2023. június 9.

Péntek, évközi idő, 9. hét
1. zsoltáros hét

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:

Szentháromság egy Istenünk,

hatalmas Úr a föld felett,

halld meg dicsérő énekünk,

ébredve melyet zeng szívünk.

Az ágyból immár felkelünk

a csendességes éjidőn,

és esdekelve kérlelünk,

gyógyítsd meg égő sok sebünk.

A kísértő ha cselt vetett,

és vétkeztünk ez éjszakán,

a bűnt lelkünkről mossa le

kegyelmed égi ereje.

És bízó szívvel kérlelünk:

tündöklő fényed töltsön el,

hogy napjaink pergő során

romlást ne hozzon semmi ránk.

Ezt add meg, kérünk, jó Atya,

s Atyának mása, egy Fia,

s te, Szentlélek, Vigasztaló:

örökre egy uralkodó. Ámen.

II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:

Költözz szívünkbe, Krisztusunk,

örök, megváltó Szeretet,

minden szavunk hadd töltse el

igaz, bűnbánó érzelem.

Nagy hittel hozzuk most eléd

könyörgésünket, Jézusunk,

hogy bűneink rút bélyegét

töröld le rólunk, jó Urunk.

Emeld kereszted nagy jelét,

mely tested által szent nekünk,

pajzsul ma híveid fölé,

kik fiaidként élhetünk.

Jóság Királya, Krisztusunk,

Atyáddal áldás, üdv neked,

s Szentlelkednek, ki Vigaszunk,

örök dicsőség, tisztelet! Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Kelj oltalmamra, Uram!
35 (34). zsoltár 1-2. 3c. 9-19. 22-23. 27-28
Isten megszabadítja az üldözöttet
Összegyűltek … és tanácsot tartottak, hogyan tudnák Jézust csellel elfogni, és megölni (Mt 26, 3. 4).
I.

Ítéld meg, Uram, az engem ítélőket, *

harcolj az ellenem harcolókkal!

Ragadj vértet, pajzsot, †

úgy kelj oltalmamra, *

és mondd lelkemnek: „Üdvösséged én vagyok!”

Lelkem pedig ujjongjon az Úrban, *

örvendezzen, hogy szabadulást hozott.

Még csontjaim is azt mondják: *

„Ki volna hozzád fogható, Uram?

Megmented a gyöngét az erős kezétől, *

a nyomorult szegényt a fosztogatótól.”

Hamis tanúk állnak elő, *

s olyanról vádolnak, amiről nem tudok.

Rosszal fizetnek a jóért, *

lelkem azért nagyon elhagyatott.

Ant. Kelj oltalmamra, Uram!
2. ant. Ítéld meg ügyemet, Uram; védj meg, mert hatalmas vagy!
II.

Pedig amikor ők voltak betegek, *

gyászt öltöttem magamra,

böjttel sanyargattam lelkem, *

és esengve értük imádkoztam.

Mint baráttal vagy testvérrel bántam velük, *

mintha anyámat gyászolnám, görnyedten búsultam.

De amikor meginogtam, örömükben összegyűltek, *

összegyűltek és gyötörtek, kiket nem ismerek.

Szünet nélkül marcangolnak, †

ingerelnek, gúnyolva gúnyolnak, *

és fogukat vicsorgatják ellenem.

Ant. Ítéld meg ügyemet, Uram; védj meg, mert hatalmas vagy!
3. ant. Nyelvem egész nap igazságosságodat hirdeti.
III.

Meddig tűröd még, Uram? †

Mentsd meg lelkemet a gazságuktól, *

életemet az oroszlánoktól.

Magasztallak akkor a nagy gyülekezetben, *

dicsőítelek a sok nép között.

Ne mulassanak rajtam álnok ellenségeim, *

akik ok nélkül gyűlölnek, és sanda szemmel tekintenek rám.

Látod, Uram, ne hallgass tovább! *

Uram, ne maradj tőlem távol!

Kelj föl, állj ki igazságom mellett, *

igaz ügyem mellett, én Uram, Istenem!

Ujjongjanak, örüljenek, akik igazam akarják. *

Szüntelenül mondják: „Legyen áldott az Úr, aki békességet akar szolgájának!”

Nyelvem akkor igazságosságodat hirdeti, *

és dicséretedet egész nap.

Ant. Nyelvem egész nap igazságosságodat hirdeti.

Őrizd meg, fiam, a szavaimat,

Tartsd meg parancsaim, akkor boldogan élsz!

ELSŐ OLVASMÁNY

Jób könyvéből

39, 31 – 40, 9; 42, 1-6

Jób megalázkodik az isteni Fölség előtt

Az Úr így szólt Jóbhoz. „A Mindenhatóval pörlekedő meghajol-e vajon? Aki Istent akarja bírálni, feleljen!”

Ekkor Jób felelt az Úrnak, és így szólt: „Nézd, parányi vagyok. Mit feleljek neked? A számra teszem a kezem. Egyszer beszéltem, de többé nem teszem, vagy másodszor is, de folytatása nem lesz.”

A viharból szólt az Úr Jóbhoz, és azt mondta: „Nosza, övezd fel, mint a hős, a derekadat! Kérdezni szeretnélek, világosíts fel! Semmivé akarod tenni igazamat, el akarsz ítélni, hogy igazad legyen? Van-e karod olyan, mint Istennek? Tudsz-e hangoddal, mint ő, mennydörögni? Ékesítsd fel magad fönséggel s nagysággal, öltözködj csak fel fénybe, méltóságba!

Engedd szabadjára haragod árját, nézd meg, ami csak büszke, és hajlítsd meg! Alázd meg a gőgöst egy pillantásoddal, tipord el helyükön a gonosztevőket! A föld alá rejtsd el együtt valamennyit, mélységes tömlöcben némítsd el arcukat! Akkor aztán én is elismerlek, mert saját jobb karod vívta ki győzelmed.”

Jób válaszolt az Úrnak, s így szólt: „Most már tudom, hogy akármit megtehetsz, nincs gondolat, amely neked lehetetlen. Én borítottam tervedet homályba olyan szavakkal, amelyekből hiányzik a tudás. (Hallgass meg hát, kérlek! Beszélni szeretnék! Kérdezni akarlak, világosíts fel!) Azelőtt csak hírből hallottam felőled, most azonban saját szememmel láttalak. Ezért visszavonok mindent, és megbánok, porban és hamuban!”

VÁLASZOS ÉNEK

Jób 42, 5-6; 39, 35. 34

Azelőtt csak hírből hallottam felőled, most azonban saját szememmel láttalak. Ezért visszavonok mindent, * Megbánok porban és hamuban.

Egyszer beszéltem, de többé nem teszem, vagy másodszor is, de folytatása nem lesz, és a számra teszem a kezem. * Megbánok porban és hamuban.

MÁSODIK OLVASMÁNY

Balduin canterburyi érsek értekezéseiből

(Tract. 6: PL 204, 466-467)

Az Úr megítéli a gondolatokat és a szív szándékait

Az Úr ismeri szívünk gondolatait és szándékait. Ő maga kétségtelenül valamennyit ismeri, velünk azonban csak azokat ismerteti meg kegyelme által kiválogatva, amelyekről azt akarja, hogy mi is megítéljük azok milyenségét. Az ember lelke ugyanis nem ismeri mindazt, ami az emberben van, és a beleegyezésével történő vagy a beleegyezése nélküli gondolatait sem ítéli az ember mindig olyanoknak, mint amilyenek azok a valóságban. Még amiket lát is lelki szemeivel, azokat sem tudja homályos látása miatt pontosan mérlegelni.

Gyakran ugyanis saját képzeletvilága, illetve más ember vagy a kísértő befolyására jámbor dolognak tűnik fel az ember előtt az is, ami Isten szemében nem érdemli meg az erény jutalmát. Az igazi erényeknek ugyanis vannak hasonmásai, ugyanígy a bűnös készségeknek is, amelyek megcsalják az ember szívét, s bizonyos ámító mesterkedésekkel úgy megbénítják az értelem erejét, hogy gyakran a jó színében tűnik fel az, ami nem jó, és rossznak mutatkozik az, ami nem rossz. Ez a mi nyomorúságunk és tudatlanságunk keserves és nagyon veszélyes velejárója.

Írva van: Némely utat az ember egyenesnek nézne, a vége mégis a pokolba visz. Hogy ezt a veszélyt elkerüljük, Szent János így figyelmeztet: Vizsgáljátok meg a lelkeket, Istentől származnak-e. De ki tudja azt bizonyítani, hogy a lelkek Istentől származnak-e, ha Isten meg nem adja a szellemek megkülönböztetésének azt az ajándékát, hogy a szellemi gondolatokat, érzelmeket és szándékokat pontosan és igaz ítélettel meg tudja valaki vizsgálni? A józan megítélés az összes erény anyja, és szükség is van rá mind a mások életének vezetésében, mind pedig a saját életünk irányításában és megjavításában.

A cselekvést előkészítő olyan gondolat a helyes, amelyet Isten parancsa irányít, és az a szándék a jámbor, amelyik közvetlenül Istenre vonatkozik, így lesz aztán életünk egész foglalata és minden egyes tettünk összessége tündöklő, ha a szemünk is ép. Az ép szem ép is, meg szem is, mivel a helyes gondolat által azt látja, amit tennie kell, és a jó szándék által őszintén megteszi azt, amit meg kell tennie. A helyes gondolkodás kizárja a tévedést; a jó szándék pedig nem fér meg a hamissággal. A józan megítélés tehát nem más, mint a helyes gondolkodásnak és a jó szándéknak egyesülése.

Tehát mindent e józan megítélés fényében kell tennünk, hiszen Istenben és Isten előtt cselekszünk mindent.

VÁLASZOS ÉNEK

Mik 6, 8; Zsolt 36, 3

Megmondom neked, ó, ember, mi a jó, és mit kíván tőled az Úr: * Váltsd tettekre az igazságot, szeresd hűségesen, és járj alázatosan a te Isteneddel.

Bizakodj az Úrban, és jót cselekedj, országát lakod akkor * Váltsd tettekre az igazságot, szeresd hűségesen, és járj alázatosan a te Isteneddel.

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Gondviselő Istenünk, a te végzéseid mindenkor valóra válnak. Könyörögve kérünk, tarts távol tőlünk mindent, ami kárunkra lehetne, és adj meg mindent, ami javunkra szolgál. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky