2023. október 8.

SZŰZ MÁRIA, MAGYAROK NAGYASSZONYA,
MAGYARORSZÁG FŐPÁTRONÁJA

főünnep


Szent István királyunk, halála előtt, Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Őseink ezt a felajánlást szent örökségként származtatták nemzedékről nemzedékre. Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tiszteletnek ezt a nemzeti jellegét, s XIII. Leó pápa 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára. Szent X. Piusz pápa az ünnepet október 8-ra tette át. 1980-ban II. János Pál pápa a Szent Péter-bazilika altemplomában a II. Szilveszter pápától kapott – és a bazilika bővítése miatt 1776-ban lebontott – kápolna helyett az új magyar kápolnát ezen a napon szentelte fel a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.

Délután

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

Világfenntartó Istenünk,

te mozdulatlan őserő,

aki a napfény idejét

időszakonként megszabod,

világos alkonyt adj nekünk,

ne áldozzék le életünk,

de szent halál jutalmaként

örök dicsőségedbe vígy.

Add meg, kegyelmes jó Atya,

Atyának egyszülött Fia,

és Szentlélek, Vigasztalónk,

egyetlen Úr, örök király. Ámen.

Vagy:

Háromszor három óra már

az Úr kegyelméből lejár:

ki három és egy teljesen,

őt áldjuk dallal lelkesen.

Isten szentséges titkait

hűséggel tartsa tiszta szív:

Szent Péter itt a mesterünk,

gyógyító csodával tanít.

Lélekben zsoltározva így

a szent apostolok nyomán,

Krisztustól kérjünk általuk

a gyenge lábnak új erőt.

Dicsérjük őt, ki jó Atyánk,

és egyszülött örök Fiát,

s a Szentlelket, ki vigaszunk

meg nem szűnő időkön át. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

Ant. Ő a bölcs Szűz, hódoló hittel Fiút foganó; Csillag: napot ringató, Hold: ködöket oszlató.
118 (117). zsoltár
Az ujjongás és szabadulás éneke
Krisztus a kő, amelyet ti, az építők elvetettetek, mégis szegletkővé lett (ApCsel 4, 11).
I.

Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, *

mert örökké szeret minket.

Mondja Izrael háza: Jó az Úr, *

mert örökké szeret minket.

Mondja Áron papi háza is, *

hogy örökké szeret minket.

Hirdessék azok is, akik félik az Urat, *

hogy örökké szeret minket.

Az Úrhoz fohászkodtam a szenvedés idején, *

meghallgatott, és tágas útra vezetett.

Velem van az én Uram, Istenem, *

mitől féljek, ember mit árthat nekem?

Velem van az Úr, aki mindenben segítőm, *

és megláthatom, hogyan szégyenül meg ellenségem.

Jobb az Úrnál keresni oltalmat, *

mint emberekben bizakodni.

Jobb az Úrnál keresni oltalmat, *

mint hatalmasokban reménykedni.

II.

Körülvettek mind a nemzetek, *

de az Úr nevében porba sújtom őket.

Szorongatnak minden oldalról, *

de az Úr nevében porba sújtom őket.

Körülvettek, mint a méhrajok, †

tüzük felém csapott, mint a rőzseláng, *

de az Úr nevében porba sújtom őket.

Nekem jöttek, ütlegeltek, már-már elestem, *

de az Úr felkarolt, és megsegített.

Az Úr erősségem és dicsőségem, *

ő lett az én szabadítóm.

Örömujjongástól és énektől hangosak *

az igazak sátrai.

Az Úr jobbja tett nagy dolgokat, †

az Úr jobbja emelt föl engem, *

az Úr jobbja művelt csodákat!

Nem halok meg, hanem élek, *

hogy hirdessem az Úr nagy tetteit.

Megfenyített az Úr és megpróbált, *

de nem adott halálra engem.

III.

Tárjátok ki az igazak kapuit, *

bemegyek, hogy áldjam az Urat.

Az Úr kapuja, íme, itt van, *

de csak az igazak mennek át rajta.

Hálát adok, mert meghallgattál engem, *

te lettél szabadítóm.

A kő, amelyet az építők félredobtak, *

az lett a háznak szegletköve.

Mindezt az Úr vitte végbe, *

a csodát saját szemünkkel látjuk.

Ez az a nap, amelyet az Úr adott, *

hogy ujjongjunk és örvendezzünk.

Adj nekünk, Uram, szabadulást, *

adj nekünk, Uram, jólétet!

Áldott, aki az Úr nevében jön! *

Megáldunk az Úr házából titeket.

Isten az Úr, ő ragyog felettünk; *

álljatok sort lombos ágakkal egészen az oltár szarváig!

Hálát adok neked, te vagy Istenem, *

magasztallak, Istenem, téged!

Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, *

mert örökké szeret minket!

Ant. Ő a bölcs Szűz, hódoló hittel Fiút foganó; Csillag: napot ringató, Hold: ködöket oszlató.

RÖVID OLVASMÁNY

Sir 24, 13-15

Magasra nőttem, mint Libanon cédrusa, és mint a ciprusok a Hermon-hegységben. Magasra nőttem, mint Engedi pálmája, mint a jerikói rózsaültetvények. Mint a pompás olajfa a síkságon, mint a vízmelléki platán, úgy nőttem fel. Illatos vagyok, mint a fahéj és a balzsam, mint a kiváló mirha, illatot árasztok. Mint a stórax, a galbán, az ónix és a stakté, mint a jó illatú tömjén a sátorban, s illatom, mint a színtiszta balzsamé.

Szűz Mária felvétetett a mennyei nászházba,

Ahol a Királyok Királya ül csillagos trónján.

Könyörögjünk!

Istenünk, te a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására népünket számtalan jótéteménnyel halmoztad el. Szent István, első királyunk rendeléséből Nagyasszonyunknak és Pártfogónknak tiszteljük őt a földön. Add jóságosan, hogy egykor vele együtt örökké örvendezzünk a mennyben. Krisztus, a mi Urunk által.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky