Olvasmányos imaóra
Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.
HIMNUSZ
Magasból érkező Ige,
Atyádtól fényként jössz ide;
a világ megmentőjeként
tűnő időben lépsz közénk.
Jöjj és szívünk világosítsd,
égő szerelmed lángra szítsd,
ha szól a hírnök szózata,
tisztuljon már a bűn sara.
Ha majd ítélsz a föld felett,
s a szívek titkát kémleled:
a rossz bűnhődik bűnökért,
ki jó volt országodba tér,
hozzánk ne férjen semmi vész,
bár méltán érne büntetés,
örök hazánk mégis legyen
a szentek között szüntelen.
Krisztus, kegyelmes nagy Király,
neked s Atyádnak tisztelet,
s a Szentléleknek is veled
időtlen századok során. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Te vagy, Uram, én reményem, †
ne hagyj soha szégyent érnem, *
igazságodban szabadíts meg engem!
Fordítsd felém füledet, *
siess, Uram, ments meg engem!
Te légy oltalmazó kősziklám,
és megerősített házam, *
hogy megszabadíts engem!
Erősségem és menedékem valóban te vagy, *
neved miatt vezess és irányíts engem!
Kiszabadítasz a hálóból, amit titkon vetettek nekem, *
mivel te vagy az én erősségem!
Uram, kezedbe ajánlom lelkemet; *
megváltottál engem, hűséges Istenem!
Te utálod a hazug bálványok tisztelőit, *
én azonban az Úrban remélek!
Ujjongok és örvendezem jóságod miatt, *
mert tekintetre méltattad alázatosságomat.
Ismered lelkem gyötrődéseit, †
nem adtál ellenségeim kezébe, *
lábamat tágas helyre állítottad.
Szorongatnak, Uram, könyörülj rajtam, †
szemem a bánattól elhomályosult, *
sorvadozik testem-lelkem.
Életem már elernyed a kíntól, *
sóhajtozásban fogynak el éveim.
Erőm megtört a nyomorúságban, *
csontjaim is sorvadoznak.
Gyalázattá lettem minden ellenségem előtt, †
szomszédaim és ismerőseim félnek tőlem, *
ha meglátnak az utcán, elkerülnek.
Szívükben elfelednek, mintha meghaltam volna, *
olyanná lettem, mint az összetört edény.
Sokak gyalázkodó szavát hallom; *
rettegés vesz körül engem,
mert ezek összefognak ellenem, *
azon tanakodnak, hogy életemet kioltsák.
Én pedig benned remélek, Uram, †
azt mondtam: „Te vagy Istenem, *
kezedben van a sorsom.”
Ragadj ki az ellenség kezéből, *
és azoktól, akik üldöznek engem.
Szolgád fölé ragyogtasd fel arcodat, *
irgalmasságodban szabadíts meg engem!
Mily nagy a te jóságod, Uram, *
amelyet a téged félőknek tartogatsz,
amelyet azoknak készítettél, akik benned bíznak, *
minden ember szeme láttára.
Arcod védő árnyékában rejted el őket *
az emberek zaklatása elől.
Sátradban adsz nekik biztos helyet, *
a gonosz nyelvektől távol.
Legyen áldott az Úr, *
aki csodás szeretettel véd meg erős városában.
Én pedig ijedtemben már azt mondtam: *
„Szemed elől elvetettél engem!”
De te meghallgattad könyörgő szavamat, *
amikor hozzád kiáltottam.
Szeressétek az Urat, ti, összes szentjei, †
a hűségeseket megvédi az Úr, *
de bőven megfizet a gőgösöknek.
Legyetek bátrak, és erősödjék szívetek, *
mind, akik az Úrban reménykedtek.
Mutasd meg nekünk irgalmasságodat, Urunk,
És hozd meg nekünk a szabadulást!
ELSŐ OLVASMÁNY
Izajás próféta könyvéből
24, 1-18
Az Úr ítéletének napja
Íme, az Úr elpusztítja a földet, kopárrá teszi, és elcsúfítja a színét, lakóit pedig messze szétszórja. A pap úgy jár majd, mint a nép, az úr, mint a szolgája, s az úrnő, mint a szolgálója. Az eladó olyan lesz, mint a vásárló, a kölcsönadó, mint a kölcsönvevő, és a hitelező olyan, mint az adós. A föld elpusztul, s úgy jár, mint akit kifosztottak. Igen, az Úr mondta ki ezt ellene.
Gyászba borul, elhervad a föld, a földkerekség elhervad, elsorvad, s elsorvad az ég is a földdel együtt. Tisztátalanná lett ugyanis a föld lakóinak lába miatt, mert áthágták a törvényt, megszegték a parancsokat, s megtörték az örökre szóló szövetséget. Ezért átok emészti meg a földet, és megbűnhődnek, akik rajta laknak. Tűz emészti meg a föld lakóit, és csak kevesen maradnak életben.
Gyászol majd a must, elfonnyad a szőlőtő, sóhajtoznak mind a vidám szívűek. Elhallgat a vidám dobszó, a vigadozók zaja elcsöndesül, s a hárfa hangja is elhal. Nem isznak többé dalolva bort, s keserű lesz az ital a mulatozóknak.
Romba dől a pusztulásra ítélt város, bezárt házaiba senki be nem léphet. Panaszszó hallatszik utcáin: Nincs többé bor, vége minden vidámságnak, az öröm elköltözött a földről. Csak pusztulás maradt a városban, kapui is romokban hevernek. Éppúgy lesz majd a földön a nemzetek között, mint amikor leverik a bogyót az olajfákról, és a szüret elmúltával összeböngészik a szőlőt.
De ők örömükben dicséretet zengenek, ujjonganak a tenger felől az Úr fölségének. A szigeteken is az Urat áldják; a tenger szigetein az Úr nevét, Izrael Istenének nevét dicsőítik. A föld határáról halljuk az énekszót: Legyen dicsőség az Igaznak!
Hanem én azt mondom: „Elég már, elég! Jaj az árulóknak, akik hűtlenül járnak el, az árulóknak, akik mindenestül hűtlenek! Rettegés, verem és tőr vár rád, lakója a földnek! Aki elmenekül a rettegés hangja elől, az verembe esik. És aki kimászik a veremből, azt tőr fogja meg. Bizony, megnyílnak az ég zsilipjei, és meginognak a föld alapjai.”
VÁLASZOS ÉNEK
Iz 24, 14. 15; Zsolt 95, 1
Örömükben dicséretet zengenek, * A szigeteken is az Urat áldják.
Énekeljetek az Úrnak új éneket, minden föld az Úrnak énekeljen! * A szigeteken is az Urat áldják.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Ágoston püspöknek Faustus ellen írt értekezéséből
(Lib. 20, 21; CSEL 25, 562-563)
A vértanúkat a szeretet és az együvé tartozás által tiszteljük
Azért ünnepli meg a keresztény nép a vértanúk emlékezetét vallásos ünnepélyességgel, hogy így követésükre buzduljon, érdemeikben részesüljön és közbenjáró imádságuk által segítséget kapjon. Úgy ünnepeljünk azonban, hogy egyetlen vértanúnak sem emelünk oltárt, bár a vértanúk emléktemplomaiban állítunk oltárokat.
A szentek sírjainál oltárhoz állva melyik elöljáró mondta valaha is, hogy „Ezt az áldozatot felajánljuk neked Péter vagy Pál vagy Ciprián!”, hanem az áldozatot annak az Istennek ajánljuk fel a vértanúk emlékünnepén is, aki megkoszorúzta ezeket a vértanúkat. Áldozatot mutatunk be azért, hogy e szent helyek ihletése nagyobb szeretetet keltsen bennünk mind a mártírok iránt – akiket utánozhatunk –, mind pedig Isten iránt, akinek segítségével követésükre képesek lehetünk.
A vértanúkat olyanfajta szeretet és együvé tartozás által tiszteljük, amellyel már ebben az életben is tiszteljük Isten szent embereit, akikről úgy érezzük, hogy szívük az evangéliumi igazságért kész a szenvedésekre is. A vértanúkat azonban ennél még buzgóbban tiszteljük, mert a küzdelem után már biztosabb a győzelmük, és mint az örök élet győzteseit biztosabban dicsőíthetjük őket, mint azokat az élőket, akikre még ezután vár a küzdelem.
De imádással nem tiszteljük a vértanúkat, mert az imádás egyedül Istent illeti meg. És nem is tanítjuk, hogy a vértanúkat imádni kellene. Egyedül Istent kell imádni.
Mivel pedig az áldozatbemutatás az Isten imádásához tartozik, azért beszélünk bálványimádásról azoknál, akik a bálványoknak is mutatnak be áldozatot. Viszont mi egyetlenegy vértanúnak vagy szentnek vagy angyalnak sem mutatunk be semmiféle áldozatot, és erre parancsot sem adunk. Aki pedig e téren hibát követ el, azt az igaz tanítással oktatjuk, akár azért, hogy e tévedését kijavítsuk, akár azért, hogy e tévedéstől megóvjuk az embereket.
Maguk a szentek is, mint emberek tiltakoztak imádásuk ellen, mert tudták, hogy az imádás egyedül Istent illeti meg. Előfordult ez például Szent Pál és Szent Barnabás életében, amikor az általuk művelt csodától megrendült lisztrai emberek áldozatot akartak bemutatni tiszteletükre. Erre Pál és Barnabás megszaggatták ruháikat, majd hangoztatták és bizonygatták ezeknek az embereknek, hogy ők nem istenek, és megtiltották, hogy áldozatot mutassanak be nekik.
Más dolog az, amit tanítunk, és más, amit megtűrünk; más az, hogy kötelességünk parancsolni, és más az, hogy ránk bízott feladat a hibákat kijavítani, és tűrni kényszerülünk, amíg sikerül ez.
VÁLASZOS ÉNEK
Zsolt 116, 15; 34, 21; vö. Jud 10, 3
Az Úr szemében drága kincs minden szentjének halála! * Úgy számon tartja minden csontjukat, hogy azokból egy sem törhet össze.
Az öröm ruhájába öltöztette őket az Úr. * Úgy számon tartja minden csontjukat, hogy azokból egy sem törhet össze.
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Istenünk add, hogy szüntelenül ünnepeljük szent vértanúid hősiességét, és Szent Damazusz pápa példáját követve tiszteljük és szeressük őket. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2023 J. Vidéky