2024. október 7.

Boldogságos Szűz Mária, a szentolvasó Királynője (Rózsafüzér Királynője)
emléknap


Ezt az ünnepet Szent V. Piusz pápa rendelte el a Lepantónál kivívott tengeri győzelem (1571) emlékére, amelyet a rózsafüzér imádkozása révén az Istenszülő segítségének tulajdonítottak. A mai nap ünneplése mindenkit Krisztus titkainak átelmélkedésére késztet a Boldogságos Szűz Mária vezetésével, aki egyedülálló módon részese volt Isten Fia születésének, szenvedésének és dicsőséges feltámadásának.

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.

HIMNUSZ

Akit föld, tenger és egek

imádva, áldva zengenek:

a hármas mindenség Urát

Mária méhe fogja át.

Kit mindenek, a hold s a nap

örök Uruknak vallanak,

a Szentlélekkel áthatott

leány testében nyugodott.

Áldott vagy, boldog Szűzanya!

Mindennek teremtő Ura,

bár tenyerén a nagyvilág,

szent méhed rejtekébe szállt.

Míg égi követ érkezik,

a Lélek megtermékenyít,

s kit minden nép áhítva várt,

közénk bensődből árad át.

Jézus, magasztal énekünk,

kit tiszta Szentszűz szült nekünk,

Atyáddal és a Lelkeddel is

örökre áld dicséretünk. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Tündökölve jön a mi Istenünk, és nem hallgat.
50 (49). zsoltár
A helyes vallásosság
Nem azért jöttem, hogy megszüntessem a törvényt, hanem hogy teljessé tegyem (vö. Mt 5, 17).
I.

Megszólal az Úr, az istenek Istene, *

napkelettől napnyugatig szólítja a földet.

A szépséges Sionból ragyogva jelenik meg Isten, *

jön a mi Istenünk, és nem hallgat.

Emésztő tűz lobog színe előtt, *

körülötte szélvihar tombol.

Szólítja onnan felülről az eget és a földet, *

hogy ítéletet tartson népe fölött.

„Gyűjtsétek elém választottaimat, *

akik velem áldozatban szövetségre léptek!”

Igazságosságát hirdetik az egek, *

Isten maga tart ítéletet.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Tündökölve jön a mi Istenünk, és nem hallgat.
2. ant. Ajánld föl Istennek a dicséret áldozatát!
II.

„Halljad, én népem, hadd szóljak, †

Izrael, hadd tanúskodjam ellened: *

Isten, a te Istened én vagyok.

Nem áldozataid miatt dorgállak, *

égőáldozataidat látom szüntelen.

Nem kell nekem házadból a növendékbika, *

sem nyájaidból a kecskebak.

Úgyis enyém az erdő és minden vadja *

és a hegyek ezernyi állata.

Ismerem én az ég minden madarát, *

és enyém, ami csak mozdul a réten.

Ha éhezném, nem szólnék neked, *

mert enyém a földkerekség és ami azt betölti.

Megeszem talán a bikák húsát? *

Vagy a bakok vérét megiszom?

Ajánld föl Istennek a dicséret áldozatát, *

és teljesítsd fogadalmadat a Fölséges előtt.

Hívj segítségül, amikor bajba kerülsz, *

megmentelek akkor, és te áldani fogsz.”

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Ajánld föl Istennek a dicséret áldozatát!
3. ant. Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot, istenismeretet inkább, mint égőáldozatokat.
III.

A gonoszhoz pedig így beszél Isten: †

„Törvényeimet mit emlegeted, *

és miért veszed ajkadra szövetségemet?

Hiszen a fegyelmet gyűlölöd, *

és megveted szavaimat.

Hogyha tolvajt látsz, társául szegődöl, *

és szövetkezel a házasságtörővel.

Szádból gonosz beszéd árad, *

nyelved csalárdságot sző.

Leülsz, és máris gyalázod testvéred, *

és mocskolod anyád fiát.

Te így tettél, és én hallgassak? *

Azt véled, hogy hozzád hasonló vagyok?

Pörbe szólítalak most, *

és mindezt számon kérem tőled.

Ti, akik Istenről megfeledkeztek, szálljatok magatokba; *

különben elvesztek, s nincs, aki megmenthet titeket.

Aki a dicséret áldozatát áldozza, az tisztel engem; †

és akinek útja szeplőtelen, annak megadom, *

hogy meglássa Isten üdvösségét.”

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot, istenismeretet inkább, mint égőáldozatokat.

Halljad, én népem, hadd szóljak,

Isten, a te Istened én vagyok.

ELSŐ OLVASMÁNY

Szent Pál apostolnak Timóteushoz írt első leveléből

2, 1-15

Buzdítás az imádságra

Szeretett Fiam! Mindenekelőtt arra kérlek, végezzetek imát, könyörgést, esedezést és hálaadást minden emberért, a királyokért és az összes elöljáróért, hogy békés, nyugodt életet élhessünk, szentségben és tisztességben.

Ez jó és kedves üdvözítő Istenünk szemében, aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság ismeretére. Hiszen egy az Isten, s egy a közvetítő Isten és ember között: az ember Krisztus Jézus, aki váltságul adta magát mindenkiért, és tanúságot tett a meghatározott időben. Ezért kaptam a küldetést, hogy hírnök és apostol legyek – igazat mondok, nem hazudom –, a pogányok tanítója hitre és igazságra.

Azt kívánom hát, hogy a férfiak mindenütt tiszta lélekkel emeljék imára kezüket, ne haragos és viszálykodó érzülettel.

Kívánom azt is, hogy az asszonyok tisztességes ruhát viseljenek, szemérmesen, és szerényen ékesítsék magukat: ne bodorított hajjal, arannyal, gyöngyökkel és drága ruhával, hanem mint istenfélő asszonyokhoz illik, jótettekkel. Az asszony csöndben, engedelmes lélekkel hallgassa a tanítást. Nem engedem, hogy az asszony tanítson, sem azt, hogy a férfin uralkodjék, hanem maradjon csöndben.

A teremtésben is Ádám volt az első, Éva utána következett; Ádámot nem vezették félre, de az asszony hagyta, hogy félrevezessék, s bűnbe esett. Azáltal üdvözül, hogy vállalja az anyaságot, kitart a hitben, a szeretetben, a szegénységben és a tisztességben.

VÁLASZOS ÉNEK

1 Tim 2, 5-6; Zsid 2, 17

Egy az Isten, s egy a közvetítő Isten és ember között: az ember Krisztus Jézus, * Aki váltságul adta magát mindenkiért.

Ezért minden tekintetben hasonlóvá kellett válnia testvéreihez, hogy irgalmas legyen. * Aki váltságul adta magát mindenkiért.

MÁSODIK OLVASMÁNY

Szent Bernát apát beszédeiből

(Sermo de Aquæductu: Opera omnia, Edit. Cisterc. 5 [1968], 282-283)

Elmélkedjünk üdvösségünk titkairól

A születendő Szentet Isten Fiának fogják hívni. A bölcsesség forrásáról van szó, a magasságbeli Atya Igéjéről. A te közreműködésed által, Szent Szűz, Istennek ez az Igéje – aki azt mondta magáról: Én az Atyában vagyok, és az Atya bennem – emberré lett, hogy elmondhassa azt is: Én Istentől való vagyok, és tőle jöttem.

Azt olvassuk: Kezdetben volt az Ige. Már buzog a forrás, de még csak önmagában, hiszen az Ige Istennél volt, megközelíthetetlen fényben rejtezett. Azt is mondta az Úr kezdettől fogva: Az én gondolataim a békesség gondolatai, és nem a pusztulásé. De a te Gondolatod nálad van, és mi nem tudjuk, hogy te mit gondolsz. Vajon ki látta az Úr gondolatait, vagy tanácsot ki adott neki?

Tehát leszáll hozzánk a békesség gondolata, hogy megvalósítsa a békét. Az Ige testté lett, és már közöttünk élt. Valóban a szívünkben él a hit által, ott van emlékezetünkben, ott él a gondolatunkban, és leszáll egészen a képzeletünkig. Régen mit is gondolhatott Istenről az ember, ha ugyan bálványt nem tákolt szívében? Hiszen ő felfoghatatlan volt, megközelíthetetlen és láthatatlan, elgondolni sem lehetett. Most pedig azt akarja, hogy felfogható, látható és elgondolható legyen.

Azt kérdezed, miként lehetséges mindez? Gondolj arra, aki a jászolban feküdt, és a Szűz ölében pihent. Kövesd őt a hegyre, ahol prédikált; az éjszakába, amelyet imádkozva átvirrasztott. Szemléld őt a kereszten függve, a haláltól elsápadtan, de amint szabad a halottak között, és parancsoló az alvilágban. Vagy amint harmadnapra feltámad, és győzelme jeleként mutatja apostolainak a szegek helyét, és végül szemük láttára fölemelkedik az ég rejtekébe.

Mindezekről nemde igaz, jámbor és szent módon kell elmélkednünk? Bármelyikről is elmélkedem, magáról Istenről elmélkedem, és mindegyikben veled találkozom, én Istenem. Ezért mondtam, hogy róluk elmélkedni maga a bölcsesség, és okosságnak ítéltem az édes emlékezet felidézését, amely ilyen magokból bő termésként sarjadt a papi vesszőn, és amelyet a mennyből merítve Mária még gazdagabban árasztott ránk.

VÁLASZOS ÉNEK

Jeruzsálem leányai között nincsen hozzád hasonló, Szűz Mária; te vagy a királyok Királyának anyja, az angyalok úrnője, az ég királynője. * Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse.

Üdvöz légy, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled. * Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse.

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Kérünk, téged, Úristen, a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vitessünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást:

Mondjunk áldást az Úrnak!

Istennek legyen hála!

Amikor vasárnap vagy főünnep előtt hosszabb vigíliás ünneplést tartanak, a Téged, Isten, dicsérünk himnusz előtt kerülnek sorra a kantikumok és az evangélium, amint azt a Függelék jelzi.

Ha az Olvasmányos imaórát közvetlenül egy másik imaóra előtt mondják, akkor vehető az utóbbinak a himnusza; az Olvasmányos imaóra végén pedig elmarad a Könyörgés és a Felhívás, az ezt követő imaóra elején pedig a bevezető vers és a Dicsőség az Atyának.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky