Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.
HIMNUSZ
Rózsálló hajnalfény ragyog,
zeng már az égi háladal,
örömben ujjong a világ,
panaszt üvölt a kárhozat,
midőn az égi nagy Király
halál hatalmát megtöri,
s lábbal tiporva poklokat
feloldja foglyok láncait.
Sírját nehéz kő zárta el,
őrzötte zsoldos őrsereg,
de fölkelt fényesen, s ragyog
a gyász fölött győzelmesen.
Az alvilági sóhajok
s fájdalmak oldódnak tehát,
mert fényes angyal hirdeti,
hogy Krisztus immár nem halott.
Maradj örökre, Jézusunk,
fényes húsvéti örömünk,
s kiket kegyelmed újraszült,
oszd meg dicsőséged velünk.
Dicsérünk, Jézus, szüntelen,
ki feltámadtál győztesen,
Atyának, Léleknek veled
most és örökre tisztelet. Ámen.
Vagy Húsvét nyolcada utáni köznapokon tetszés szerint:
Az új Sionnak kórusa
fogjon csodás új dalba ma,
és bölcs örömben ülje meg
a szent húsvéti ünnepet.
Mint hős oroszlán, Krisztusunk
fölkel, s a sárkány porba hull.
Szavára mind, ki rég halott,
bűnből életre támadott.
Mit zsákmányként az alvilág
elnyelt, ma mindent visszaád,
a rabsereg már ott halad
Krisztust követve: mind szabad.
Győzött az Úr nagy fényesen,
ragyogva hódít szélesen,
és egybefoglal két hazát:
eget, földet, s lesz egy család.
Énekkel most a nagy Királyt
kérlelje mind a nagy világ,
trónjához minket felvegyen,
örök fényével töltsön el.
Maradj örökre, Jézusunk,
fényes húsvéti örömünk,
s kiket kegyelmed újraszült,
oszd meg dicsőséged velünk.
Dicsérünk, Jézus, szüntelen,
ki feltámadtál győztesen,
Atyának, Léleknek veled
most és örökre tisztelet. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Mint szarvas sóvárog a forrásvízre, *
úgy áhít a lelkem, téged, Istenem.
† Isten után szomjazik a lelkem, az élő Isten után: *
mikor mehetek, hogy megjelenjek az ő színe előtt?
Éjjel-nappal könny a kenyerem, *
mert azt hallom naponta: „Hol a te Istened?”
Csak arra gondolok, elmém azon mereng, *
hogyan vonultam be a csodás hajlékba Isten házáig,
miközben ujjongott és énekelt *
az ünneplő sokaság.
Miért csüggedsz, lelkem, *
miért vagy nyugtalan?
Bízzál az Úrban: fogom még áldani *
arcom szabadítóját, Istenemet.
Szomorkodik bennem a lélek, †
hozzád röpül ezért gondolatom *
a Jordán és a Hermon távoli hegyes tájairól.
Harsognak zuhatagjaid, örvény kiált az örvénynek; *
minden kavargó hullámod átzuhog fölöttem.
Árassza rám az Úr irgalmát naphosszat, †
neki zeng éjjel háladalom, *
és áldom éltető Istenemet.
Így szólok az Úrhoz: „Oltalmazóm vagy, †
miért feledkeztél meg rólam? *
Miért kell bánatban élnem, ellenségeimtől gyötörten?”
Keserűség marja bensőmet, †
amikor kínzóim gúnyolnak, *
s naponta azt mondják: „Hol a te Istened?”
Miért csüggedsz, lelkem, *
miért vagy nyugtalan?
Bízzál az Úrban: fogom még áldani *
arcom szabadítóját, Istenemet.
Könyörülj rajtunk, tekints ránk, mindenség Istene, *
szereteted fényét mutasd meg nekünk!
Bocsásd félelmedet a nemzetekre, *
amelyek nem ismernek téged.
Hadd tudják meg,
hogy rajtad kívül nincs más Isten, *
és hirdessék nagy tetteidet.
Emeld föl kezedet az idegen népek ellen, *
hogy lássák hatalmadat.
Amint szemük láttára szent voltál velünk, *
úgy a mi szemünk láttára légy dicső fölöttük,
hogy úgy ismerjenek, ahogy mi ismerünk, *
mert rajtad kívül, Urunk, nincs más Isten!
Újítsd meg a jeleket, és tégy csodákat újból, *
dicsőítsd meg kezedet, erős karodat!
Gyűjtsd össze Jákob minden törzsét, †
hadd tudják meg, hogy rajtad kívül nincs más Isten, *
és mondják el nagy tetteidet.
Tekintsd őket örökségednek, *
mint a régmúlt időkben.
Könyörülj népeden, amelyet terólad neveztek el, *
Izraelen, amelyet elsőszülöttednek tekintettél,
és könyörülj szent városodon, *
nyugalmad városán, Jeruzsálemen!
Áraszd el Siont kimondhatatlan igéiddel, *
és népedet dicsőségeddel!
Isten dicsőségét hirdetik az egek, *
kezének művéről vall a mennybolt.
A nappalok ezt zengik egymásnak, *
erre oktatja éj az éjszakát.
Nem olyan hang ez, nem olyan beszéd, *
hogy meg ne értenéd szavát.
Minden földre elhat szózatuk, *
a földkerekség végéig eljut igéjük.
Az égen vert Isten sátort a napnak, †
és az, mint nászházból kilépő vőlegény, *
mint ujjongó dalia fut neki útjának.
Az ég egyik pereméről indul, †
és másik széléig ér a pályája: *
tüze elől rejtőzni nem lehet.
RÖVID OLVASMÁNY
Róm 10, 8b-10
Közel van hozzád a tanítás, ajkadon és szívedben, tudniillik a hit tanítása, amit hirdetünk. Ha tehát száddal vallod, hogy Jézus az Úr, és szívedben hiszed, hogy Isten feltámasztotta a halálból, üdvözülsz. A szívbeli hit ugyanis megigazulásra, a szájjal való megvallás pedig üdvösségre szolgál.
RÖVID VÁLASZOS ÉNEK
Feltámadt az Úr a sírból. * Alleluja, alleluja. Feltámadt.
Akit értünk keresztre feszítettek. * Alleluja, alleluja. Dicsőség az Atyának. Feltámadt.
EVANGÉLIUMI KANTIKUM
FOHÁSZOK
Bizalommal kérjük a mennyei Atyát, akinek dicsőségére szolgált szent Fia halála és feltámadása:
Urunk, világosítsd meg értelmünket!
Istenünk, világosság Atyja, aki a dicsőségesen feltámadó Krisztus fényével elárasztottad a világot;
világosítsd meg ma elménket a hit fényével!
Feltámadt Fiad révén megnyitottad az embereknek az örökkévalóság kapuját;
add, hogy mai munkánkban az örök élet reménye éltessen bennünket!
Aki feltámasztottad Fiadat, és általa elküldted a világba a Szentlelket;
gyújtsd fel szívünket a tiszta szeretet tüzével!
Jézus Krisztus, aki megszabadításunkért függött a keresztfán,
legyen ma üdvösségünk és megváltásunk!
Mi Atyánk.
KÖNYÖRGÉS
Irgalmas Istenünk, rendelésed szerint megüljük Húsvét szent ünnepét. Add, hogy gyümölcsöző erejét mindenkor érezzük. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2023 J. Vidéky