Olvasmányos imaóra
Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.
HIMNUSZ
I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:
Alvásban frissült már a test
otthagyva ágyunk, felkelünk.
Atyánk, hozzád szól énekünk;
esengve kérjük: légy velünk.
Szóljon hozzád első szavunk,
hozzád a szív első heve,
hogy minden tettnek ezután,
Szent Úr, te légy a kezdete.
A fény az éjt szüntesse már,
sötét homályt a napsugár.
Az éjben búvó bűnöket
a napfény semmisítse meg.
Imánk tehozzád esdekel:
a rossz hatalmát űzzed el,
és zengjen ajkunk teneked
meg nem szűnő dicséretet.
Add meg, kegyelmes jó Atya,
Atyának egyszülött Fia
és Szentlélek, Vigasztalónk:
egyetlen Úr, örök Király. Ámen.
II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:
Istenség, örök égi Fény,
egységbe forrt három személy!
Törékeny lényünk téged áld,
kérő szóval hozzád kiált.
Benned hiszünk, legfőbb Atya,
Atyának egyszülött Fia,
kiket a Lélek, mint örök
szeretet kapcsa összeköt.
Igazság, izzó szerelem,
boldogság, végső, végtelen!
Remélni, hinni lelkesíts,
szeretni vágyót célba vígy!
Te létünk célja, kezdete,
te dolgok első kútfeje,
lelkünk egyetlen ereje,
biztos remény ígérete!
Te minden alkotója vagy
s betöltesz mindent egymagad,
te mindenekre fényt hozol,
reményünkben jutalmazol.
A Krisztust kérjük s az Atyát,
s a Lelket, aki egy velük:
hallgass meg, hármas hatalom,
egyetlen örök Istenünk. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Megszólal az Úr, az istenek Istene, *
napkelettől napnyugatig szólítja a földet.
A szépséges Sionból ragyogva jelenik meg Isten, *
jön a mi Istenünk, és nem hallgat.
Emésztő tűz lobog színe előtt, *
körülötte szélvihar tombol.
Szólítja onnan felülről az eget és a földet, *
hogy ítéletet tartson népe fölött.
„Gyűjtsétek elém választottaimat, *
akik velem áldozatban szövetségre léptek!”
Igazságosságát hirdetik az egek, *
Isten maga tart ítéletet.
„Halljad, én népem, hadd szóljak, †
Izrael, hadd tanúskodjam ellened: *
Isten, a te Istened én vagyok.
Nem áldozataid miatt dorgállak, *
égőáldozataidat látom szüntelen.
Nem kell nekem házadból a növendékbika, *
sem nyájaidból a kecskebak.
Úgyis enyém az erdő és minden vadja *
és a hegyek ezernyi állata.
Ismerem én az ég minden madarát, *
és enyém, ami csak mozdul a réten.
Ha éhezném, nem szólnék neked, *
mert enyém a földkerekség és ami azt betölti.
Megeszem talán a bikák húsát? *
Vagy a bakok vérét megiszom?
Ajánld föl Istennek a dicséret áldozatát, *
és teljesítsd fogadalmadat a Fölséges előtt.
Hívj segítségül, amikor bajba kerülsz, *
megmentelek akkor, és te áldani fogsz.”
A gonoszhoz pedig így beszél Isten: †
„Törvényeimet mit emlegeted, *
és miért veszed ajkadra szövetségemet?
Hiszen a fegyelmet gyűlölöd, *
és megveted szavaimat.
Hogyha tolvajt látsz, társául szegődöl, *
és szövetkezel a házasságtörővel.
Szádból gonosz beszéd árad, *
nyelved csalárdságot sző.
Leülsz, és máris gyalázod testvéred, *
és mocskolod anyád fiát.
Te így tettél, és én hallgassak? *
Azt véled, hogy hozzád hasonló vagyok?
Pörbe szólítalak most, *
és mindezt számon kérem tőled.
Ti, akik Istenről megfeledkeztek, szálljatok magatokba; *
különben elvesztek, s nincs, aki megmenthet titeket.
Aki a dicséret áldozatát áldozza, az tisztel engem; †
és akinek útja szeplőtelen, annak megadom, *
hogy meglássa Isten üdvösségét.”
Halljad, én népem, hadd szóljak,
Isten, a te Istened én vagyok.
ELSŐ OLVASMÁNY
Ozeás próféta könyvéből
14, 2-10
Felhívása megtérésre, mely után gyógyulás jön
Ezt mondja az Úr: „Izrael, térj meg az Úrhoz, a te Istenedhez, hisz bűnöd miatt buktál el! Hozzatok szavakat magatokkal, és térjetek vissza az Úrhoz! Mondjátok neki: »Végy el minden gonoszságot, hogy elnyerjük a jót, és ajkunk gyümölcsét hozhassuk áldozatul. Asszíria nem segít rajtunk, lóra se szállunk többé. Nem mondjuk kezünk alkotásának ezután: Te vagy a mi Istenünk! Mert az árva csak nálad talál irgalmat.«
Meggyógyítom hűtlenségüket, s szívemből szeretni fogom őket, elfordul tőlük haragom. Izraelhez olyan leszek, mint a harmat; virul majd, mint a liliom, gyökeret ereszt, mint a nyárfa. Hajtásai messze ágaznak, pompás lesz, mint az olajfa, s illatos, mint a Libanon. Visszatérnek, hogy árnyékomban lakjanak, búzát termelnek, és gondozzák a szőlőt, amelynek olyan híre lesz, mint a helboni bornak. Mi köze Efraimnak ezentúl a bálványokhoz? Én hallgatom meg, én viselek rá gondot. Olyan leszek, mint a zöldellő ciprus; tőlem származik gyümölcsöd.”
Aki bölcs, értse meg ezeket! Aki értelmes, lássa be ezt mind! Mert egyenesek az Úr útjai, azokon járnak az igazak, de a gonoszok elbuknak rajtuk.
VÁLASZOS ÉNEK
Oz 14, 5; Joel 4, 21
Meggyógyítom hűtlenségüket, s szívemből szeretni fogom őket, * Mert elfordul tőlük haragom.
Megtisztítom őket a vértől, amelytől nem tisztítottam meg őket; és az Úr a Sionon fog lakni. * Mert elfordul tőlük haragom.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Maximilián Mária Kolbe áldozópap és vértanú leveleiből
(Scritti di Maximiliano M. Kolbe, traduzione italiana a cura di C. Zambelli, O. F. M. Conv., vol. I, Firenze, 1975, pp. 44-46. 113-114)
Apostoli buzgóság a lelkek megszentelésére és üdvösségére
Kedves Testvérem! Nagyon örülök lángoló buzgóságod miatt, amely Isten dicsőségének előmozdítására ösztönöz téged. Korunkban szomorúan látjuk a közömbösség fájdalmas jelenségét, amely nemcsak a világiak, hanem a szerzetesek között is különböző formákban terjed. Első és legfontosabb feladatunk, hogy a minden dicséretre méltó Isten dicsőségét szerény képességeink szerint előmozdítsuk, még akkor is, ha sohasem tudjuk őt a neki kijáró módon megdicsőíteni, mert csak gyarló teremtmények vagyunk.
Hogy pedig Isten dicsősége a Krisztus vérével megváltott lelkek üdvösségében mindjobban visszaragyogjon, az legyen apostoli életünk sajátos törekvése, hogy minél több lélek üdvösségét, sőt mind tökéletesebb megszentelődését előmozdítsa. Kevés szóval elmondom, hogy erre a célra, tudniillik Isten dicsőségének és mind több lélek megszentelődésének előmozdítására mi a legalkalmasabb út: Isten, aki végtelenül bölcs, és mindent tud, és így nagyon jól ismeri, hogy nekünk mit kell folytonosan tennünk az ő dicsőségének növelésére, akaratát legtöbbször földi helyettesei által nyilvánítja ki számunkra.
Így az engedelmesség, és csupán az engedelmesség az, amely biztosan nyilvánvalóvá teszi számunkra isteni akaratát. Bár tévedhet az elöljáró, azonban az nem lehetséges, hogy tévedésbe jussunk, ha engedelmeskedünk. Az engedelmeskedés alól csak akkor van kivétel, ha az elöljáró valami olyat parancsolna, akár csak a legkisebb fokban is, ami az isteni törvény nyilvánvaló megsértését jelentené; ez esetben ugyanis nem lenne Isten akaratának hűséges tolmácsa.
Isten az, aki végtelenül bölcs, szent, jóságos, egyedül ő Urunk, Teremtőnk és Atyánk, a kezdet és a vég, bölcsesség és hatalom és szeretet; mindez maga az Isten. Mindaz, ami Istenen kívül van, annyit ér, amennyire Istenre vonatkozik, aki minden dolog Teremtője, az emberek Megváltója, és minden teremtmény végső célja. Ő az, aki imádandó szent akaratát földi helyettesei által nyilvánítja ki számunkra, magához vonz minket, s azt akarja, hogy általunk mások is eljussanak, és mind tökéletesebb szeretettel kapcsolódjanak hozzá.
Lásd, testvérem, Isten irgalmából milyen nagy a mi hivatásunk. Az engedelmesség által mintegy átlépjük kicsinységünk határait, és azonosulunk az isteni akarattal, amely végtelen bölcsességével és okosságával a helyes cselekvésre irányít minket. Sőt az isteni akarathoz ragaszkodva, amelynek senki teremtmény ellenállni nem képes, mindenkinél erősebbek leszünk.
Ez a bölcsesség és okosság ösvénye, és ez az egyetlen út, amelyen járva Isten dicsőségét szolgálhatjuk. Ha más út alkalmasabb lenne, azt Krisztus szavával és példájával bizonyára tudomásunkra adta volna. De hosszú názáreti életéről a Szentírás csak ennyit mond: Engedelmeskedett nekik; élete további folyásáról is az engedelmességet emeli ki, többször rámutatván, hogy Atyja akaratának megvalósítása végett jött a földre.
Szeressük tehát, nagyon szeressük a minket oly nagyon szerető mennyei Atyát, és ennek a nagy szeretetünknek az engedelmesség legyen bizonyítéka, amelyet leginkább akkor kell gyakorolnunk, amikor saját akaratunk feláldozását kéri tőlünk. Nincs ugyanis fölségesebb tankönyvünk, mint a keresztre feszített Jézus Krisztus, hogy az Isten iránti szeretetben előrehaladjunk.
Mindezt pedig legkönnyebben a Szeplőtelen Szűz által nyerhetjük el, akire a végtelenül jóságos Isten rábízta irgalmasságának kiosztását. Semmi kétség nincs afelől, hogy Mária akarata számunkra magának Istennek akarata. Amikor magunkat a Szűzanyának szenteljük, eszközeinket az ő kezébe tesszük, ahogyan ő is Isten kezébe teszi, az isteni irgalom részesei leszünk. Hagyjuk tehát, hogy ő vezessen minket, engedjük, hogy megfogja kezünket, vezetése alatt legyünk biztonságban és nyugalomban, ő ugyanis mindent megszerez nekünk, mindenről gondoskodik, testi-lelki szükségeinkben nyomban segítségünkre siet, nehézségeinket és gyötrelmeinket szeretetével elhárítja.
VÁLASZOS ÉNEK
Ef 5, 1-2; 6, 6
Mint Isten kedves gyermekei legyetek az ő követői, és éljetek szeretetben, ahogy Krisztus is szeretett minket, és odaadta magát értünk. * Jó illatú áldozati adományként az Istennek.
Krisztus szolgái szívesen teljesítik Isten akaratát. * Jó illatú áldozati adományként az Istennek.
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Istenünk, te Szent Maximilián Kolbe áldozópapot és vértanút betöltötted a Szeplőtelen Szűz iránti odaadással, a lelkekért való buzgósággal és az emberek iránti szeretettel. Közbenjárására add, hogy dicsőségedre embertársainkat buzgó lélekkel szolgáljuk, és így életünkben, halálunkban szent Fiadhoz hasonlítsunk. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2023 J. Vidéky