Délután
Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.
HIMNUSZ
Világfenntartó Istenünk,
te mozdulatlan őserő,
aki a napfény idejét
időszakonként megszabod,
világos alkonyt adj nekünk,
ne áldozzék le életünk,
de szent halál jutalmaként
örök dicsőségedbe vígy.
Add meg, kegyelmes jó Atya,
Atyának egyszülött Fia,
és Szentlélek, Vigasztalónk,
egyetlen Úr, örök király. Ámen.
Vagy:
Háromszor három óra már
az Úr kegyelméből lejár:
ki három és egy teljesen,
őt áldjuk dallal lelkesen.
Isten szentséges titkait
hűséggel tartsa tiszta szív:
Szent Péter itt a mesterünk,
gyógyító csodával tanít.
Lélekben zsoltározva így
a szent apostolok nyomán,
Krisztustól kérjünk általuk
a gyenge lábnak új erőt.
Dicsérjük őt, ki jó Atyánk,
és egyszülött örök Fiát,
s a Szentlelket, ki vigaszunk
meg nem szűnő időkön át. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Istenem, Istenem, miért hagytál el engem? *
Miért maradsz távol megmentésemtől, panaszos szavamtól?
Istenem, kiáltok naphosszat, és te nem hallgatsz reám, *
kiáltok éjjel, és nincs nyugodalmam.
Pedig te szent vagy, *
szentélyed a te néped dicsősége.
Benned bizakodtak atyáink, *
bizakodtak, és te őket megmentetted.
Hozzád kiáltottak, és megszabadultak, *
nem vallottak szégyent, mert benned bíztak.
Én azonban féreg vagyok, nem ember, *
emberek szégyene, akit a nép megvet.
Aki csak rám néz, mind nevet, *
elhúzza száját, fejét ingatva mondja:
„Az Úrban remélt, hát mentse meg, *
szabadítsa meg, ha úgy szereti!”
Te hoztál ki engem az anyaméhből, *
már anyám keblén te voltál reménységem.
Terád hagyatkoztam, amióta élek, *
te vagy Istenem anyám ölétől.
Ne légy tőlem távol, mert itt a szenvedés, *
és nincs, aki segítsen.
Körülvesz engem számtalan tulok, *
básáni bikák rohannak rám.
Rám tátják szájukat, *
prédáló, üvöltő oroszlán módjára.
Mint a kiöntött víz, olyan lettem, *
minden csontom szertehullott.
Szívem, mint a viasz, *
megolvadt bennem.
Torkom kiszáradt, mint a cserép, †
nyelvem ínyemhez tapadt: *
a halál porába fektettél.
Kutyák falkája ólálkodik körülöttem, *
gonosztevők serege zár körül.
Átlyuggatták kezemet-lábamat, *
megszámlálhatom minden csontomat.
Ők meg csak bámulnak, rajtam mulatnak, †
elosztják maguk közt ruhámat, *
és köntösömre sorsot vetnek.
Te azonban, Uram, ne maradj távol! *
Erősségem, siess segítségemre!
Ments meg a kard élétől, *
ragadd ki lelkem az ebek karmai közül.
Szabadíts ki az oroszlán torkából, *
a bikák szarva elől engem, nyomorultat.
Hadd hirdessem nevedet testvéreim előtt, *
a gyülekezetben hadd áldjalak.
Akik félitek az Urat, áldjátok, *
magasztaljátok őt, Jákob utódai!
Félve tisztelje őt Izrael minden törzse, *
mert nem nézi le, s nem veti meg a szegény nyomorát.
Arcát nem rejti el előle, *
segélykiáltását meghallgatja.
A nagy gyülekezetben téged dicsérlek, *
az istenfélők előtt teljesítem fogadalmam.
Egyenek a szegények, és lakjanak jól, †
áldják az Urat mind, akik keresik: *
„Szívük élni fog mindörökké!”
Gondoljon az Úrra, és térjen hozzá a föld minden határa, *
boruljanak le előtte a nemzetek családjai!
Mert az Úré a hatalom, *
a népeken ő uralkodik.
Őelőtte borul le a föld minden hatalmassága, *
előtte hajolnak meg mind, akik a porba visszatérnek.
Az én lelkem is neki él, *
és nemzetségem neki fog szolgálni.
Beszéljenek az Úrról a jövendő nemzedéknek, †
a majd születő népnek igazságosságát hirdessék: *
„Ezeket mind az Úr cselekedte!”
RÖVID OLVASMÁNY
Jer 7, 2b. 4-5a. 7a
Halljátok az Úr szavát, akik beléptek a kapukon, hogy leboruljatok az Úr előtt! Ne bízzatok az ilyen csalóka szavakban: Az Úr temploma, az Úr temploma, az Úr temploma ez! Ha jobbá teszitek utaitokat és szándékaitokat, akkor veletek lakom e szent helyen.
Őt magasztalva lépjetek be az Úr kapuján,
Énekelve vonuljatok hajlékába!
Könyörögjünk!
Magában a felszentelt templomban:
Istenünk, te megengeded, hogy templomunk felszentelésének napját lelkünk javára évente megünnepeljük, hallgasd meg néped könyörgő szavát. Add, hogy erről a helyről mindig tiszta áldozat szálljon eléd, reánk pedig a megváltás bőséges kegyelme áradjon. Krisztus, a mi Urunk által.
A felszentelt templomon kívül:
Istenünk, te élő kövekből, választottaidból emelsz örök hajlékot fölséges nevednek. Add, hogy Egyházadat bőkezűen töltse el az ajándékozó Szentlélek, és hívő népedből egyre inkább felépüljön a mennyei Jeruzsálem. Krisztus, a mi Urunk által.
Vagy:
Istenünk, te Egyháznak nevezted népedet. Add, hogy az a közösség, amely nevedben egybegyűlt, csak téged szolgáljon, szeressen és kövessen; és vezetéseddel jusson el a megígért mennyei hazába. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2023 J. Vidéky