Olvasmányos imaóra
Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.
HIMNUSZ
Ó, népek Megváltója, jöjj,
hadd lássuk a Szűz Gyermekét!
Egész világ, ámulva nézz!
Istenhez méltó születés:
Nem férfi magvából fogant,
de Szentlélektől titkosan,
az Úr Igéje testet ölt,
mint Szűz méhén termett gyümölcs.
A Szűz várandós anya lett,
szemérme sértetlen maradt,
erénye ékszerként ragyog:
Istennek fénylő temploma.
Most hagyd el ezt a nászszobát,
e tisztaságos palotát:
mindkét természet Bajnoka,
kelj útra, futva lelkesen.
Atyának egyenlő Fia,
végy testet, indulj győztesen,
testünknek gyengeségeit
örök erővel izmosítsd.
Vár jászolodnak trónusa,
új fényt lehel az éjszaka,
s már el nem oltja semmi éj:
a hit fényében tündököl.
Krisztus, kegyelmes nagy Király,
neked s Atyádnak tisztelet,
s a Szentléleknek is veled
időtlen századok során. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Mégis elvetetted és félredobtad, *
fölgerjedt haragod fölkented ellen.
Szolgád szövetségét felbontottad, *
koronáját a porba aláztad.
Falait mind leromboltad, *
erődítményeit romhalmazzá tetted.
Minden arra járó fosztogatja, *
szomszédai előtt csúffá tetted.
Elnyomóinak jobbját fölemelted, *
ellenségeinek örömet szereztél.
Kicsorbítottad kardjának élét, *
és nem segítetted őt a harcban.
Fényes tündöklésének véget vetettél, *
trónját a sárba taszítottad.
Megrövidítetted ifjúsága napjait, *
és őt szégyenbe öltöztetted.
Meddig rejtőzöl el, Uram, talán végleg? *
Meddig lángol haragod tüze?
Emlékezz arra, hogy mily rövid az életem, *
milyen mulandónak teremtettél minden embert.
Ki az az élő ember, aki halált nem lát, *
és megmenthetné lelkét az alvilágtól?
A régi szereteted, Uram, hol van, *
és hűséged, melyet Dávidnak ígértél?
Emlékezz, Uram, szolgáid gyalázatára, *
amit el kell tűrnöm sok nép részéről,
amellyel, Uram, ellenségeid gyaláznak, *
gyalázzák fölkented lépteit.
Áldott legyen az Úr mindörökké! *
Ámen, ámen!
Menedékünk te vagy, Urunk, *
nemzedékről nemzedékre.
Mielőtt a hegyek születtek, †
mielőtt a föld és a világ kialakult, *
mindöröktől örökre vagy te, Istenünk.
Visszaparancsolod az embert a porba; *
csak annyit szólsz: „Emberfiak, térjetek vissza!”
Mert ezer év a te szemedben annyi, mint a tegnapi nap, amely tovatűnt, *
vagy mint egy őrállás ideje éjszaka.
Álmot bocsátasz rájuk, *
olyanná lesznek, mint a reggel sarjadó virág:
hajnalban szirmot bont, kivirul, *
estére lehull, és elszárad.
Bizony, haragodtól semmivé leszünk, *
és indulatodtól elpusztulunk.
Szemed előtt állnak gonoszságaink, *
titkos bűneinkre arcod fényt derít.
Üresen telnek napjaink, mert haragszol, *
esztendeink sóhajként szállnak el.
Életkorunk mindössze hetven év, *
jó erőben lehet tán nyolcvan is.
De javarészt még az is baj és törődés; *
bizony, hamar elszáll, és mi elmegyünk.
Ki tudja fölmérni haragod erejét, *
ki fél eléggé haragod hevétől?
Taníts meg számot vetni napjaink sorával, *
hogy bölcsességre neveljük szívünket.
Térj hozzánk, Urunk! Meddig vársz még? *
Indítson meg szolgáid könyörgése!
Árassz el minket reggel irgalmaddal, *
hogy mindennap ujjongjunk és vigadozzunk.
Kárpótolj örömmel a sanyarú napokért, *
az évekért, amikor rosszul ment sorunk.
Lássák meg szolgáid gondviselésedet, *
és gyermekeik dicsőségedet.
Az Úrnak, Istenünknek jósága ragyogjon fölöttünk, †
kezünk munkáját kísérje áldásod felülről, *
kezünk munkáját kísérje áldásod.
Újíts meg minket, Istenünk.
Ragyogtasd ránk arcodat, és szabadok leszünk.
ELSŐ OLVASMÁNY
Izajás próféta könyvéből
Iz 48, 12-21; 49, 9b-13
Újra az Úr lesz vezéred, mint a Kivonulás idején
Ezt mondja az Úr: „Hallgass rám, Jákob, s meghívottam, Izrael! Én vagyok az első, és én vagyok az utolsó. Az én kezem rakta le a föld alapjait, és az én jobbom feszítette ki az eget. Ha szólítom őket, egyszerre jelentkeznek.
Gyűljetek egybe mindnyájan és halljátok: Ki jelentette ezt ki előre közülük? »Az én kedveltem végbeviszi amit akarok, Babilonon és a káldeusok nemzetségén.«
Én, saját magam mondtam ezt, és én hívtam el; ide rendeltem, és szerencsésen végbevittem a terveit. Gyertek ide és halljátok: »Kezdettől fogva sose mondtam nektek semmit titokban, és amíg ezek teljesedésbe nem mennek: ott vagyok.« – »Most meg maga Isten, az Úr küld a lelke által.«”
Ezt mondja az Úr, a te Megváltód, Izrael Szentje:
„Én, az Úr, a te Istened tanítalak arra, ami jámborrá tesz, ami arra az útra vezet, amelyen járnod kell.
Bárcsak ügyeltél volna törvényemre, akkor boldogságod hasonlítana a folyóhoz, és igazságosságod a tenger hullámához. Nemzetséged annyi volna, mint a föveny, és ivadékod, mint a homokszem. Neved sohasem tűnne el, és nem halványodnék el szemem előtt.
Vonuljatok ki Babilonból! Meneküljetek a káldeusok közül! Hirdessétek ezt ujjongó szóval, adjátok tudtul: terjesszétek el a föld határáig! Így beszéljetek: »Az Úr megváltotta szolgáját, Jákobot.« Valóban nem szenvedtek szomjúságtól, amikor a pusztában vezette őket. A kősziklából fakasztott nekik vizet, megrepesztette a sziklát, és víz fakadt belőle.
Minden út mentén legelhetnek majd, és minden halmon legelőt találnak. Nem éheznek és nem szomjaznak, forró szél nem éri, s nap sem égeti őket. Mert aki megkönyörült rajtuk, az vezeti, s a vizek forrásaihoz tereli őket. Minden hegyet úttá teszek nekik, és feltöltöm az ösvényeket.
Nézzétek, ezek messze távolból jönnek, azok északról és nyugatról, amazok meg Színim földjéről. Zengjetek dicséretet, egek, és ujjongj, te föld! Hegyek, daloljatok örömötökben! Mert az Úr megvigasztalja népét, és megkönyörül szegényein.”
VÁLASZOS ÉNEK
Vö. Iz 49, 13; Zsolt 71, 7
Zengjetek dicséretet, egek, és ujjongj, te föld! Hegyek, daloljatok örömötökben, mert az Úr megvigasztalja népét, * És megkönyörül szegényein.
Napjaiban virágzik az igazság és a teljes béke. * És megkönyörül szegényein.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Ambrus püspöknek a Lukács-evangéliumhoz írt magyarázatából
(Lib. 2, 19. 22-23. 26-27: CCL 14, 39-42)
Szűz Mária látogatása
Az angyal közölte Szűz Máriával Isten titkait, s hogy szavainak igazát példával is bizonyítsa, az idősebb és magtalan asszonynak anyaságáról is hírt adott Máriának. Ezzel is meg akarta erősíteni állítását: Isten megtehet mindent, amit jónak lát.
