2023. december 29.

Karácsony nyolcada alatti 5. nap
4. zsoltáros hét

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

Örök Istenség ragyogása, Krisztus,

életet, fényt hoz a világba jöttöd,

gyógyul az ember, örök üdvösségünk

ajtaja tárul.

Angyali kórus dalolása hallik,

himnuszuk hangja új korokat hirdet:

Jó Atyánk, néked odafenn dicsőség,

s béke a földön.

Kisdedként fekszel, Ura a világnak,

tiszta gyümölcse makulátlan méhnek,

Krisztus, a győztes szeretet hatalmát

hozd le a földre.

Otthonunk ég lett, születésed adta,

testet öltöttél: közülünk egy lettél.

Újítsd meg szívünk, szeretettel láncold

újra magadhoz.

Lásd közösségünk dala ujjongással

angyalok boldog örömében részt vesz,

az Atyát, téged s a Szeretet Lelkét

áldva dicséri. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Velünk van a Seregek Ura, a mi menedékünk Jákob Istene.
46 (45). zsoltár
Isten a mi menedékünk, a mi erős várunk
Emmánuel lesz a neve. Ez azt jelenti: „Velünk az Isten” (Mt 1, 23).

Isten a mi menedékünk, a mi erős várunk, *

biztos segítségünk, amikor szorongatnak minket.

Nem félünk ezért, ha a föld háborog, *

és ha a hegyek a tengerbe zuhannak.

Hadd zúgjanak és áradjanak vizei, *

hadd rengjenek viharától a bércek!

Csörgedező patakok vidítják Isten városát, *

a Magasságbelinek szentséges lakhelyét.

Nem fog megrendülni, mert Isten lakik benne, *

Isten oltalmazza már kora hajnalban.

Nemzetek tomboltak, országok inogtak; *

az Úr mennydörgő szózatától megrettent a föld.

Velünk van a Seregek Ura, *

a mi menedékünk Jákob Istene.

Jöjjetek, és lássátok az Úr tetteit, *

a csodákat, melyeket a földön végbevitt.

Elnémítja a hadakat szerte a világon: †

összetör íjat, lándzsát összezúz, *

a pajzsokat tűzben elégeti.

„Legyen elég, és lássátok be: az Isten én vagyok; *

fölséges a nemzetek közt, fölséges a földön.”

Velünk van a Seregek Ura, *

a mi menedékünk Jákob Istene.

Ant. Velünk van a Seregek Ura, a mi menedékünk Jákob Istene.
2. ant. Az Úr uralkodik, és napjaiban virágzik majd a béke.
72 (71). zsoltár
A Messiás királyi méltósága
Elővették kincseiket, s ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát (Mt 2, 11).
I.

Istenem, ítéletedet add a királynak, *

és igazságodat a király fiának,

hogy igazságosan ítélkezzék népeden, *

és méltányosan szegényeiden.

Teremjenek a hegyek békét a népnek, *

és a dombok igazságot.

Igazságosan ítéli majd a nép szegényeit, †

megszabadítja a szűkölködők fiait, *

és a rágalmazókat megalázza.

És élni fog, amíg a nap és a hold világít, *

nemzedékről nemzedékre!

Leszáll, mint eső a rét füvére, *

mint a zápor, amely a földet öntözi.

Napjaiban virágzik az igazság és a teljes béke, *

míg csak a hold meg nem szűnik.

A tengertől a tengerig uralkodik, *

a Folyótól a földkerekség határáig.

A puszták lakói is leborulnak előtte, *

és ellenségei a port nyaldossák.

Ajándékot hoznak a szigetek és Tarzisz fejedelmei, *

és adományokat Arábia és Sába királyai.

Minden király leborul előtte, *

minden nép az ő szolgája lesz.

Ant. Az Úr uralkodik, és napjaiban virágzik majd a béke.
3. ant. Megsegíti szegényeit az Úr.
II.

Megszabadítja a hozzá kiáltó szegényt, *

a nyomorultat, akin nem segít senki.

Kíméli a kicsinyt és a gyengét, *

megsegíti a szegényeket,

megmenti őket az elnyomástól és az erőszaktól, *

mert szemében drága az ő vérük.

