Olvasmányos imaóra
Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.
HIMNUSZ
Ó, boldog munkás férfiú,
apostolok szent társa, te,
mint hű segítőt kérlelünk,
és áld szívünk dicsérete.
Örömhírt hoztak ők nekünk,
e Krisztus küldte hírnökök,
eljött a béke korszaka,
igazság győzött, új s örök.
Az ég kegyelme téged is
e nagy lelkek közé emelt;
dicső, kiváló művedért
Egyházunk áldva ünnepel.
Te fényt hintettél akkor is;
Krisztus hevéből küldj ma le,
érleljen napja sok magot,
s töltsék az égi csűrt tele!
Ki, mint a főapostolok,
Bíránk mellett majd ott leszel,
hozd el nekünk bocsánatát,
s bő áldását is megszerezd!
Krisztusnak hála, tisztelet,
Atyának, Léleknek vele,
s dicső hazában boldogan
élvezzük egykor fényüket. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Isten dicsőségét hirdetik az egek, *
kezének művéről vall a mennybolt.
A nappalok ezt zengik egymásnak, *
erre oktatja éj az éjszakát.
Nem olyan hang ez, nem olyan beszéd, *
hogy meg ne értenéd szavát.
Minden földre elhat szózatuk, *
a földkerekség végéig eljut igéjük.
Az égen vert Isten sátort a napnak, †
és az, mint nászházból kilépő vőlegény, *
mint ujjongó dalia fut neki útjának.
Az ég egyik pereméről indul, †
és másik széléig ér a pályája: *
tüze elől rejtőzni nem lehet.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
Hallgasd meg, Istenem, panaszkodó szavamat, *
őrizz meg engem, hogy ellenségeimtől ne kelljen félnem!
A gonoszok cselszövése elől rejts el, *
szabadíts meg a gonosztevők dühöngésétől.
Nyelvüket, mint a kardot, jó élesre fenték, †
mérgezett nyíl minden szavuk, *
hogy rejtekükből leterítsék az ártatlan embert.
Gyorsan röpítik nyilaikat, nem félnek semmitől, *
egyre vakmerőbbek gonosz terveik.
Egymást biztatják a gonoszságra, titokban tőrt vetnek, *
és azt kérdik: „Ki láthat minket?”
Kiforralták gonosz tervüket, †
szándékukat végre is hajtották; *
mély titok az ember, örvénylő titok a szíve.
De nyilát kiröpíti Isten, †
váratlan csapással rajtuk üt, *
és saját nyelvük tőrébe ejti őket.
Akik látják, fejüket csóválják, *
és félelem fog el minden embert.
Hirdetik az Úr nagy tetteit, *
és műveit megértik.
Az igaz örvend az Úrban, és őbenne bízik, *
őbenne dicsekszik minden igaz szívű.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
Király az Úr, ujjongjon a föld, *
és örvendjen minden sziget!
Sötét felhő lebegi őt körül, *
trónját igazság és jog tartja szilárdan.
Tűz jár színe előtt, *
és elemészti minden ellenségét.
Villámai bevilágítják a földkerekséget, *
látja a föld, és beléremeg.
Viaszként szétfolynak a hegyek az Úr előtt, *
az egész föld Urának színe előtt.
Igazságosságát hirdetik az egek, *
és nagy fölségét meglátják a népek.
Megszégyenülnek mind a bálványimádók, †
akik faragott képeikkel dicsekszenek; *
eléje borulnak mind a bálványistenek.
Hallja ezt, és örvendez Sion, †
Júda városai vigadoznak *
a te ítéleted miatt, Uram.
Mert magasságos Úr vagy te a világ fölött, *
minden más istennél fölségesebb.
Akik az Urat szeretitek, gyűlöljétek a rosszat! †
Az Úr megoltalmazza hívei lelkét, *
a gonoszok kezéből kimenti őket.
Fényesség virrad az igazra, *
és öröm a tiszta szívűekre.
Örvendjetek, igazak, az Úrban, *
és áldjátok szentséges nevét!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
Az Úr igéje hangzik hírnökei által. Alleluja.
Nagy hatalommal. Alleluja.
ELSŐ OLVASMÁNY
Szent Pál apostolnak az efezusiakhoz írt leveléből
4, 1-16
Az Egyházban különféle kegyelmi ajándékok vannak
Testvéreim! Kérlek benneteket, én, aki fogoly vagyok az Úrban, hogy éljetek méltón ahhoz a hivatáshoz, amelyet kaptatok, teljes alázatban, szelídségben és türelemben. Viseljétek el egymást szeretettel. Törekedjetek rá, hogy a béke kötelekével fenntartsátok a lelki egységet. Egy a Test és egy a Lélek, mint ahogy hivatástok is egy reményre szól. Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség. Egy az Isten, mindnyájunk Atyja, aki mindennek fölötte áll, mindent áthat, és mindenben benne van.
Mindegyikünk Krisztus ajándékozásának mértéke szerint részesült a kegyelemben. Ezért mondja az Írás: „Fölment a magasba, magával vitte a foglyokat, s osztott az embereknek ajándékokat.” Az pedig, hogy fölment, mi mást jelent, mint hogy előbb le is szállt a lenti földi tájakra? Aki leszállt, az emelkedett minden ég fölé, hogy betöltse a mindenséget.
Ő némelyeket apostollá, másokat prófétává, ismét másokat evangélistává, pásztorrá és tanítóvá tett, hogy szolgálatuk betöltésére neveljék a szenteket, és fölépítsék Krisztus testét, amíg mindnyájan el nem jutunk a hitben és az Isten Fia megismerésében az egységre, és meglett emberré nem leszünk, elérve Krisztus teljessége életkorának mértékére. Akkor majd nem leszünk éretlenek, akiket a megtévesztő emberi tanítás és a tévedésbe ejtő álnokság minden szele magával sodor. Inkább igazságban kell élnünk és szeretetben, hogy egyre inkább összeforrjunk a Fővel: Krisztussal, ő az, aki az egész testet egybefogja és összetartja a különféle ízületek segítségével, hogy a tagok betöltsék az erejükhöz szabott feladatkört. Így növekszik a test, és építi fel saját magát a szeretetben.
VÁLASZOS ÉNEK
2 Pét 1, 21; Péld 2, 6
Sohasem keletkezett jövendölés emberi akaratból. * Mindig csak a Szentlélektől sugalmazva beszéltek – Isten megbízottaiként – a szent emberek, alleluja.
Csak az Úr adhat bölcsességet, az ő szájából származik a tudás és értelem. * Mindig csak a Szentlélektől sugalmazva beszéltek – Isten megbízottaiként – a szent emberek, alleluja.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Iréneusz püspök és vértanú „Az eretnekségek ellen” című értekezéséből
(Lib. 1, 10, 1-3: PG 7, 550-554)
Az igazság hirdetése
Az egész világon, a föld szélső határáig elterjedt Egyház az apostoloktól és az ő tanítványaiktól vette át azt a hitet, hogy hiszünk az egy Istenben, a mindenható Atyában, aki az eget, a földet és a tengert alkotta, s mindent, ami csak van benne; és hiszünk az egy Jézus Krisztusban, Isten Fiában, aki a mi üdvösségünkért megtestesült; és hiszünk a Szentlélekben, aki a próféták által előrehirdette Isten rendeléseit: szeretett Urunknak, Jézus Krisztusnak eljövetelét, Szűztől való születését, szenvedését, a halálból való feltámadását és test szerinti mennybemenetelét, s hogy az Atya dicsőségében majd vissza fog térni a mennyből, hogy mindent hatalma alá rendeljen, és feltámasszon minden embert azért, hogy Jézus Krisztus, a mi Urunk előtt – aki a láthatatlan Atya tetszése szerint Istenünk, Üdvözítőnk és Királyunk – hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, és minden nyelv hirdesse őt, aki azért jön, hogy igaz ítéletet mondjon minden felett.
Miután az Egyház átvette ezt az igehirdetést és ezt az említett hitet, az egész világon elterjedve, mintha egyetlen házban laknék, hűségesen őrzi is ezt. Úgy hisz az előbb említettekben, mintha egyetlen lelke és egyetlen szíve volna; s egybehangzóan tanítja, hirdeti és adja ezt tovább, mintha egyetlen ajka volna. Mert, bár sokfélék a nyelvek a földön, de a hagyomány érvénye egy és ugyanaz.
Sem Germániában, sem az ibériaiaknál vagy a kelták között, sem Keleten vagy Egyiptomban, sem Líbiában vagy a világ közepén alapított egyházak nem hisznek másként, és nem másképp hagyományozzák tovább ezt a hitet, hanem amint az Isten teremtménye: a nap, az egész világon egy és ugyanaz, úgy az igazság hirdetése is mindenütt ugyanúgy ragyog és világít minden embernek, aki el akar jutni az igazság megismerésére.
Az egyházak elöljárói közül, aki hatásosan tud beszélni, az sem mond mást, csak ezeket (hiszen senki sem lehet nagyobb a Mesternél), de a beszédben gyenge sem csökkenti ezt az áthagyományozott hitet. Mivel ugyanis a hit egy és ugyanaz, sem az nem ad hozzá, aki sokat tud róla beszélni, sem pedig nem csorbítja meg az, aki csak kevesebbet tud róla mondani.
VÁLASZOS ÉNEK
1 Kor 1, 17-18. 21
Krisztus azért küldött, hogy hirdessem az evangéliumot, de nem bölcselkedő beszéddel, nehogy Krisztus keresztje elveszítse erejét. * A keresztről szóló tanítás azoknak, akik elvesznek, balgaság ugyan, de nekünk, akik üdvözülünk, Isten ereje. Alleluja.
Mivel a világ a maga bölcsességével nem ismerte fel Istent isteni bölcsességében, úgy tetszett Istennek, hogy balgaságnak látszó igehirdetéssel üdvözítse a hívőit. * A keresztről szóló tanítás azoknak, akik elvesznek, balgaság ugyan, de nekünk, akik üdvözülünk, Isten ereje. Alleluja.
HIMNUSZ – TÉGED, ISTEN, DICSÉRÜNK
Téged, Isten, dicsérünk, *
téged Úrnak ismerünk!
Téged, örök Atyaisten, *
mind egész föld áld és tisztel.
Téged minden szép angyalok, *
kerubok és szeráfkarok,
egek és minden hatalmak, *
szüntelenül magasztalnak:
Szent vagy, szent vagy, *
erősséges szent Isten vagy!
Nagyságoddal telve ég s föld, *
dicsőséged mindent betölt.
Téged dicsér, egek Ura, *
apostolok boldog kara.
Dicséretes nagy próféták *
súlyos ajka hirdet és áld.
Jeles mártírseregek *
magasztalnak tégedet.
Vall tégedet világszerte *
szent Egyházad ezerszerte,
ó, Atyánk, téged *
s mérhetetlen nagy Fölséged,
s azt, ki hozzánk tőled jött le: *
Atya igaz Egyszülöttje,
és áldjuk veled *
vigasztaló Szentlelkedet.
Krisztus, Isten Egyszülöttje, *
Király vagy te mindörökre.
Mentésünkre közénk szálltál, *
szűzi méhet nem utáltál.
Halál mérgét megtiportad, *
mennyországod megnyitottad.
Isten jobbján ülsz most széket, *
Atyádéval egy fölséged.
Onnan leszel eljövendő, *
mindeneket ítélendő.
Téged azért, Uram, kérünk, *
mi Megváltónk, maradj vélünk.
Szentjeidhez végy fel égbe, *
az örökös dicsőségbe.
A következő rész tetszés szerint imádkozható:
Szabadítsd meg, Uram, néped, *
áldd meg a te örökséged!
Te kormányozd, te vigasztald, *
mindörökké felmagasztald!
Mindennap dicsérünk téged, *
szent nevedet áldja néped!
Bűntől e nap őrizz minket *
és bocsásd meg vétkeinket!
Irgalmazz, Uram, irgalmazz, *
híveidhez légy irgalmas!
Kegyes szemed legyen rajtunk, *
tebenned van bizodalmunk!
Te vagy, Uram, én reményem, *
ne hagyj soha szégyent érnem!
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Istenünk, te Szent Márk evangélistát kiválasztottad az evangélium hirdetésének fönséges hivatására. Kérünk, nevelj minket tanításával, hogy hűségesen kövessük Krisztus példáját. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást:
Mondjunk áldást az Úrnak!
Istennek legyen hála!
Amikor vasárnap vagy főünnep előtt hosszabb vigíliás ünneplést tartanak, a Téged, Isten, dicsérünk himnusz előtt kerülnek sorra a kantikumok és az evangélium, amint azt a Függelék jelzi.
Ha az Olvasmányos imaórát közvetlenül egy másik imaóra előtt mondják, akkor vehető az utóbbinak a himnusza; az Olvasmányos imaóra végén pedig elmarad a Könyörgés és a Felhívás, az ezt követő imaóra elején pedig a bevezető vers és a Dicsőség az Atyának.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2023 J. Vidéky