2024. december 22.

Advent 4. vasárnapja
4. zsoltáros hét

Délután

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

Háromszor három óra már

az Úr kegyelméből lejár:

ki három és egy teljesen,

őt áldjuk dallal lelkesen.

Isten szentséges titkait

hűséggel tartsa tiszta szív:

Szent Péter itt a mesterünk,

gyógyító csodával tanít.

Lélekben zsoltározva így

a szent apostolok nyomán,

Krisztustól kérjünk általuk

a gyenge lábnak új erőt.

Dicsérjük őt, ki jó Atyánk,

és egyszülött örök Fiát,

s a Szentlelket, ki vigaszunk

meg nem szűnő időkön át. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

Ant. Mária így szólt: Miféle köszöntés ez? Zavar támadt lelkemben: a Királyt fogom megszülni, és mégis szűz maradok?
126 (125). zsoltár
Öröm és reménység az Úrban
Nemcsak a szenvedésben vesztek részt velünk együtt, hanem a vigasztalásból is hozzánk hasonlóan részesültök (2 Kor 1, 7).

Amikor visszahozta az Úr Sion foglyait, *

mintha álomból ébredtünk volna.

Megtelt akkor örömmel az ajkunk, *

és nyelvünk ujjongva énekelt.

Akkor így beszéltek rólunk a nemzetek: *

„Nagy csodát tett ezekkel az Úr!”

Az Úr valóban csodát tett velünk, *

ezért örvend a szívünk.

Foglyainkat, Urunk, vezesd vissza, *

mint a patakokat Délen.

Akik könnyek közt vetnek, *

majd ujjongva aratnak.

Könnyezve mentek, mentek ők is, *

vitték az új vetés magvait.

De örömujjongás közt jönnek, jönnek vissza, *

és összegyűjtik kévéiket.

127 (126). zsoltár
Az Úr nélkül hiábavaló a munka
Isten épülete vagytok (1 Kor 3, 9).

Hogyha az Úr nem építi a házat, *

hasztalan fárad az építő.

Hogyha az Úr nem őrzi a várost, *

őrzője hasztalan virraszt.

Hiába keltek hajnal előtt, s feküsztök későn, †

hiába esztek verejtékes kenyeret: *

pihentében is megáldja az Úr, akit szeret.

Az Úr ajándéka a gyermek, *

az anyaméh drága gyümölcse.

Mint nyílvesszők a harcos kezében, *

erejük teljében a fiak olyanok.

Boldog, aki velük fegyverkezve indul a harcba; *

amikor ellenségeivel pörbe száll, meg nem szégyenül.

128 (127). zsoltár
Családi békesség az Úrban
„Áldjon meg téged az Úr Sionból”, azaz Egyházából! (Arnobius)

Boldog mindenki, aki féli az Urat, *

aki az ő útjain jár.

Kezed munkájából élhetsz, *

boldog leszel, és jól megy sorod.

Feleséged olyan lesz házad belsejében, *

mint a dúsan termő szőlőtő.

Fiaid, mint olajfacsemeték, *

olyanok asztalod körül.

Íme, ilyen áldásban részesül, *

aki féli az Urat.

Áldjon meg téged az Úr Sionból, *

hogy lásd Jeruzsálem jólétét életed minden napján!

Lásd meg fiaidnak fiait! *

Békesség legyen Izraelnek!

Ant. Mária így szólt: Miféle köszöntés ez? Zavar támadt lelkemben: a Királyt fogom megszülni, és mégis szűz maradok?

RÖVID OLVASMÁNY

Vö. 2 Tessz 1, 6-7. 10

Méltányos, hogy az Isten nektek, zaklatottaknak velünk együtt megnyugvást adjon, amikor Urunk, Jézus eljön hatalmas angyalseregével a mennyből, hogy dicsőségét megmutassa szentjeiben és csodálatos hatalmát híveiben.

Jöjj, Urunk, ne késlekedjél!

Oldozd fel választott népedet a bűntől!

Könyörögjünk!

Kérünk téged, Úristen, öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe eljussunk. Krisztus, a mi Urunk által.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky