2023. szeptember 2.

Szombat, évközi idő, 21. hét
1. zsoltáros hét

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:

Legfőbb kegyesség Istene,

világ teremtő mestere,

ki egy vagy hatalom szerint,

de háromság személy szerint.

Fogadd el buzgó énekünk

s a hozzád síró könnyeket,

a tisztult szívnek hadd legyen

öröme benned teljesebb.

A buja ösztön vágyait

eméssze tüzes szeretet,

és felövezve, éberen,

készülten várjuk jöttödet.

Hogy kiknek hangos éneke

most megtöri az éjszakát,

ajándékodként nyerjük el

az égnek boldog otthonát.

Add meg, kegyelmes jó Atya,

Atyának egyszülött Fia,

és Szentlélek, Vigasztalónk:

egyetlen Úr, örök Király. Ámen.

II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:

Örök dicsőség Istene,

hívőkre küldöd Lelkedet,

ki által hét kegyelmet adsz,

ma mindnyájunkra küldj vigaszt!

Űzd el tőlünk a testi bajt,

s a fertőző botrányokat;

gyomláld a bűn hajtásait

s a szív gyötrő fájdalmait!

Elménkben tiszta fényt deríts,

tisztes munkában megsegíts,

kérő imánkra légy kegyes,

és egykor mennybe felvezess!

A hét nap és hét éjszaka,

világidő hét korszaka,

ám nyolcadiknak végidő,

világítélet napja jő.

Akkor, megváltó Istenünk,

ne vádolj, irgalmazz nekünk,

baloddal el ne távolíts,

jobboddal áldj és üdvözíts!

Kérünk, kegyelmes Istenünk,

néped hallgasd meg, légy velünk,

hogy zengjük mindörökkön át

a Szentháromság himnuszát! Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Aki kicsi, mint a gyermek, az a legnagyobb a mennyek országában.
131 (130). zsoltár
Gyermeki bizalom az Úrban
Tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok, és alázatos szívű (Mt 11, 29).

Uram, szívemben nincs nagyravágyás, *

szememben sincsen kérkedés.

Nem töröm magam nagy dolgok után, *

sem erőmet meghaladó feltűnő csodák után.

Csak a békességre és a csendre *

intettem a lelkemet.

Mint az anyja ölén nyugvó kisded, *

a lelkem bennem úgy pihen.

Bízzál, Izrael, az Úrban, *

mostantól fogva mindörökké!

Ant. Aki kicsi, mint a gyermek, az a legnagyobb a mennyek országában.
2. ant. Istenem, mindezt őszinte szívvel ajánlottam fel neked.
132 (131). zsoltár
A Dávid házának adott isteni ígéretek
Az Úristen neki adja atyjának, Dávidnak trónját (Lk 1, 32).
I.

Emlékezz meg Dávidról, Uram, *

és arról, hogy mennyit buzgólkodott.

Mert megesküdött az Úrnak, *

fogadalmat tett Jákob erős Istenének:

„Nem lépek addig házamba, *

és nem térek addig vetett ágyba nyugodni,

nem engedem szunnyadni szememet, *

és szempillámat álomra nem hunyom,

míg nem találok lakóhelyet az Úrnak, *

hajlékot Jákob erős Istenének!”

Íme, azt hallottuk, hogy a frigyláda Efratában van, *

és megtaláltuk Jaar mezején.

Induljunk hát sátorába, *

boruljunk le lábának zsámolya előtt!

Kelj útra, Urunk, nyugalmad helyére, *

kelj útra, te és hatalmad ládája!

Igazságba öltözzenek papjaid, *

és szentjeid ujjongjanak!

Szolgádnak, Dávidnak kedvéért *

fölkented arcát meg ne vesd!

Ant. Istenem, mindezt őszinte szívvel ajánlottam fel neked.
3. ant. Igaz esküt tett az Úr Dávidnak: örökre megerősíti az ő királyságát.
II.

Esküt tett az Úr Dávidnak, *

igaz esküt, nem vonja vissza:

„Véredből származó utódot *

ültetek majd trónodra.

Hogyha megtartják szövetségemet fiaid, *

és a parancsokat, melyekre őket tanítom,

akkor még az ő fiaik is *

trónodon ülnek mindörökre.”

Kiválasztotta az Úr magának Siont, *

lakóhelyéül kívánta:

„Nyugalmam helye ez lesz örökre, *

itt akarok lakni, ez a kívánságom.

Eleséggel gazdagon megáldom, *

szegényeit jól tartom kenyérrel.

Papjaira az üdvösség palástját terítem, *

és szentjei ujjongva ujjonganak.

Dávidnak ott hatalmas sarjat támasztok, *

fényességet hintek fölkent királyomra.

Ellenségeit szégyennel borítom, *

az ő fején azonban korona ragyog.”

Ant. Igaz esküt tett az Úr Dávidnak: örökre megerősíti az ő királyságát.

Jöjjetek, és lássátok az Úr tetteit.

A csodákat, amelyeket a földön végbevitt.

ELSŐ OLVASMÁNY

Jeremiás próféta könyvéből

7, 1-20

Jövendölés a templomba vetett hiábavaló bizalomról

Ezt a szózatot intézte az Úr Jeremiáshoz: „Állj ki az Úr házának kapujába, és hirdesd ott ezt az üzenetet! Mondd: Halljátok az Úr szavát, Júda egész népe, akik beléptek a kapukon, hogy leboruljatok az Úr előtt.

Így szól a Mindenható Úr, Izrael Istene: Tegyétek jobbá utaitokat és szándékaitokat, és én ezen a helyen veletek lakom. Ne bízzatok az ilyen csalóka szavakban: »Az Úr temploma, az Úr temploma, az Úr temploma ez!« Ha jobbá teszitek utaitokat és szándékaitokat, ha ember és embertársa között igazságot tesztek, és ha nem nyomjátok el a jövevényt, az árvát és özvegyet, és nem ontotok ártatlan vért e szent helyen, sem más istenek után nem jártok romlásotokra: akkor veletek lakom e szent helyen, ezen a földön, amelyet atyáitoknak adtam mindörökre.

De lám, ti hazug beszédekben bíztok, amelyek mit sem használnak nektek. Loptok, gyilkoltok, házasságot törtök, hamisan esküdtök, tömjént áldoztok Baalnak, idegen istenekhez szegődtök, akiket egyáltalán nem ismertek. Aztán mégis eljöttök ebbe a templomba s azt mondjátok: »Biztonságban vagyunk, olyan biztonságban, hogy továbbra is elkövethetjük ezeket a gonoszságokat.« Hát rablók barlangjának tartjátok ezt a házat, amely az én nevemet viseli? Vagy azt hiszitek, hogy tán vak vagyok? – mondja az Úr.

Menjetek el csak Silóba, arra a helyre, ahol egykor szentélyt szereztem nevemnek! És nézzétek meg, mit tettem vele népemnek, Izraelnek gonoszsága miatt! Most tehát mivel ilyesmit tettetek – mondja az Úr –, és bár fáradhatatlanul beszéltem nektek, de nem hallgattatok rám; szüntelen hívtalak benneteket, de nem válaszoltatok, ezért úgy bánok ezzel a házzal, amely a nevemet viseli, és amelyben annyira bíztok, meg ezzel a hellyel, amelyet nektek és atyáitoknak adtam, mint ahogy Silóval bántam. Elvetlek benneteket a szemem elől, ahogy elvetettem testvéreiteket, Efraim egész nemzetségét.

Te meg ne imádkozzál ezért a népért, ne könyörögj, és ne járj közben értük! Ne próbálj unszolni, mert úgy sem hallgatlak meg! Nem látod, mit művelnek Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin? A gyerekek fát szedegetnek, az apák tüzet gyújtanak, az asszonyok meg tésztát dagasztanak, hogy kalácsot süssenek az Ég Királynőjének; az idegen isteneknek italáldozatot mutatnak be, s ezt mind az én bosszantásomra. Vajon engem bosszantanak-e – mondja az Úr –, nem inkább magukat szégyenítik meg vele? Ezért ezt mondja Isten, az Úr: Haragom és indulatom rázúdul erre a helyre; az emberekre és az állatokra; a mező fáira és a föld gyümölcseire; égni fog, és egykönnyen nem alszik ki.”

VÁLASZOS ÉNEK

Jer 7, 11; Iz 56, 7; Jn 2, 16

Hát rablók barlangjának tartjátok ezt a házat, amely az én nevemet viseli? * Házam minden nép számára az imádság háza lesz.

Ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká! * Házam minden nép számára az imádság háza lesz.

MÁSODIK OLVASMÁNY

Aranyszájú Szent János püspöknek a Máté-evangéliumról mondott szentbeszédeiből

(Hom. 50, 3-4: PG 58, 508-509)

Amíg a templomot ékesíted, ne feledkezz meg ínséget szenvedő testvéredről

Tiszteletben akarod részesíteni Krisztus testét? Le ne nézd azért, mert ruhátlan. Azt pedig meg ne tedd, hogy itt benn esetleg selyemruhával tiszteled meg, odakinn pedig nem törődsz vele, amikor ruhátlan és gyötri a hideg. Mert aki azt mondta: Ez az én testem, az szavával egy tényről tett bizonyságot, de ugyanilyen tényt mond ezzel is: Láttátok, hogy éhezem, és nem adtatok ennem, és: Amit a legkisebbek valamelyikével nem tettetek, velem nem tettétek. Jézusnak persze nem ruhára van szüksége: ő tiszta lelkeket akar. E dologban pedig nélkülözhetetlen a fokozott törődés.

Tanuljunk meg tehát bölcsen gondolkodni, és tanuljuk meg Krisztust úgy tisztelni, ahogyan kívánja. Mert ha már tiszteljük őt, akkor az a tiszteletadás a legkedvesebb neki, amelyet ő kíván, nem pedig az, amelyet mi gondolunk ki. Hiszen Péter is úgy gondolta, hogy azzal tiszteli meg Jézust, ha nem engedi, hogy megmossa a lábát; ám amit Péter akart, az nem megtisztelés volt, hanem teljesen az ellenkezője. Így te is azzal a tisztelettel tiszteld meg, amelyet ő írt elő parancsával; tehát a vagyonodat oszd szét a szegények között. Mert nem arany tárgyak kellenek az Istennek, hanem színarany lelkek.

Ezt nem azért hangoztatom, mintha ellenezném, hogy ilyen fogadalmi ajándékokat ajánlj fel Istennek, hanem mert inkább azt kérem, hogy ezekkel együtt, sőt már ezek előtt adj alamizsnát. Mert elfogadja Isten azokat az ajándékokat is, de sokkal inkább az alamizsnát. Azok ugyanis csupán a felajánlónak vannak hasznára, ez viszont annak is, aki kapja. Amott az ajándék dicsekvésre is adhat alkalmat, emitt viszont tisztán az alamizsnálkodás és az emberszeretet érvényesül.

Mert mire jó az, ha Krisztus asztala aranykelyhekkel van megrakva, ő maga viszont éhenhal. Előbb lakasd jól az éhezőt, és csak azután ékesítsd fel az asztalát a feleslegedből. Aranyserleget készítesz, de nem adsz egy pohár vizet? Miért kell arannyal hímzett terítőt tenned annak az asztalára, akinek még a szükséges ruházatáról sem gondoskodol? Mire jó ez? Mondd csak nekem: ha látnál valakit, akinek nincs betevő falatja, s te nem adnál neki enni, de az asztalára arany edényeket raknál, vajon köszönetet mondana az neked? Nemde inkább felháborodna ezen? Vagy más példát mondok. Ha látsz valakit rongyokba öltözve és a hidegtől megdermedve, de ahelyett, hogy ruhát adnál rá, aranyozott oszlopokat állíttatnál fel neki, és kijelentenéd, hogy az ő tiszteletére teszed, nemde azt gondolná, hogy te kigúnyolod, sőt a végsőkig meggyalázod őt?

Erre gondolj Krisztussal kapcsolatban is, amikor ő mint vándor és idegen körüljár és hajlékot keres, de nem fogadod vendégül. Viszont a padlózatot, a falakat meg az oszlopfőket felékesíted és a lámpákra ezüst láncokat aggatsz, noha őt a börtönben megláncolva még látni sem akarod. Szintén nem azért mondom ezt, mintha tiltanám az ilyen díszítéseket, hanem arra biztatlak, hogy ezekkel együtt tedd azt is, sőt hogy még ezek előtt tedd meg. Mert soha sehol sincs bűnül felróva, hogy azokat nem tette volna meg valaki; viszont aki ezt nem teszi meg, arra a pokol vár és az örök tűz és büntetés az ördögök társaságában. Tehát amíg a templomot ékesíted, vedd észre nyomorgó testvéredet is: mert ő értékesebb templom, mint a kőből való.

VÁLASZOS ÉNEK

Mt 25, 35. 40; Péld 19, 17

Éhes voltam és adtatok ennem. Szomjas voltam és adtatok innom. Idegen voltam és befogadtatok. * Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.

Aki megszánja a szegényt, az Úrnak ad kölcsön. * Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Istenünk, a te kegyelmed ajándéka, hogy híveid egy akarattal követnek téged. Add népednek, hogy szeressük, amit parancsolsz, vágyakozzunk arra, amit ígérsz, és e világ változandóságai közepette szívből ragaszkodjunk hozzád, akiben megtaláljuk igazi örömünket. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky