Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.
HIMNUSZ
Ó, népek Megváltója, jöjj,
hadd lássuk a Szűz Gyermekét!
Egész világ, ámulva nézz!
Istenhez méltó születés:
Nem férfi magvából fogant,
de Szentlélektől titkosan,
az Úr Igéje testet ölt,
mint Szűz méhén termett gyümölcs.
A Szűz várandós anya lett,
szemérme sértetlen maradt,
erénye ékszerként ragyog:
Istennek fénylő temploma.
Most hagyd el ezt a nászszobát,
e tisztaságos palotát:
mindkét természet Bajnoka,
kelj útra, futva lelkesen.
Atyának egyenlő Fia,
végy testet, indulj győztesen,
testünknek gyengeségeit
örök erővel izmosítsd.
Vár jászolodnak trónusa,
új fényt lehel az éjszaka,
s már el nem oltja semmi éj:
a hit fényében tündököl.
Krisztus, kegyelmes nagy Király,
neked s Atyádnak tisztelet,
s a Szentléleknek is veled
időtlen századok során. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Megszólal az Úr, az istenek Istene, *
napkelettől napnyugatig szólítja a földet.
A szépséges Sionból ragyogva jelenik meg Isten, *
jön a mi Istenünk, és nem hallgat.
Emésztő tűz lobog színe előtt, *
körülötte szélvihar tombol.
Szólítja onnan felülről az eget és a földet, *
hogy ítéletet tartson népe fölött.
„Gyűjtsétek elém választottaimat, *
akik velem áldozatban szövetségre léptek!”
Igazságosságát hirdetik az egek, *
Isten maga tart ítéletet.
„Halljad, én népem, hadd szóljak, †
Izrael, hadd tanúskodjam ellened: *
Isten, a te Istened én vagyok.
Nem áldozataid miatt dorgállak, *
égőáldozataidat látom szüntelen.
Nem kell nekem házadból a növendékbika, *
sem nyájaidból a kecskebak.
Úgyis enyém az erdő és minden vadja *
és a hegyek ezernyi állata.
Ismerem én az ég minden madarát, *
és enyém, ami csak mozdul a réten.
Ha éhezném, nem szólnék neked, *
mert enyém a földkerekség és ami azt betölti.
Megeszem talán a bikák húsát? *
Vagy a bakok vérét megiszom?
Ajánld föl Istennek a dicséret áldozatát, *
és teljesítsd fogadalmadat a Fölséges előtt.
Hívj segítségül, amikor bajba kerülsz, *
megmentelek akkor, és te áldani fogsz.”
A gonoszhoz pedig így beszél Isten: †
„Törvényeimet mit emlegeted, *
és miért veszed ajkadra szövetségemet?
Hiszen a fegyelmet gyűlölöd, *
és megveted szavaimat.
Hogyha tolvajt látsz, társául szegődöl, *
és szövetkezel a házasságtörővel.
Szádból gonosz beszéd árad, *
nyelved csalárdságot sző.
Leülsz, és máris gyalázod testvéred, *
és mocskolod anyád fiát.
Te így tettél, és én hallgassak? *
Azt véled, hogy hozzád hasonló vagyok?
Pörbe szólítalak most, *
és mindezt számon kérem tőled.
Ti, akik Istenről megfeledkeztek, szálljatok magatokba; *
különben elvesztek, s nincs, aki megmenthet titeket.
Aki a dicséret áldozatát áldozza, az tisztel engem; †
és akinek útja szeplőtelen, annak megadom, *
hogy meglássa Isten üdvösségét.”
Nézzetek föl, és emeljétek föl fejeteket,
Mert elérkezett megváltástok ideje!
ELSŐ OLVASMÁNY
Izajás próféta könyvéből
46, 1-13
Az Úr és Babilon bálványai
Leroskad Bel, összetörik Nebó. Bálványaikat állatokra, barmok hátára rakják, úgy viszik súlyos teherként, kimerült állatok hátán. De leroskadnak a bálványok, mind térdre rogynak, nem tudják megszabadítani azokat, akik viszik őket, sőt maguk is fogságba jutnak.
„Hallgassatok ide, Jákob háza, és ti mindnyájan, akik Izrael házából megmaradtatok, akiket anyátok méhétől fogva hordozok, akiknek terhét az anyaöltől kezdve viselem. Én öreg korotokig ugyanaz maradok, s míg meg nem őszültök, hordozlak titeket. Mint eddig is tettem, továbbra is viszlek, fenntartalak és megmentelek benneteket.
Kivel vethettek egybe, és kivel mérhettek össze? Ki mellé állíthattok oda, kihez hasonlíthattok? Azok, akik kiöntik az aranyat erszényükből, és lemérik mérlegen az ezüstöt, aranyművest fogadnak, hogy istent csináljon nekik, aztán leborulnak előtte és imádják. Majd vállukra veszik és úgy cipelik, aztán leteszik állványára, hogy veszteg maradjon. Nem is mozdul el helyéről; ha kiáltanak hozzá, nem felel, a nyomorúságtól nem ment meg senkit.
Gondoljatok erre, és szégyenkezzetek, vegyétek szívetekre, ti pártütők! Emlékezzetek a régmúlt időkre, hogy én vagyok az Isten, és nincsen más; hogy nincs senki hozzám hasonló.
Én kezdettől fogva kijelentettem a jövendőt, és előre megmondtam, amik meg se történtek még. Azt mondom: Tervem valóra válik, és amit akarok, mindent végbeviszek. Elhívom kelet felől a ragadozó madarat, messze földről a kiválasztott férfit. Ahogy mondom, úgy teszek; mihelyt eltervezem, már végre is hajtom.
Hallgassatok hát ide, ti csüggedt szívűek, akik úgy érzitek: messze van még a győzelem. Közel hozom győzelmemet, már nincs is messze, és nem késik szabadításom. Szabadulást szerzek Sionnak, és dicsőséget adok Izraelnek.”
VÁLASZOS ÉNEK
Iz 46, 12. 13
Hallgassatok hát ide, ti csüggedt szívűek, akik úgy érzitek: messze van még a győzelem: * Szabadulást szerzek Sionnak, és dicsőséget adok Izraelnek.
Közel hozom győzelmemet, már nincs is messze, és nem késik szabadításom. * Szabadulást szerzek Sionnak, és dicsőséget adok Izraelnek.
MÁSODIK OLVASMÁNY
A Diognétoszhoz írt levélből
(Cap. 8, 5 – 9, 6: Funk 1, 325-327)
Isten a Fiú által nyilatkoztatta ki szeretetét
Az emberek közül senki sem látta Istent, és ki sem nyilvánította senki, hanem ő maga nyilatkoztatta ki magát. A hit által mutatta ki magát; csak a hit által lett az Isten láthatóvá. Mert a mi Urunk, a mindenható Isten, aki mindent teremtett és a maga helyére állított, nemcsak emberszerető volt, hanem hosszan tűrő is. Valójában mindig ilyen volt, és ilyen is marad: bőkezű és jóságos, harag nélküli és igazmondó, hiszen egyedül ő jó igazán. Azonban ami nagy és kimondhatatlan gondolat megfogant benne, azt egyedül csak a Fiúval közölte.
Amíg titokban tartotta és őrizte bölcsen saját tervét, úgy látszott, mintha nem is törődne az emberekkel; de miután szeretett Fia által kinyilatkoztatta és közzétette, amit kezdettől fogva készített, egyben mindent megadott nekünk: egyrészt, hogy éljünk az általa adott javakkal, másrészt, hogy lássuk és értsük mindazt, amit még csak remélni sem mert volna soha senki.
Miután tehát ő a Fiúval mindent elhatározott, egészen a legvégső időkig megengedte azt is, hogy akaratunkat a rendetlen indulatok félrevezessék és letérjünk a helyes útról a gyönyörök és élvezetek miatt. Egyáltalán nem örült bűneinknek, csak eltűrte azokat. Nem is hagyta jóvá a gonoszság idejét, hanem megteremtette az igazság jelen idejét azért, hogy míg az elmúlt idő alatt megbizonyosodhattunk arról, hogy saját tetteink alapján méltatlanok vagyunk az életre, most Isten jósága folytán elérhessük azt; és míg nyilvánvalóvá tettük, hogy a magunk erejével nem mehetünk be Isten országába, most Isten erejével bejuthassunk oda.
Mikor tehát betellett gonoszságunk mértéke és világos lett, hogy ennek gyümölcseként a szenvedés és a halál fenyeget, elközelgett az idő, melyet Isten elrendelt kegyelmének és hatalmának kinyilvánítására (ó, milyen mérhetetlen az Isten emberszeretete és jósága!), nem gyűlölt minket, nem is vetett el, sem bosszút nem állt rajtunk, hanem békével eltűrt, elviselt minket, irgalomból magára vette bűneinket, saját Fiát adta oda értünk váltságdíjként: a szentet a bűnösökért, az ártatlant a rosszakért, az igazat a gonoszokért, a romolhatatlant a romlottakért, a halhatatlant a halandókért. Mert mi fedhette volna el bűneinket, ha nem az Ő igazsága? Ki másban juthattunk volna mi, istentelenek és gonoszok a megigazuláshoz, ha nem egyedül Isten Fia révén?
Micsoda fönséges csere, milyen kifürkészhetetlen az az intézkedés, milyen váratlan a jótétemény: hogy sokak gonoszsága eltűnik az Egy Igazban, és Egynek igaz volta által sok gonosz megigazul!
VÁLASZOS ÉNEK
ApCsel 4, 12; Iz 9, 6
Nincs üdvösség senki másban; * Mert nem adatott más név az ég alatt az embereknek, amelyben üdvözülhetnének.
Így fogják hívni: Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten, Örök Atya, Béke Fejedelme. * Mert nem adatott más név az ég alatt az embereknek, amelyben üdvözülhetnének.
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Mindenható Istenünk, a bűn szolgaságra vetett minket, és így ősidőktől fogva igája alatt görnyedünk. Engedd, hogy Fiad születésének várva várt ünnepe szabaddá tegyen minket. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2023 J. Vidéky