Éljen, és adjanak neki Arábia aranyából, †

imádkozzanak mindig érte, *

és egész nap áldják!

Földjén bőven teremjen a gabona, *

a hegytetőkön is hullámozzék a kalász.

Viruljon bő gyümölcse, mint a Libanon, *

s ha begyűjtik, legyen dús, mint réten a fűszál.

Legyen áldott a neve mindörökké, *

neve maradjon fenn, amíg a nap ragyog!

Áldott legyen benne a föld minden népe, *

minden nemzet magasztalja őt!

Áldott az Úr, Izrael Istene, *

aki egyedül művel csodákat.

Áldott legyen fölséges neve mindörökké, *

fölségével teljék be az egész föld! Ámen, ámen.

Ant. Megsegíti szegényeit az Úr.

Miután a pásztorok látták, azt is elbeszélték,

Amit nekik a gyermek felől mondtak.

ELSŐ OLVASMÁNY

Kezdődik Szent Pál apostolnak a kolosszeiekhez írt levele

1, 1-14

Hálaadás és kérés

Pál, Isten akaratából Jézus Krisztus apostola és Timóteus testvér a Kolosszében élő szent és hívő testvéreknek Krisztusban. Kegyelem nektek és békesség Atyánktól, az Istentől és Urunktól, Jézus Krisztustól!

Hálát adunk Istennek, Urunk, Jézus Krisztus Atyjának, valahányszor értetek imádkozunk. Hallottunk ugyanis Jézus Krisztusba vetett hitetekről és arról a szeretetről, amelyet minden szent iránt tanúsíttok annak reményében, ami készen vár rátok a mennyben. Erről az evangélium igaz tanításában hallottatok, amely hozzátok is eljutott, s amint az egész világon gyümölcsözik és gyarapszik, úgy nálatok is attól a naptól kezdve, hogy helyt adtatok neki, és az Isten kegyelmét valóban felismertétek. Így tanultátok ezt kedves szolgatársunktól, Epafrásztól. Ő hűséges szolgája köztetek Krisztusnak, ő beszélt nekünk lélekből fakadó szeretetetekről is.

Amióta erről hallottunk, mi is szüntelenül imádkozunk értetek, és könyörgünk, hogy akaratát teljesen ismerjétek, nagy bölcsességgel és lelki megértéssel. Így majd az Úrhoz méltóan éltek, egészen az ő tetszése szerint, minden jótettben gyümölcsöt hoztok és az Isten ismeretében gyarapodtok. Dicsőséges hatalmában szilárdítson meg titeket nagy erővel, hogy mindvégig kitartsatok és állhatatosak legyetek. Örömmel adjunk hálát az Atyaistennek, aki minket arra méltatott, hogy részünk legyen a szentek fényességében. A sötétség hatalmából kiragadott minket, és helyet adott szeretett Fia országában. Benne nyertük el vére által a megváltást, bűneink bocsánatát.

VÁLASZOS ÉNEK

Kol 1, 12. 13; Jak 1, 17

Adjunk hálát az Atyaistennek, * Aki a sötétség hatalmából kiragadott minket, és helyet adott szeretett Fia országában.

Minden jó adomány és minden ajándék felülről van, a világosság Atyjától száll alá. * Aki a sötétség hatalmából kiragadott minket, és helyet adott szeretett Fia országában.

MÁSODIK OLVASMÁNY

Szent Bernát apát beszédeiből

(Sermo 1 in Epiphania Domini, 1-2: PL 133, 141-143)

Az idők teljességében eljött az Istenség teljessége is

Üdvözítő Istenünk kinyilvánította jóságát és emberszeretetét. Legyen hála ezért Istennek, mert általa kiárad a vigasztalás erre a zarándok, száműzött, nyomorúságos földi életünkre.

Az emberi testben való megjelenése előtt az ő jósága is rejtve volt, jóllehet ő azelőtt is jó volt: ugyanis az Úr öröktől fogva jóságos. De vajon miből lehetett felismerni ezt a nagy jóságát? Az ígéretekből, amelyeket azonban nem tapasztaltak, ezért kételkedtek is azokban sokan. Azelőtt Isten ugyanis a próféták útján több alkalommal és többféle módon szólt. Azt mondta: Az én terveim a békére vonatkoznak és nem a pusztulásra. Mit felelhetett erre az ember, amikor a béke helyett csak a pusztulást tapasztalhatta? Meddig hajtogatjátok még: Békesség, békesség, noha nincsen békesség? Ezért a béke követei keservesen sírtak, és így szóltak: Uram, ki hitt abban, amit hallottunk? Most azonban már hihetnek az emberek akár a saját szemüknek is, mert az Isten bizonyságai valóban igazak. Az égen azért vert sátort a napnak, hogy még a zavart szemű ember elől se legyen elrejtve.

Íme, a béke már nemcsak ígéret, hanem hozzánk küldött élet, nem halogatott, hanem már megadott, nemcsak jövendölt, hanem már közénk jött béke. Íme, az Atyaisten mintegy az irgalmasságával megtöltött kincseszsákként küldte a földre; igen úgy, ahogy mondtam, kincseszsák, amelyet a szenvedés szakít fel, hogy a benne rejtett váltságdíjunk kiömöljön; kincseszsák, jóllehet kicsi, de telített. Mivelhogy Fiú adatott nekünk, de benne lakik az Istenség egész teljessége. Mert miután elérkezett az idők teljessége, megjelent az Istenség teljessége is. Testben jött el, hogy a testi embereknek megmutatkozzék, és emberségének megjelenésével felismerjék jóságát is. Ahol ugyanis megnyilvánul az Isten embersége, ott jósága sem maradhat rejtve. Jóságát ugyan mivel bizonyíthatta volna jobban, mint éppen azzal, hogy az én emberi testemet vette magára? Azt mondtam: az én testemet, és nem Ádámét, vagyis nem azt a testet, amelyet Ádám a bűnbeesés előtt bírt.

Mi mutatná meg jobban az ő irgalmasságát, mint az, hogy magára vette emberi nyomorúságunkat? Vajon mi bizonyítaná jóságának teljességét, mint az, hogy Isten Igéje érettünk olyan törékennyé lett, mint a fű? Uram, ki az ember, hogy törődöl vele, az emberfia, hogy gondolsz reá? Ebből meg kell értenie az embernek, hogy Isten mennyire törődik vele; tudnia kell ebből, hogyan gondolkozik róla, és mit érez iránta Isten. Ó, ember, ne azt emlegesd hát, hogy mit kell szenvedned, hanem azt, hogy ő mit szenvedett érted! Amit érted tett és abból, amivé érted lett, ismerd föl, hogy az emberszeretetéből neked megjelent az ő jósága. Minél kisebbé lett az emberségben, annál nagyobbat adott a jóságban; és minél igénytelenebbé vált értem, annál drágább lett nekem. Azt mondja az Apostol: Üdvözítő Istenünk kinyilvánította jóságát és emberszeretetét.

Milyen különlegesen nagy és nyilvánvaló az Isten jósága és emberszeretete! És milyen nagy jóságról tett bizonyságot Isten, amikor az emberi természetet az istenivel egyesítette!

VÁLASZOS ÉNEK

Ef 1, 5; Róm 8, 29

Isten eleve arra rendelt minket, hogy Jézus Krisztus által gyermekeivé legyünk, * Akaratának tetszése szerint, és magasztaljuk fölséges kegyelmét.

Akiket ugyanis eleve ismert, azokat eleve arra rendelte, hogy Fiának képmását öltsék magukra. * Akaratának tetszése szerint, és magasztaljuk fölséges kegyelmét.

HIMNUSZ – TÉGED, ISTEN, DICSÉRÜNK

Téged, Isten, dicsérünk!

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Mindenható és láthatatlan Istenünk, te elküldted hozzánk a világ Világosságát, hogy eloszlassa a világ sötétségét. Fordítsd felénk jóságos arcodat, és add, hogy méltó tisztelettel ünnepeljük egyszülött Fiad csodálatos születését. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky