Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.
HIMNUSZ
Urunknak áldott napja ez,
szent fényességgel virradó,
világnak átkos vétkeit
kiontott szent vér mossa le.
Eltévedt ember hitre tér,
vakok szemében gyúl a fény;
s hogy irgalmat nyert a lator,
félelmünk immár megszűnik!
Ámulnak mind az angyalok
látván a bűnbánó latort,
ki bízva Krisztushoz kiált,
s menny üdvösségét élvezi.
Csodálandó nagy szent titok:
világnak bűnét elveszi,
s a testben járók vétkeit
eltörli Krisztus teste már.
Mi más lehetne nagyszerűbb?
Bűnt megbocsát az irgalom,
félelmet űz a szeretet,
s új életet hoz a halál.
Maradj örökre, Jézusunk,
fényes húsvéti örömünk,
s kiket kegyelmed újraszült,
oszd meg dicsőséged velünk.
Dicsérünk, Jézus, szüntelen,
ki feltámadtál győztesen,
Atyának, Léleknek veled
most és örökre tisztelet. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Magasztallak, Istenem, Királyom, †
és áldom nevedet *
mindörökkön-örökké.
Naponta áldalak, †
és nevedet magasztalom *
mindörökkön-örökké.
Nagy az Úr, és minden dicséretre méltó, *
és nagyságát felfogni nem lehet.
Nemzedékről nemzedékre dicsérjék tetteidet, *
és hangosan hirdessék hatalmadat!
Magasztos fölséged nagyságáról beszéljenek, *
és beszéljék el csodatetteidet!
Félelmetes tetteid erejéről szóljanak, *
és hirdessék a te nagy voltodat!
Terjesszék végtelen jóságod hírét, *
és igazságosságodat ujjongva áldják!
Irgalmas és kegyelmes az Úr, *
hosszan tűrő és nagy irgalmú.
Jóságos az Úr mindenkihez, *
irgalmas minden teremtményéhez.
Magasztaljon téged, Uram, minden műved, *
és szentjeid áldást mondjanak!
Hirdessék, hogy országod milyen dicsőséges, *
és hatalmadról beszéljenek,
hogy megismertessék az emberekkel hatalmadat *
és nagyszerű országod dicsőségét.
Örökkévaló ország a te országod, *
uralmad minden nemzedéken át megmarad.
Hűséges az Úr minden szavában, *
és szent minden cselekedetében.
Az Úr fenntartja a botladozót, *
és a megalázottat fölemeli.
Mindenek szeme bízón rád tekint, *
és te enni adsz nekik alkalmas időben.
Megnyitod kezedet, *
és eltöltesz minden élőt jótéteménnyel.
Igazságos az Úr minden végzésében, *
és szent minden cselekedetében.
Közel az Úr azokhoz, akik őt szólítják, *
mindazokhoz, akik őt igaz szívvel hívják.
Az istenfélők vágyait teljesíti, †
kérésüket meghallgatja, *
és megmenti őket.
Megóv az Úr mindenkit, aki őt szereti, *
de elpusztít minden gonosztevőt.
Hirdesse szám az Úr dicsőségét, †
és szent nevét áldja minden élő *
mindörökkön-örökké.
Testem újra kivirult. Alleluja.
Lelkem hálás az Úrnak. Alleluja.
ELSŐ OLVASMÁNY
A Jelenések könyvéből
6, 1-17
A Bárány felnyitja Isten könyvét
Én, János, láttam, hogy a Bárány feltörte a hét pecsét közül az egyiket, és hallottam, hogy a négy élőlény közül az egyik mennydörgő hangon szólt: „Gyere elő (és nézd)!” Erre a szemem előtt egy fehér ló jelent meg.
A lovasnak íja volt. Koszorút nyújtottak át neki, és ő diadalmasan kivonult, hogy győzelmet arasson.
Amikor a második pecsétet feltörte, hallottam, hogy a második élőlény szólt: „Gyere elő (és nézd)!” Erre előjött egy vörös ló. Aki rajta ült, hatalmat kapott, hogy megbontsa a földön a békét, hadd gyilkolják egymást az emberek. Hosszú kardot adtak neki.
Amikor feltörte a harmadik pecsétet, hallottam, hogy a harmadik élőlény szólt: „Gyere elő (és nézd)!” Ekkor fekete lovat láttam, lovasa mérleget tartott a kezében. Úgy hallottam, mintha a négy élőlény közt szózat hallatszott volna: „Egy mérő búza egy tízes, három mérő árpa egy tízes. De az olajat és a bort ne bántsd!”
Amikor feltörte a negyedik pecsétet, hallottam, hogy a negyedik élőlény szólt: „Gyere elő (és nézd)!” Erre fakó lovat láttam, a Halál ült rajta, nyomában az alvilág. Hatalmat kapott a föld negyedrésze fölött, hogy karddal, éhínséggel, halállal és fenevadakkal pusztítsák az életet.
Amikor feltörte az ötödik pecsétet, az oltár alatt azoknak a lelkét láttam, akiket az Isten szaváért és tanúságtételükért öltek meg. Teljes erejükből kiáltoztak: „Uram, te szent és igaz, meddig vársz még az ítélettel? Mikor állsz bosszút a vérünkért a föld lakóin?” Mindannyian fehér ruhát kaptak, azzal, hogy egy kis ideig legyenek még türelemmel, míg teljessé nem lesz társaik és testvéreik száma, akiket szintén megölnek, akárcsak őket.
Amikor feltörte a hatodik pecsétet, láttam, hogy nagy földrengés támadt. A nap olyan fekete lett, mint a szőrzsák, a hold pedig olyan, mint a vér. Az ég csillagai a földre hullottak, mint amikor a fügefa hullatja éretlen fügéit, ha erős szél rázza. Az ég eltűnt, mint egy felgöngyölt könyvtekercs. Minden hegy és sziget elmozdult a helyéről. A föld királyai, nagyjai és vezérei, a gazdagok és a hatalmasok, mindenki, rabszolga és szabad elrejtőzött a barlangokban és a sziklák közt. Közben kiabáltak a hegyeknek és a szikláknak: „Szakadjatok ránk, s rejtsetek el bennünket a trónon ülő és a Bárány haragja elől! Eljött haragjuk nagy napja, ugyan ki állhat meg előttük?”
VÁLASZOS ÉNEK
vö. Jel 6, 9. 10. 11
Az oltár alatt azoknak a lelkét láttam, akiket Isten miatt öltek meg. Így kiáltottak: Mikor állsz bosszút vérünkért? Istentől ezt a feleletet kapták: * Egy kis ideig legyetek még türelemmel, míg teljessé nem lesz testvéreitek száma, alleluja.
Mindannyian fehér ruhát kaptak ezzel a szózattal: * Egy kis ideig legyetek még türelemmel, míg teljessé nem lesz testvéreitek száma, alleluja.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Jusztínusz vértanúnak a keresztények érdekében írt Első védőiratából
(Cap. 66-67: PG 6, 427-431)
Az Eukarisztia megünneplése
Az Eukarisztia vétele senki másnak nincs megengedve, csak annak, aki hiszi, hogy igaz az, amit tanítunk, és azután a bűnbocsánat és az újjászületés fürdőjében már megkeresztelkedett, és úgy él, ahogy azt Krisztus meghagyta.
Mert az Eukarisztiát nem közönséges kenyérként, sem közönséges italként vesszük magunkhoz, hanem úgy, mint az Isten Igéje által megtestesült Jézus Krisztusnak, a mi Üdvözítőnknek a mi üdvösségünkért felvett testét és vérét. Éppígy erről a táplálékról – amelyben az ő szavait tartalmazó imával hálát adunk, és amelyből testünk és vérünk az átváltozás értelmében táplálkozik – azt a tanítást kaptuk, hogy ez ugyanannak a megtestesült Jézusnak a teste és vére.
Mert az apostolok is az ő irataikban, amelyeket evangéliumoknak nevezünk, azt tanítják, hogy Jézus így hagyta meg nekik: hogy tudniillik, kezébe vette a kenyeret, és miután hálát adott, ezeket mondotta: Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. Ez az én testem; hasonlóképpen kezébe vette a kelyhet, hálát adott, és ezeket mondotta: Ez az én vérem, és hogy mindezt egyedül csak rájuk bízta. Ettől az időtől kezdve magunk között mi is folyton megújítjuk az ő emlékezetét, és mi, akik ezt végezzük, befogadjuk mindazokat, akik ezt kívánják; és mindenkor egységben vagyunk. Mindenért, amit magunkhoz veszünk, áldjuk a mindenség Teremtőjét Fia, Jézus Krisztus és a Szentlélek által.
Vasárnap a városokból és a falvakból mindnyájan egy helyre összejövünk, és az apostolok buzdításait vagy a próféták írásait olvassuk, amennyire az idő engedi.
Amikor pedig a lektor elvégezte az olvasást, az elöljáró int és buzdít a hallott fontos dolgok követésére.
Ezután mindnyájan felállunk, és közösen imádkozunk; majd – mint említettük – imádkozás után kenyeret és bort és vizet hoznak; és az elöljáró – amennyire erejéből telik – imádságot és hálaadást mond, s a nép ráfeleli: Ámen. Majd azokat, amikkel hálaadást mondtunk, szétosztják, és a jelenlevők mindegyike magához veszi, a távollevőknek pedig diakónusok viszik el.
Azok, akik tehetősek, és szándékukban áll – ki-ki a maga mértéke szerint –, adakoznak, és a gyűjtés eredményét az elöljárónak átadják, és ő osztja szét az árváknak és özvegyeknek, a betegeknek és azoknak, akik valami miatt arra rászorulnak, a börtönben sínylődőknek, valamint az ott tartózkodó jövevényeknek; egyszóval minden rászorulónak gondját viseli.
Vasárnap ugyanis mindnyájan egybegyűlünk, azért, mert ez a hétnek első napja, amikor Isten a sötétséget megszüntette, és az anyagvilágot megteremtette; de azért is, mert Jézus Krisztus, a mi Megváltónk ezen a napon támadt fel a halálból. A szombat előtti napon keresztre feszítették őt, s harmadnap, azaz vasárnap, apostolai és tanítványai előtt megjelent, és megtanította őket arra, amiket nektek is megfontolás végett továbbadtunk.
VÁLASZOS ÉNEK
Midőn Jézus ebből a világból Atyjához készült menni, halálának emlékjeléül * Teste és vére szentségét rendelte, alleluja.
Testét étel gyanánt, vérét italként adta, és így szólt: Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. * Teste és vére szentségét rendelte, alleluja.
HIMNUSZ – TÉGED, ISTEN, DICSÉRÜNK
Téged, Isten, dicsérünk!
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Istenünk, te úgy akartad, hogy néped szüntelenül vigadozzék, mert visszaadtad lelke fiatalságát. Engedd, hogy akik most a fogadott fiúság dicsőségének örvendeznek, a biztos remény örömével várják a feltámadás napját. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2023 J. Vidéky