Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.
HIMNUSZ
I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:
Világosság, Atyáddal egy,
te fénynek fénye, napvilág,
az éjből felszáll énekünk:
jöjj el közénk, így kérlelünk.
Lelkünkből oszlasd a homályt,
szórd szét a démonok hadát,
álmosságunkat űzd tova,
restség ne rontson meg soha.
Irgalmazz, Krisztusunk, nekünk,
akik tebenned így hiszünk,
hogy üdvösségünk hozza meg
e szép zsoltáros énekünk.
Krisztus, kegyelmes nagy Király,
neked s Atyádnak tisztelet,
s a Szentléleknek is veled
időtlen századok során. Ámen.
II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:
Szentháromság, nagy Istenünk,
te mindent alkotsz, rendre szabsz:
munkára szántad a napot,
s éjjel nyugalmas álmot adsz.
Reggel, délben és éjszaka
zengjük dicsérő éneked:
őrizz mindenkor, támogass,
hogy áldjuk együtt szent neved.
Szolgáid, hozzád járulunk,
eléd imádva borulunk:
esdő szavunkat megsegítsd,
az égiekkel egyesítsd.
Ezt add meg kérünk, jó Atya,
s Atyának mása, egy Fia,
s te, Szentlélek, Vigasztaló:
örökre egy uralkodó. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Fölkel az Isten, és szétszóródnak ellenségei, *
színe elől gyűlölői szertefutnak.
Úgy szórod szét őket, amint a füst szertefoszlik; †
miként elolvad a tűztől a viasz, *
az Isten színe elől úgy pusztulnak el a gonoszok.
De örvendenek és ujjonganak Isten előtt az igazak, *
elragadtatással ünnepelnek.
Énekeljetek Istennek, zsoltárt zengjetek nevének, †
készítsetek utat neki, aki a felhők fölött vonul, *
mert „az Úr” az ő neve!
Örvendezzetek színe előtt, †
„árvák atyja és özvegyek pártfogója” *
Isten az ő hajlékában.
Isten otthont ad a hontalannak, †
a foglyoknak visszaadja szabadságát, *
csak a lázadók maradnak a kietlen pusztában.
Amikor te, Istenünk, néped élén kivonultál, *
és áthaladtál a pusztán, megrendült a föld,
az egek megolvadtak Sínai Ura előtt, *
Izrael Istene előtt.
Bőven hullattál esőt, Istenünk; *
örökségedbe, ellankadt népedbe új erőt öntöttél.
Otthont talált a te családod, *
ahol jóságodban, Istenünk, gondját viseled szegényeidnek.
Az Úr igéje hangzik, *
szüzek nagy serege hirdeti a jó hírt:
„Futnak a seregek királyai, futnak, *
és a háznak szépe osztja szét a zsákmányt.
Míg ti szunnyadoztok az aklok között, *
a galamb szárnya ezüstösen fénylik, tollai aranylanak.
Mialatt a Mindenható királyokat szór szét, *
fehér lesz a Zalmon, mint a hó.”
Básán hegye az Isten hegye, *
Básán hegye kimagaslik a hegyormok közül.
Ugyan mit irigykedtek, hegyek csúcsai, †
a hegyre, amelyet lakhelyéül az Úr kiválasztott; *
mert az Úr örökre ott lakik!
Isten harci szekere ezer és tízezer; *
az Úr a Sínairól vonul szentélyébe.
Magasba szálltál, foglyokat vittél magaddal, †
ajándékul embereket kaptál, *
hogy a lázadók is Uruknál, Istenüknél lakjanak.
Áldott legyen az Úr naponként és mindenkor, *
üdvösségünk Istene, ő visel ránk gondot.
Istenünk ő, szabadító Istenünk; *
az Úr, a mi Urunk, a halálból is kivezet minket.
Valóban, az Isten szétzúzza ellenségei fejét, *
sok gonosztevő fürtös fejét.
Így szól az Úr: „Básánból kihozlak, *
a tenger mélyéből is kivezetlek,
hogy vérben gázolhasson lábad, *
és kutyáid nyelvének része legyen ellenségeidből.”
Látták bevonulásodat, Isten, *
Istenem és Királyom bevonulását a szentélybe.
Elöl énekesek mentek, †
a menet végén hárfások, *
középütt a lányok kézidobbal:
„Ünnepi közösségben áldjátok az Istent, *
az Urat, ti, Izrael ivadékai!”
A törzsek élén az ifjú Benjamin halad, †
nyomában Júda vezérei seregükkel, *
majd Zebulon nagyjai és Naftali fejedelmei.
Mutasd meg, Isten, hatalmadat, *
erősítsd meg, Isten, amit bennünk műveltél!
Jeruzsálemből, templomodból *
királyok hozzák ajándékukat neked.
A nádlakó vadat fenyítsd meg, †
a tulkok gyülekezetét és népek borjait; *
boruljanak le ezüst holmijukkal.
Szórd szét a népeket, amelyek háborút akarnak. †
Jöjjenek Egyiptom nagyjai, *
és Etiópia tárja kezét Isten felé!
Föld népei, énekeljetek Istennek, zengjetek zsoltárt az Úrnak, †
aki áthalad az egek egein, az ősi egeken, *
íme, hallatja szavát, hatalmas szózatát.
Ismerjétek el Isten hatalmát, †
Izrael fölött ragyogó fölségét *
és nagy erejét a felhők felett.
Csodálatos vagy, Isten, szentélyedben! †
Izrael Istene ad népének hatalmat és erőt; *
áldott a mi Istenünk!
Hadd halljam az Úristen szózatát!
Igen, ő békét hirdet népének.
ELSŐ OLVASMÁNY
Szent Pál apostolnak Timóteushoz írt első leveléből
3, 1-16
Szolgálatok az Egyházban
Szeretett Fiam! Igaz beszéd ez: aki püspökségre törekszik, magasztos dolgot kíván. A püspöknek azonban feddhetetlennek, egyszer nősültnek, józannak, megfontoltnak, mértéktartónak, vendégszeretőnek és a tanításra rátermettnek kell lennie. Ne legyen iszákos vagy erőszakoskodó, hanem megértő, békeszerető, s nem kapzsi. Saját családjának legyen jó gondviselője, aki gyermekeit fegyelemre és teljes tisztességre neveli. Aki ugyanis saját házát nem tudja rendben tartani, hogyan tudná gondját viselni Isten egyházának? Újonnan megtért se legyen, nehogy felfuvalkodjék, és a sátán sorsára jusson. Legyen jó híre a kívülállók körében is, nehogy megszólják, és a sátán csapdájába essék.
A diakónusok hasonlóképpen legyenek tisztességesek, ne kétszínűek, borisszák vagy piszkos haszonra lesők. A hit titkát őrizzék tiszta lelkiismerettel. Ki kell előbb próbálni őket, s csak akkor szolgáljanak, ha kifogástalanok. Az asszonyok szintén legyenek tisztességesek, ne legyenek rágalmazók, hanem mértéktartók és mindenben megbízhatók. A diakónus legyen egyszer nősült, s gyermekeinek és otthonának jó gondviselője. Aki ugyanis jól végzi szolgálatát, nagy megbecsülésre tesz szert, és bizalmat szerez magának a Krisztus Jézusra alapozott hitben.
Mindezt azért írom neked, jóllehet remélem, hogy hamarosan eljutok hozzád, hogy ha késném is, tudd, hogyan kell viselkedned Isten házában, amely az élő Isten egyháza, az igazság oszlopa és biztos alapja.
Kétségtelenül nagy dolog az istenfélő élet titka: nyilvánvaló lett a testben, igazolást nyert a Lélek által. Megjelent az angyaloknak, hirdették a nemzetek között. Világszerte hittek benne, és fölment a dicsőségbe.
VÁLASZOS ÉNEK
Vö. ApCsel 20, 28; 1 Kor 4, 2
Vigyázzatok az egész nyájra. Azért rendelt benneteket a Szentlélek az élére elöljáróul, * Hogy igazgassátok Isten egyházát, amelyet Isten Krisztus vére árán szerzett meg magának.
A gondnokoktól egyet követelnek meg: hogy hűségesnek bizonyuljanak. * Hogy igazgassátok Isten egyházát, amelyet Isten Krisztus vére árán szerzett meg magának.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Kezdődik Antiochiai Szent Ignác püspök és vértanúnak a trallesziakhoz írt levele
(Inscriptio; nn. 1, 1 – 3, 2; 4, 1-2; 6, 1; 7, 1 – 8, 1: Funk 1, 203-209)
Mint szeretett gyermekeimet, figyelmeztetni akarlak benneteket
Ignác, más néven Teoforusz, apostoli mivoltomban sokszoros köszöntésemet küldöm mindnyájatoknak, és teljes üdvösséget kívánok az ázsiai tralleszi egyháznak, amely méltó Istenünkhöz, és amelyet Jézus Krisztus Atyja szeret, megszentelt, kiválasztott, és amely békét élvez Jézus Krisztus teste, vére és kínszenvedése által a benne való feltámadás reményében.
Úgy értesültem rólatok, hogy állhatatosan feddhetetlen lelkűek vagytok, és a megpróbáltatásokban nem rendültök meg, nemcsak a külső látszat szerint, hanem a lelketek mélyén is. Így mondta el nekem a ti püspökötök, Polybiusz, aki Istennek és Jézus Krisztusnak akaratából ott volt Szmirnában, és engem, a Jézus Krisztusért bilincsbe vert rabot úgy köszöntött, hogy abból a ti egész közösségteket megismertem. Miután értesültem tőle Isten előtt kedves jóakaratotokról, hálát adtam Istennek, akinek – mint megtudtam – követői vagytok.
Mivel úgy engedelmeskedtek püspökötöknek, mint Jézus Krisztusnak, azért úgy gondolom, hogy már nem is pusztán emberi módon éltek, hanem Jézus Krisztust követitek, aki meghalt értetek, hogy megszabaduljatok az örök haláltól, mert hisztek az ő halálában. Tehát feltétlenül fontos az, amint azt ti meg is teszitek, hogy püspökötök nélkül semmit se cselekedjetek. De engedelmeskedjetek a püspök papjainak is, mint Jézus Krisztus apostolainak; ő a mi reményünk, bárcsak mindig vele élnénk.
Szükséges még az is, hogy a diakónusok, mint Jézus Krisztus misztériumainak szolgái, mindenki előtt mindenben megbecsülésben részesüljenek. Ők ugyanis nemcsak az étel és ital osztogatói, hanem Isten Egyházának szolgái is. Ezért úgy kell óvakodniuk minden bűntől, mint a tűztől.
Tisztelje is mindenki a diakónusokat, mint Jézus Krisztust, tisztelje a püspököt, mint az Atya képmását, a presbitereket pedig, mint Isten nagytanácsát és az apostolok karát. Nélkülük nem létezik Egyház. Meg vagyok győződve arról, hogy ti is így tartjátok. A ti szeretetetek mintaképét, püspökötöket szívembe zártam, mert már megjelenése is tanít, szerénysége pedig parancsol.
Nagy az én hivatásom Istenben, de mérséklem magam, hogy dicsekvésem következtében el ne bukjam. Most még inkább kell ettől félnem, és nem szabad azokra hallgatnom, akik magasztalnak. Hiszen akik dicsérnek, azok valójában ostoroznak engem. Szeretnék ugyanis szenvedni, csak nem tudom, méltó vagyok-e rá. A szenvedés utáni vágyakozásom, noha sokak előtt nem tűnik fel, engem mégis hevesen kínoz. Szelíd alázatra van tehát szükségem, hiszen ez töri meg e világ fejedelmét.
Ezért kérlek titeket – nem is én, hanem Jézus Krisztus szeretete kér –, hogy csak keresztény táplálékot fogadjatok el, tartózkodjatok minden más fajtától, ami eretnek tanítás.
Akkor éltek így, ha fel nem fuvalkodtok és el nem szakadtok Istentől, Jézus Krisztustól és a püspöktől meg az apostolok parancsaitól. Aki az oltár mellett van, az tiszta; aki viszont az oltártól távol van, az nem tiszta. Ez annyit jelent, hogy aki a püspök, a presbitériuma és a diakónusok nélkül tesz bármit is, annak nem tiszta a lelkiismerete.
Nem azért írom nektek ezeket, mintha ilyesfélét tudnék rólatok, hanem mint szeretett gyermekeimet akarlak benneteket ezekre előre figyelmeztetni.
VÁLASZOS ÉNEK
Ef 4, 3-6; 1 Kor 3, 11
Törekedjetek rá, hogy a béke kötelékével fenntartsátok a lelki egységet! Egy a Test, és egy a Lélek, mint ahogy hivatástok is egy reményre szól. * Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség.
A lerakott alapon kívül, amely Jézus Krisztus, mást senki sem rakhat. * Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség.
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Mindenható, örök Isten, te mindig többet adsz nekünk, mint amit megérdemlünk és kívánhatunk. Áraszd ránk irgalmadat, bocsásd meg mindazt, amivel lelkiismeretünk vádol. És amit szinte már kérni sem merünk, add meg túláradó atyai jóságodból. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2023 J. Vidéky