2024. november 5.

Szent Imre herceg
ünnep
(Nagyszombat, Besztercebánya, Nyitra, Rozsnyó: tetszés szerinti emléknap)


Szent István királynak és Boldog Gizellának fiaként 1007-ben született Székesfehérvárott. Hétéves korától Szent Gellért nevelte életszentségre, és oktatta korának tudományára. A királyi udvarban is az imádság, a rejtettség és a teljes lemondás szentje lett. Kegyelmi sugallatra a legkedvesebbet: teljes lelki és testi tisztaságát ajánlotta fel Istennek. Bár atyja kívánságára házasságra lépett, szűzi tisztaságát mégis megőrizte, élete így lett jel és példakép. Nem tudjuk, ki volt a felesége, de akárki volt, bizonnyal méltó volt Imréhez, mert a házasságban a nagyobb erényt többre értékelte, mint a gyermekek utáni vágyat. Meghalt 1031. szeptember 2-án. Szent László király uralkodása alatt, István király és Gellért püspök kanonizációjának évében, 1083. november 5-én őt is szentté avatták.

Délután

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

Világfenntartó Istenünk,

te mozdulatlan őserő,

aki a napfény idejét

időszakonként megszabod,

világos alkonyt adj nekünk,

ne áldozzék le életünk,

de szent halál jutalmaként

örök dicsőségedbe vígy.

Add meg, kegyelmes jó Atya,

Atyának egyszülött Fia,

és Szentlélek, Vigasztalónk,

egyetlen Úr, örök király. Ámen.

Vagy:

Háromszor három óra már

az Úr kegyelméből lejár:

ki három és egy teljesen,

őt áldjuk dallal lelkesen.

Isten szentséges titkait

hűséggel tartsa tiszta szív:

Szent Péter itt a mesterünk,

gyógyító csodával tanít.

Lélekben zsoltározva így

a szent apostolok nyomán,

Krisztustól kérjünk általuk

a gyenge lábnak új erőt.

Dicsérjük őt, ki jó Atyánk,

és egyszülött örök Fiát,

s a Szentlelket, ki vigaszunk

meg nem szűnő időkön át. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. A törvény teljessége a szeretet.
119 (118). zsoltár, 97-104
XIII. (Mem)

Mennyire szeretem törvényeidet, Uram, *

egész nap azon elmélkedem.

Mily bölccsé tett parancsolatod ellenségem ellen is, *

mert az az enyém már örökre.

Minden tanítómnál okosabb lettem, *

mert mindig intelmeidről elmélkedem.

Meghaladja értelmem a vénekét, *

mert parancsaidat megtartom.

Minden gonosz úttól távol tartom lábamat, *

hogy megtarthassam szavadat.

Meghozott ítéleteidtől sosem hajlok el, *

te magad tanítottál rájuk.

Mily édes ínyemnek mindegyik szavad, *

számnak édesebb a méznél.

Mivel parancsaid értelmessé tettek, *

azért gyűlölöm a hazugságnak minden útját.

Ant. A törvény teljessége a szeretet.
2. ant. Urunk, emlékezzél meg közösségedről, amely kezdettől fogva birtokod.
74 (73). zsoltár
Kesergés a templom pusztulásán
Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet! (Mt 10, 28)
I.

Miért vetettél el végleg, Istenünk, *

és legelőd nyája ellen miért lángol haragod?

Emlékezzél meg közösségedről, *

amely kezdettől fogva birtokod.

Gondolj örökségedre, a népre, amelyet megváltottál, *

és Sion hegyére, amely lakóhelyed.

Irányítsd lépteidet az örök romokhoz: *

szentélyedben mindent letarolt az ellenség.

Közösséged helyén ordítoznak, akik gyűlölnek téged, *

és győzelmük jeléül kitűzték zászlóikat.

Olyanok, mint akik magasan villogtatják fejszéjüket *

a sűrű erdőben.

A veretes kapuknak nekiestek, *

és fejszével, baltával ledöntötték.

Szentélyedet lángba borították, *

porig alázták neved hajlékát.

Szívükben azt mondták: †

„Pusztítsuk el egyszerre őket!”, *

és Isten közösségeit földünkön fölégették.

Jeleinket nem láthatjuk, prófétáink nincsenek, *

és nincs közöttünk, aki tudná, mindez meddig tart még.

Istenünk, meddig gyalázhat még az ellenség, *

nem szűnik meg ellenfelünk nevedet gyalázni?

Miért húzod vissza jobbodat, *

miért nézed ezt ölbe tett kézzel?

Mégiscsak Isten a királyunk kezdettől fogva, *

a földön szabadulást csak ő szerez.

Ant. Urunk, emlékezzél meg közösségedről, amely kezdettől fogva birtokod.
3. ant. Kelj fel, Urunk, védd meg ügyedet!
II.

Hatalmaddal széthasítottad a tengert, *

a vízi szörnyek fejét összetörted.

A Leviatán fejét is szétzúztad, *

prédául adtad a tenger szörnyeinek.

Te fakasztasz forrást, patakot, *

kiszárítasz bővizű folyókat.

Tied a nappal, és tied az éjszaka, *

a csillagokat és a napot te formáltad.

Te jelölted ki a föld határait, *

a nyár és a tél is a te alkotásod.

Emlékezz arra, †

az ellenség hogyan gyalázta az Urat, *

egy balga nép megvetette nevedet.

Ne add vadak prédájára a benned bízók lelkét, *

és szegényeidről ne feledkezzél el végleg!

Tekints szövetségedre, *

földünk minden zuga tele van az erőszak sátraival.

Ne távozzék szégyennel a megalázott, *

a szegény és szerencsétlen áldja nevedet!

Kelj fel, Istenünk, védd meg ügyedet, †

emlékezz csak a gyalázatokra, *

amelyekkel a balga káromol naphosszat téged.

Ne feledd el ellenségeidnek hangját *

és gyalázóid egyre erősödő zajongását!

Ant. Kelj fel, Urunk, védd meg ügyedet!

RÖVID OLVASMÁNY

Bölcs 4, 13-15

Aki korán tökéletes lett, nagy kort ért meg. Kedvét találta lelkében az Úr, ezért sietett kimenteni a romlottság köréből. Látják ezt az emberek, de nem értik, és nem veszik szívükre, hogy kegyelem és irgalom vár az Úr választottaira, és oltalom a szentjeire.

Viselj mindig fehér ruhát,

És a fejedről ne hiányozzék az olaj!

Könyörögjünk!

Istenünk, te Szent Imrét tündöklő ifjúságában emelted szentjeid társaságába, miután sugallatodra neked szentelte életét. Engedd, hogy mindenkor közbenjáró segítőnk legyen nálad. Krisztus, a mi Urunk által.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky