Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.
HIMNUSZ
Urunk, felséges Istenünk,
a lét rendjét ki megszabod:
reggel világosságot adsz,
és délben tűző ragyogást,
oltsd el minden viszály tüzét,
szüntesd a rossz vágyak hevét,
a testet egészséggel áldd,
szívünket békéd járja át.
Add meg, kegyelmes jó Atya,
Atyának egyszülött Fia
és Szentlélek, vigasztalónk,
egyetlen Úr, örök király. Ámen.
Vagy:
Dicsérjük dallal az Urat,
buzgó készséggel lelkesen:
az óra, íme, délre jár
s bennünket imádságra hív.
Ez szent idő: az áldozat,
boldog Bárány, keresztre száll
és híveit megváltva most
dicsőségünket szerzi meg.
E fénytől, mely tűzőn ragyog,
homályba hull a déli ég:
szívjuk szívünkbe lelkesen
kegyelme lángját s erejét.
Dicsérjük őt, ki jó Atyánk,
és egyszülött örök Fiát,
s a Szentlelket, ki vigaszunk
meg nem szűnő időkön át. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Fölöttem lebegjen irgalmad, Uram, *
és szabadításod, amit ígértél.
Felelni fogok gúnyolóimnak, *
mert a te szavadban bízom.
Fogyni ne hagyd számból a hűség szavát, *
ítéleteidben van reményem.
Fáradhatatlanul megtartom törvényedet, *
mindenkor és mindörökre.
Feléd tartva széles úton járok, *
mert parancsaidat fürkészem.
Fennen hirdetem végzéseidet a királyok előtt, *
és nem vallok szégyent.
Föllelkesülök parancsaidtól, *
mert örömöm telik bennük.
Feléjük tárom kezemet, mert szeretem intelmeidet, *
rendelkezéseidről elmélkedem.
Vágyva vágytam az Úrra, *
és ő lehajolt hozzám.
Meghallgatta jajszavamat, *
és kivont a sírgödörből, az undok iszapból.
Sziklára állított engem, *
azután lábamba erőt öntött.
Új dalt adott a számba, *
Istenünknek zengő éneket.
Megrettenve látják ezt sokan, *
és eltelnek az Úr iránt bizalommal.
Boldog, aki bizalmát az Úrba veti, *
és mit sem vár a kevély és álnok embertől.
Uram, én Istenem, sok nagy csodát tettél miérettünk: *
nincs hozzád hasonló.
Ha hirdetni s elbeszélni akarnám, *
nem találnám se szerét, se számát.
Sem véres, sem ételáldozat nem kellett neked, *
fülemet azonban megnyitottad.
Égő- s engesztelő áldozatot sem követeltél. *
Így szóltam akkor: „Íme, eljövök.
A könyvtekercsben rólam írva áll, *
hogy megtegyem a te akaratodat.
Erre vágyom, Istenem, *
törvényed örömmel tölti el szívemet.”
Igazságodat hirdetem a nagy gyülekezetben, *
ajkamat be nem zárom, Uram, jól tudod.
Igazságodat nem rejtem el szívembe, *
hűségedet és segítségedet elbeszélem.
Nem titkolom irgalmasságodat és hűségedet *
a nagy gyülekezet előtt.
Uram, ne vond meg tőlem irgalmadat, *
szereteted és hűséged őrizzen szüntelen.
Mert annyi baj vett körül, *
hogy megszámlálni sem lehet.
Utolértek engem bűneim, *
már látni sem tudok.
Több a vétkem, mint hajszál a fejemen, *
szívem is ellankad egészen.
Szabadíts meg, Uram, irgalmasan, *
Uram, siess segítségemre!
Ujjongjanak és örvendjenek benned az istenkeresők, *
„Hatalmas az Úr!” – kiáltsák szüntelen, akik segítségedet várják.
Szegény vagyok és nyomorult, *
de az Úr gondomat viseli.
Segítőm és megmentőm te vagy; *
én Istenem, ne késlekedj!
RÖVID OLVASMÁNY
ApCsel 12, 7
Egyszerre csak megjelent az Úr angyala, a helyiséget pedig fény árasztotta el. Az angyal oldalba lökte Pétert, s fölébresztette: Kelj fel gyorsan! – mondta. Erre a láncok lehulltak a kezéről.
Az Úr elküldte angyalát.
És kiszabadított Heródes kezéből.
Könyörögjünk!
Istenünk, te határtalan gondviselő szeretettel szent angyalokat rendeltél, hogy őrizzenek minket. Add meg könyörgő híveidnek, hogy az ő pártfogásukat mindenkor érezzük, és társaságuknak örökké örvendezzünk. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2023 J. Vidéky