2024. március 2.

Szombat, nagyböjti idő, 2. hét
2. zsoltáros hét

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen.

HIMNUSZ

Ez most a kedvező idő,

kegyelmek napja ránk ragyog:

a lankadt földre hozza már

a böjt a boldog gyógyulást.

Krisztus nagy fénye tündököl,

üdvünknek nyitja napjait,

míg bűnnel sebzett szíveket

fegyelme gyógyít, jóra int.

Urunk, tarthassunk üdvösen

testben-lélekben böjtöket,

s utunkon biztos fény legyen

örök Húsvétod öröme.

Kegyes Háromság, tégedet

imádjanak már mindenek,

s kiket megújít nagy kegyed,

zengjük dicső, új éneked. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Gondolj ránk, Urunk, és látogass hozzánk segítségeddel!
106 (105). zsoltár
Az Úr jósága, a nép hűtlensége
Mindez előkép számunkra, a mi okulásunkra írták meg, akik a végső időkben élünk (1 Kor 10, 11).
I.

Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, *

irgalma örökké megmarad.

Ki tudná elmondani az Úr hatalmas tetteit, *

dicséretét hiánytalanul hirdetni ki képes?

Boldog, aki megtartja a törvényt, *

akinek tettei mindenkor igazak.

Gondolj ránk, Urunk, hiszen szereted népedet, *

látogass hozzánk segítségeddel;

hadd lássuk választottaid boldogságát, †

hadd örvendjünk nemzeted örömének, *

és dicsekedjünk örökségeddel.

Atyáinkkal együtt mi is vétkeztünk, *

bűnbe estünk, gonoszat cselekedtünk.

Atyáink Egyiptomban nem értették meg csodáidat, †

mérhetetlen irgalmadra nem gondoltak, *

és lázadoztak, amikor elérték a Vörös-tengert.

De az Úr megszabadította őket nevéért, *

hogy megismertesse hatalmát.

Rákiáltott a Vörös-tengerre, és az kiszáradt, *

a mély tengeren, akár a pusztán, vezette át őket.

Gyűlölőik hatalmából kimentette őket, *

s megszabadította ellenségeik kezéből.

Sanyargatóikat elnyelte a tenger, *

egy sem maradt életben közülük.

Hittek ezért ígéreteiben, *

és dicséretét énekelték.

De csakhamar megfeledkeztek tetteiről, *

és nem bíztak Isten terveiben.

Telhetetlen vágyra gerjedtek a pusztában, *

a sivatagban Istent kísértették.

Kielégítette akkor sóvárgásukat, *

és torkig jóllakatta őket.

A táborban pártot ütöttek Mózes ellen, *

és Áron ellen, aki az Úr szentje.

De meghasadt a föld, s elnyelte Datánt, *

és eltemette Abiron hadát.

Lobogó láng csapott fel seregük ellen, *

láng emésztette el a bűnösöket.

Ant. Gondolj ránk, Urunk, és látogass hozzánk segítségeddel!
2. ant. Vigyázzatok, meg ne feledkezzetek az Úr, a ti Istenetek szövetségéről!
II.

Borjút öntöttek Hóreb hegyénél, *

és leborultak az arany képmás előtt.

Dicsőségüket fölcserélték *

a füvet legelő borjú képével.

Elfeledték szabadító Istenüket, *

aki Egyiptomban jeleket művelt,

Kám földjén csodákat, *

a Vörös-tengernél félelmetes dolgokat.

Már arra gondolt, hogy eltörli őket, *

ha nem lett volna Mózes, akit kiválasztott.

Ám ő résen állt színe előtt, *

elfordította az Úr haragját, hogy ne ártson nekik.

Semmire sem becsülték a megígért földet, *

nem hittek ígéreteinek.

Zúgolódva ültek sátraik mélyén, *

nem törődtek Isten szavával.

Ekkor fölemelt kézzel megesküdött nekik, *

hogy eltiporja őket a pusztában,

szétszórja nemzetségüket a pogányok között, *

elszéleszti őket messze országokba.

Aztán meg Baalpeort kezdték imádni, *

holt bálványnak adott áldozatból lakomáztak.

Minden tettükkel Istent ingerelték, *

romlás zúdult ezért fejükre.

Fölállt akkor Pinehász, és ítéletet tartott, *

mire megszűnt a csapás.

Ez érdemül számított neki *

nemzedékeken át, mindörökre.

Meriba vizénél is felháborították, *

még Mózest is bajba sodorták,

mert keserűségbe hajszolták lelkét, *

és ő meggondolatlan szóra nyitotta száját.

Ant. Vigyázzatok, meg ne feledkezzetek az Úr, a ti Istenetek szövetségéről!
3. ant. Szabadíts meg minket, Urunk, és gyűjts egybe a pogányok közül!
III.

Nem irtották ki a pogányokat sem, *

noha az Úr meghagyta nekik.

Elvegyültek a pogányok közé, *

és cselekedeteiket eltanulták.

Bálványaik szolgálatára adták magukat, *

és ez lett végül a vesztük.

Saját fiaikat áldozatul adták, *

és lányaikat a démonoknak.

Ártatlan vért ontottak, †

saját fiaik és lányaik vérét; *

Kánaán bálványainak áldozták őket.

Vérrel szennyezték be az országot, †

bemocskolták magukat cselekedeteikkel, *

hitszegőkké váltak tetteik által.

Haragra lobbant akkor népe ellen az Úr, *

és megutálta örökségét.

Pogányok kezére adta őket, *

gyűlölőik uralkodtak rajtuk.

Ellenségeik sanyargatták őket, *

megalázást szenvedtek azok keze alatt.

Újra meg újra mentésükre jött, †

ők azonban szándékaikkal tovább ingerelték, *

és bűneikbe visszaestek.

Ám ismét rátekintett nyomorúságukra, *

és meghallgatta könyörgésüket.

Visszaemlékezett a velük kötött szövetségre, *

nagy szeretettel megkönyörült rajtuk.

Szánalmat ébresztett azok szívében, *

akik fogságba hurcolták őket.

Szabadíts meg minket, Urunk, Istenünk, *

és gyűjts egybe a pogányok közül,

hogy szent nevedet magasztaljuk, *

és dicséreted legyen dicsekvésünk.

Áldott legyen az Úr, Izrael Istene, †

öröktől fogva mindörökké. *

Az egész nép mondja: „Úgy legyen! Úgy legyen!”

Ant. Szabadíts meg minket, Urunk, és gyűjts egybe a pogányok közül!

Aki az igazsághoz szabja tetteit, a világosságra megy,

Hadd derüljön fény a tetteire.

ELSŐ OLVASMÁNY

A Kivonulás könyvéből

20, 1-17

Isten kihirdeti a törvényt a Sínai-hegyen

A Sínai-hegyen az Úr ezeket jelentette ki: „Én vagyok az Úr, a te Istened, én hoztalak ki Egyiptom földjéről, a szolgaság házából.

Senki mást ne tekints Istennek, csak engem!

Ne csinálj magadnak faragott képet vagy hasonmást arról, ami fent van az égben, vagy lent a földön, vagy a vizekben a föld alatt! Ne borulj le ilyen képek előtt, és ne tiszteld őket, mert én, az Úr, a te Istened, féltékeny Isten vagyok. Azoknak vétkét, akik gyűlölnek engem, megtorlom fiaikon, unokáikon és dédunokáikon. De ezredízig irgalmasságot gyakorlok azokkal, akik szeretnek, és megtartják parancsaimat.

Uradnak, Istenednek a nevét ne vedd hiába, mert az Úr nem hagyja büntetlenül azt, aki nevét hiába veszi.

Gondolj a szombatra, és szenteld meg! Hat napig dolgozzál, és végezd minden munkádat! A hetedik nap azonban az Úrnak, a te Istenednek a pihenő napja, ezért semmiféle munkát nem szabad végezned, sem neked, sem fiadnak, sem lányodnak, sem szolgádnak, sem szolgálólányodnak, sem állatodnak, sem a kapuidon belül tartózkodó idegennek. Az Úr ugyanis hat nap alatt teremtette az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van; a hetedik napon azonban megpihent. Az Úr a hetedik napot megáldotta és megszentelte.

Tiszteld apádat és anyádat, hogy sokáig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked.

Ne ölj!

Ne törj házasságot!

Ne lopj!

Ne tégy hamis tanúságot embertársad ellen!

Ne kívánd el embertársad házát, ne kívánd el embertársad feleségét, sem szolgáját, sem szolgálólányát, sem szarvasmarháját, sem szamarát, sem más egyebet, ami az övé!”

VÁLASZOS ÉNEK

Zsolt 18, 8. 9; Róm 13, 8. 10

Az Úr törvénye szeplőtelen: megújítja a lelket; az Úr rendelése hűséges: megokosítja a tudatlant. * Az Úr parancsa világos: fényt gyújt a szemnek.

Aki embertársát szereti, a többi törvényt is megtartja. A törvény tökéletes teljesítése a szeretet. * Az Úr parancsa.

MÁSODIK OLVASMÁNY

Szent Ambrus püspöknek „Elfordulás a világtól” című értekezéséből

(Cap. 6, 36; 7, 44; 8, 45; 9, 52: CSEL 32, 192. 198-199. 204)

Ragaszkodjunk Istenhez, az egyetlen igazi jóhoz!

Ahol az ember szíve van, ott van a kincse is; az Úr pedig nem szokta megtagadni jó adományát azoktól, akik azt kérik.

Tehát mivel az Úr jó, és leginkább azokhoz jó, akik hűségesen kitartanak mellette, ragaszkodjunk hozzá, legyünk vele egész lelkünkkel, egész szívünkkel, minden erőnkkel, hogy fényében legyünk, lássuk dicsőségét, és élvezzük a mennyei gyönyörűség kegyelmét. Arra a jóra irányítsuk figyelmünket, abban legyünk, abban éljünk, és ahhoz ragaszkodjunk, amely meghalad minden értelmet és minden megfontolást, meg örök békét és nyugalmat ad; ez a béke pedig minden értelem és elgondolás felett áll.

Ez az a jó, amely mindent betölt, s mi mindnyájan benne élünk, és tőle függünk, nála nagyobb nincsen, hiszen isteni. Senki sem jó, csak egyedül Isten, tehát ami jó, az isteni, és ami isteni, az jó, ezért mondja a Szentírás: Ha megnyitod kezedet, mindenek jóval telnek el. Méltán Isten jósága révén kapunk minden olyan jót, amihez rossz nem keveredik.

Ezt a jót ígéri a Szentírás a hívőknek, amikor ezt mondja: A föld legjavából esztek.

Meghaltunk Krisztussal; Krisztus halálát hordozzuk testünkben, hogy Krisztus élete is megnyilvánuljon bennünk. Tehát már nem a saját életünket éljük, hanem Krisztusét, az ártatlanság, a tisztaság, az egyszerűség életét, és a minden erénnyel teljes életet. Feltámadtunk Krisztussal, hogy benne éljünk, hozzá emelkedjünk fel, hogy az a kígyó, amely megsebezte a sarkunkat, újra ránk ne találjon a földön.

Meneküljünk innen! Elmenekülhetsz lélekben, még ha a test visszatart is. Képes vagy rá, hogy itt is légy, és az Úrnál is legyél, ha hozzá ragaszkodik a lelked, ha gondolataidban utána jársz, ha a hitben, még nem látás szerint követed utait, ha hozzá menekülsz. Hiszen menedék és erő az, akihez Dávid így szólt: Hozzád menekültem, és nem csalódtam.

Tehát mivel menedék az Isten – Isten azonban az égben és az egek fölött van –, el kell hát futnunk innen oda, ahol béke van, ahol küszködés nélküli nyugalom van, ahol a nagy nyugalom napját ünnepeljük, ahogy Mózes mondja: A föld szombatja is tápláljon téged. Istenben megnyugodni és az ő szépségében gyönyörködni ugyanis olyan, mint egy örömmel és nyugalommal teljes lakoma.

Fussunk, mint a szarvasok, a vizek forrásaihoz; amire Dávid szomjazott, szomjazza azt a mi lelkünk is. Ki ez a forrás? Halljad: Tenálad van az élet forrása. Ennek a forrásnak mondja a lelkem: Mikor mehetek, és jelenhetek meg színed előtt? A forrás ugyanis az Isten.

VÁLASZOS ÉNEK

Mt 22, 37. 38; MTörv 10, 12

Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. * Ez a legnagyobb, az első parancs.

Mit kíván tőled az Úr? Csak azt, hogy Uradat, Istenedet féld és szeresd, az Úrnak, a te Istenednek szíved, lelked mélyéből szolgálj. * Ez a.

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Istenünk, te már ezen a földön mennyei javakban részesítesz minket, amikor szentségeiddel belekapcsolsz mennyei életedbe. Kérünk, kormányozz minket földi utainkon, és vezess el örök világosságodra. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky