Gergely ugyancsak 330-ban Nazianz mellett született. Sokat utazott, hogy növelje tudását. Barátját, Vazult a remeteségbe is követte, majd pappá és püspökké szentelték. 381-ben Konstantinápoly püspökévé választották. Miután egyházát sok széthúzás osztotta meg, visszatért Nazianzba, ahol 389. vagy 390. január 25-én halt meg. Kiváló tanítása és ékesszólása miatt Teológusnak is nevezik.
Reggeli dicséret
Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.
HIMNUSZ
Kelet s Nyugat határa közt:
a nagyvilágon mindenütt,
dicsérjük mind Krisztus királyt,
Szűz Máriának szent Fiát.
Világ teremtő Istene
a szolga testét vette fel,
testével testünk váltja meg,
hogy műve így ne vesszen el.
A szűzi testnek templomát
az ég kegyelme járja át:
a lányka méhe befogad
felfoghatatlan titkokat.
A tiszta szívnek otthona
egyszerre Isten temploma;
férfit nem ismer, folttalan –
szó hallatán Fiút fogan.
A Szűz megszülte Gyermekét,
kit Gábor angyal hirdetett
s bezárva még a méh ölén
János repesve érezett.
Nem bánja: szalmán fektetik,
nem borzad: jászolba teszik.
Ki táplál minden madarat,
kevéske tejjel jóllakik.
Az égi kórus ünnepel,
dicséri Istent víg dala,
a pásztorok közt megjelent
a nagy Mindenség Pásztora.
Jézus, magasztal énekünk,
ki Szűztől születtél nekünk:
Atyádat és Szentlelkedet
örökre dicsérjük veled. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Mint szarvas sóvárog a forrásvízre, *
úgy áhít a lelkem, téged, Istenem.
Isten után szomjazik a lelkem, az élő Isten után: *
mikor mehetek, hogy megjelenjek az ő színe előtt?
Éjjel-nappal könny a kenyerem, *
mert azt hallom naponta: „Hol a te Istened?”
Csak arra gondolok, elmém azon mereng, *
hogyan vonultam be a csodás hajlékba Isten házáig,
miközben ujjongott és énekelt *
az ünneplő sokaság.
Miért csüggedsz, lelkem, *
miért vagy nyugtalan?
Bízzál az Úrban: fogom még áldani *
arcom szabadítóját, Istenemet.
Szomorkodik bennem a lélek, †
hozzád röpül ezért gondolatom *
a Jordán és a Hermon távoli hegyes tájairól.
Harsognak zuhatagjaid, örvény kiált az örvénynek; *
minden kavargó hullámod átzuhog fölöttem.
Árassza rám az Úr irgalmát naphosszat, †
neki zeng éjjel háladalom, *
és áldom éltető Istenemet.
Így szólok az Úrhoz: „Oltalmazóm vagy, †
miért feledkeztél meg rólam? *
Miért kell bánatban élnem, ellenségeimtől gyötörten?”
Keserűség marja bensőmet, †
amikor kínzóim gúnyolnak, *
s naponta azt mondják: „Hol a te Istened?”
Miért csüggedsz, lelkem, *
miért vagy nyugtalan?
Bízzál az Úrban: fogom még áldani *
arcom szabadítóját, Istenemet.
Könyörülj rajtunk, tekints ránk, mindenség Istene, *
szereteted fényét mutasd meg nekünk!
Bocsásd félelmedet a nemzetekre, *
amelyek nem ismernek téged.
Hadd tudják meg,
hogy rajtad kívül nincs más Isten, *
és hirdessék nagy tetteidet.
Emeld föl kezedet az idegen népek ellen, *
hogy lássák hatalmadat.
Amint szemük láttára szent voltál velünk, *
úgy a mi szemünk láttára légy dicső fölöttük,
hogy úgy ismerjenek, ahogy mi ismerünk, *
mert rajtad kívül, Urunk, nincs más Isten!
Újítsd meg a jeleket, és tégy csodákat újból, *
dicsőítsd meg kezedet, erős karodat!
Gyűjtsd össze Jákob minden törzsét, †
hadd tudják meg, hogy rajtad kívül nincs más Isten, *
és mondják el nagy tetteidet.
Tekintsd őket örökségednek, *
mint a régmúlt időkben.
Könyörülj népeden, amelyet terólad neveztek el, *
Izraelen, amelyet elsőszülöttednek tekintettél,
és könyörülj szent városodon, *
nyugalmad városán, Jeruzsálemen!
Áraszd el Siont kimondhatatlan igéiddel, *
és népedet dicsőségeddel!
Isten dicsőségét hirdetik az egek, *
kezének művéről vall a mennybolt.
A nappalok ezt zengik egymásnak, *
erre oktatja éj az éjszakát.
Nem olyan hang ez, nem olyan beszéd, *
hogy meg ne értenéd szavát.
Minden földre elhat szózatuk, *
a földkerekség végéig eljut igéjük.
Az égen vert Isten sátort a napnak, †
és az, mint nászházból kilépő vőlegény, *
mint ujjongó dalia fut neki útjának.
Az ég egyik pereméről indul, †
és másik széléig ér a pályája: *
tüze elől rejtőzni nem lehet.
RÖVID OLVASMÁNY
Iz 49, 8-9
A nép szövetségévé teszlek, hogy állítsd helyre az országot, és birtokba vedd az elpusztult örökséget; hogy így szólhass a foglyoknak: „Mehettek!”, és a sötétben ülőknek: „Jöjjetek a fényre!”
RÖVID VÁLASZOS ÉNEK
Megmutatta az Úr, * Alleluja, alleluja. Megmutatta.
Szabadító hatalmát, * Alleluja, alleluja. Dicsőség az Atyának. Megmutatta.
EVANGÉLIUMI KANTIKUM
FOHÁSZOK
Könyörögjünk Krisztushoz, a mennyből való emberhez, az új Ádámhoz, életünk forrásához, és mondjuk:
Uram, irgalmazz!
Krisztusunk, igazság Napja, te az emberiség számára felragyogtattad dicsőségedet, hogy beteljesítsd az Ószövetséget,
kérünk, árassz el bennünket világosságoddal!
Krisztusunk, téged dicsőítettek az angyalok, hirdettek a pásztorok, megvallott Simeon és Anna,
tedd készségessé népedet, hogy befogadja az evangélium örömhírét!
Krisztusunk, akinek születésekor az angyalok így énekeltek: „Dicsőség a magasságban és békesség a földön!”,
terjeszd ki békességedet az egész földkerekségre!
Krisztusunk, második Ádám, te a régi embert újjáteremtetted és számunkra lakóhelyet készítettél országodban,
engedd, hogy akik bajok súlya alatt görnyedeznek, benned bízva erőt nyerjenek!
Mi Atyánk.
KÖNYÖRGÉS
Istenünk, te Nagy Szent Vazul és Nazianzi Szent Gergely példájával és tanításával világosságot árasztottál Egyházadra. Add, kérünk, hogy igazságodat alázatos szívvel megismerjük, és azt szeretetben hűségesen tettekre váltsuk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2023 J. Vidéky