Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.
HIMNUSZ
I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:
Most itt az óra, amikor
az evangélium szerint
megérkezik a Vőlegény
és mennyországot alapít.
Az okos szüzek csapata
már készenlétben várja őt;
míg égő mécset tart kezük
nagy vígan ujjong örömük.
A balgák késnek, mécsesük
nem fénylik: lángja kialudt.
Az ajtót hasztalan verik,
bezárult már az ég nekik.
Mi csak virrasszunk éberen,
szívünk világa most a mécs,
hogy amikor megérkezik,
méltón fussunk az Úr elé.
Országodhoz, áldott Király,
ha eljössz méltónak találj,
hadd zengjünk akkor teneked
meg nem szűnő dicséretet. Ámen.
II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:
Szent élet útja, vágyakozók üdve,
és minden jóság ajándékozója,
Béke Királya, neked szól az ének,
téged imádunk!
Felragyog benned mind, amit a szentek
vágyva elérnek cselekedetükkel
vagy szavuk által, hogyha szeretettől
lángol a szívük.
Békés időket, hitet adj nekünk ma,
írt sebeinkre, bűneinkre oldást,
és tieidnek add az örök élet
mennyei kincsét.
Fölséges Egység: Atyaisten, áldunk,
s téged, Megváltónk, örök egy Királyunk,
Szentlélek Isten, nevedet is egyként
áldjuk örökké! Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Milyen jó az Isten az igazakhoz, *
az Úr azokhoz, akiknek a szíve tiszta!
Lábam mégis majdnem megtántorodott, *
kis híja volt, hogy el nem buktam,
mert felháborodtam a hetvenkedők miatt, *
amikor láttam a bűnösök jó sorát.
Nem éri őket semmi szenvedés, *
egészséges és erővel teli a testük.
A halandók bajait nem ismerik, *
nem veri őket balsors, mint másokat.
Ezért nyakláncként hordják a gőgöt, *
és köntös rajtuk az erőszak.
Mint a zsír, csöpög belőlük a gonoszság, *
magasra tör szívük álnoksága.
Gúnyolódnak, gonoszul beszélnek, *
elnyomással fenyegetőznek dölyfösen.
Káromló szavuk az eget sem kíméli, *
nyelvükkel beszennyezik a földet.
Ezért fordul feléjük a nép, *
és mohón issza szavaikat, mint a vizet.
Azt mondják: „Honnan tudná ezt az Isten? *
Lehet-e tudomása erről a Fölségesnek?”
Lám, ilyenek a bűnösök: *
vagyonukat gyarapítják, és élnek háborítatlanul.
Így szóltam: „Hát hiába őrzöm tisztán szívemet, *
és hiába mosom kezemet ártatlanságban?
Hiszen egész nap rajtam csattan az ostor, *
fenyítés a részem már kora reggel.”
Hogyha azt mondanám: „Úgy beszélek, mint ők”, *
árulója lennék gyermekeidnek.
Töprengtem, hogy meg tudjam fejteni, *
sokat gyötrődtem miatta.
Végül Isten szentélyébe tértem, *
és ott megértettem, hogy mi lesz a végük.
Mert valójában csuszamlós útra állítottad *
s pusztulásba taszítod őket.
Utoléri őket a romlás, *
elvesznek hirtelen, odalesznek az iszonyattól.
Mint ébredő ember álma, Uram, *
semmibe foszlik képük előtted, ha fölkelsz.
Amikor szívem kesergett, *
és bensőmet marta a bánat,
ostoba voltam és tudatlan, *
mint oktalan állat álltam előtted.
Mindig veled akarok maradni, *
hiszen megfogtad jobbomat.
Szándékod szerint vezérelsz engem, *
és végül is befogadsz a dicsőségbe.
Nincs senkim rajtad kívül a mennyben, *
és ha veled vagyok, nem kívánok semmit sem a földön.
Bár elenyészik a szívem, a testem, *
szívem Istene és örökrésze mindig az Isten.
Mert íme, elpusztul, aki téged elhagy, *
elveszíted mind, aki hűségét megszegi.
Nekem azonban jó az Istennel lennem, *
és az Úristenbe helyeznem bizakodásom.
Hirdetni akarom minden művedet *
Sion városának népe előtt.
Mily édes ínyemnek mindegyik szavad, Uram,
Számnak édesebb a méznél.
ELSŐ OLVASMÁNY
Ezekiel próféta könyvéből
2, 8 – 3, 11. 16-21
Ezekiel meghívása
Azokban a napokban így szólt hozzám az Úr: „Emberfia, hallgass arra, amit majd mondok neked, ne légy lázadozó, mint ez a lázongó nemzedék! Nyisd ki a szád, és edd meg, amit adok neked.” Akkor láttam, hogy egy kéz nyúlt felém, és lám, egy könyvtekercs volt benne. Kigöngyölte előttem: és kívül is, belül is tele volt írva. Ez volt ráírva: „Siralom, panasz és jajszó.”
Így szólt hozzám: „Emberfia, amit itt találsz, azt edd meg, edd meg ezt a tekercset és menj, szólj Izrael házához!” Kinyitottam a számat, és megetette velem a tekercset, és azt mondta nekem: „Emberfia, gyomrod eméssze meg, és egész belső részed teljen el ezzel a tekerccsel, amit adok neked.” Megettem, és olyan édes volt a számban, mint a méz.
Akkor azt mondta nekem: „Emberfia, indulj s menj el Izrael házához, és hirdesd nekik a szavaimat! Mert nem valami érthetetlenül beszélő és idegen nyelvű néphez szól küldetésed, hanem Izrael házához. Nem érthetetlenül beszélő és idegen nyelvű népekhez szól küldetésed, amelyeknek nem érted a szavukat. Ha hozzájuk küldenélek, meghallgatnának, de Izrael háza nem akar majd meghallgatni, mert engem sem akarnak meghallgatni. Mert Izrael egész házának kemény a feje és megátalkodott a szíve. Nézd, olyan keménnyé teszem arcodat, mint az ő arcuk, és homlokodat is olyan keménnyé, mint az ő homlokuk. Homlokodat olyan keménnyé teszem, mint a gyémánt, ami keményebb a sziklánál. Ne félj tőlük, és ne remegj előttük, mert hiszen lázongó nemzedék ez!”
Aztán ezt mondta nekem: „Emberfia, azokat a szavakat, amelyeket hozzád intézek, őrizd meg szívedben, hallgasd meg füleddel, és menj el a száműzöttekhez, a népedből valókhoz, szólj hozzájuk, és mondd meg nekik: Ezt mondja az Úr, az Isten, akár meghallgatják, akár nem hallgatják.”
Amikor elmúlt a hét nap, az Úr szózatot intézett hozzám: „Emberfia, Izrael házának őrévé rendeltelek. Ha hallod ajkamról a szót, figyelmeztesd őket a nevemben. Ha azt mondom a gonosznak: Meghalsz, s te nem figyelmezteted, nem beszélsz neki, hogy letérítsd a gonoszt gonosz útjáról, hogy így életben maradjon, a gonosz meghal a bűne miatt, de vérét tőled kérem számon. Ha azonban figyelmezteted a gonoszt, és mégsem szakít gonoszságával és gonosz útjával, akkor meghal a bűne miatt, te ellenben megmented életedet.
Ha az igaz eltér igazságától és gonoszságot művel, és én csapdát állítok elé, úgyhogy meghal, akkor mivel nem figyelmeztetted, meghal a bűne miatt – az igazság, amelyet tettekre váltott, nem számít be neki –, de a vérét tőled kérem számon. Ha azonban figyelmezteted az igazat, hogy ne vétkezzék, és nem is vétkezik, akkor életben marad, mert figyelmeztetted, s te is megmented életedet.”
VÁLASZOS ÉNEK
Ez 3, 17; 2, 6. 8; 3, 8
Izrael házának őrévé rendeltelek. Ha hallod ajkamról a szót, figyelmeztesd őket a nevemben. * Ne félj tőlük, és ne légy lázadozó!
Nézd, olyan keménnyé teszem arcodat, mint az ő arcuk, és homlokodat is olyan keménnyé, mint amilyen az ő homlokuk. * Ne félj tőlük, és ne légy lázadozó!
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Ágoston püspöknek „A pásztorok” című beszédéből
(Sermo 46, 3-4: CCL 41, 530-531)
A magukat legeltető pásztorok
Lássuk tehát, hogy ez a senkinek sem hízelgő isteni szózat mit mond azokról a pásztorokról, akik nem a nyájat, hanem önmagukat legeltetik. A tejet felhasználtátok eledelül, a gyapjút ruházatul, a kövér állatokat levágtátok, de a nyájat nem legeltettétek. A gyengét nem gyámolítottátok, a beteget nem gyógyítottátok, a sérültet nem kötöztétek be. Nem mentetek utána az eltévelyedettnek, nem kerestétek meg az elveszettet. Durván és kegyetlenül hatalmaskodtatok fölöttük, így aztán szétszéledtek juhaim, mert nem volt pásztoruk.
A saját magukat és nem a nyájat legeltető pásztorokat vádolja amiatt, amit szeretnek és amiatt is, amit elhanyagolnak. Mert mit is szeretnek? A tejet felhasználtátok eledelül, a gyapjút ruházatul. Ehhez kapcsolódva azt mondja az Apostol: Ki ültet szőlőt, és nem eszik a terméséből? Ki legeltet nyájat, és nem issza a nyáj tejét? Azt látjuk tehát ebből, hogy a nyáj teje mindaz, amit Isten népe juttat elöljáróinak a földi megélhetésük biztosítására. Hiszen erről beszélt az Apostol, amikor az előbb említetteket mondta.
Jóllehet az Apostol inkább azt választotta, hogy a saját keze munkájából tartja fenn magát, és a nyájtól még csak tejet sem akart kérni, mégis határozottan állítja, hogy joga lenne annak a tejnek az elfogadásához, és hogy az Úr rendelkezett úgy, hogy az evangélium hirdetői az evangéliumból is éljenek. Azt mondja továbbá, hogy apostoltársai éltek is ezzel a joggal, amelyet ő is úgyszintén megkapott, de nem vett igénybe. Ő többet tett, amikor még azt sem fogadta el, amihez joga lett volna. Hogy lemondott arról, ami neki járt és amit mások jogosan el is fogadtak, ő ezzel tett többet. Talán annak a példáját követte, aki, amikor a beteget bevitte a fogadóba, ezt mondta: Ha többet költenél, visszatérve megadom neked.
Mit mondjunk hát még azokról, akik nem kérik a nyájtól a tejet? Ők irgalmasabbak, vagy inkább sokkal nagylelkűbben látják el magának az irgalmasságnak szolgálatát. Képesek rá és amire képesek, azt meg is teszik. Dicsérni kell őket; de a többieket sem szabad megvetni. Maga az Apostol ugyan nem kérte, hogy adjanak neki, viszont megkívánta, hogy a nyáj jótékony legyen, és ne legyen bőséges tej nélkül.
VÁLASZOS ÉNEK
Ez 34, 15-16
Magam terelgetem majd juhaimat, és magam telepítem le őket – mondja az Úr, az Isten. * Megkeresem az elveszettet, visszaterelem az elszéledtet.
Ápolom a beteget, a kövér és egészséges fölött meg őrködöm. * Megkeresem az elveszettet, visszaterelem az elszéledtet.
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Urunk, mindenség teremtő és gondviselő Istene, tekints reánk, és engedd megéreznünk irgalmas jóságodat, hogy egész szívvel szolgáljunk neked. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2023 J. Vidéky