2024. február 20.

Kedd, nagyböjti idő, 1. hét
1. zsoltáros hét

Délben

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen.

HIMNUSZ

Urunk ez órán szomjazott,

keresztfán teste lankadott:

akik most zsoltárt mondanak,

azoknak égi szomjat ad.

És éhséget kelt, mennyeit,

mit önmagával csillapít,

segít megvetni rosszakat,

erényre ő gyújt vágyakat.

Teremtő Lelke kincseit

a zsoltárt mondók élvezik:

lehűti lázas test hevét,

olvasztja fázó szív jegét.

Kérleljük Krisztust s az Atyát,

kettőjük Lelkét egyaránt:

egyetlen Úr az ég felett,

imánk hallgasd meg, Hármas-Egy! Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

Ant. Amint igaz, hogy élek – mondja az Úr –, nem akarom az istentelen halálát, hanem hogy letérjen útjáról, és éljen.
119 (118). zsoltár, 1-8
I. (Alef)
Elmélkedés az Úrnak a Törvényben adott igéjéről
Az az Isten iránti szeretet, hogy megtartjuk parancsait (1 Jn 5, 3).

Azok a boldogok, akiknek tökéletes az útjuk, *

akik az Úr törvénye szerint élnek.

Azok a boldogok, akik intelmeit megfogadják, *

és akik őt keresik teljes szívükből.

Alávaló dolgot ezek nem művelnek, *

hanem az ő útjain járnak.

Azt parancsoltad nekünk, *

hogy pontosan megtartsuk tanításodat.

Adj jó irányt útjaimnak, *

hogy mindig akaratodat kövessem.

Akkor sosem vallok szégyent, *

ha minden parancsodat szemem előtt tartom.

Azért adok hálát neked tiszta szívből, *

mert igaz végzéseidre megtanítasz.

Amit elrendeltél, azt megtartom, *

csak te ne hagyj el soha engem!

13 (12). zsoltár
Az Úrban bízó ember panasza
Töltsön el benneteket a reménység Istene teljes örömmel (Róm 15, 13).

Meddig lesz még, Uram, hogy nem törődöl velem? *

Meddig, hogy elfordítod tőlem arcodat?

Meddig rejtsem gondjaimat lelkembe, †

fájdalmamat szívembe naphosszat? *

Meddig kevélykedik még rajtam ellenségem?

Nézz rám, és hallgass meg, én Uram, Istenem! *

Tartsd meg szemem ragyogását, ne jöjjön rám halálos álom,

ne mondhassa ellenségem: „Legyőztem!” *

Sanyargatóim se ujjongjanak, hogy ingadozom.

Mert én hűségedben bízom. †

Hadd örvendjen szívem, hogy megszabadítasz; *

énekelek majd neked, Uram, mert gondomat viseled.

14 (13). zsoltár
Az istentelenek oktalansága
Amikor elhatalmasodik a bűn, túlárad a kegyelem (Róm 5, 20).

Az oktalan így gondolkodik magában: „Nincs Isten!” †

Megromlottak, utálatos dolgokat művelnek, *

aki jót cselekedne, senki sincs olyan.

Az Úr a mennyből letekint az emberekre, *

hogy lássa: van-e köztük értelmes, aki keresi az Istent.

Mind rossz útra tértek, megromlottak mind, *

nincs, aki jót tenne, nincs egyetlen egy sem.

Hát nem térnek észre a gonosztevők, *

akik mint kenyeret, pusztítják népemet?

Nem fohászkodnak az Úrhoz, †

de fognak még reszketvén reszketni, *

mert az Úr az igazak mellett áll.

A védtelen ember szándékát ti megzavarnátok, *

ám az Úr lesz annak menedéke.

Bárcsak jönne már üdvösség Sionból Izraelnek! †

Ha egyszer az Úr jóra fordítja népe sorsát, *

ujjong majd Jákob, és örül Izrael.

Ant. Amint igaz, hogy élek – mondja az Úr –, nem akarom az istentelen halálát, hanem hogy letérjen útjáról, és éljen.

RÖVID OLVASMÁNY

Jer 3, 25b

Vétkeztünk az Úr, a mi Istenünk ellen, mi és atyáink, ifjúságunktól kezdve mindmáig; és nem hallgattunk az Úrnak, a mi Istenünknek szavára.

Fordítsd el bűneimtől arcodat,

És minden gonoszságomat töröld el!

Könyörögjünk!

Urunk, Istenünk, tekints jóságosan házad népére, és add, hogy átjárja lelkünket az utánad való szent vágyakozás, és a testi önmegtagadás gyakorlásával szívünk megtisztuljon. Krisztus, a mi Urunk által.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky