lovascsapatot, kettős fogatot, szamáron jövő vagy tevén ülő csapatot lát, akkor figyeljen éberen, megfeszített figyelemmel.”

És a figyelő őr lekiáltott: „Uram, őrségen állok egész nap folyton-folyvást, és kitartok őrhelyemen minden éjszaka.”

Íme, lovasok jöttek s kettős fogatok. Megszólítottak, és ezt mondták nekem: „Elesett, elesett Babilon, és minden bálványát a porba tiporták.”

Ó te, akit széttiportak a szérűn, és szinte kicsépeltek: amit a Seregek Urától, Izrael Istenétől hallottam, azt hirdetem most neked.

Jövendölés Edomról. Így kiáltanak hozzám Szeirből: „Őr, meddig tart még az éj? Őr, meddig tart még az éj?” S az őr így felel: „Eljön a reggel, aztán az éjszaka. Ha kérdezni akartok, csak kérdezzetek, térjetek vissza, és gyertek el újra.”

VÁLASZOS ÉNEK

Jel 18, 2. 4. 5

Az angyal teljes erejéből kiáltotta: Elesett a nagy Babilon! Egy másik szózatot is hallottam az égből, ez így hangzott: * Én népem, vonuljatok ki onnét, nehogy részetek legyen bűneikben.

Bűneik az eget verik, de az Úr számon tartja gonoszságaikat. * Én népem, vonuljatok ki onnét, nehogy részetek legyen bűneikben.

MÁSODIK OLVASMÁNY

Szent Ciprián püspök és vértanúnak „A türelem hasznáról” szóló értekezéséből

(Nn. 13 et 15: CSEL 3, 406-408)

Azt reméljük, amit nem látunk

Urunk és Mesterünk üdvös parancsa így hangzik: Aki mindvégig kitart, az üdvözül. Majd ismét: Ha kitartotok tanításomban, valóban tanítványaim lesztek, megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket.

Türelemre és kitartásra van tehát szükség, szeretett testvérek, hogy miután az igazság és szabadság reménye megnyílt előttünk, valóban el is juthassunk az igazságra és a szabadságra. Keresztény voltunk a hit s remény kérdése. Hogy azonban e hit és remény megteremje gyümölcsét, türelemre van szükség.

Nem a jelen dicsőségét keressük, hanem a jövendőt. Pál apostol is erre figyelmeztet: Megváltásunk még reménybeli. Az a remény viszont, amit már teljesedni látunk, többé nem remény. Hiszen ki remélné azt, amit lát? Ha tehát reméljük, amit nem látunk, várjuk állhatatosan. Vágyakozás és türelem szükséges, hogy ami bennünk elkezdődött, azt be is töltsük, és amit remélünk és hiszünk, azt Isten segítségével el is nyerjük.

Ezenkívül másutt ugyanez az Apostol a türelemre is figyelmezteti az igazakat, akik arra törekszenek, hogy az isteni jutalomban gazdagodjanak, és örök kincseket szerezzenek maguknak, így oktatja őket: Amíg tehát időnk van, tegyünk jót mindenkivel, főképpen hittestvéreinkkel. Ne fáradjunk bele jót tenni; annak idején aratni is fogunk.

Külön figyelmeztet, nehogy valaki a munkálkodásban türelmetlenségből ellankadjon, nehogy valakit a kísértések elcsábítsanak vagy legyőzzenek, és így a dicsőség és dicséret közepette félúton meg ne álljon, elért érdemei el ne vesszenek, és amik tökéletesnek indultak, félbe ne maradjanak.

Végül az Apostol, amikor a szeretetről beszél, hozzákapcsolja a kitartást és a türelmet is, így írja: A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély, nem tapintatlan. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. Mindezek alapján kimutatja, hogy a szeretet tud állhatatosan kitartani, és tud mindent elviselni.

Másutt viszont így szól: Viseljétek el egymást szeretettel! Törekedjetek rá, hogy a béke kötelékével fenntartsátok a lelki egységet! Bebizonyítja, hogy sem az egységet, sem a békét nem lehet akkor megőrizni, ha a testvérek egymás iránt kölcsönös türelmet nem tanúsítanak, és e türelmük segítségével az egyetértés kötelékét meg nem őrzik.

VÁLASZOS ÉNEK

Hab 2, 3; Zsid 10, 37

A maga idejében beteljesedik, s nem hiúsul meg; * Csak várj, biztosan bekövetkezik, tévedhetetlenül.

Már csak rövid, nagyon rövid idő; aztán eljön az Eljövendő. * Csak várj, biztosan bekövetkezik, tévedhetetlenül.

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Istenünk, te azért küldted egyszülött Fiadat a világba, hogy a bűn ősi átkától szabadulást adj az embernek. Áraszd reánk a mennyből jóságosan áldásodat, amelyre áhítatos lélekkel várunk, hogy elnyerjük az igazi lelki szabadságot. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky