Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.
HIMNUSZ
Urunk, felséges Istenünk,
a lét rendjét ki megszabod:
reggel világosságot adsz,
és délben tűző ragyogást,
oltsd el minden viszály tüzét,
szüntesd a rossz vágyak hevét,
a testet egészséggel áldd,
szívünket békéd járja át.
Add meg, kegyelmes jó Atya,
Atyának egyszülött Fia
és Szentlélek, vigasztalónk,
egyetlen Úr, örök király. Ámen.
Vagy:
Dicsérjük dallal az Urat,
buzgó készséggel lelkesen:
az óra, íme, délre jár
s bennünket imádságra hív.
Ez szent idő: az áldozat,
boldog Bárány, keresztre száll
és híveit megváltva most
dicsőségünket szerzi meg.
E fénytől, mely tűzőn ragyog,
homályba hull a déli ég:
szívjuk szívünkbe lelkesen
kegyelme lángját s erejét.
Dicsérjük őt, ki jó Atyánk,
és egyszülött örök Fiát,
s a Szentlelket, ki vigaszunk
meg nem szűnő időkön át. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Rendelkezéseid csodálatosak, *
ezért figyel azokra a lelkem.
Ragyogva világít szavad fénye, *
értelmessé teszi a kicsinyeket.
Reménykedve nyitom fel ajkam, *
parancsolataid után epedek.
Részvéttel hajolj felém, és könyörülj rajtam, *
ahogy szoktál azokon, akik nevedet tisztelik.
Rendezd lépteimet törvényed szerint, *
a gonosz ne uralkodjék rajtam.
Rágalmazóim kínzásától válts meg, *
hogy parancsaidat megtarthassam.
Ragyogtasd szolgád fölé arcodat, *
taníts meg rendelkezéseidre.
Riadtan sírok, patakzik a könny a szememből, *
mert törvényeidet nem tartják meg.
Isten ott áll az isteni tanácsban, *
ítéletet tart az „istenek” körében.
„Meddig ítélkeztek még hamisan, *
meddig pártoljátok a bűnösöket?
Védjétek meg a szegény és az árva jogát, *
ítéljétek meg igazát az elnyomottnak és a nyomorultnak.
Szabadítsátok meg a szűkölködőt, *
mentsétek ki a szegényt a gonosz hatalmából!”
Ők azonban balgák és oktalanok, sötétben botorkálnak; *
alapjaiban inog az egész föld!
Azt mondtam: „Istenek vagytok, *
a Magasságbeli fiai vagytok mindnyájan.”
Meghaltok mégis, mint a közemberek, *
és elhulltok, mint bármelyik főember.
Kelj föl, Istenünk, ítéld meg a földet, *
hiszen minden nemzet a te örökséged!
Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam, *
és ő meghallgatott engem.
Ments meg, Uram, a hazug ajkaktól *
és az álnok nyelvtől!
Mit érdemelsz, mit fogsz majd kapni, *
te álnok nyelv?
Harcosoknak hegyes nyilait, *
perzselő parázs tüzét.
Ó, jaj nekem, idegen földön bujdosom, *
pusztai nép sátraiban lakom.
Régóta lakom már azokkal együtt, *
akik a békét gyűlölik.
Békességről beszélek én, *
ők meg harcot akarnak.
RÖVID OLVASMÁNY
Bölcs 15, 1. 3
Istenünk, jóságos vagy és hűséges; türelemmel és irgalommal kormányzod a mindenséget. Téged megismerni tökéletes igazság, és hatalmadról tudni, az a teljes igazság, a halhatatlanság gyökere.
Uram, Istenem, irgalmas vagy és jóságos,
Hosszan tűrő, könyörülő és hűséges.
Könyörögjünk!
Istenünk, te vagy az aratás Ura és szőlőskerted őrzője, te osztod be köteles szolgálatunkat, és te adod meg igazságod szerint jutalmunkat, ahogy megérdemeljük. Engedd úgy hordoznunk a nap terhét, hogy mindenkor panasz nélkül fogadjuk végzéseidet. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2023 J. Vidéky