2023. november 28.

Kedd, évközi idő, 34. hét
2. zsoltáros hét

Reggeli dicséret

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

Fény alkotója, Istenünk,

örök verőfény, napvilág,

valódból csak fényt ismerünk,

nem ér fel hozzád vak homály.

Dereng az égnek alja már,

eloszlik minden éji árny,

kihunynak fent a csillagok,

amint a hajnal felragyog.

Ágyunkból frissen felkelünk,

s már zeng is hálaénekünk,

mert győzött álmos éjszakán

ismét a felkelő sugár.

Kérünk, Urunk, hogy testi vágy,

s e csalfa csábító világ

ne gyújtson szívünkben tüzet,

hamis varázs ne ejtse meg.

Haragtól ment legyen szavunk,

és torkos vágytól asztalunk,

ne vonzzon átkos kapzsiság,

sem tékozló rút léhaság.

Szilárd elmével, józanul,

testben tisztán, nem álnokul,

szolgálva híven, lelkesen

napunk Krisztussal töltsük el.

Ezt add meg, kérünk, jó Atya,

s Atyának mása, egy Fia,

s te, Szentlélek, Vigasztaló:

örökre egy uralkodó. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

Világosságodat és hűségedet küldd el, Uram!
43 (42). zsoltár
Sóvárgás a templom után
Világosságul jöttem a világba (Jn 12, 46).

Szolgáltass nekem igazságot, Istenem, †

az istentelen néppel szemben védd ügyemet, *

ments meg a gonosz és álnok emberektől!

Mert te vagy az én megmentő Istenem, †

miért taszítasz hát el magadtól? *

Miért kell bánatban élnem, ellenségtől gyötörten?

Világosságodat és hűségedet küldd el, †

azok vezéreljenek engem *

szent hegyedre, a te hajlékodba.

Odalépek akkor Isten oltárához, †

Istenhez, aki nekem ujjongó örömöm. *

Citeraszóval magasztallak téged, Isten, én Istenem.

Miért csüggedsz, lelkem, *

miért vagy nyugtalan?

Bízzál az Úrban: fogom még áldani *

arcom szabadítóját, Istenemet.

Világosságodat és hűségedet küldd el, Uram!
Életünk minden napján szabadíts meg, Uram, minket!
Kantikum – Iz 38, 10-14. 17-20
A halálos beteg szorongása és a meggyógyult öröme
Én vagyok az élő: meghaltam, … de most már nálam van a halál kulcsa (Jel 1, 17-18).

Így szóltam: „Már életem napjainak közepén *

indulnom kell az alvilág kapui felé.”

Kutattam, életemből mennyi van még hátra; *

azt mondtam: „Nem látom meg az Urat az élők földjén,

és nem látok többé embert *

a föld lakói közül.”

Sátramat lebontják, elveszik tőlem, *

mint ahogy lebontják sátrukat a pásztorok.

Életem fonalát mintha takács vágta volna el, †

alig kezdődött szövése, máris megszakadt; *

reggeltől estig végzel velem.

Virradatig reménykedtem; †

mintha oroszlán marcangolná minden csontomat; *

reggeltől estig végzel velem.

Mint a fecskefióka, úgy csipogok, *

sírva nyögök, mint a gerle.

Szemem elbágyad egészen, *

s közben a magasba tekintek.

Te azonban kimentettél, hogy el ne vesszek, *

és hátad mögé dobtad minden bűnömet.

Mert nem az alvilág dicsőít téged, †

és a halál sem magasztal; *

akik a sírba hulltak, hűségedben nem remélnek többé.

Csak az élő, csak az élő dicsér, mint ma én is; *

hűségedet az apák hirdessék fiaiknak.

Uram, szabadíts meg, †

hogy énekelhessük dalaidat *

életünk minden napján az Úr házában.

Életünk minden napján szabadíts meg, Uram, minket!
Téged illet, Isten, Sion hegyén a dicsérő ének! 
65 (64). zsoltár
Ünnepélyes hálaadás
Sion alatt a mennyei várost kell értenünk (Origenész).

Téged illet, Isten, Sion hegyén a dicsérő ének, *

 neked teljesítik Jeruzsálemben a fogadalmakat.

Mivel te meghallgatod az imát, *

hozzád viszi bűne terhét minden ember.

Terheljenek bár gonosz tetteink, *

eltörlöd azokat irgalmasan.

Boldog, akit kiválasztasz, és magadhoz emelsz, *

hogy csarnokodban élhesse életét.

Ó, hadd telhessünk el házad javaival, *

templomod szentségével!

Mivel igaz vagy, csodákat művelsz, †

s úgy hallgatsz meg minket, szabadító Istenünk, *

minden földhatárnak és messzi tengernek reménye!

Erőddel szilárd hegyeket emelsz, *

hatalommal övezed derekad.

Megzabolázod a tenger harsogását, mennydörgő hullámait *

és a népek háborgását.

Csodajeleidet félik, akik a föld határain laknak: *

Keletnek és Nyugatnak te vagy öröme.

Meglátogatod a földet, és megöntözöd, *

elhalmozod áldásoddal.

Az egek csatornáit megtöltöd vízzel; †

gabonát nevelsz az embernek, *

és termékennyé teszed a földet.

Barázdáit megöntözöd, rögeit elboronálod, *

záporokkal porhanyítod, s termését megáldod.

Az esztendőt áldásoddal koronázod, *

s lábad nyomán elárad a bőség.

Vízzel töltekeznek a szomjas legelők, *

és ujjonganak körös-körül a halmok.

A réteket nyájak lepik el, †

a völgyekben gabona hullámzik; *

minden ujjong, és dalol színed előtt.

Téged illet, Isten, Sion hegyén a dicsérő ének!

RÖVID OLVASMÁNY

1 Tessz 5, 4-5

Ti, testvérek, nem jártok sötétségben, hogy az Úr napja tolvaj módjára lepjen meg benneteket. Hiszen mindnyájan a világosság és a nappal fiai vagytok. Nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé.

RÖVID VÁLASZOS ÉNEK

Tekints könyörgésemre, Uram, * Mert nagyon remélek igéidben. Tekints.

Téged szólít kiáltásom már hajnal előtt. * Mert nagyon remélek igéidben. Dicsőség az Atyának. Tekints.

EVANGÉLIUMI KANTIKUM

Benedictus-ant. Mindazok kezéből, akik gyűlölnek minket, szabadíts meg, Urunk!

FOHÁSZOK

Áldjuk Üdvözítőnket, aki feltámadásával fényt árasztott a világra, és hívjuk segítségül őt alázatos szóval:

Urunk, őrizz meg bennünket ösvényeden!

Urunk, Jézusunk, reggeli imánkkal feltámadásodat köszöntjük,

dicsőségedbe vetett reményünk ragyogja be napunkat!

Fogadd el, Urunk, vágyakozásainkat és jófeltételeinket,

mint mai napunk első ajándékait!

Add, hogy ma gyarapodjunk az irántad való szeretetben,

és bármi történik, mindnyájunk javára váljék!

Világosodjék általunk a te világosságod az emberek előtt,

hogy jócselekedeteink láttán dicsőítsék az Atyát!

Mi Atyánk.

KÖNYÖRGÉS

Urunk, Jézus Krisztus, igaz világosság, te megvilágítasz minden embert az üdvösségre. Kérünk, adj erőt, hogy elkészítsük színed előtt a békesség és az igazság útjait. Aki élsz és uralkodol az Atyaistennel és a Szentlélek­kel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky