2024. október 5.

Szent Faustina Kowalska szűz
tetszés szerinti emléknap


A lengyelországi Glogowiec-ben született, 1905-ben. Rövid életét az Irgalmasság Anyja Nővérei Kongregációjában szentelte Krisztusnak. Elfogadta a hivatást, hogy Isten irgalmas szeretetének hírnökévé váljon. Lelki Naplójában tanúságot tett misztikus tapasztalatairól és elősegítette az isteni irgalom hirdetésének és kiesdeklésének egész világra terjedő művét. 1938-ban, Krakkóban halt meg.

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:

Örök sugár, szép verőfény,

fogyhatatlan napvilág,

a gyászos éjt te győzöd le,

a fényt újra meghozod,

poklunkat te rombolod le,

elménk benned földerül.

Ha felragyogsz, felébredünk,

ha szólítasz, felkelünk,

te adod meg boldogságunk,

de ha elhagysz, jaj nekünk;

te mentesz meg a haláltól,

sugaraddal fénybe vonsz.

Éj és világ legyőzői

csak általad lehetünk;

boldog fényed, örök Isten,

kérünk, add meg minekünk:

azt a fényt, mely nem sötétül,

mert fényforrás ő maga!

Áldunk téged és Atyádat,

s áldjuk együtt Lelkedet,

a Hármas-egy Istenséget,

békét, fényt és életet,

s neve minden másnál drágább,

minden méznél édesebb! Ámen.

II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:

Isten, kinek nincs kezdete,

Isten, ki Isten Gyermeke,

Isten, ki kettejük Tüze,

szívünket lényed töltse be.

Utánad vágyunk, el ne hagyj,

szerelmünk, örömünk te vagy,

szomjas lelkünknek enyhet adj,

és boldogságunk te maradj!

Mindenség Atyja és Ura

s a Szűz méhének magzata,

Szentlelketeknek harmata

hulljon fényként utunkra ma.

Emlékezzél, szent Három-Egy:

jóságod műve, ami lett,

előbb embert formált kezed,

majd véred új lét magva lett.

Mert amit az Egy alkotott,

Krisztusban megváltást kapott:

akkor szeretve haldokolt,

szeretve most új létbe olt.

A Háromságnak szent öröm,

tisztesség, béke, fényözön,

erő, dicsőség, áldozat,

mindenhatóság, hódolat. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Az Úr egyedül tesz nagy csodákat, irgalma örökké megmarad.
1 (135). zsoltár
Húsvéti hálaének
Amikor az Úr műveiről beszélünk, Istent dicsőítjük (Cassiodorus).
I.

Adjatok hálát az Úrnak, mert jó hozzánk, *

mert szeretete örökké megmarad.

Adjatok hálát az istenek Istenének, *

mert szeretete örökké megmarad.

Adjatok hálát az urak Urának, *

mert szeretete örökké megmarad.

Aki egyedül tesz nagy csodákat, *

mert szeretete örökké megmarad.

Aki bölcsességgel alkotta meg az eget, *

mert szeretete örökké megmarad.

Aki a vizek fölé terítette a földet, *

mert szeretete örökké megmarad.

Aki megformálta a nagy égitesteket, *

mert szeretete örökké megmarad;

a napot, hogy uralkodjék a nappalon, *

mert szeretete örökké megmarad;

a holdat és a csillagokat, hogy uralkodjanak éjjel, *

mert szeretete örökké megmarad.

Ant. Az Úr egyedül tesz nagy csodákat, irgalma örökké megmarad.
2. ant. Kivezette Izraelt Egyiptomból erős kézzel és kiterjesztett karral.
II.

Aki Egyiptom elsőszülötteire lesújtott, *

mert szeretete örökké megmarad;

és kivezette közülük Izraelt, *

mert szeretete örökké megmarad;

erős kézzel és kiterjesztett karral, *

mert szeretete örökké megmarad.

Aki kettéhasította a Vörös-tengert, *

mert szeretete örökké megmarad.

És átvezette a közepén Izraelt, *

mert szeretete örökké megmarad.

Aki a fáraót és hadát a Vörös-tengerbe vetette, *

mert szeretete örökké megmarad.

Ant. Kivezette Izraelt Egyiptomból erős kézzel és kiterjesztett karral.
3. ant. Adjatok hálát az ég Urának, ő maga ment meg minket ellenségeinktől.
III.

Aki a sivatagon átvezette népét, *

mert szeretete örökké megmarad.

Aki nagy királyokat vert meg, *

mert szeretete örökké megmarad;

és tönkrevert hatalmas királyokat, *

mert szeretete örökké megmarad;

Szichont, az amoriták királyát, *

mert szeretete örökké megmarad;

és Ogot, Básán királyát, *

mert szeretete örökké megmarad.

Földjüket pedig örökségül adta, *

mert szeretete örökké megmarad;

örökségül szolgájának, Izraelnek, *

mert szeretete örökké megmarad.

Aki megalázottságunkban megemlékezik rólunk, *

mert szeretete örökké megmarad;

és ellenségeinktől megment minket, *

mert szeretete örökké megmarad.

Aki eledelt ad minden élőnek, *

mert szeretete örökké megmarad.

Adjatok hálát az ég Urának, *

mert szeretete örökké megmarad.

Ant. Adjatok hálát az ég Urának, ő maga ment meg minket ellenségeinktől.

Utaidat, Uram, mutasd meg nekem,

És oktass ki ösvényed felől.

ELSŐ OLVASMÁNY

Szent Pál apostolnak a filippiekhez írt leveléből

4, 10-23

A filippiek bőkezűsége Pál iránt

Testvéreim! Nagyon megörültem az Úrban, hogy ismét lehetőségetek nyílt a rólam való gondoskodásra. Azelőtt is gondoltatok rá, de nem volt rá módotok. Nem a nélkülözés mondatja ezt velem, hiszen megtanultam, hogy megelégedjem azzal, amim van. Tudok nélkülözni, de tudok bőségben is élni. Mindig mindenhez hozzászoktam: ahhoz, hogy jóllakjam és éhezzem, hogy bővelkedjem és nélkülözzem. Mindent elviselek abban, aki erőt ad. Mégis jól tettétek, hogy szükségemben segítségemre voltatok.

Ti is tudjátok, filippiek, hogy az evangélium hirdetésének kezdetén, amikor Macedóniából elindultam, nem volt egyetlen egyházközség sem, amely velem az adás és viszonzás kapcsolatában állt volna, csak ti. Már Tesszalonikába ismételten küldtetek, amire szükségem volt. Nem az adomány a fontos nekem, hanem inkább a gyümölcse, amelyet majd bőségesen javatokra írnak.

Megvan mindenem, mégpedig bőségesen. Bőven el vagyok látva, amióta Epafroditusztól átvettem küldeményeteket, mint kellemes illatú, Istennek tetsző áldozatot. Az én Istenem – gazdagsága szerint – dicsőségében ellát majd benneteket Jézus Krisztus által mindennel, amire szükségetek van. Istennek, a mi Atyánknak legyen dicsőség örökkön-örökké! Ámen.

Köszöntsetek minden szentet Jézus Krisztusban! Köszöntenek titeket az itteni testvérek. Köszönt titeket valamennyi szent, főképp a császár házából valók. Urunk, Jézus Krisztus kegyelme legyen lelketekkel! (Ámen.)

VÁLASZOS ÉNEK

Fil 4, 12-13; 2 Kor 12, 10

Tudok nélkülözni, de tudok bőségben is élni, hozzászoktam, hogy jóllakjam és éhezzem, hogy bővelkedjem és nélkülözzem. * Mindent elviselek abban, aki erőt ad.

Kedvem telik a Krisztusért való gyöngeségben és szorongattatásban. * Mindent elviselek abban, aki erőt ad.

MÁSODIK OLVASMÁNY

Szent II. János Pál pápa szentbeszédéből

(Acta Apostolicæ Sedis 92 [2000], 671-672)

Krisztus irgalmasságának követe

Valóban nagy ma az örömöm, amiért az egész Egyház számára bemutathatom, mint Istennek a mi időnkre szóló ajándékát, Faustina Kowalska nővér életét és tanúságtételét. Az Isteni Gondviselésből fakadóan Lengyelország eme alázatos szolgálóleányának élete teljes mértékben a 20. századhoz köthető, ahhoz a századhoz, melyet éppen most hagytunk magunk mögött. Pontosan az első és a második világháború között bízta rá Krisztus az irgalmasság üzenetét. Mindazok, akik visszaemlékeznek, akik tanúi és résztvevői voltak ezen évek eseményeinek, s mindazoknak a borzalmas szenvedéseknek, melyeket sok millió ember volt kénytelen átélni, pontosan tudják mennyire szükséges volt az irgalmasság üzenete.

Jézus azt mondta Faustina nővérnek: „Az emberiség nem talál békére, amíg nem fordul bizalommal az isteni irgalmassághoz” (Napló, 132. old.). A lengyel szerzetesnő működésén keresztül ez az üzenet mindörökre a 20. századhoz köthető, a második évezred utolsó századához, mely hidat képez a harmadik évezredbe. Nem egy új üzenetről van szó, hanem egy különleges erejű megvilágosításról, amely abban segít, hogy mélyebben megéljük a húsvéti Örömhírt, és fénycsóvaként kínáljuk azon férfiak és nők számára, akik a mi korunkban élnek.

Mit fognak hozni az előttünk álló évek? Hogyan alakul majd az ember sorsa a földön? Nem adatott meg számunkra, hogy ismerjük a választ. Bizonyos azonban, hogy a fejlődés új ágazatai mellett nem hiányoznak sajnos a fájdalmas tapasztalatok sem. De az isteni irgalmasság fénye, amellyel az Úr mintegy újra meg akarta ajándékozni a világot Faustina nővér karizmáján keresztül, megvilágosítja a harmadik évezred emberének ösvényét.

Mint az apostolok egykor, ugyanúgy szükséges, hogy a mai emberiség is fogadja a történelem cönákulumában a feltámadt Krisztust, aki megmutatja keresztre feszítésének sebeit és ismétli: „Békesség veletek!” Nagyon fontos, hogy az emberiség hagyja magát elérni és eltölteni a feltámadt Krisztus által ajándékozott Szentlélektől. A Szentlélek az, aki gyógyítja a szív sebeit, s leküzdi azokat az akadályokat, amelyek elválasztanak Istentől és egymástól, együtt adja vissza az Atyaisten szeretete és a testvéri egység miatti örömet.

Krisztus nemcsak azt tanította, hogy „az ember megtapasztalhatja Isten irgalmát, hanem azt is megparancsolta, hogy maga az ember mások felé irgalommal legyen: »Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmat nyernek«” (Dives in misericordia, 82). Ő megmutatta számunkra az irgalmasság számos útját, mely nemcsak megbocsátja a bűnöket, hanem az ember összes szükségletével kész találkozni. Jézus lehajol minden emberi nyomorúsághoz, legyen az anyagi, avagy lelki.

Az Ő irgalmasságának üzenete továbbra is elér bennünket a szenvedő ember felé kitárt kezének gesztusán keresztül. Így látta Őt, és így hirdette minden kontinens minden emberének Faustina nővér, aki a Krakkó városában lévő Lagiewniki konventben élve, egész létezését az irgalmasság énekévé változtatta: „Az Úr irgalmasságát énekelem szüntelen”.

VÁLASZOS ÉNEK

Zsolt 88 (89), 2; 102 (103), 8

Az Úr irgalmasságát énekelem szüntelen, * Nemzedékről nemzedékre hirdeti szám igazságodat.

Könyörületes az Úr, és jóságos, hosszan tűrő és nagy irgalmú. * Nemzedékről nemzedékre.

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Istenünk, te Szent Faustinának azt a feladatot adtad, hogy végtelen irgalmasságod gazdagságát hirdesse. Közbenjárására engedd, hogy példáját követve teljesebben bízzunk jóságodban, és nagylelkűen gyakorolhassuk a szeretet cselekedeteit. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky