2024. január 18.

Árpád-házi Szent Margit szűz
ünnep


IV. Béla és Laszkarisz Mária leánya, Szent Kinga, Boldog Jolán és Boldog Konstancia testvére. Klissza várában (Dalmácia, ma Horvátország) született, ahol szülei fogadást tettek, hogy ha Isten megmenti az országot a tatároktól, születendő gyermeküket egészen az ő szolgálatára szentelik.

Négyéves korában a veszprémi domonkos apácákhoz adták, ahol gondos neveltetésben részesült. A Nyulak szigetén (ma Margitsziget) épült kolostorban 1254-ben szerzetesi fogadalmat tett, amelyet, több uralkodó házassági ajánlatát visszautasítva, 1261-ben ünnepélyesen megerősített. Önfegyelmezés, keresztény szeretet gyakorlása, teljes Istennek adottság, a legalacsonyabb szolgai munka, hősies vezeklés és a családi béke munkálása jellemezte életét.

1270. január 18-án a vezekléstől és a szeretettől felemésztve halt meg a Nyulak szigeti kolostorban.

XII. Piusz pápa 1943. november 19-én avatta szentté.

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

Margit e földön nyílt virág,

Pannóniának drága gyöngy:

zendítse rá a szent öröm

domonkos rendje kardalát!

Midőn veszélyben volt hazánk,

értünk ajánlta életét:

Felszentelt házak rejtekén

bocsánatot esdett le ránk.

Klastrom fogadta, s eltakart mindent,

mit ér királyi vér;

a testének csak szenvedést,

csak böjtöt és ostort akart.

Szívében Krisztusért hevült,

feléje tárta karjait,

s az ő erődén tagjait

szolgálta rendületlenül.

Dicsérjük Istenünk, Atyánk

s Fiát, ki véle egy való,

s Lelkük, a szent Vigasztaló,

dicsértessék örökkön át! Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Fényűzéssel, csalfasággal telt világot elítél. Margit, szűz ártatlansággal, boldog égi nászt remél.
19 (18 A). zsoltár, 2-7
A teremtő Isten dicsérete
Eljön hozzánk felkelő Napunk a magasságból… hogy lépteinket a békesség útjára vezérelje (Lk 1, 78. 79).

Isten dicsőségét hirdetik az egek, *

kezének művéről vall a mennybolt.

A nappalok ezt zengik egymásnak, *

erre oktatja éj az éjszakát.

Nem olyan hang ez, nem olyan beszéd, *

hogy meg ne értenéd szavát.

Minden földre elhat szózatuk, *

a földkerekség végéig eljut igéjük.

Az égen vert Isten sátort a napnak, †

és az, mint nászházból kilépő vőlegény, *

mint ujjongó dalia fut neki útjának.

Az ég egyik pereméről indul, †

és másik széléig ér a pályája: *

tüze elől rejtőzni nem lehet.

Ant. Fényűzéssel, csalfasággal telt világot elítél. Margit, szűz ártatlansággal, boldog égi nászt remél.
2. ant. Cilicium övezi, fején szűzi fátyla, magát ostorral veri Krisztus szentelt lánya, kemény vasöv derekán az ő boldogsága.
45 (44). zsoltár
A király menyegzője
Íme, jön a Vőlegény, menjetek ki elébe! (Mt 25, 6)
I.

Szívemből ünnepi ének árad, †

dalomat a királynak zengem, *

nyelvem gyors, mint a gyorsíró vesszeje.

Szebb vagy, mint akárki az emberek fiai közül, †

kedvesség ömlik el ajkadon, *

mert Istened örökre megáldott téged.

Kösd fel derekadra kardodat, te bátor harcos, *

és fényes díszruhádban arass diadalt!

Szállj síkra az igazságért, hűségért, jóságért, *

és íjadon a húrt feszítse erős jobbod!

Nyílvessződ halálos éles, †

népeket taszít lábad elé, *

és a király ellenségeinek szívébe talál.

Trónod, Isten, áll örökkön-örökké, *

kormánypálcád az igazság jogara.

Szereted az igazságot, gyűlölöd a gonoszságot, †

ezért kent föl Isten, a te Istened, *

az öröm olajával társaid közül.

Ruhád fahéjtól, áloétól és mirhától illatos, *

elefántcsont palotákból örömödre hárfa zendül.

Kedveseid között királylányok is lesznek, *

királynő áll a jobbodon Ofir aranyával ékesítve.

Ant. Cilicium övezi, fején szűzi fátyla, magát ostorral veri Krisztus szentelt lánya, kemény vasöv derekán az ő boldogsága.
3. ant. Szentségének illatát ontja bőven a népnek, fénylő példát benne lát mind, aki vele élhet.
II.

Hallgass rám, leányom, és figyelj, †

hajlítsd füledet szavamra, *

felejtsd el népedet és atyád házát!

Elbűvölte a királyt szépséged, *

urad ő, jöjj, és hódolj előtte.

Tirusz leánya ajándékokkal siet hozzád, *

a nép gazdagjai arcod fényét keresik.

Belül a királylány csupa szépség, *

arannyal van átszőve ruhája.

Színpompás ruhában vezetik a királyhoz, *

szüzek követik, és barátnői kísérik útján.

Hangos örömujjongás között vonulnak, *

bevonulnak a királyi palotába.

Atyáid helyett fiaid lesznek, *

az egész földön fejedelmekké teszed őket.

Én pedig nevedet mindenkor hirdetem, *

nemzedékek végtelen során,

hogy magasztaljanak téged a népek is *

századokon át, örökkön-örökké!

Ant. Szentségének illatát ontja bőven a népnek, fénylő példát benne lát mind, aki vele élhet.

Bűnt még nem is tudhatott,

S már gyakorolt bűnbánatot.

ELSŐ OLVASMÁNY

Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt első leveléből

7, 25-40

A keresztény szüzesség

Testvéreim! A szüzeket illetően nincs külön parancsom az Úrtól, tanácsot azonban adok, mint olyan, aki az Úr irgalma folytán hitelt érdemel. Azt tartom, a mostani megpróbáltatások miatt ez az állapot ajánlható; jó, ha így marad az ember.

Ha asszonyhoz vagy kötve, ne törekedj elválni, ha azonban nem kötötted magad asszonyhoz, ne keress feleséget. De ha megnősülsz, nem vétkezel, s ha a lány férjhez megy, nem követ el bűnt. Ám az ilyeneket testi nyugtalanság gyötri, s én meg akarlak kímélni benneteket

Azt mondom tehát, testvérek: az idő rövid, azért akinek van felesége, éljen úgy, mintha nem volna, aki sír, mintha nem sírna, aki örül, mintha nem örülne, aki vásárol, mintha meg sem tartaná, s aki használja a világ dolgait, mintha nem élne velük, mert ez a világ elmúlik.

Azt szeretném, ha mentek volnátok a gondtól. A nőtlennek arra van gondja, ami az Úré: hogyan járjon az Úr kedvében. A nős azonban világi dolgokkal törődik: hogyan keresse felesége kedvét, ezért meg van osztva. A nem házas asszony és a szűz arra gondol, ami az Úré, hogy testben és lélekben szent legyen, míg a férjes nőt világi dolgok kötik le: hogyan járjon férje kedvében. Ezt javatokra mondom, nem azért, hogy tőrbe csaljalak, hanem hogy a feddhetetlen életre és az Úrhoz való osztatlan ragaszkodásra segítselek titeket.

Ha valaki mégis úgy véli, hogy igazságtalanul bánna hajadon lányával, mert eljárt fölötte az idő, ha úgy van rendjén, tegye, amit akar. Nem vétkezik, kössenek csak házasságot. Akinek azonban szilárd a meggyőződése, s minden kényszerítő ok nélkül, teljesen szabadon úgy döntött, hogy megőrzi hajadon lányát, jól teszi. Tehát aki férjhez adja hajadon lányát, jól teszi, aki pedig nem adja férjhez, még jobban teszi.

Az asszony le van kötve, amíg férje él, de ha férje meghal, felszabadul. Férjhez mehet, akihez akar, de csak az Úrban. Boldogabb azonban, ha úgy marad, ahogy van. Ez a tanácsom, és hiszem, hogy Isten Lelke szerint beszélek.

VÁLASZOS ÉNEK

Akarom, határozottan tudjátok meg: * Szüzességem tisztaságát, amelyet kiskoromban egész lélekkel az Úr Jézus Krisztusnak szenteltem, nemcsak világi dicsőségért, de sem életért, sem halálért még a legkisebb dologban sem szegem meg vagy sértem meg.

Nemde szüleid vagyunk, és Isten parancsa szerint nekünk engedelmeskedni tartozol? * Szüzességem.

MÁSODIK OLVASMÁNY

XII. Piusz pápa határozatából, amellyel Árpád-házi Margitot szentté nyilvánította

(AAS 36 [1944], 33-40)

Az Úr szenvedéseinek titkairól elmélkedett

Istentől ránk ruházott apostoli szolgálatunkból folyóan ránk háruló legnagyobb feladatok közt sincs oly súlyos, de kedvesebb sem, mint az, hogy a vallásos tisztelet legmagasabb elismerését megadjuk azoknak a híveknek, akik földi életükben az erények minden fajtájában a tökéletesség fokára jutottak, és méltán állnak az életszentség hírében. Teljes joggal kell ezek közé sorolnunk a katolikus magyar nemzet díszét, Szűz Szent Margitot, IV. Béla király leányát, Szent Domonkosrendi apácát. Mivel ő folyamatosan ősi tiszteletnek örvend, erényeiről és csodáiról hitelt érdemlő történetírók egyöntetű tanúságtétele sem hiányzik, valóban méltónak találjuk arra, hogy, bár nem szabályszerű és szokásos szentté avatással, hanem saját döntésünkkel szentnek nyilvánítjuk, és a szentek sorába iktatását elrendeljük.

Margit abból az Árpád-házi királyi családból származott, amely csupán a 13. században egymaga még négy, az életszentségben kiemelkedő nőt adott Isten Egyházának, nevezetesen Szent Erzsébetet, Boldog Ágnest és IV. Béla királynak két leányát, Kingát és Jolánt, akiknek tiszteletét az Apostoli Szentszék megerősítette. Margit 1242 körül született, amikor a tatárok Magyarországot tűzzel-vassal pusztították. Szülei, IV. Béla és Laszkarisz Mária, a megfogant magzatot, ha leány lesz, Istennek szándékoztak szentelni engesztelő áldozatként az ország felszabadulásáért és saját megmenekülésükért. Imádságuk és fogadalmuk meghallgatásra talált. Édesanyja, megemlékezve ígéretéről és a kapott jótéteményekről, már négyéves kora előtt a veszprémi apácák kolostorába vitte. Itt Margit tanulékony, készséges és nemes lelkületével és nyíltszívűségével tűnt ki. Amikor pedig királyi atyja a Duna szigetén, amely ma Szent Margit nevét viseli, kolostort emelt, abba nemcsak szüzeket telepített, hogy magukat égő áldozatként egyedül Istennek szenteljék, hanem odavitte Margit lányát is, akit a többi gyermekei közül annál gyengédebb érzéssel szeretett, minél inkább felismerte benne az Istennek szentelt jámbor élet ígéretes csíráit.

Eközben Margit egyre jobban magáévá tette az Apostol szavát; Uramnak, Krisztus Jézusnak fölséges ismeretéhez mérten mindent akadálynak tartok. Érte mindent elvetettem, sőt szemétnek tartottam, csakhogy Krisztust elnyerhessem, és hozzá tartozzam. Mindig a legsilányabb ruhákba öltözött, az alacsonyrendű szolgálatokra áhítozott. A söprésben, szennyes helyek takarításában, konyhai munkában, nehéz terhek cipelésében lelte örömét. A beteg nővéreket, sőt szolgálókat, akiknek betegsége miatt mások fertőzéstől tartottak, szeretettel és a megalázkodásnak nagy vágyával szolgálta ki, és a körülöttük kínálkozó összes nehéz és alantas szolgálatot magának követelte.

Az Úr szenvedésének titkairól zokogva elmélkedett, és a vértanúság forró vágya lobogott benne. Szívesen imádkozott az eukarisztikus színekben rejtőző Jézus Krisztus előtt vagy a feszület előtt naponta hosszú órákon át, szívét kiöntve. De imádkozott ő mindenütt megszakítás nélkül. Az előírt istentiszteletet nem ritkán az Atyaistenhez vagy a Vigasztaló Szentlélekhez intézett könyörgésekkel és a neki olyannyira kedves Szűz Istenanya dicséretével tetézte.

Margit tevékenységét nem korlátozta csupán az Istenhez intézett lángoló könyörgésekre és igen kemény vezeklésekre. Nem habozott éles szemrehányásokkal illetni a bűnt sem, akárki, még ha a legnagyobb tekintélyt vagy méltóságot képviselő személy követte is el. Amikor pedig látta az atyja családját marcangoló ellenségeskedéseket és meghasonlást, a nép elnyomását, az Anyaszentegyháznak zsarnoki lábbal tiprását, a kolostorok elnéptelenedését, Margit a mindenható Isten haragjának engesztelésére és népe számára a kegyelem kieszközlésére, még bőségesebb könnyhullatással imádkozott. Testét böjtökkel sanyargatta, vezeklőövet viselt, siratva azok bűneit, akik gonoszul Isten ellen cselekszenek, s egészen imádságba merülve járt közben népéért Istennél.

Közeli halálát előre tudva, az Egyház végső szentségeit angyali áhítattal vette fel, s harmincadik életévének betöltése előtt elaludt az Úrban.

VÁLASZOS ÉNEK

Ajánld testedet és lelkedet az Úristennek, és szíved legyen mindenkor az Úrral, * Hogy sem halál, sem egyéb ok téged el ne vonjon Isten szerelmétől.

Ez az atyák tökéletessége: Istent szeretni, magunkat megvetni, senkit meg nem vetni, senkit meg nem ítélni. * Hogy sem halál.

HIMNUSZ – TÉGED, ISTEN, DICSÉRÜNK

Téged, Isten, dicsérünk!

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Istenünk, szüzesség kedvelője és védelmezője, Árpád-házi Szent Margit a te kegyelmedből fonta egybe a szűzi élet szépségét a jó cselekedetek érdemével. Engedd, kérünk, hogy az üdvösséges bűnbánattal visszaszerezzük lelkünk tisztaságát. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky