2024. augusztus 4.

Évközi 18. vasárnap
2. zsoltáros hét

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:

Csak félig múlt az éjszaka,

szólít a próféták szava:

dicsérjük Istent szüntelen,

Atyát s Fiút együttesen,

s a Lelket, aki egy velük

és egyesíti lényegük:

a Hármas-Egy élő Csodát,

kit énekünk örökre áld.

Félelmes éji óra ez,

öldöklő angyal jár körül,

Egyiptomnak halála lett:

elsőszülöttek végzete.

Az igazaknak üdvöt ad:

az angyal büntető keze

nem mert reájuk sújtani,

a vér jelétől megriadt.

Egyiptom sírt keservesen

tömérdek bú és gyász között.

De vígan ujjong Izrael:

a bárány vére őrzi őt.

Urunk, az igaz Izrael

mi vagyunk: benned örülünk.

Az ellenség nem érhet el,

megóvja véred életünk.

Országodhoz, áldott Király,

ha eljössz, méltónak találj,

hadd zengjünk akkor majd neked

meg nem szűnő dicséretet. Ámen.

II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:

Üdvöz légy, nap! Dicső és szent e nap!

Te boldog nap, Krisztus győzelme vagy;

tartós öröm, amit bőségben ad

vasárnapunk!

Mennybéli fény, vakoknak napvilág,

veled rontott poklot Krisztus Király.

Halált legyőz, kibékít s mennybe vár,

bár por vagyunk!

Örök Bíránk, úgy szól ítéleted,

hogy minden bűn alá helyeztetett,

de gyengéknek kegyelmet oszt kezed;

gyógyít az Úr!

Erős az Úr, és bölcsessége szent;

haragja szűnt, irgalma megjelent,

mikor fajunk s világunk tönkrement

és porba hullt!

Poklot tiport és feltámadt az Úr,

emberfajunk őbenne megújul,

az elveszett juh vállához simul,

és égre vár!

A béke szent az ég és föld között,

egész világ új fénybe öltözött,

győzött az Úr, hirdessék hírnökök:

csak ő Király!

Örök hazánk terólad énekel,

Egyház Anyánk víg szóval így felel:

„Alleluja!”, s ma százszor zengi el

népünk e dalt!

Legyőztük már a halál erejét,

élvezzük hát győzelmünk örömét;

békülj te föld, dicsőség neked ég,

zengj diadalt! Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Uram, Istenem! Fölséget és pompát öltöttél magadra, a fényesség a te palástod, alleluja.
104 (103). zsoltár
Himnusz a teremtő Istenhez
Mindenki, aki Krisztusban van, új teremtmény. A régi megszűnt, és valami új valósult meg (2 Kor 5, 17).
I.

Mondj áldást, lelkem, az Úrnak: *

csodálatos a te nagyságod, Uram, Istenem!

Fölséget és pompát öltöttél magadra, *

a fényesség a te palástod.

Kifeszíted az eget, mint egy sátort, *

vizek fölött áll a palotád.

Fölszállsz a felhők fogatára, *

és a szelek szárnyán utazol.

Követségbe küldöd a szélvihart, *

és teneked szolgál a lobogó villám.

Szilárd alapokra ágyaztad a földet, *

nem fog az sohasem meginogni.

Az őstenger köntösként takarta, *

vizek borították még a hegyeket is.

Ám feddő szavadra megfutottak, *

félve menekültek mennydörgő hangod elől.

Magasba szöktek a hegyek, behorpadtak a völgyek *

ott, ahol kijelölted helyüket.

Határt vontál eléjük, és át nem lépik azt, *

nem nyelik el újra a föld színét.

Patakokba gyűjtöd a forrásvizeket, *

ott csörgedeznek a hegyek között.

Belőlük isznak a mező vadjai, *

szomjukat oltják az állatok.

Partjukon fészkelnek a dalos madarak, *

az ágak közt énekük hangzik.

Ant. Uram, Istenem! Fölséget és pompát öltöttél magadra, a fényesség a te palástod, alleluja.
2. ant. Az Úr adja, hogy kenyeret teremjen a föld és bort, hadd vigadjon tőle az emberi szív, alleluja.
II.

A hegyeket égi palotádból öntözöd, *

alkotásod gyümölcsével jól tartod a földet.

Füvet sarjasztasz az állatoknak, *

és növényeket az ember hasznára,

hogy kenyeret teremjen a föld, *

és bort, hadd vigadjon tőle az emberi szív.

Olajjal örömet derítesz az arcra, *

a kenyér meg erőt önt az ember szívébe.

Teleisszák magukat az Isten erdői *

és Libanon cédrusai, melyeket ő ültetett.

A madarak fészküket odarakják, *

tetejükben tanyázik a gólya.

A magas hegy a zergék hazája, *

a sziklák meg a borznak kínálnak menedéket.

Holdat készítettél, hogy mérje az időt, *

nyugtának idejét jól tudja a nap.

Kibocsátod az árnyakat, leszáll az éj: *

benne az erdő vadjai zsákmány után osonnak.

Az oroszlánkölykök prédáért üvöltenek, *

és betevő falatot kérnek Istentől.

Amikor a nap fölkel, visszatérnek, *

és elhevernek vackaikon.

Az ember meg munka után lát, *

és dolgozik, míg nem jön az este.

Ant. Az Úr adja, hogy kenyeret teremjen a föld és bort, hadd vigadjon tőle az emberi szív, alleluja.
3. ant. Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott, alleluja.
III.

Mennyi mindent alkottál, Uram! †

Bölcsességgel rendeztél el mindent, *

betöltik a földet teremtményeid.

Ott van a nagy és széles tenger, †

nyüzsög benne a számtalan tengeri állat: *

parányi életek és hüllőóriások.

Hajók siklanak rajta mindenfelé, *

s a Leviatán, amelyet azért alkottál, hogy játszadozzál vele.

Tőled várják mindahányan, *

hogy enniük adj kellő időben.

Hogyha te adsz nekik, összeszedik, *

ha megnyitod kezedet, eltelnek jókkal.

De ha elfordítod arcod, megrettennek, †

leheletüket ha megvonod, elhullanak, *

és visszatérnek a porba.

Ám, ha újra kiárasztod a lelked, életre kelnek, *

s így megújítod a föld színét.

Legyen örök az Úr dicsősége, *

lelje örömét műveiben!

Rátekint a földre, és az beléremeg, *

megérinti a hegyeket, és füstölni kezdenek.

Az Úrnak dalolok egész életemben, *

zsoltárt zengek Istennek, amíg csak élek.

Bárcsak fogadná tetszéssel dalomat, *

hisz gyönyörűségemet őbenne találom.

A bűnösök vesszenek a földről, †

istentelenek ne legyenek többé! *

Mondj áldást, lelkem, az Úrnak!

Ant. Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott, alleluja.

A ti szemetek boldog, mert lát.

A fületek is az, mert hall.

ELSŐ OLVASMÁNY

Kezdődik Ámosz próféta könyve

1, 1 – 2, 3

Az Úr ítélete a nemzetek felett

Egy tekoai pásztornak, Ámosznak szavai, azok a látomások, amelyeket Izraelről látott Uzijának, Júda királyának napjaiban, és Jerobeámnak, Joás fiának, Izrael királyának napjaiban, két évvel a földrengés előtt.

Ezt mondja az Úr: „Az Úr szózata zeng Sionon, Jeruzsálemben hallatja szavát. Gyászolnak a pásztorok legelői, kiszáradt a Kármel orma.

Ezt mondja az Úr: »Damaszkusznak három, sőt négy bűne miatt nem változtatom meg szándékomat. Mivel Gileádot vasvesszővel zúzták szét, tüzet bocsátok Hazael házára, hogy pusztítsa el Ben-Hadad palotáit. Feltöröm Damaszkusz zárát, megsemmisítem azt, aki Bikat-Avenben trónol, és azt, aki Bet-Éden jogarát tartja, Arám népét pedig Kirbe hurcolják fogolynak – mondja az Úr.«

Ezt mondja az Úr: »Gázának három, sőt négy bűne miatt nem változtatom meg szándékomat. Mivel az egész lakosságot elhurcolták, hogy kiszolgáltassák Edomnak, tüzet bocsátok Gáza falaira, hogy eméssze meg palotáit. Megsemmisítem azt, aki Asdodban trónol és azt, aki Askelon jogarát tartja, karomat Ekron ellen fordítom, úgyhogy elpusztul a filiszteusok maradéka – mondja az Úr.«

Ezt mondja az Úr: »Tirusznak három, sőt négy bűne miatt nem változtatom meg szándékomat. Mivel az egész lakosságot foglyul ejtve kiszolgáltatta Edomnak, és nem emlékezett meg a testvéri szövetségről, tüzet bocsátok Tirusz falaira, hogy eméssze meg palotáit.«

