Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.
HIMNUSZ
Urunknak áldott napja ez,
szent fényességgel virradó,
világnak átkos vétkeit
kiontott szent vér mossa le.
Eltévedt ember hitre tér,
vakok szemében gyúl a fény;
s hogy irgalmat nyert a lator,
félelmünk immár megszűnik!
Ámulnak mind az angyalok
látván a bűnbánó latort,
ki bízva Krisztushoz kiált,
s menny üdvösségét élvezi.
Csodálandó nagy szent titok:
világnak bűnét elveszi,
s a testben járók vétkeit
eltörli Krisztus teste már.
Mi más lehetne nagyszerűbb?
Bűnt megbocsát az irgalom,
félelmet űz a szeretet,
s új életet hoz a halál.
Maradj örökre, Jézusunk,
fényes húsvéti örömünk,
s kiket kegyelmed újraszült,
oszd meg dicsőséged velünk.
Dicsérünk, Jézus, szüntelen,
ki feltámadtál győztesen,
Atyának, Léleknek veled
most és örökre tisztelet. Ámen.
Vagy Húsvét nyolcada utáni köznapokon tetszés szerint:
Örvendj, ég, messzi csillagok,
tenger, föld, nap, tapsoljatok;
kereszthalálból Mesterünk
feltámadt, s benne élhetünk.
Ím, üdvösségünk visszatért,
Bárányunk ontott drága vért,
a bűnhomályból egymaga
lett létünk bátor hajnala.
Halált végzett ki e halál,
gyógyírra bűn, baj itt talál;
erényeink sértetlenül
ragyognak már győztes jelül.
Reményt ad és új kezdetet
e fénylő megváltói tett;
higgyük: mi is feltámadunk,
s mennyben lesz boldog otthonunk.
Fellelkesítnek szent javak,
buzgó imák ujjongjanak;
Húsvétot ünnepeljük itt,
mely nekünk nyújtja kincseit.
Maradj örökre, Jézusunk,
fényes húsvéti örömünk,
s kiket kegyelmed újraszült,
oszd meg dicsőséged velünk.
Dicsérünk, Jézus, szüntelen,
ki feltámadtál győztesen,
Atyának, Léleknek veled
most és örökre tisztelet. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Uram, ne büntess haragodban, *
felindulásodban ne sújts engem!
Könyörülj rajtam, Uram, mert elernyedtem, *
minden csontom remeg, gyógyíts meg, Uram!
A lelkem is mélyen megrendült, *
és te, Uram, még meddig késel?
Fordulj felém, Uram, ments meg, *
szabadíts meg, mert te irgalmas vagy!
A holtak közt nincs, aki rólad emlékezzék, *
a holtak országában ki dicsőít téged?
Elfáradtam a sóhajtozásban, †
éjjelente könnyekkel áztatom ágyamat, *
könnyeimmel öntözöm fekvőhelyemet.
Szemem a bánattól elhomályosult, *
sok ellenségem miatt őszülök.
Ti, gonosztevők, távozzatok tőlem, *
hangos sírásomat az Úr meghallotta.
Meghallgatta az Úr könyörgésemet, *
és imádságomat elfogadta.
Megzavarodva piruljanak ellenségeim; *
és nagy szégyenükben futva meneküljenek.
Hálát adok, Uram, teljes szívemből, *
összes csodádat elbeszélem.
Ujjongok és örvendezem benned, *
nevedről szól énekem, fölséges Isten!
Mert ellenségeim meghátrálnak, *
elbuknak, és semmivé lesznek színed előtt.
Magadévá tetted igazságos ügyemet, *
trónodra ültél, mint igaz bíró.
Megfenyítetted a népeket, és a gonoszt megsemmisítetted, *
még a nevüket is eltörölted mindörökre.
Az ellenség megsemmisült, †
városait lerontottad, örökre pusztasággá lettek, *
még emlékük is elenyészett velük együtt.
Az Úr azonban örökké uralkodik, *
trónusa áll ítéletre készen.
A világot ő ítéli meg igazságban, *
a népeknek ő oszt méltányosan igazságot.
Az elnyomottnak az Úr a menedéke, *
a nyomorúság és szükség napjaiban egyetlen mentsége.
Aki nevedet ismeri, benned bízik: *
Uram, soha nem hagyod el a téged keresőket.
Énekeljetek az Úrnak, aki a Sionon lakik, *
hirdessétek nagy tetteit a népek között.
Ő kéri számon a vért, és jól emlékezik, *
a szegények jajszavát nem felejti.
Könyörülj rajtam, Uram; †
lásd, mennyire szorongatnak ellenségeim, *
de te a halál kapujából is fölemelsz!
Sion városának kapujában hadd hirdessem dicséretedet, *
és hadd örvendjek, mert megszabadítottál.
A népek a maguk ásta verembe zuhantak; †
a hurokban, amit ők rejtettek el, *
lábuk fennakadt.
Megmutatta magát az Úr, ítéletet tartott, *
a gonoszt megfogta saját keze műve.
A gonoszok az alvilágba hullanak, *
és minden nemzet, amely elfelejti Istent.
Mert ő nem feledkezik meg a szegényekről végleg, *
a nyomorultak reménye nem vész el örökre.
Kelj fel, Uram, nehogy elbízza magát az ember, *
szólítsd ítéletre a népeket magad elé.
Bocsáss, Uram, rájuk rettegést, *
tudják meg a nemzetek, hogy ők csak emberek!
Szívem és testem. Alleluja.
Áhítozik az élő Isten után. Alleluja.
ELSŐ OLVASMÁNY
A Jelenések könyvéből
19, 11-21
Isten Igéjének győzelme
Én, János, nyitva láttam az eget. Egyszerre egy fehér ló jelent meg. Aki rajta ült, azt Hűségesnek és Igaznak hívták. Igazságosan ítél és harcol. Szeme olyan, mint a lobogó tűz, fején ékes korona. Neve fel van írva, de senki sem ismeri, csak ő maga. Vértől ázott ruha van rajta, a neve: Isten Igéje. Az égi seregek fehér lovon kísérik, tiszta fehér patyolatba öltözve. Szájából éles kard tör elő, hogy lesújtson a nemzetekre. Vasvesszővel kormányozza majd őket, és tapossa a mindenható Isten haragja tüzes borának sajtóját. Öltözetén a csípő körül ez a név volt felírva: „Királyok Királya és Urak Ura.”
Láttam, hogy egy angyal áll a napban. Harsány hangon szólt az égi madaraknak: „Gyertek, gyűljetek össze az Isten nagy lakomájára. Egyétek a királyok húsát, a vezérek húsát, a bajnokok húsát, a lovak és lovasok húsát, minden szabadnak és rabszolgának, kicsinek és nagynak a húsát!” Majd láttam: A vadállat és a föld királyai összegyűltek a seregeikkel együtt, hogy harcra keljenek a Lovassal és seregével. De ezek elfogták a vadállatot, és vele együtt a hamis prófétát, aki csodákat tett, és félrevezette velük azokat, akik a vadállat bélyegét viselték, és a képmását imádták. Elevenen bevetették mind a kettőt a kénköves, tüzes tóba. A többit a Lovas kardja ölte meg, amely a szájából tört elő. És az összes madár jóllakott a húsukból.
VÁLASZOS ÉNEK
Jel 19, 13. 15. 16
Vértől ázott ruha van rajta, a neve: Isten Igéje. * Ő tapossa a mindenható Isten haragja tüzes borának sajtóját, alleluja.
