Olvasmányos imaóra
Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.
HIMNUSZ
I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:
Most itt az óra, amikor
az evangélium szerint
megérkezik a Vőlegény
és mennyországot alapít.
Az okos szüzek csapata
már készenlétben várja őt;
míg égő mécset tart kezük
nagy vígan ujjong örömük.
A balgák késnek, mécsesük
nem fénylik: lángja kialudt.
Az ajtót hasztalan verik,
bezárult már az ég nekik.
Mi csak virrasszunk éberen,
szívünk világa most a mécs,
hogy amikor megérkezik,
méltón fussunk az Úr elé.
Országodhoz, áldott Király,
ha eljössz méltónak találj,
hadd zengjünk akkor teneked
meg nem szűnő dicséretet. Ámen.
II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:
Szent élet útja, vágyakozók üdve,
és minden jóság ajándékozója,
Béke Királya, neked szól az ének,
téged imádunk!
Felragyog benned mind, amit a szentek
vágyva elérnek cselekedetükkel
vagy szavuk által, hogyha szeretettől
lángol a szívük.
Békés időket, hitet adj nekünk ma,
írt sebeinkre, bűneinkre oldást,
és tieidnek add az örök élet
mennyei kincsét.
Fölséges Egység: Atyaisten, áldunk,
s téged, Megváltónk, örök egy Királyunk,
Szentlélek Isten, nevedet is egyként
áldjuk örökké! Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Milyen jó az Isten az igazakhoz, *
az Úr azokhoz, akiknek a szíve tiszta!
Lábam mégis majdnem megtántorodott, *
kis híja volt, hogy el nem buktam,
mert felháborodtam a hetvenkedők miatt, *
amikor láttam a bűnösök jó sorát.
Nem éri őket semmi szenvedés, *
egészséges és erővel teli a testük.
A halandók bajait nem ismerik, *
nem veri őket balsors, mint másokat.
Ezért nyakláncként hordják a gőgöt, *
és köntös rajtuk az erőszak.
Mint a zsír, csöpög belőlük a gonoszság, *
magasra tör szívük álnoksága.
Gúnyolódnak, gonoszul beszélnek, *
elnyomással fenyegetőznek dölyfösen.
Káromló szavuk az eget sem kíméli, *
nyelvükkel beszennyezik a földet.
Ezért fordul feléjük a nép, *
és mohón issza szavaikat, mint a vizet.
Azt mondják: „Honnan tudná ezt az Isten? *
Lehet-e tudomása erről a Fölségesnek?”
Lám, ilyenek a bűnösök: *
vagyonukat gyarapítják, és élnek háborítatlanul.
Így szóltam: „Hát hiába őrzöm tisztán szívemet, *
és hiába mosom kezemet ártatlanságban?
Hiszen egész nap rajtam csattan az ostor, *
fenyítés a részem már kora reggel.”
Hogyha azt mondanám: „Úgy beszélek, mint ők”, *
árulója lennék gyermekeidnek.
Töprengtem, hogy meg tudjam fejteni, *
sokat gyötrődtem miatta.
Végül Isten szentélyébe tértem, *
és ott megértettem, hogy mi lesz a végük.
Mert valójában csuszamlós útra állítottad *
s pusztulásba taszítod őket.
Utoléri őket a romlás, *
elvesznek hirtelen, odalesznek az iszonyattól.
Mint ébredő ember álma, Uram, *
semmibe foszlik képük előtted, ha fölkelsz.
Amikor szívem kesergett, *
és bensőmet marta a bánat,
ostoba voltam és tudatlan, *
mint oktalan állat álltam előtted.
Mindig veled akarok maradni, *
hiszen megfogtad jobbomat.
Szándékod szerint vezérelsz engem, *
és végül is befogadsz a dicsőségbe.
Nincs senkim rajtad kívül a mennyben, *
és ha veled vagyok, nem kívánok semmit sem a földön.
Bár elenyészik a szívem, a testem, *
szívem Istene és örökrésze mindig az Isten.
Mert íme, elpusztul, aki téged elhagy, *
elveszíted mind, aki hűségét megszegi.
Nekem azonban jó az Istennel lennem, *
és az Úristenbe helyeznem bizakodásom.
Hirdetni akarom minden művedet *
Sion városának népe előtt.
Mily édes ínyemnek mindegyik szavad, Uram,
Számnak édesebb a méznél.
ELSŐ OLVASMÁNY
Aggeus próféta könyvéből
2, 11-24
Isten áldása. A Zerubbábelnek tett ígéret
A kilencedik hónap huszonnegyedik napján, Dárius király második esztendejében a következő szózatot intézte az Úr Aggeus prófétához:
„Ezt mondja a Seregek Ura: Kérdezd csak meg a papoktól, hogy áll a dolog: »Ha valaki szentelt húst visz ruhája szegélyében, és ruhája szegélyével kenyeret, főzeléket, bort, olajat vagy bármilyen ételt érint, vajon azok is szentté válnak-e?« A papok azt felelték, hogy nem.
Aggeus folytatta: »Ha valaki holttest érintése által tisztátalanná vált, és hozzáér ezekhez, vajon ezek is tisztátalanná válnak?« A papok azt felelték, hogy igen. Erre Aggeus azt mondta: »Ilyen a nép is! Ilyen ez a nemzet is színem előtt! – mondja az Úr. Ilyen minden munkájuk, és tisztátalan minden, amit itt feláldoznak.
