Olvasmányos imaóra
Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.
HIMNUSZ
Urunknak áldott napja ez,
szent fényességgel virradó,
világnak átkos vétkeit
kiontott szent vér mossa le.
Eltévedt ember hitre tér,
vakok szemében gyúl a fény;
s hogy irgalmat nyert a lator,
félelmünk immár megszűnik!
Ámulnak mind az angyalok
látván a bűnbánó latort,
ki bízva Krisztushoz kiált,
s menny üdvösségét élvezi.
Csodálandó nagy szent titok:
világnak bűnét elveszi,
s a testben járók vétkeit
eltörli Krisztus teste már.
Mi más lehetne nagyszerűbb?
Bűnt megbocsát az irgalom,
félelmet űz a szeretet,
s új életet hoz a halál.
Maradj örökre, Jézusunk,
fényes húsvéti örömünk,
s kiket kegyelmed újraszült,
oszd meg dicsőséged velünk.
Dicsérünk, Jézus, szüntelen,
ki feltámadtál győztesen,
Atyának, Léleknek veled
most és örökre tisztelet. Ámen.
Vagy Húsvét nyolcada utáni köznapokon tetszés szerint:
Örvendj, ég, messzi csillagok,
tenger, föld, nap, tapsoljatok;
kereszthalálból Mesterünk
feltámadt, s benne élhetünk.
Ím, üdvösségünk visszatért,
Bárányunk ontott drága vért,
a bűnhomályból egymaga
lett létünk bátor hajnala.
Halált végzett ki e halál,
gyógyírra bűn, baj itt talál;
erényeink sértetlenül
ragyognak már győztes jelül.
Reményt ad és új kezdetet
e fénylő megváltói tett;
higgyük: mi is feltámadunk,
s mennyben lesz boldog otthonunk.
Fellelkesítnek szent javak,
buzgó imák ujjongjanak;
Húsvétot ünnepeljük itt,
mely nekünk nyújtja kincseit.
Maradj örökre, Jézusunk,
fényes húsvéti örömünk,
s kiket kegyelmed újraszült,
oszd meg dicsőséged velünk.
Dicsérünk, Jézus, szüntelen,
ki feltámadtál győztesen,
Atyának, Léleknek veled
most és örökre tisztelet. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Adjatok hálát az Úrnak, és hívjátok segítségül nevét, *
hirdessétek nagy tetteit a nemzetek között.
Énekeljetek és zengjetek zsoltárt neki, *
emlegessétek minden csodáját.
Dicsekedjetek szent nevével, *
az Urat kereső szívek örvendezzenek.
Keressétek az Urat és hatalmas erejét, *
keressétek arcát szüntelen.
Emlékezzetek csodatetteire, melyeket végbevitt, *
és ajkáról elhangzó csodás döntéseire,
ti, Ábrahámnak, az ő szolgájának ivadékai, *
választottjának, Jákobnak fiai.
Ő az Úr, a mi Istenünk, *
ő ítéli meg az egész földet.
Örökké emlékezik szövetségére, *
ezernyi nemzedéknek adott igéjére:
az Ábrahámmal kötött szövetségre, *
Izsáknak tett esküjére.
Ezt hagyta végzésül Jákobnak, *
és Izraelnek örök szövetségül.
Így szólt: „Kánaán földjét neked adom, *
az lesz kimért örökrészed.”
Amikor még csekély számban voltak, *
és kevesen éltek ott mint jövevények,
nemzettől nemzetig vándoroltak, *
egyik országtól a másik népig,
nem engedte, hogy bárki is elnyomja őket; *
királyokat fenyített meg miattuk:
„Ne bántsátok fölkentjeimet, *
prófétáimnak ne ártsatok!”
Aztán az országra éhséget bocsátott, *
és elpusztított minden falat kenyeret.
De elküldött előttük egy férfit, *
Józsefet, akit rabszolgának adtak el.
Lábát rabbilincsbe verték, *
nyakát vasba szorították,
amíg be nem teljesedett, amit mondott, *
és az Úr igéje igazolta őt.
A király üzent, és feloldotta, *
a népek fejedelme kiszabadította.
Házának urává tette őt, *
egész vagyonának intézőjévé,
hogy tetszése szerint vezesse népe nagyjait, *
és bölcsességre tanítsa véneit.
Akkor költözött Egyiptomba Izrael, *
és Kám földjén Jákob így lett jövevény.
Az Úr itt nagyon megsokasította népét, *
ellenségeinél erősebbé tette.
De megfordította azok szívét, †
így népét meggyűlölték, *
és álnokul bántak szolgáival.
Akkor elküldte szolgáját, Mózest, *
és Áront, akit kiválasztott.
Szavuk által csodás jeleket vitt végbe, *
csodákat művelt Kám földjén.
Sötétséget küldött, és éjt borított rájuk, *
szavainak mégis ellenálltak.
Akkor a vizeiket vérré változtatta, *
halaikat kipusztította.
Békák hemzsegtek földjükön, *
még a fejedelmi palotákban is.
Szavára bögölyök rajzottak elő, *
és szúnyogok lepték el határukat.
Eső helyett jégzivatart küldött rájuk, *
és földjükre emésztő tüzet.
Elverte szőlőjüket és fügefáikat, *
határaikban a fákat összetörte.
Szavára előtűnt a sáska, *
és megszámlálhatatlan sok rovar.
Országuk minden füvét lelegelték, *
földjük minden termését felfalták.
Országukban minden elsőszülöttet megölt, *
minden zsengéjét a férfinemnek.
Kivezette őket arannyal, ezüsttel megrakottan, *
és a törzsek között egy sem volt beteg.
Egyiptom ujjongott távozásukon, *
mert rájuk nehezedett a tőlük való félelem.
Oltalmul felhőt borított rájuk, *
és tüzet küldött, hogy világítson nekik éjjel.
Kérésükre fürjek jöttek, *
és jóllakatta őket mennyei kenyérrel.
Megnyitotta a sziklát, és ömlött a víz, *
folyamok áradtak a sivatagban.
Mert szent ígéretéről megemlékezett, *
amelyet szolgájának, Ábrahámnak tett.
Örvendezés között vezette ki népét, *
és választottjait ujjongás között.
A nemzetek országait nekik adta, *
a népek munkájának gyümölcsét ők örökölték,
hogy megtartsák törvényeit, *
és teljesítsék parancsait.
Isten új életre hívott minket. Alleluja.
Jézus Krisztusnak a halálból az élő reményre való feltámasztása által. Alleluja.
ELSŐ OLVASMÁNY
A Jelenések könyvéből
22, 10-21
A reménységünkről szóló tanúságtétel
Én, János, hallottam, amint az angyal így szólt hozzám: „Ne pecsételd le ennek a könyvnek prófétai szavait, mert az idő közel van. Aki igazságtalan, legyen továbbra is igazságtalan. Aki tisztátalan, legyen továbbra is tisztátalan. De aki igaz, járjon továbbra is az igazság útján, és aki szent, legyen továbbra is szent.
Hamarosan eljövök, s velem lesz a jutalom, hogy mindenkinek megfizessek tettei szerint. Én vagyok az alfa és az ómega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég.
Boldog, aki megmossa ruháját (a Bárány vérében). Joga lesz az élet fájához, és a kapukon át bemegy a városba. A kutyák, csalók, erkölcstelenek, gyilkosok, bálványimádók és mindazok, akik a hamisságot szeretik és művelik, kinn maradnak.”
„Én, Jézus, elküldtem angyalomat, hogy az egyházakban tanúsítsák ezeket: Én vagyok Dávid gyökere és sarja, a fényes hajnalcsillag.”
A Lélek és a Menyasszony hív: „Jöjj el!” Aki hallja, hívjon: „Jöjj el!” Aki szomjazik, jöjjön. Aki kívánja az élet vizét, ingyen igyék.
Tanúsítom mindenki előtt, aki ennek a könyvnek prófétai szavait hallja: „Aki ehhez hozzáad, azt Isten azokkal a csapásokkal sújtja, amelyek meg vannak írva ebben a könyvben. S ha valaki elvesz ennek a prófétai könyvnek szavaiból, Isten megvonja tőle a jogot az élet fájához és a szent városhoz, amelyekről ebben a könyvben szó van.”
Aki mindezt tanúsítja, kijelenti: „Igen, hamarosan eljövök. Ámen.”
Jöjj el, Uram, Jézus!
Urunk, Jézus kegyelme legyen minden szenttel! Ámen.
VÁLASZOS ÉNEK
Jel 22, 16. 17. 20; Iz 55, 1. 3
Én vagyok Dávid gyökere és sarja, a fényes hajnalcsillag. A Lélek és a Menyasszony hív: Jöjj el! * Aki hallja, hívjon: Jöjj el! Ámen. Jöjj el, Uram, Jézus, alleluja!
Ti, szomjazók, gyertek a vizekre mind; fordítsátok ide a fületek, és gyertek ide hozzám. * Aki hallja, hívjon: Jöjj el! Ámen. Jöjj el, Uram, Jézus, alleluja!
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Efrém diakónus beszédeiből
(Sermo 3 de diversis: Opera omnia, III syr. et lat., Romæ 1743, 607)
Akit az egész földkerekség nem volt képes befogadni, azt Mária egyedül befogadta
Mária mintegy mennyországgá lett számunkra, mivel az Isten Fiát hordozta. Krisztus anélkül, hogy az Atya dicsőségéből eltávozott volna, Mária szűzi méhébe zárkózott be, hogy az embert nagyobb méltóságra emelje. Isten az összes szűz közül ezt az egyet választotta ki, hogy ő legyen a mi üdvösségünk eszköze.
Máriában beteljesedett minden igaznak és prófétának jövendölése. Belőle támadt Krisztus, a ragyogó hajnalcsillag, akinek vezetésével a nép, amely egykor sötétségben járt, nagy világosságot látott.
Máriát nagyon találóan különböző nevekkel illetjük. Mária Isten Fiának temploma. Krisztus ebből a templomból egészen más módon lépett ki, mint ahogy oda belépett. Test nélkül lépett ugyanis be a szűzi méhbe, és testet öltve hagyta el azt.
Mária az a titokzatos új ég, amelyből a Királyok Királya mintegy saját trónjáról a földre lépett, földi alakot és hasonlóságot véve magára.
Mária az édes szőlőt termő szőlőtőke, akinek gyümölcse Jézus. Ő isteni természete szerint ugyan nagyon különbözött Máriától, mégis kellett, hogy emberi természetét Máriától kölcsönözze.
Mária az Úr házából fakadó forrás, amelyből a szomjazók az élet vizét meríthetik; ha valaki ezt a forrást csak ajkával ízleli is meg, nem szomjazik soha többé.
Szeretteim, tévedne, aki Máriának a megváltásban való szerepét összehasonlíthatónak tartaná a teremtéssel.
Kezdetben teremtette Isten a földet, amelynek megújításában Mária közreműködött. Kezdetben Ádám vétke miatt a teremtés művét átok sújtotta, Mária pedig a föld békéjének és biztonságának visszaszerzésében részt kapott. Kezdetben az ősszülők vétke folytán a halál minden emberre átszármazott, Máriával átvitettünk a halálból az életbe. Kezdetben Éva hallgatott a kígyó csábítására, és így a bűn mérge az egész emberiségnek ártott, Mária pedig az örök boldogság hirdetője lett. Ami tehát a halált jelentette, az élet eszközévé lett.
Aki a kerubok felett trónol, azt íme, most anyai karok tartják; akit az egész földkerekség nem tud befogadni, azt Mária egyedül öleli át; akitől az Isten trónja körül álló és uralkodó égi szellemek rettegnek, azt egy lányka gondozza; akinek trónusa örökké áll, az a Szűznek ölében ül; akinek lába zsámolya a föld, az a földön gyermeki lábakkal jár.
VÁLASZOS ÉNEK
Ujjongott a Szűz szíve, mert az angyal híradására fogadta az isteni titkot, és tiszta méhében foganta az emberek fiainak legszebbikét. * Áldott ő, mert örökre nekünk adta az emberré lett Istent, alleluja.
A tiszta méh hajléka nyomban Isten temploma lett: és az érintetlen Szűz az angyali üzenetre Fiút fogant. * Áldott ő.
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Istenünk, te úgy rendelted, hogy egyszülött Fiad anyja nekünk is anyánk legyen. Add, hogy bűnbánattal és imádsággal állhatatosan munkálkodjunk a világ üdvösségéért, és így Krisztus országának eljövetelét napról napra egyre hatékonyabban szolgáljuk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2023 J. Vidéky