Öltözetén a csípő körül ez a név volt felírva: Királyok Királya és az Urak Ura. * Ő tapossa a mindenható Isten haragja tüzes borának sajtóját, alleluja.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Nyssai Szent Gergely püspök szónoklataiból
(Oratio 1 in Christi resurrectionem: PG 46, 603-606. 626-627)
Az új teremtés elsőszülöttje
Elérkezett hozzánk az élet uralma, megtört a halál hatalma. Más nemzedék támadt: más élet, más életmód; magának a mi természetünknek az átalakulása következett be. Melyik ez az új születés? Az, amelyik nem a vérnek vagy a testnek a vágyából, s nem is a férfi akaratából, hanem Istenből született.
Hogyan történik meg ez? Figyelj, röviden elmondom neked. Ennek az új sarjnak a fogantatása hit által történik; a keresztségi újjászületés hozza a világra; dajkája az Egyház, amelynek tápláló keble a tanítása; étele a mennyből alászállott kenyér; nagykorúsága a mennyei polgárság; házassága a bölcsességgel kötött életszövetség; gyermekei a reménységei; lakóhelye az Isten országa; öröksége és gazdagsága a paradicsom gyönyörűsége; földi életének vége nem a halál, hanem az arra méltóknak elkészített boldog örök élet.
Ez az a nap, amelyet az Úr alkotott. Egészen más, mint a teremtés kezdetén alkotott napok, amelyekkel az időt mérik. Egy második teremtésnek a kezdete ez. E napon új eget és új földet teremt az Isten, mint mondja a próféta. Olyan eget, amelynek tartóoszlopa a Krisztusba vetett hit. Olyan földet, vagyis más szóval: olyan jó szívet, amelyről az Úr azt mondja, hogy magába szívja a ráhulló esőt, és sokszoros termést hozó kalászokat érlel.
Ebben az új teremtésben a nap nem más, mint a tiszta élet; a csillagok az erények. A levegő a tündöklő életmód; a tenger pedig a bölcsesség és tudás gazdagságának mélysége; füve és növényzete a jó tanítás és a kinyilatkoztatott isteni rendelkezések, ezekből táplálkozik a legelő népe, az Isten hívő nyája. A gyümölcstermő fák pedig a parancsok teljesítése.
Ezen a napon teremtette meg Isten a maga képére és hasonlatosságára a megigazult embert. Látod, milyen világ kezdete számodra ez a nap, amelyet az Úr alkotott? Erről a napról mondja a próféta, hogy ez a nap nem olyan, mint az összes többi nap; és az összes többi éjszaka nem olyan, mint ez az éjszaka.
De, ahogyan erről beszélek, még nem mutattam rá arra, ami ebben a kegyelemben a legnagyszerűbb. Ez a nap megszüntette a halál gyötrelmét. Ez a nap hozta a világra az elsőszülöttet a holtak közül.
Ő mondta: Felmegyek Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, Istenemhez és a ti Istenetekhez. Igazán nagyszerű, igazán jó hír! Ő értünk lett emberré, noha Isten egyszülött Fia, hogy így saját testvéreivé tegyen bennünket. Bemutatja az igaz Atyának a saját emberségét, hogy ebben az emberi természetében odavigye magával mindazokat, akiket testvéreinek hívott meg.
VÁLASZOS ÉNEK
1 Kor 15, 21-22; 2 Pét 3, 13
Egy ember idézte elő a halált, a halottak is egy ember révén támadnak fel. * Amint ugyanis Ádámban mindenki meghal, úgy Krisztusban életre is kel, alleluja.
Ígérete alapján új eget és új földet várunk. * Amint ugyanis Ádámban mindenki meghal, úgy Krisztusban életre is kel, alleluja.
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Istenünk, a te kegyelmed ajándéka, hogy híveid egy akarattal követnek téged. Add népednek, hogy szeressük, amit parancsolsz, vágyakozzunk arra, amit ígérsz, és e világ változandóságai közepette szívből ragaszkodjunk hozzád, akiben megtaláljuk igazi örömünket. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2023 J. Vidéky