2024. május 20.

Szűz Mária az Egyház Anyja
emléknap

Délután

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.

HIMNUSZ

Világfenntartó Istenünk,

te mozdulatlan őserő,

aki a napfény idejét

időszakonként megszabod,

világos alkonyt adj nekünk,

ne áldozzék le életünk,

de szent halál jutalmaként

örök dicsőségedbe vígy.

Add meg, kegyelmes jó Atya,

Atyának egyszülött Fia,

és Szentlélek, Vigasztalónk,

egyetlen Úr, örök király. Ámen.

Vagy:

Háromszor három óra már

az Úr kegyelméből lejár:

ki három és egy teljesen,

őt áldjuk dallal lelkesen.

Isten szentséges titkait

hűséggel tartsa tiszta szív:

Szent Péter itt a mesterünk,

gyógyító csodával tanít.

Lélekben zsoltározva így

a szent apostolok nyomán,

Krisztustól kérjünk általuk

a gyenge lábnak új erőt.

Dicsérjük őt, ki jó Atyánk,

és egyszülött örök Fiát,

s a Szentlelket, ki vigaszunk

meg nem szűnő időkön át. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Parancsaidat keresem, Uram, mert azok által éltetsz engem.
119 (118). zsoltár, 89-96
XII. (Lamed)

Léted örökkévaló, Uram, *

igéd is örökké szilárd, mint az ég.

Leghűségesebb vagy nemzedékről nemzedékre, *

megszilárdítottad a földet, és az megmarad.

Léteznek ezek ma is, végzéseid szerint, *

neked szolgál a mindenség.

Lehet, ha nem szeretném úgy törvényedet, *

megalázottságomban talán elpusztulnék.

Lelkem sohasem felejti el parancsaidat, *

mert azok által éltetsz engem.

Légy szabadítóm, én tied vagyok, *

mivel parancsaidat keresem.

Lesnek rám a gonoszok, hogy elveszítsenek, *

de én megértettem végzéseidet.

Látom, hogy minden dolognak vége lesz, *

de a te parancsolatod bizony megmarad.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Parancsaidat keresem, Uram, mert azok által éltetsz engem.
2. ant. Uram, te vagy az én reménységem ifjúkorom óta.
71 (70). zsoltár
Benned bízom, Uram, gyermekkorom óta
A reményégben legyetek derűsek, a nyomorúságban béketűrők! (Róm 12, 12)
I.

Te vagy, Uram, én reményem, *

ne hagyj soha szégyent érnem!

Te igaz vagy, szabadíts meg, és ments meg engem, *

fordítsd felém füled, siess segítségemre!

Légy oltalmazó sziklám és megerősített hajlékom, *

hogy megszabadíts engem,

mivel te vagy az én erősségem *

és biztos menedékem.

Istenem, ragadj ki a bűnösök kezéből, *

a törvényszegő és a zsarnok hatalmából!

Te vagy, Uram, reménységem; *

ifjúkorom óta, Uram, benned bízom.

Az anyaméhtől te vagy támaszom, †

anyám öle óta a védelmezőm, *

te vagy mindig az én dicsekvésem.

Szinte csodajel lettem sokaknak, *

mert te erős segítőm vagy!

Szám dicséreteddel van tele, *

egész napom magasztalásoddal.

Ne vess el engem öregségem idején, *

ha erőm hanyatlik, ne hagyj el engem!

Ellenségeim beszélnek rólam, †

mert szemmel tartanak engem, *

és fölöttem összesúgnak,

és azt mondják: „Már elhagyta Isten, †

üldözzétek, és fogjátok el, *

már senki sincs, aki megmenthetné!”

Ne távozz el tőlem, Isten, *

siess, Istenem, jöjj segítségemre!

Megszégyenülten vesszenek el, akik életemre törnek, *

rosszakaróimat sújtsa szégyen és gyalázat!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Uram, te vagy az én reménységem ifjúkorom óta.
3. ant. Ha öregkorra jutok, ne hagyj magamra, Istenem.
II.

Én azonban mindenkor reménykedem, *

dicséretedről dalolok szüntelen.

Igazságodat hirdeti ajkam, †

és szabadító tetteidet mindennap, *

amiket megszámlálni sem tudok.

Az Úr nagy tetteit hirdetem, *

Uram, én csak igazságodról elmélkedem.

Ifjúságom óta oktatsz, Istenem, *

csodáidat mindmáig hirdetem.

Ha öregkorra és késő vénségre jutok, *

ne hagyj akkor se magamra, Istenem,

hadd hirdessem erős karodat *

minden eljövendő nemzedéknek!

Hatalmad és igazságod oly nagy, Istenem, †

hogy csodás tetteid az égig érnek; *

Isten, ki hasonló hozzád?

De sok gyötrelmet és bajt mutattál meg nekem, †

te azonban új életre keltettél, *

a föld mélyéből is kihoztál engem.

Megnöveled életkoromat, *

felém fordulsz, és megvigasztalsz.

Én pedig hálát adok majd neked, †

hárfán zengem hűségedet, Istenem; *

Izrael Szentje, citerán zsoltárt pengetek neked.

Ajkam örvendezzen, amikor neked énekel, *

és lelkem, amelyet megváltottál.

Nyelvem naphosszat csak igazságodat emlegesse, *

mivel megszégyenültek és meghátráltak, akik vesztemre törtek.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Ha öregkorra jutok, ne hagyj magamra, Istenem.

RÖVID OLVASMÁNY

Kol 1, 21-22

Nektek, akik azelőtt távol jártatok, és ellenséges érzületűek voltatok gonosz tetteitek következtében, most megszerezte Isten a kiengesztelődést Krisztus testében a halál árán, hogy szentté, szeplőtelenné és feddhetetlenné tegyen benneteket színe előtt.

Zsoltárt zengjetek az Úrnak, ti, az ő szentjei,

Áldjátok szent emlékezetét.

Könyörögjünk!

Istenünk, te minket abban az órában hívsz, amikor az apostolok imára mentek fel a templomba. Add, hogy Jézus nevében őszinte lélekkel hozzád intézett imádságunk megszerezze tőle az üdvösséget mindazoknak, akik segítségül hívják az ő nevét. Aki él és uralkodik mindörökkön-örökké.

Ámen.

Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást:

Mondjunk áldást az Úrnak!

Istennek legyen hála!

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky