Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.
HIMNUSZ
Magasból érkező Ige,
Atyádtól fényként jössz ide;
a világ megmentőjeként
tűnő időben lépsz közénk.
Jöjj és szívünk világosítsd,
égő szerelmed lángra szítsd,
ha szól a hírnök szózata,
tisztuljon már a bűn sara.
Ha majd ítélsz a föld felett,
s a szívek titkát kémleled:
a rossz bűnhődik bűnökért,
ki jó volt országodba tér,
hozzánk ne férjen semmi vész,
bár méltán érne büntetés,
örök hazánk mégis legyen
a szentek között szüntelen.
Krisztus, kegyelmes nagy Király,
neked s Atyádnak tisztelet,
s a Szentléleknek is veled
időtlen századok során. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Uram, ne feddj meg felindulásodban, *
és ne büntess haragodban,
mert nyilaid belém hatoltak, *
és rám nehezedett kezed.
Nincs testemen ép hely, mert haragszol énrám, *
nincs nyugta csontjaimnak, mert sok a vétkem.
Gonoszságaim fejemre gyűltek, *
súlyos teherként nehezednek rám.
Üszkösödnek gennyedt sebeim *
oktalanságom miatt.
Nyomorúságomban meggörnyedtem, *
naphosszat szomorúan járok-kelek.
Ágyékomat gyulladás gyötri, *
nincs testemben semmi épség.
Elgyöngültem, és levert vagyok, *
keserűen jajgatok szívem fájdalmában.
Uram, előtted van minden kívánságom, *
nincs elrejtve előtted sóhajom.
Reszket a szívem, elhagy az erőm, *
elhomályosul szemem világa.
Barátaim és szeretteim dermedten állnak bajom előtt, *
rokonaim messze maradnak.
Csapdát állítanak, akik vesztemre törnek, †
rosszakaróim álnokul szólnak, *
és egész nap cselt szőnek ellenem.
Én meg, mint egy süket, semmit sem hallok, *
mint egy néma, nem nyitom föl számat.
Olyan vagyok, mint aki nem hall, *
mint aki nem tud válaszolni.
Mert, Uram, én benned remélek, *
meg is hallgatsz, Uram, Istenem.
Így szóltam ugyanis: „Rajtam senki ne nevessen, *
és ha lábam tántorul, senki se dicsekedjék!”
Mert már a bukás küszöbén állok, *
a szenvedés nem marad el tőlem.
Ezért gonoszságomat őszintén megvallom, *
és bánkódom bűneim miatt.
Ellenségeim azonban erősebbek nálam, *
és sokan vannak, akik gonoszul gyűlölnek engem.
Rágalmaznak, és a jóért rosszal fizetnek, *
mivel mindig a jót akarom.
Ne hagyj magamra, én Uram, *
Istenem, ne távozz el tőlem!
Siess, oltalmazz engem, *
Uram, én menedékem!
Fölöttem lebegjen irgalmad, Uram,
És szabadításod, amit megígértél.
ELSŐ OLVASMÁNY
Izajás próféta könyvéből
27, 1-13
Az Úr kertje újra teremni fog
Azon a napon az Úr meglátogatja kemény, nagy és erős kardjával a Leviatánt, a gyors kígyót, a Leviatánt, a tekergő kígyót, és megöli a tengeri sárkányt.
Azon a napon ez az ének hangzik a színbort termő szőlőről: „Én, az Úr vagyok az őrzője, folyton-folyvást öntözöm, nehogy lehulljon a lombja. Éjjel-nappal őrködöm felette.
Harag már nincs bennem. De ha bogáncsot és bojtorjánt találnék benne, harcba szállnék ellene, és felgyújtanám. Igen, csak hogy oltalmamat keressétek, s hogy békét kössetek velem, békét énvelem.”
Az eljövendő napokban gyökeret ver Jákob, Izrael kihajt, és virágba borul, és betölti gyümölcsével az egész földet. Vajon úgy verte őt is az Úr, mint azokat, akik őt verték? Vagy úgy fenyítette tán meg, mint ahogy fenyítőit megfenyítette? Bosszút állt rajtuk: elvetette s száműzte, heves viharával elfújta őket a keleti szél napján.
Úgy nyer bocsánatot Jákob gonoszsága, és úgy lesz teljes a kiengesztelődés, hogy minden oltárkövét, mint a mészkövet, porrá zúzza, és bálványok meg Nap-oszlopok sehol sem állnak többé. Mert az erős város pusztasággá lett, és elhagyatott, akár a sivatag. Borjú legelészik benne, s olykor elhever, majd lerágja gyér hajtásait. Ha elszáradnak a gallyai, letörik őket, aztán jönnek az asszonyok, s tűzre vetik. Mert érteni nem tudó nép ez, ezért Teremtője nem is kegyelmez neki, és aki alkotta, nem lesz hozzá irgalmas.
Azon a napon majd cséplést tart az Úr a Folyam medrétől Egyiptom patakjáig. Aztán összegyűjt benneteket egyenként, Izrael fiai.
Azon a napon megfújják majd a nagy harsonát, erre eljönnek, akik Asszíria földjén vesztek el, és azok is, akiket Egyiptomba száműztek, és imádják az Urat a szent hegyen, Jeruzsálemben.
VÁLASZOS ÉNEK
Vö. Mt 24, 31; Iz 27, 13
Az Úr elküldi angyalait hangos harsonaszóval: * Összegyűjtik a választottakat a szélrózsa minden irányából, az ég egyik szélétől a másikig.
Eljönnek, és imádják az Urat a szent hegyen, Jeruzsálemben. * Összegyűjtik a választottakat a szélrózsa minden irányából, az ég egyik szélétől a másikig.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Iréneusz püspök és vértanú „Az eretnekségek ellen” című értekezéséből
(Lib. 5, 19, 1; 20, 2; 21, 1: SCh 153, 248-250. 260-264)
Éva és Mária
Amikor az Úr kinyilvánította, hogy tulajdonába jön, saját beleegyezésével hordozását az vállalta, akit az Úr karolt fel. A fához fűződött engedetlenséget a fán tanúsított engedelmességgel visszafordította. Ezzel a már férjének rendelt szűz, Éva elcsábítása megszűnt az által az igazság által, amelyet az angyal örömhírként hirdet a már férjnek alárendelt Szűznek, Máriának.
Évát a bukott angyal szava rászedte, hogy fusson Isten elől, miután igéjét semmibe vette; Máriát az angyali szó meggyőzte, hogy hordozza Istent, igéjének engedelmeskedve. Amint az előbbi engedett a csábításnak, és nem engedelmeskedett Istennek, úgy ez utóbbi szófogadóan engedelmeskedett Istennek, hogy a szűz Évának a Szűz Mária legyen közbenjárója.
Aki mindent tökéletessé tett, tökéletes volt, mert harcra kelve ellenségünkkel, legyőzte azt, aki kezdetben rabságba hurcolt minket Ádám személyében; és összetiporta fejét, amint a Teremtés könyvében olvashatjuk. Ott ugyanis azt mondta Isten a kígyónak: Ellenkezést állítok közéd és az asszony közé, a te magvad és az ő magva közé. Ő fejedet figyeli, te pedig az ő sarkát.
Akinek Szűz nőtől kellett születnie Ádám hasonlatosságára, arról mondja a jövendölés, hogy eltiporja a kígyó fejét. És ez az az ivadék, akiről azt állítja az Apostol a Galatákhoz írt levelében: A cselekedetek törvényét addig kaptuk, amíg el nem jön a leszármazott, akinek az ígéret szólt.
Még világosabban rámutat a lényegre ugyanabban a levélben, midőn azt mondja: Amikor elérkezett az idők teljessége, az Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született. Hiszen nem diadalmaskodott volna igazán az ellenségen olyan győztes, aki nem lett volna asszonytól származó ember. Asszony által uralkodott ugyanis kezdettől fogva az emberen az, aki szembeszállt az emberrel.
Éppen ezért nevezi magát az Úr Emberfiának, vagyis olyan első embernek, akitől ered az asszonytól születő emberiség, amely benne találja meg teljességét. Mert amint a legyőzött ember a halálba rántotta az emberiséget, úgy a diadalmas ember által emelkedünk föl ismét az életre.
VÁLASZOS ÉNEK
Vö. Lk 1, 26. 27. 30. 31. 32
Isten elküldte Gábor angyalt Szűz Máriához, József jegyeséhez. A köszöntéstől és a fénytől a Szűz zavarba jött. Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél: * Íme, méhedben fogansz, és Fiat szülsz, akit a Magasságbeli Fiának fognak hívni.
Az Úristen neki adja atyjának, Dávidnak trónját, és uralkodni fog Jákob házában mindörökké. * Íme, méhedben fogansz, és Fiat szülsz, akit a Magasságbeli Fiának fognak hívni.
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Mindenható Istenünk, add meg nekünk, a te népednek, hogy virrasztó lélekkel várjuk egyszülött Fiad eljövetelét, kitartsunk kegyelmedben, és ahogyan ő tanította, az élő hit lámpásával siessünk eléje. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2023 J. Vidéky