2024. szeptember 7.

Szent Márk, István és Menyhért áldozópapok, kassai vértanúk
ünnep
(A szlovákiai egyházmegyékben: emléknap)


Körösi Márk (született: 1588-ban) a nagyszombati papnevelde rektora, majd esztergomi kanonok és széplaki apát volt, aki a katolikus hit védelmére Kassára ment, hogy az ott lelkipásztorkodó Pongrácz István és Grodecz Menyhért jezsuitáknak segítsen.
Pongrácz István (született: 1582-ben) előkelő erdélyi nemesi család sarja volt, jezsuita lett. Ausztriában, majd Kassán tanított és lelkipásztorkodott. Itt találta lengyel származású rendtársát, Grodecz Menyhértet (született: 1584-ben), aki a harmincéves háborúban tábori lelkész volt, majd Kassára került. Több nyelven beszélt, a katonák nemcsak megértették, de szelídsége és jóindulata miatt szerették is.
Bethlen Gábor és Rákóczi György kálvinista hajdúi 1619. szeptember 5-én elfoglalták Kassát, mindhármukat azonnal őrizetbe vették, és arra akarták kényszeríteni, hogy az új valláshoz szegődjenek. Midőn ez nem sikerült nekik, szeptember 7-én borzalmasan megkínozták és megcsonkították, majd a szennygödörbe dobták ki őket, ahol Pongrácz István még 20 órát élt. Nagyszombatban, az orsolyiták templomában vannak eltemetve. Szent X. Piusz pápa 1905-ben avatta őket boldoggá, Szent II. János Pál pápa 1995. július 2-án Kassán avatta őket szentté. Ereklyéik egy részét az esztergomi bazilikában őrzik.

Délben

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

Urunk, felséges Istenünk,

a lét rendjét ki megszabod:

reggel világosságot adsz,

és délben tűző ragyogást,

oltsd el minden viszály tüzét,

szüntesd a rossz vágyak hevét,

a testet egészséggel áldd,

szívünket békéd járja át.

Add meg, kegyelmes jó Atya,

Atyának egyszülött Fia

és Szentlélek, vigasztalónk,

egyetlen Úr, örök király. Ámen.

Vagy:

Dicsérjük dallal az Urat,

buzgó készséggel lelkesen:

az óra, íme, délre jár

s bennünket imádságra hív.

Ez szent idő: az áldozat,

boldog Bárány, keresztre száll

és híveit megváltva most

dicsőségünket szerzi meg.

E fénytől, mely tűzőn ragyog,

homályba hull a déli ég:

szívjuk szívünkbe lelkesen

kegyelme lángját s erejét.

Dicsérjük őt, ki jó Atyánk,

és egyszülött örök Fiát,

s a Szentlelket, ki vigaszunk

meg nem szűnő időkön át. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Ég és föld elmúlik, de az én szavaim nem múlnak el soha, mondja az Úr.
119 (118). zsoltár, 81-88
XI. (Kaf)

Kimerült a lelkem, míg várom segítségedet, *

de nagyon reménykedem igéidben.

Kifáradt a szemem, míg ígéretedre várok, *

azt kérdem: „Mikor vigasztalsz meg?”

Kiszáradtam, mint borostömlő a füstön, *

de rendelkezéseidet nem felejtem.

Ki tudja, hány napja van még szolgádnak? *

Mikor ítélkezel már üldözőimen?

Kiásták a vermet számomra a gőgösök, *

akik nem élnek törvényeid szerint.

Kipróbált hűség minden parancsolatod; *

álnokul üldöznek, segíts meg engem.

Kis híja, hogy el nem törölnek a föld színéről, *

de én nem hagyom el parancsaidat.

Kegyelmed szerint éltess engem, *

ajkad bizonyságait megőrzöm.

Ant. Ég és föld elmúlik, de az én szavaim nem múlnak el soha, mondja az Úr.
2. ant. Uram, te vagy az én reménységem és erős bástyám az ellenség ellen.
60. zsoltár
Sorsüldözött ember imádsága
Az örökkévaló javakat remélő igaz ember imája (Szt. Hiláriusz).

Hallgasd meg, Istenem, panaszos szavamat, *

figyelj imádságomra!

A föld széléről kiáltok hozzád, †

miközben szorong a szívem; *

hozzáférhetetlen kősziklára állíts engem.

Te vagy az én reménységem, *

és erős bástyám az ellenség ellen.

Hadd lakjam hajlékodban mindörökre, *

hadd leljek oltalmat védőszárnyaid alatt,

mert te, Istenem, meghallgatod imádságomat, *

és a neved tisztelőinek szánt örökséget megadod nekem.

Adj napokat a király napjaihoz, *

és sok nemzedékkel mérjed éveit,

ülhessen trónján Isten színe előtt mindörökre, *

tartsa meg őt szereteted és hűséged!

Akkor mindörökké dicsőítem nevedet, *

és amit fogadtam, napról napra teljesítem.

Ant. Uram, te vagy az én reménységem és erős bástyám az ellenség ellen.
3. ant. Őrizz meg engem, Uram, hogy ellenségeimtől ne kelljen félnem.
64 (63). zsoltár
Oltalomkeresés a támadókkal szemben
Leginkább az Úr szenvedéséről van szó ebben a zsoltárban (Szt. Ágoston).

Hallgasd meg, Istenem, panaszkodó szavamat, *

őrizz meg engem, hogy ellenségeimtől ne kelljen félnem!

A gonoszok cselszövése elől rejts el, *

szabadíts meg a gonosztevők dühöngésétől.

Nyelvüket, mint a kardot, jó élesre fenték, †

mérgezett nyíl minden szavuk, *

hogy rejtekükből leterítsék az ártatlan embert.

Gyorsan röpítik nyilaikat, nem félnek semmitől, *

egyre vakmerőbbek gonosz terveik.

Egymást biztatják a gonoszságra, titokban tőrt vetnek, *

és azt kérdik: „Ki láthat minket?”

Kiforralták gonosz tervüket, †

szándékukat végre is hajtották; *

mély titok az ember, örvénylő titok a szíve.

De nyilát kiröpíti Isten, †

váratlan csapással rajtuk üt, *

és saját nyelvük tőrébe ejti őket.

Akik látják, fejüket csóválják, *

és félelem fog el minden embert.

Hirdetik az Úr nagy tetteit, *

és műveit megértik.

Az igaz örvend az Úrban, és őbenne bízik, *

őbenne dicsekszik minden igaz szívű.

Ant. Őrizz meg engem, Uram, hogy ellenségeimtől ne kelljen félnem.

RÖVID OLVASMÁNY

Vö. Zsid 11, 33

A szentek a hit erejével országokat győztek le, igazságot osztottak, ígéreteket nyertek el Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.

Szomorkodtok

De szomorúságtok örömre változik.

Könyörögjünk!

Urunk, Istenünk, segíts meg minket Szent Márk, István és Menyhért kassai vértanúk közbenjáró imájára, hogy akiknek győzelmét örvendezve ünnepeljük, azoknak állhatatos hitét is kövessük. Krisztus, a mi Urunk által.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky