2023. április 12.

SZERDA HÚSVÉT NYOLCADÁBAN

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

Urunknak áldott napja ez,

szent fényességgel virradó,

világnak átkos vétkeit

kiontott szent vér mossa le.

Eltévedt ember hitre tér,

vakok szemében gyúl a fény;

s hogy irgalmat nyert a lator,

félelmünk immár megszűnik!

Ámulnak mind az angyalok

látván a bűnbánó latort,

ki bízva Krisztushoz kiált,

s menny üdvösségét élvezi.

Csodálandó nagy szent titok:

világnak bűnét elveszi,

s a testben járók vétkeit

eltörli Krisztus teste már.

Mi más lehetne nagyszerűbb?

Bűnt megbocsát az irgalom,

félelmet űz a szeretet,

s új életet hoz a halál.

Maradj örökre, Jézusunk,

fényes húsvéti örömünk,

s kiket kegyelmed újraszült,

oszd meg dicsőséged velünk.

Dicsérünk, Jézus, szüntelen,

ki feltámadtál győztesen,

Atyának, Léleknek veled

most és örökre tisztelet. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Csodálatos a te nagyságod, Uram, Istenem, alleluja!
104 (103). zsoltár
Himnusz a teremtő Istenhez
Mindenki, aki Krisztusban van, új teremtmény. A régi megszűnt, és valami új valósult meg (2 Kor 5, 17).
I.

Mondj áldást, lelkem, az Úrnak: *

csodálatos a te nagyságod, Uram, Istenem!

Fölséget és pompát öltöttél magadra, *

a fényesség a te palástod.

Kifeszíted az eget, mint egy sátort, *

vizek fölött áll a palotád.

Fölszállsz a felhők fogatára, *

és a szelek szárnyán utazol.

Követségbe küldöd a szélvihart, *

és teneked szolgál a lobogó villám.

Szilárd alapokra ágyaztad a földet, *

nem fog az sohasem meginogni.

Az őstenger köntösként takarta, *

vizek borították még a hegyeket is.

Ám feddő szavadra megfutottak, *

félve menekültek mennydörgő hangod elől.

Magasba szöktek a hegyek, behorpadtak a völgyek *

ott, ahol kijelölted helyüket.

Határt vontál eléjük, és át nem lépik azt, *

nem nyelik el újra a föld színét.

Patakokba gyűjtöd a forrásvizeket, *

ott csörgedeznek a hegyek között.

Belőlük isznak a mező vadjai, *

szomjukat oltják az állatok.

Partjukon fészkelnek a dalos madarak, *

az ágak közt énekük hangzik.

Ant. Csodálatos a te nagyságod, Uram, Istenem, alleluja!
2. ant. A földet esővel áztatod kezedből, Uram, alleluja.
II.

A hegyeket égi palotádból öntözöd, *

alkotásod gyümölcsével jól tartod a földet.

Füvet sarjasztasz az állatoknak, *

és növényeket az ember hasznára,

hogy kenyeret teremjen a föld, *

és bort, hadd vigadjon tőle az emberi szív.

Olajjal örömet derítesz az arcra, *

a kenyér meg erőt önt az ember szívébe.

Teleisszák magukat az Isten erdői *

és Libanon cédrusai, melyeket ő ültetett.

A madarak fészküket odarakják, *

tetejükben tanyázik a gólya.

A magas hegy a zergék hazája, *

a sziklák meg a borznak kínálnak menedéket.

Holdat készítettél, hogy mérje az időt, *

nyugtának idejét jól tudja a nap.

Kibocsátod az árnyakat, leszáll az éj: *

benne az erdő vadjai zsákmány után osonnak.

Az oroszlánkölykök prédáért üvöltenek, *

és betevő falatot kérnek Istentől.

Amikor a nap fölkel, visszatérnek, *

és elhevernek vackaikon.

Az ember meg munka után lát, *

és dolgozik, míg nem jön az este.

Ant. A földet esővel áztatod kezedből, Uram, alleluja.
3. ant. Legyen örök az Úr dicsősége, alleluja!
III.

Mennyi mindent alkottál, Uram! †

Bölcsességgel rendeztél el mindent, *

betöltik a földet teremtményeid.

Ott van a nagy és széles tenger, †

nyüzsög benne a számtalan tengeri állat: *

parányi életek és hüllőóriások.

Hajók siklanak rajta mindenfelé, *

s a Leviatán, amelyet azért alkottál, hogy játszadozzál vele.

Tőled várják mindahányan, *

hogy enniük adj kellő időben.

Hogyha te adsz nekik, összeszedik, *

ha megnyitod kezedet, eltelnek jókkal.

De ha elfordítod arcod, megrettennek, †

leheletüket ha megvonod, elhullanak, *

és visszatérnek a porba.

Ám, ha újra kiárasztod a lelked, életre kelnek, *

s így megújítod a föld színét.

Legyen örök az Úr dicsősége, *

lelje örömét műveiben!

Rátekint a földre, és az beléremeg, *

megérinti a hegyeket, és füstölni kezdenek.

Az Úrnak dalolok egész életemben, *

zsoltárt zengek Istennek, amíg csak élek.

Bárcsak fogadná tetszéssel dalomat, *

hisz gyönyörűségemet őbenne találom.

A bűnösök vesszenek a földről, †

istentelenek ne legyenek többé! *

Mondj áldást, lelkem, az Úrnak!

Ant. Legyen örök az Úr dicsősége, alleluja!

Isten feltámasztotta az Urat, alleluja,

És hatalmával minket is feltámaszt, alleluja.

ELSŐ OLVASMÁNY

Szent Péter apostol első leveléből

2, 11-25

A keresztények csak zarándokok a földön

Szeretteim! Kérlek benneteket, hogy mint idegenek és zarándokok, tartózkodjatok a testi kívánságoktól, mert ezek a lélek ellen törnek. Éljetek szép életet a pogányok között, hogy lássák jótetteiteket, és látogatása napján majd magasztalják az Istent, épp amiért most gonosztevőnek rágalmaznak benneteket.

Engedelmeskedjetek az Úrért minden emberi hatalomnak, mind a királynak, a legfőbbnek, mind a helytartóknak, akiket ő küldött, hogy a gonoszokat megbüntessék, a jókat pedig kitüntessék. Mert az az Isten akarata, hogy tetteitekkel némítsátok el az ostoba emberek tudatlanságát. Szabad emberek vagytok, de nem arra való a szabadságotok, hogy a gonoszság takarójának használjátok, hanem mint Isten szolgái (úgy éljetek vele). Mindenkit tiszteljetek, szeressétek a testvéri közösséget, féljétek az Istent, s tiszteljétek a királyt!

Szolgák, köteles tisztelettel vessétek alá magatokat uratoknak, nemcsak a jóknak és a szelídeknek, hanem a durváknak is. Mert érdemet szerez, aki Istenre való tekintettel türelmesen elviseli a fájdalmat, még ha igazságtalanul szenvedi is el. Mert milyen dicsőség az, ha mint bűnösök eltűritek az arcul ütést? Ha ellenben jót tesztek, és mégis türelmesen szenvedtek, az kedves az Isten előtt.

Mert erre vagytok hivatva, hiszen Krisztus is értünk szenvedett, nektek példát hagyva, hogy az ő nyomdokait kövessétek, ő sohasem vétkezett, és szájában hamisságot nem találtak. Amikor szidalmazták, nem szitkozódott, amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem az igazságos bíróra bízta magát. A mi bűneinket maga fölvitte saját testében a keresztfára, hogy meghaljunk a bűnnek, és igaz életet éljünk. Az ő sebei által nyertetek gyógyulást. Olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok, de most megtértetek lelketek pásztorához és oltalmazójához.

VÁLASZOS ÉNEK

Vö. 1 Pét 2, 21. 24

Krisztus értünk szenvedett, nektek példát hagyva, * Hogy az ő nyomdokait kövessétek, alleluja.

A mi bűneinket maga fölvitte saját testében a keresztfára, hogy meghaljunk a bűnnek, és igaz életet éljünk. * Hogy az.

MÁSODIK OLVASMÁNY

Egy ókori szerző húsvéti szentbeszédéből

(Sermo 35, 6-9: PL 17 [ed. 1879], 696-697)

Krisztus a feltámadás és az élet szerzője

Szent Pál az üdvösség visszaszerzésének boldogságát hirdetve így kiált fel: Amint Ádám által lépett a világba a halál, ugyanúgy jött Krisztus által az üdvösség helyreállítása. Ugyancsak ő így folytatja: Az első ember a földből való, földi; a második ember a mennyből való, mennyei.

Ehhez kapcsolja az Apostol a következőket: Ahogy a földi, azaz a régi ember alakját magunkon hordozzuk a bűn által, a mennyeinek alakját is magunkon fogjuk hordozni. Őrizzük meg Krisztusban az általa fölemelt, megváltott, újjáalkotott, megtisztult ember üdvösségét, mert ahogy szintén az Apostol mondja: Krisztus a kezdet, vagyis a feltámadás és az élet szerzője. Azért, akik Krisztusnak, vagyis az ő tisztaságának formája szerint élnek, az ő feltámadásából fakadó reménység erejében majd bizonyosak lesznek, hogy vele együtt a megígért égi dicsőségben is részesülnek, amint maga az Úr mondja az evangéliumban: Aki engem követ, el nem veszhet, hanem átmegy a halálból az életre.

Tehát a Megváltó szenvedése emberi életünk üdvössége lett. Hiszen ő éppen azért akart meghalni miértünk, hogy a beléje vetett hit által mi örökké élhessünk. Földi életének idejére olyan ember akart lenni, mint mi, hogy az általa megígért örökkévalóságban részesedve vele együtt örök életünk legyen.

Ez a mennyei titkok kegyelme, ez a Húsvét ajándéka, ez az esztendő hőn áhított ünnepe, amely egyben a további születések kezdete is.

Ez adta az Anyaszentegyház éltető fürdőjét, amelyből gyermekei születnek, és ezek mint ártatlan gyermekek újjászületve, a tiszta lelkiismeret szaván ujjonganak. Innen nyernek a tisztes édesapák és a jámbor édesanyák a hitük által számtalan zsenge utódot.

Ezért fénylik ki ragyogva a keresztfa alatti keresztkút tiszta vizéből a húsvéti gyertya lángja. Ennek köszönhetjük az égi érdem megszentelő ajándékát, és hogy a lelkünket gazdagítja bőségesen a mennyei szentség, az Eukarisztia misztériuma.

Innen ered ennek az egy népnek az Anyaszentegyház keblén táplált testvérisége, ez imádja az egy Istenséget és a Szentháromságot, és az esztendő legnagyobb ünnepén a prófétával együtt zengi a zsoltárt: Ez az a nap, amelyet az Úr adott, hogy ujjongjunk és örvendezzünk.

De mi is tulajdonképpen ez a nap? Hiszen aki ezt adta, az az élet forrása, a fény kezdete, a világosság szerzője, vagyis az Úr Jézus Krisztus, aki saját magáról mondja: Én vagyok a nappal; aki nappal jár, nem botlik meg, azaz, aki mindenben követi Krisztust, az majd az ő nyomában eljut az örök fény trónusához; hiszen ő maga – amikor még itt e földön élt – így imádkozott értünk az Atyához: Atyám, azt akarom, hogy ahol én vagyok, ott legyenek velem azok is, akik hittek bennem, hogy miként te bennem vagy, és én benned, úgy legyenek ők is bennünk.

VÁLASZOS ÉNEK

1 Kor 15, 47. 49. 48

Az első ember földből való, földi; a második ember a mennyből való, mennyei: * Ezért ahogy a földi ember alakját magunkon hordozzuk, a mennyeinek az alakját is magunkon fogjuk hordozni, alleluja.

Amilyen a földből való, olyanok a földiek is, s amilyen a mennyből való, olyanok a mennyeiek is! * Ezért ahogy.

HIMNUSZ – TÉGED, ISTEN, DICSÉRÜNK

Téged, Isten, dicsérünk!

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Istenünk, te évről évre megörvendeztetsz minket az Úr feltámadásának ünnepével. Add jóságosan, hogy földi ünneplésünk segítsen el az örök boldogságra. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky