2023. szeptember 28.

Szent Vencel vértanú
tetszés szerinti emléknap


Csehországban született 907 körül. Nagyanyja keresztény nevelésben részesítette. A hercegség kormányzását 925 körül vette át. Sok nehézséget kellett elviselnie alattvalói kormányzásában és a hit terjesztésében. Öccse, Boleszláv cselszövése folytán bérgyilkosok ölték meg 935. szeptember 28-án. Azonnal a vértanúk közé számították, és Csehország fővédőszentjeként tisztelik.

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:

A földön minden színre még

sötét fátyolt borít az éj.

Igaz Bíránk, szívünk feléd

áldón eseng és kérve kér.

Hogy minden vétkét elvegyed

s a lélek szennyét mind lemosd,

add, Krisztusunk, kegyelmedet:

kerüljünk el minden gonoszt.

Mert nézd, a szív bűntől beteg,

gonoszság mérge marta meg,

de már az éjben ébredez,

Megváltónk, tégedet keres.

Te űzd el tőlünk messzire

a lelken ülő éjhomályt,

a boldogító égi fény,

világosságod járja át.

Krisztus, kegyelmes nagy Király,

neked s Atyádnak tisztelet,

s a Szentléleknek is veled,

időtlen századok során. Ámen.

II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:

Hallgass meg, áldott Krisztusunk,

minket, kik hozzád fordulunk,

hitünket hogy ne törje le

a rossz világ bűnös keze.

Kerüljön el rossz gondolat

s irigységnek konok tüze,

a sértést némán tűrjük el,

a rosszat jóval űzzük el.

Szívünkből végleg tűnjön el

csalás, kevélység, vad harag,

a kapzsiság sóvár szeme:

minden bajoknak kútfeje.

A békességet tartsa meg

a szent, őszinte szeretet;

éljünk tisztán, szemérmesen,

töretlen hitben szüntelen.

Krisztus, kegyelmes nagy Király,

neked s Atyádnak tisztelet,

s a Szentléleknek is veled,

időtlen századok során. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Az Úr szava oltalmat ád a benne bízóknak.
18 (17). zsoltár, 31-51
Hálaadás
Ha Isten velünk, ki ellenünk? (Róm 8, 31)
IV.

Az Isten útja szeplőtelen út, †

az Úr szava a tűzpróbát kiállta: *

oltalmat ád a benne bízóknak.

Van-e más Isten a mi Urunkon kívül? *

Van-e más menedék, mint a mi Istenünk?

Isten övezett föl engem erősséggel, *

ő tette utamat feddhetetlenné,

lábamat gyorssá tette, mint a szarvas lábát; *

biztonságos magaslatra ő emelt föl engem.

Ő edzette kezemet a harcra, *

hogy karom az ércíjat meg tudja feszíteni.

Ant. Az Úr szava oltalmat ád a benne bízóknak.
2. ant. A te jobbod, Uram, átölelt engem.
V.

Oltalmazó pajzsot te nyújtottál nekem, †

a te jobbod ölelt át engem, *

és a te jóságod nevelgetett.

Lépteimet biztossá tetted, *

lábam azért nem ingadozott.

Ellenségeimet űztem, és elértem, *

vissza sem fordultam, amíg el nem vesztek.

Összezúztam őket, megállni sem tudtak, *

mind odahullottak lábam elé.

Felöveztél a csatára erővel, *

és elgáncsoltad a rám törőket.

Ellenségeimet megszalasztottad, *

szétszórtad gyűlölőimet.

Kiáltottak, de nem volt szabadítójuk, *

hívták az Urat, de rájuk nem hallgatott.

Szétszórtam őket, mint a szél a port, *

összetiportam, mint az utca sarát.

Kimentettél a nép viszályaiból, *

nemzetek fejévé rendeltél.

Szolgám lett oly nép is, melyet nem ismertem, *

engedelmesen hallgatnak rám.

Idegenek keresték kedvemet, †

az idegenek fiai elsápadtak előttem, *

és reszkettek rejtekükben.

Ant. A te jobbod, Uram, átölelt engem.
3. ant. Éljen az Úr, magasztaltassék megmentő Istenem!
VI.

Éljen az Úr, Segítőm legyen áldott, *

dicsőség üdvöm Istenének!

Elégtételt adtál nekem, Uram, †

és a népeket hatalmam alá vetetted, *

dühödt ellenségeimtől megszabadítottál.

A lázongók fölé emeltél, *

s kiszabadítottál az erőszakosok kezéből.

Magasztallak azért, Uram, a nemzetek között, *

és nevednek zsoltárt énekelek:

csodálatos győzelmet adsz királyodnak, †

jóságos vagy fölkentedhez, *

Dávidhoz és családjához mindörökké.

Ant. Éljen az Úr, magasztaltassék megmentő Istenem!

Csodáidra nyisd föl szememet, Uram,

Hogy törvényeidet csodálhassam!

ELSŐ OLVASMÁNY

Ezekiel próféta könyvéből

37, 15-28

Izrael és Júda egyesülésének előrejelzése

Az Úr szózatot intézett hozzám: „Te, emberfia, fogj magadnak egy darab fát, és írd rá: »Júda és Izrael fiai közül, akik vele tartanak.« Aztán fogj egy fát, és írd rá: »József, Efraim fája és Izrael egész háza, aki csak vele tart.«

Aztán illeszd össze az egyiket a másikkal egy fává, legyenek eggyé kezedben! Ha akkor néped fiai azt mondják neked: »Nem árulnád el, mit akarsz ezzel mondani?«, ezt feleld nekik: »Ezt mondja az Úr, az Isten: Nézzétek, fogom József fáját, amely Efraim kezében van, meg Izrael törzseit, amelyek vele tartanak, és melléjük teszem Júda fáját, és egyetlen fát alkotok belőlük, hogy eggyé legyenek kezemben.«

A fadarabok, amelyekre írsz, legyenek a szemük előtt a kezedben, aztán így beszélj: »Ezt mondja az Úr, az Isten: Lám, kiragadom Izrael fiait a népek közül, ahová elhurcolták őket. Összegyűjtöm őket mindenhonnan, és a saját földjükre viszem őket. Egy néppé teszem őket országomban, és Izrael hegyein egy király fogja kormányozni őket, és nem alkotnak többé két népet, és nem oszlanak többé két országra. Nem szennyezik be magukat bálványaikkal, iszonyatos tetteikkel és bűneikkel. Kiszabadítom őket a hűtlenségből, amelyet elkövettek, megtisztítom őket, és az én népem lesznek, én meg az ő Istenük leszek.

Szolgám, Dávid lesz majd a királyuk, és egyetlen pásztora lesz mindnyájuknak. Törvényeimhez igazodnak, és szemük előtt tartják parancsaimat, és teljesítik őket. Azon a földön laknak majd, amelyet szolgámnak, Jákobnak adtam, s amelyen atyáitok is laktak, ők is ezen laknak majd, fiaik is, fiaik fiai is mindörökre, és szolgám, Dávid lesz a fejedelmük mindörökre.

A béke szövetségét kötöm velük, s ez örök szövetség lesz. Megerősítem és megsokasítom őket, és felállítom köztük szentélyemet, örök időkre. Köztük lesz lakásom, és én az ő Istenük leszek, ők meg az én népem lesznek. Akkor megtudják a népek, hogy én vagyok az Úr, én szentelem meg Izraelt, mert szentélyem mindörökre köztük lesz.«”

VÁLASZOS ÉNEK

Ez 37, 21. 22; Jn 10, 16. 11

Lám, kiragadom Izrael fiait, összegyűjtöm őket mindenhonnan, egy néppé teszem őket. * És egy nyáj lesz és egy Pásztor.

A jó Pásztor életét adja juhaiért. * És egy nyáj lesz és egy Pásztor.

MÁSODIK OLVASMÁNY

Az első ószláv legendából

(Edit. M. Weingart, Pragæ 1934, 974-983)

Örökre megszilárdul annak a királynak trónja, aki felkarolja a szegények ügyét.

Vratiszláv halála után a fiát, Vencelt választották meg fejedelmükké a csehek, ő Isten kegyelméből tökéletes volt a hitben. Jót tett minden szegénnyel: a ruhátlanokat felruházta, az éhezőket táplálta, és befogadta a vándorokat az evangélium szavainak megfelelően. Nem tűrte, hogy igazságtalanság érje az özvegyeket; szeretett minden embert, szegényt és gazdagot egyaránt. Segítette Isten szolgáit, és kitűnt sok templom felékesítésében.

Mindezek ellenére a nagyravágyó cseh főemberek ellene ingerelték öccsét, Boleszlávot, és azt mondták neki: „Testvéred, Vencel életedre tör, anyád és emberei közreműködésével meg akar ölni.”

A templomok felszentelésének ünnepein Vencelnek szokása volt meglátogatni minden várost. Elment tehát Boleszláv városába is egy vasárnap Szent Kozma és Damján ünnepére. A szentmise után vissza akart térni Prágába. Boleszláv azonban maradásra bírta, álnok szándékkal így kérlelve: „Testvér, miért is mennél el ilyen hamar?” Virradatkor éppen reggeli zsolozsmára harangoztak, ennek hallatára Vencel így fohászkodott: „Dicsőség neked, Uram, hogy a mai nap reggelére is felvirrasztottál.” Majd fölkelt, és elindult, hogy részt vegyen a reggeli zsolozsmán.

Boleszláv az ajtóban rögtön a nyomába szegődött. Amikor Vencel meglátta, e szavakkal fordult hozzá: „Testvér, tegnap olyan jó voltál hozzám, mint egy alázatos szolga.” De Boleszláv az ördög sugallatára, aki szívét megrontotta, kardot rántott, és így válaszolt bátyjának: „Most még jobb akarok lenni hozzád.” E szavak után fejére sújtott kardjával.

Vencel ekkor felé fordulva így szólt hozzá: „Testvér, mit forgatsz a szívedben?” Majd megragadta, és a földre teperte. De ekkor Boleszláv tanácsosai közül valaki odaugrott, és Vencel kezére vágott. Ez, mivel keze megsebesült, elengedte testvérét, és a templom felé menekült. De két másik gonosztevő utánaeredt, és megölte a templom kapujában. Egy harmadik pedig odafutva kardot döfött az oldalába. Vencel nemsokára e szavakkal lehelte ki a lelkét: „Uram, kezedbe ajánlom lelkemet.”

VÁLASZOS ÉNEK

Vö. Oz 14, 6; Zsolt 91, 13. 14

Az igaz virul majd, mint a liliom, * És virágzik az Úr előtt mindörökké.

Az Úr házában van elültetve, Istenünknek csarnokában. * És virágzik az Úr előtt mindörökké.

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Istenünk, örök dicsőség Királya, te Szent Vencel vértanút arra tanítottad, hogy a földi uralkodásnál többre becsülje mennyei országodat. Közbenjárására add, hogy önmagunkról lemondva egész szívvel ragaszkodjunk hozzád. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky