Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.
HIMNUSZ
Magasból érkező Ige,
Atyádtól fényként jössz ide;
a világ megmentőjeként
tűnő időben lépsz közénk.
Jöjj és szívünk világosítsd,
égő szerelmed lángra szítsd,
ha szól a hírnök szózata,
tisztuljon már a bűn sara.
Ha majd ítélsz a föld felett,
s a szívek titkát kémleled:
a rossz bűnhődik bűnökért,
ki jó volt országodba tér,
hozzánk ne férjen semmi vész,
bár méltán érne büntetés,
örök hazánk mégis legyen
a szentek között szüntelen.
Krisztus, kegyelmes nagy Király,
neked s Atyádnak tisztelet,
s a Szentléleknek is veled
időtlen századok során. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Megszólal az Úr, az istenek Istene, *
napkelettől napnyugatig szólítja a földet.
A szépséges Sionból ragyogva jelenik meg Isten, *
jön a mi Istenünk, és nem hallgat.
Emésztő tűz lobog színe előtt, *
körülötte szélvihar tombol.
Szólítja onnan felülről az eget és a földet, *
hogy ítéletet tartson népe fölött.
„Gyűjtsétek elém választottaimat, *
akik velem áldozatban szövetségre léptek!”
Igazságosságát hirdetik az egek, *
Isten maga tart ítéletet.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
„Halljad, én népem, hadd szóljak, †
Izrael, hadd tanúskodjam ellened: *
Isten, a te Istened én vagyok.
Nem áldozataid miatt dorgállak, *
égőáldozataidat látom szüntelen.
Nem kell nekem házadból a növendékbika, *
sem nyájaidból a kecskebak.
Úgyis enyém az erdő és minden vadja *
és a hegyek ezernyi állata.
Ismerem én az ég minden madarát, *
és enyém, ami csak mozdul a réten.
Ha éhezném, nem szólnék neked, *
mert enyém a földkerekség és ami azt betölti.
Megeszem talán a bikák húsát? *
Vagy a bakok vérét megiszom?
Ajánld föl Istennek a dicséret áldozatát, *
és teljesítsd fogadalmadat a Fölséges előtt.
Hívj segítségül, amikor bajba kerülsz, *
megmentelek akkor, és te áldani fogsz.”
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
A gonoszhoz pedig így beszél Isten: †
„Törvényeimet mit emlegeted, *
és miért veszed ajkadra szövetségemet?
Hiszen a fegyelmet gyűlölöd, *
és megveted szavaimat.
Hogyha tolvajt látsz, társául szegődöl, *
és szövetkezel a házasságtörővel.
Szádból gonosz beszéd árad, *
nyelved csalárdságot sző.
Leülsz, és máris gyalázod testvéred, *
és mocskolod anyád fiát.
Te így tettél, és én hallgassak? *
Azt véled, hogy hozzád hasonló vagyok?
Pörbe szólítalak most, *
és mindezt számon kérem tőled.
Ti, akik Istenről megfeledkeztek, szálljatok magatokba; *
különben elvesztek, s nincs, aki megmenthet titeket.
Aki a dicséret áldozatát áldozza, az tisztel engem; †
és akinek útja szeplőtelen, annak megadom, *
hogy meglássa Isten üdvösségét.”
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
Mutasd meg nekünk irgalmasságodat, Urunk,
És hozd meg nekünk a szabadulást!
ELSŐ OLVASMÁNY
Izajás próféta könyvéből
30, 18-26
A messiási kor boldogsága
Az Úr arra vár, hogy irgalmazzon nektek, és fölkel, hogy könyörüljön rajtatok. Mert igazságos Isten az Úr: Boldogok mind, akik benne bíznak.
Valóban Sion népe, te Jeruzsálemben élsz majd és nem kell többé sírnod. (Az Úr) irgalmas lesz hozzád, amikor meghallja hozzá kiáltó szavad; mihelyt meghallja, meghallgat.
Bár szenvedés kenyerét és a nyomorúság vizét adta neked az Úr, de ő, a te tanítód, nem rejtőzik el többé előled, és szemed látni fogja tanítódat. Ha meg akár jobbra, akár balra letérnél, füled hallani fogja mögötted figyelmeztető szavát: „Ez a helyes út, ezen járjatok, és ne térjetek le se jobbra, se balra!”
Akkor úgy nézel majd ezüsttel bevont bálványaidra és aranyozott bálványképeidre, mint valami tisztátalan dologra. Úgy elveted őket, mint valami undokságot, s így kiáltasz utánuk: „Pokolra veletek!”
Vetésednek esőben lesz része, bárhol vetsz a földön, és a föld termette kenyér ízes lesz és tápláló. Nyájaid tágas mezőkön legelnek majd azon a napon. Ökreid és szamárcsikóid, amelyek a földet megmunkálják, sóval vegyített, szórólapáttal megtisztított eleséget esznek.
Minden magas hegyen és minden dombtetőn folyóvizek és patakok folynak majd a nagy öldöklés napján, azon a napon, amikor a bástyák leomlanak.
A hold fénye olyan lesz, mint a nap ragyogása, a nap fénye pedig hétszer ragyogóbb lesz, olyan mint hét napnak a napfénye; azon a napon, amikor az Úr bekötözi népe sebeit, és meggyógyítja a sebhelyeket, amelyeket verésével okozott neki.
VÁLASZOS ÉNEK
Iz 30, 26. 18; Zsolt 26, 14
Azon a napon az Úr bekötözi népe sebeit, és meggyógyítja a sebhelyeket. * Boldogok mind, akik benne bíznak.
Hagyatkozz az Úrra, bátran cselekedj, szíved legyen erős és bízzál az Úrban. * Boldogok mind, akik benne bíznak.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Vilmosnak, a Szent Teodorik monostor apátjának „Az Isten szemléléséről” szóló értekezéséből
(Nn. 9-11: SC 61, 90-96)
Isten előbb szeretett minket
Egyedül te vagy az Úr, a tieid vagyunk, azaz te üdvözítesz minket; de a mi szolgálatunk se jelent mást, mint hogy benne üdvözüljünk.
Mit jelent a tőled jövő üdvösség, Urunk, és kié az üdvösség? És mi a te áldásod a népeden? Nyilvánvalóan az, hogy tőled kapjuk azt is, ha szerethetünk téged, vagy ha te szeretsz minket!
Urunk, ezért akartad, hogy Fiadat, aki jobbod felől foglal helyet, és akit mint embert megerősítettél, Jézusnak, vagyis Üdvözítőnek nevezzük, mert ő szabadítja meg népét bűneitől, és mert nincs is másban üdvösségünk, hiszen ő tanított minket arra, hogy szeressük őt, mivel minket megelőzve egészen a kereszthalálig szeretett bennünket. Szeretetével arra ösztönöz, hogy viszontszeressük őt, aki előbb és mindvégig szeretett bennünket.
Valóban így van: Te előbb szerettél minket, hogy viszontszeressünk téged. Nem mintha rászorulnál a mi szeretetünkre, hanem mert úgy alkottál meg bennünket, hogy nem is tudnánk meglenni, ha nem szeretnénk téged.
Ezért több alkalommal és többféle módon szóltál azelőtt a próféták útján őseinkhez; ebben a végső korszakban Fiad, az Ige által beszélsz hozzánk: aki által lettek az egek, és ajka leheletére a csillagseregek.
Fiad által beszélned nem más, mint napnál világosabbá tenned, hogy milyen nagyon és mennyire szeretsz minket, te, aki saját Fiadat sem kímélted, hanem áldozatul adtad mindnyájunkért, és ő is úgy szeretett bennünket, hogy feláldozta önmagát értünk.
Ő a te hozzánk jött Igéd, Urunk, a te mindenható Szavad: aki – míg mély csend borult mindenre, tudniillik a tévedések mélységes csendje – eljött az égből, királyi trónodról, mint a tévedések hajlíthatatlan megdöntője és a szeretet szelíd hirdetője.
Amit csak tett és mondott itt a földön, elviselve gyalázatot, leköpködést és arculverést egészen a kereszthalálig és sírba tételig, mindaz nem volt más, mint Fiad által a te hozzánk szóló beszéded: ezzel a szereteteddel hívtad és élesztgetted irántad való szeretetünket.
Tudtad ugyanis, Istenünk, minden lélek Teremtője, hogy az ember lelkét nem lehet kényszeríteni, hanem szeretetre kell indítani. Hiszen ahol kényszer van, ott nincs szabadság; ahol pedig nincs szabadság, ott igazságosság sincs.
Azt akartad tehát, hogy szeressünk téged, mert nem is üdvözülhetünk, ha nem szeretünk téged; de nem is tudnánk szeretni téged, ha te előbb nem szerettél volna minket. Úgy van tehát, Urunk, ahogy a szeretett Apostol mondta, és már mi is mondogatjuk: Előbb te szerettél, és mindenkit előbb szeretsz, aki egyáltalán szeret téged.
Csakhogy mi a szeretetnek azzal az érzésével szeretünk téged, amelyet te oltottál belénk. A te szereteted, a te jóságod, a leginkább jó, a legfőbb jó, maga a Szentlélek, aki az Atyától és a Fiútól származik: ő lebegett a teremtés kezdetén a vizek felett, vagyis az emberfiak zűrzavaros gondolatai felett. Ő mindenkinek felajánlja önmagát, mindenkit önmagához vonz azzal, hogy sugallatával és lelkesítésével vezeti, elhárítja azt, ami ártalmas, és gondoskodik arról, ami hasznára van, így egyesíti velünk az Istent és minket Istennel.
VÁLASZOS ÉNEK
Iz 54, 10. 13; 48, 17
Szeretetem nem hagy el soha, és veled kötött békeszövetségem sem inog meg. * Fiaid mindnyájan az Úr tanítványai lesznek, és békés jólétet adok gyermekeidnek.
Én, az Úr, a te Istened, megtanítalak arra, ami jámborrá tesz, és arra az útra vezetlek, amelyen járnod kell. * Fiaid mindnyájan az Úr tanítványai lesznek, és békés jólétet adok gyermekeidnek.
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Urunk, Istenünk, méltasd figyelemre könyörgő szavunkat, és árassz világosságot szívünk homályába Fiad kegyelmével, amikor eljön hozzánk. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást:
Mondjunk áldást az Úrnak!
Istennek legyen hála!
Amikor vasárnap vagy főünnep előtt hosszabb vigíliás ünneplést tartanak, a Téged, Isten, dicsérünk himnusz előtt kerülnek sorra a kantikumok és az evangélium, amint azt a Függelék jelzi.
Ha az Olvasmányos imaórát közvetlenül egy másik imaóra előtt mondják, akkor vehető az utóbbinak a himnusza; az Olvasmányos imaóra végén pedig elmarad a Könyörgés és a Felhívás, az ezt követő imaóra elején pedig a bevezető vers és a Dicsőség az Atyának.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2023 J. Vidéky