Amint ezt Mária meghallotta, elindult a hegyek közé. Nem azért tette ezt, mert nem hitt a jövendölésben, vagy mert bizonytalan volt szemében a hírnök személye, vagy mert kételkedett az említett példában; hanem azért, mert örült kérése teljesedésének, és mert lelkiismeretesen akarta teljesíteni hivatásbeli kötelességét, mert az öröm siettette lépteit.
Mivel lelke már tele volt Istennel, hová mehetett volna máshová sietve, mint a magasságok felé? A Szentlélek kegyelme nem ismer tétova késlekedést! Ugyanakkor hamarosan nyilvánvalóvá lesznek azok az isteni jótétemények is, amelyek Mária megérkezésével és az Úr jelenlétével voltak kapcsolatban. Hiszen alighogy Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, felujjongott méhében a gyermek, maga Erzsébet pedig eltelt a Szentlélekkel.
Figyeld meg az egyes szavak sajátos jelentését és a köztük lévő különbségeket! Erzsébet hallotta előbb a szót, de János fogta fel előbb a kegyelmet: az a természet rendje szerint hallott, ez pedig titokzatos módon ujjongott fel; az Máriának, ez pedig az Úrnak jövetelét érezte meg, a nő az asszonyét, és a gyermek a Gyermekét; azok Isten kegyelméről beszélnek, ezek belülről valósítják meg a szeretet titkát, amely az anyákra áradó kegyelemben nyilvánul meg, és így kétszeres csoda segítségével az anyák prófétáltak magzatuk lelkületével.
Felujjongott a magzat, és eltöltötte a Szentlélek az anyát. Nem töltötte előbb el az anyát, s aztán a fiát, hanem amikor eltöltötte a fiút a Szentlélek, akkor töltötte el anyját is. Felujjongott János, felujjongott Mária lelke is. Miközben felujjongott János, eltölti Erzsébetet a Szentlélek. Máriáról azonban úgy tudjuk, hogy ő nem azért ujjong, mert eltölti lelkét a Szentlélek. A Felfoghatatlan ugyanis felfoghatatlan módon működött már édesanyjában. Erzsébet akkor telik el Szentlélekkel, miután méhében fogant, Mária még akkor, mielőtt édesanya lett. Hiszen így szól hozzá Erzsébet: Boldog vagy, mert hittél.
De ti is boldogok vagytok, akik meghallgattátok az igét és hittetek annak; mert mindaz a lélek, aki hívő lett, Isten Igéjét foganja és szüli, és felfogja Isten tetteit.
Legyen meg mindegyikünkben Mária lelke, hogy magasztalja az Urat, legyen meg mindegyikünkben Mária szelleme, hogy Istenben örvendezzék! Ha test szerint csak egy anyja is van Krisztusnak, mégis mindenki hitének a gyümölcse Krisztus; mert minden lélek magába fogadja Isten Igéjét, ha csakugyan szeplőtelenül és vétektől mentesen őrzi meg tisztaságát sértetlen szemérmességgel.
Minden lélek, aki ilyenné tudott lenni, dicséri az Urat, ahogyan Mária lelke is dicsérte őt, és örvendezett megváltó Istenében.
Magasztaljuk ugyanis az Urat – miként másutt is olvastátok a Szentírásban: Magasztaljátok az Urat – velem együtt! –, de nem azáltal, hogy emberi szavunkkal bármiképpen is gazdagíthatnánk őt, hanem úgy, hogy bennünk dicsőül meg. Krisztus valóban Isten képmása. De az emberi lélek is dicsőségessé teszi magában az Isten képmását, ha valami igaz és istenfélő dolgot cselekszik, hiszen saját képére és hasonlatosságára alkotta őt a Teremtő. S miközben dicsőségessé teszi magában ezt a képmást, bizonyos fokban részesül annak nagyságából és maga is magasabb rendűvé válik.
VÁLASZOS ÉNEK
Lk 1, 45-46; Zsolt 65, 16
Boldog vagy, mert hitted, hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neked. Mária erre így szólt: * Magasztalja lelkem az Urat.
Jertek mind, figyeljetek, mert elbeszélem, mi mindent tett velem az Isten. * Magasztalja lelkem az Urat.
OLVASMÁNY
Kaníziusz Szent Péter írásaiból
(Edit. O. Braunsberger, Petri Canisii Epistulæ et Acta, I, Friburgi Brisgoviæ 1896, pp. 53-55)
Jézus szívéből fakad az apostoli buzgóság
Kaníziusz Szent Pétert méltán nevezik Németország második apostolának. Mielőtt – apostoli áldásban részesülve – oda indult volna, már mélységes lelki élményekben volt része. Ezekről a következő szavakkal számolt be:
„Örök Főpap! Úgy tetszett a te végtelen jóságodnak, hogy buzgó szívvel ajánljam magamat apostolaid pártfogásába, és ők tegyék hatékonnyá, erősítsék meg a kapott apostoli áldást. A Vatikánban őhozzájuk járulunk, és kegyelmed irányításával, ők tesznek csodálatosan nagyot velünk. Nekem ott nagy vigasztalásban volt részem, élményszerűen éreztem meg azt a kegyelmet, amelyet ilyen nagyszerű közbenjárókon át nekem adtál. Megáldottak engem is, megerősítették németországi küldetésemet ők is, szinte úgy tűnt nekem, hogy mint Németország apostolát biztosítottak engem jó indulatukról. Te tudod, Uram, hogy azon a napon milyen nagyon és milyen sokszorosan kötötted lelkemre Németország ügyét, hogy meg ne szűnjék többé az érte való aggódásom, sőt szívesen adjam érte életemet és halálomat.
Te pedig szentséges Testedben szinte kitártad előttem Szívedet. Úgy éreztem, hogy szemtől-szemben láthatom. Azt kívántad, hogy igyam ebből a kútfőből. Egyenest arra hívtál Üdvözítőm, hogy üdvösséget merítsek forrásodból. Én meg szívből vágyódtam arra, hogy e forrásból a hit, remény, szeretet árasszon el engem. Szomjaztam a szegénységet, a tisztaságot, az engedelmességet. Azt kívántam, hogy te moss meg tisztára egészen és ékesíts föl ünnepi öltözettel. Miután pedig édességes Szívedhez hatolhattam és szabad volt szomjamat benne oltanom, hármas szövésű köntöst ígértél nekem, hogy lelkem csupaszságát az födje be, a béke, a szeretet és az állhatatosság, ez a három. Mennyire-mennyire hozzátartoznak ezek szerzetesi hivatásomhoz! Azt remélem, ez üdvös öltözet erejében semminek sem leszek hiányában, és minden a te dicsőségedre fog válni.”
VÁLASZOS ÉNEK
Mt 13, 52; Péld 13, 33
Minden írástudó, aki jártas a mennyek országának tanításában, * Hasonlít a házigazdához, aki kincseiből újat és régit hoz elő.
Az okos ember szívében bölcsesség lakik, és bölcsességére megtanítja a tudatlanokat is. * Hasonlít a házigazdához, aki kincseiből újat és régit hoz elő.
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Istenünk, te Kaníziusz Szent Péter áldozópapnak megadtad, hogy erényes életével és tudásával védelmezze a katolikus hitet. Közbenjárására engedd, hogy örvendezve megtaláljanak téged azok, akik keresik az igazságot, hívő néped pedig állhatatos maradjon a hitben. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2023 J. Vidéky