Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.
HIMNUSZ
Most jöjj, Szentlélek, szállj közénk,
Atyát s Fiút ki egybekötsz,
szívünket, kérünk, töltse be
kegyelmed égi ereje.
Száj, nyelv, ész, érzék és erő
zengjen hitvalló éneket,
a lánggal égő szeretet
gyújtson tüzével szíveket.
Hadd ismerjük meg az Atyát,
és értsük általad Fiát,
s ki mindkettőjük Lelke vagy,
higgyünk örök időkön át. Ámen.
Vagy:
Idők rendjét megtartva most,
a harmadik óránk során
szálljon hozzád szívünk szava,
hármas felségű Istenünk,
hogy szívünkben ma ugyanaz
a Szentlélek vegyen lakást,
ki egykor épp e napszakon
a szent apostolokra szállt.
Követve ezt a kezdetet,
egész világnak fénye lett,
és mennyországot alapít,
hol égi díja vár reánk.
Dicsérjük őt, ki jó Atyánk,
és egyszülött örök Fiát,
s a Szentlelket, ki vigaszunk
meg nem szűnő időkön át. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Rendelkezéseid csodálatosak, *
ezért figyel azokra a lelkem.
Ragyogva világít szavad fénye, *
értelmessé teszi a kicsinyeket.
Reménykedve nyitom fel ajkam, *
parancsolataid után epedek.
Részvéttel hajolj felém, és könyörülj rajtam, *
ahogy szoktál azokon, akik nevedet tisztelik.
Rendezd lépteimet törvényed szerint, *
a gonosz ne uralkodjék rajtam.
Rágalmazóim kínzásától válts meg, *
hogy parancsaidat megtarthassam.
Ragyogtasd szolgád fölé arcodat, *
taníts meg rendelkezéseidre.
Riadtan sírok, patakzik a könny a szememből, *
mert törvényeidet nem tartják meg.
Isten ott áll az isteni tanácsban, *
ítéletet tart az „istenek” körében.
„Meddig ítélkeztek még hamisan, *
meddig pártoljátok a bűnösöket?
Védjétek meg a szegény és az árva jogát, *
ítéljétek meg igazát az elnyomottnak és a nyomorultnak.
Szabadítsátok meg a szűkölködőt, *
mentsétek ki a szegényt a gonosz hatalmából!”
Ők azonban balgák és oktalanok, sötétben botorkálnak; *
alapjaiban inog az egész föld!
Azt mondtam: „Istenek vagytok, *
a Magasságbeli fiai vagytok mindnyájan.”
Meghaltok mégis, mint a közemberek, *
és elhulltok, mint bármelyik főember.
Kelj föl, Istenünk, ítéld meg a földet, *
hiszen minden nemzet a te örökséged!
Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam, *
és ő meghallgatott engem.
Ments meg, Uram, a hazug ajkaktól *
és az álnok nyelvtől!
Mit érdemelsz, mit fogsz majd kapni, *
te álnok nyelv?
Harcosoknak hegyes nyilait, *
perzselő parázs tüzét.
Ó, jaj nekem, idegen földön bujdosom, *
pusztai nép sátraiban lakom.
Régóta lakom már azokkal együtt, *
akik a békét gyűlölik.
Békességről beszélek én, *
ők meg harcot akarnak.
RÖVID OLVASMÁNY
Lev 20, 26
Szenteljétek magatokat nekem, az Úrnak: én szent vagyok, és kiválasztottalak titeket az összes népek közül, hogy enyéim legyetek.
Boldog a nemzet, amelynek Istene az Úr,
A nép, amelyet örökül választott.
Könyörögjünk!
Istenünk, jóságos Atyánk, te az embereknek úgy adtad a munkát, hogy állandó együttműködéssel előbbre jussanak. Add, kérünk, hogy minden munkánk végzésében irántad gyermeki lélekkel, másokkal pedig testvéri szeretettel élhessünk. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2023 J. Vidéky