Ezért tehát vizsgáljátok meg magatokat mától fogva a jövőben! Mielőtt követ kőre tennétek az Úr szentélyében: hogy ment a sorotok? Ha valaki húsz mérőnyi rakásért ment, csak tíz mérőnyit talált. Ha valaki a sajtóhoz ment, hogy ötven korsóval sajtoljon, csak hússzal töltött meg. Aszállyal, üszöggel, jégesővel sújtottam kezetek minden munkáját, és ti mégsem tértetek vissza hozzám – mondja az Úr.
Gondolkodjatok el rajta, ma és a jövőben is a kilencedik hónap huszonnegyedik napjától fogva, attól a naptól kezdve, amelyen az Úr templomának alapjait letettétek, fontoljátok meg, hiányzik-e még a gabona a magtárból. S tán még mindig nem terem a szőlő, a fügefa, a gránátalmafa és az olajfa? Mától fogva áldást osztok.«”
A hónap huszonnegyedik napján – a második alkalommal – ezt a szózatot intézte az Úr Aggeushoz:
„Mondd meg Zerubbábelnek, Júda helytartójának: »Megrendítem az eget és a földet. Ledöntöm az országok trónját, és összezúzom a pogányok országának hatalmát. Felforgatom a szekeret és a rajta ülőt. Elesnek a lovak, a lovasok meg egymás kardjába dőlnek. Azon a napon – mondja a Seregek Ura – foglak, Zerubbábel, Sealtiel fia, én szolgám – mondja az Úr –, és olyanná teszlek, mint a pecsétgyűrű. Mert téged választottalak ki – mondja a Seregek Ura.«”
VÁLASZOS ÉNEK
Agg 2, 7. 8. 10
Megrendítem az eget és a földet, * És eljön az, aki után minden nép vágyakozik.
Ennek a templomnak a dicsősége nagy lesz, mert ezen a helyen adom a békét. * És eljön az, aki után minden nép vágyakozik.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Hedvignek egy vele egykorú szerzőtől származó életrajzából
(Acta Sanctorum Octobris 8 [1853], 201-202)
Szüntelenül Isten felé törekedett
Istennek ez a szolgálója jól tudta, hogy a mennyei Jeruzsálem építésére szolgáló élő köveknek ebben a világban sok ütést-verést kell elszenvedniük, és hogy a dicsőséges mennyei hazába csak nagy megpróbáltatások elviselésével lehet eljutni. Ezért teljes odaadással vállalta a szenvedések áradatát, és testét kímélet nélkül állandóan keményen sanyargatta. Sok böjtöléssel és a jobb ételekről való lemondással mindennap úgy meggyötörte magát, hogy igen sokan joggal csodálták is: hogyan képes egy ilyen kimerült és gyönge asszony ennyi szenvedést elviselni.
Minél tudatosabban törekedett teste állandó sanyargatására – ebben azonban mindig bölcsen meg tudta őrizni a helyes mérsékletet –, annál jobban előrehaladt a lelki életben és a kegyelmi gazdagodásban, annál jobban megerősödött az Isten iránti szeretetben és áhítatban, és egyre tökéletesebbé vált. Gyakran megtörtént vele, hogy lángoló, buzgó vágya elragadtatásában olyan közel vitte Istenhez, hogy szinte érzéketlenné vált az őt körülvevő dolgok iránt.
Ahogyan lelkének buzgósága szüntelenül Isten felé törekedett, úgy fordult állandóan jótevő szeretete embertársai felé. Bőkezűen osztogatott alamizsnát a szűkölködőknek, adományaival segítségére sietett a társulatoknak és a szerzeteseknek, akik kolostorokban vagy azon kívül éltek. Sok ajándékkal támogatta az özvegyeket és árvákat, a betegeket és elesetteket, a leprásokat és a börtönbe zártakat, a zarándokokat és a nélkülöző kisgyermekes anyákat. Azt mondhatjuk tehát: egyetlenegy segélykérő sem távozott tőle anélkül, hogy ne gondoskodott volna róla.
Mivel tehát Istennek ez a szolgálója sohasem mulasztott el semmi olyan jó cselekedetet, amit megtehetett, egy egészen különleges kegyelmet kapott Istentől. Hiszen amikor minden anyagi lehetősége hiányzott a jótékonykodásra, és saját testi ereje is fogytán volt, Krisztus szenvedéséből isteni erőt merítve, szükséget szenvedő embertársai kérését akkor is mindig tudta teljesíteni, így lett tehát képes Isten jósága folytán segítséget nyújtani mindazoknak, akik testi vagy lelki nyomorúságuk enyhítéséért hozzá fordultak.
VÁLASZOS ÉNEK
Vö. Péld 31, 17. 18
Jól körülkötötte derekát övével, és nekifeszítette karját a munkának. * Ezért sohasem alszik ki lámpája.
Megízlelte és megtapasztalta, hogy milyen jó Isten bölcsességét ismerni. * Ezért sohasem alszik ki lámpája.
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Mindenható Istenünk, te Szent Hedvig csodálatos életével mindnyájunk számára példát adtál az evangéliumi alázatosságra. Közbenjárására vezess minket mennyei országodba. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2023 J. Vidéky