Ezt mondja az Úr: »Edomnak három, sőt négy bűne miatt nem változtatom meg szándékomat. Mivel testvérét karddal üldözte, és megtagadta tőle az irgalmat, továbbra is haragot táplált iránta, és mindvégig kitartott a gyűlöletben, tüzet bocsátok Temánra, hogy eméssze meg Boszra palotáit.«

Ezt mondja az Úr: »Ammon fiainak három, sőt négy bűne miatt nem változtatom meg szándékomat. Mivel kettévágta a gileádi várandós asszonyokat, hogy kiterjessze határait, tüzet gyújtok Rabba falán, hogy eméssze meg palotáit, csatakiáltás közepette, ütközetnek napján, forgószélben, viharnak napján. Királyuk fogságba megy a fejedelmeivel együtt – mondja az Úr.«

Ezt mondja az Úr: »Moábnak három, sőt négy bűne miatt nem változtatom meg szándékomat. Mivel szénné égette Edom királyának csontjait, tüzet bocsátok Moábra, hogy eméssze meg Kerijjot palotáit, és pusztuljon el Moáb a zendülésben, csatakiáltás és harsonazengés közepette. A bírót elmozdítom körükből, és elpusztítom vele minden fejedelmét – mondja az Úr.«”

VÁLASZOS ÉNEK

Zsolt 9, 8. 9; Ám 1, 2

Az Úr trónusa ítéletre készen áll, a világot ő ítéli meg igazságban, * A népeknek ő oszt méltányosan igazságot.

Az Úr szózata zeng a Sionon, Jeruzsálemben hallatja szavát. * A népeknek ő oszt méltányosan igazságot.

MÁSODIK OLVASMÁNY

Kezdődik a Barnabásnak tulajdonított levél

(Cap. 1, 1-8; 2, 1-5: Funk 1, 3-7)

Az örök élet reménye: hitünk kezdete és beteljesedése

Üdv és béke fiaimnak és leányaimnak az Úr nevében, aki szeret minket.

Mivel nagy és gazdag az Úr rajtatok végbevitt műve, szerfelett örülök boldog és dicsőséges szellemetek megnyilvánulásain. Ezek tanúsítják, hogy a belétek oltott lelki adományok birtokában vagytok. Ezért még inkább örvendezem, remélve üdvösségemet, hiszen látom, hogy az Úrtól fakasztott forrás bőségéből eláradt a Lélek rajtatok. Nagyon boldoggá tett áhított viszontlátástok.

Az igazság útján az Úr kísér engem. Abban a tudatban és meggyőződésben, hogy sokat megértetek szavaimból, amikor köztetek beszélek, arra kényszerülök, hogy magamnál jobban szeresselek titeket, hiszen az örök élet reménye által nagy hit és szeretet költözött belétek. Arra gondolva tehát, hogy a ti üdvötök rám is tartozik, és hogyha közlök veletek valamit abból, amit én is kaptam, az nekem is javamra szolgál, s mivel magam is ilyen lelki adományokkal szolgálhatok, eltökéltem, hogy röviden írok nektek, és így hitetek mellett ismeretetek is teljesebb lesz.

Az Úrnak három rendelkezése van: az örök élet reménye, amely hitünk kezdete és beteljesedése; a megigazulásunk, amely az ítélet kezdete és vége; a jókedvű és örvendező szeretet, amely megigazulásunk bizonysága. Az Úr az elmúltakat és jelenvalókat a próféták által nyilvánította ki, és módot adott rá, hogy a jövendőbe is betekinthessünk valamennyire. Amikor látjuk, hogy minden olyan rendben következik be, ahogy megmondta, akkor gazdagodjék és mélyüljön el a mi istenfélelmünk. Én pedig nem is mint mesteretek, hanem mint közületek való társatok rámutatok egyre s másra, hogy a jelen életben örvendezők legyetek.

Mivel rossz napok járnak és a Gonosz hatalmon van, önmagunkra figyelve kell kutatnunk az Úr igazságos ítéleteit. Hitünk segítsége az istenfélelem és a türelem, küzdőtársunk pedig a nagylelkűség és az önmegtartóztatás. Ha ezeket az Úrral kapcsolatosan tisztán megőrizzük, akkor meglesz bennünk a bölcsesség és az értelem, a tudomány és a megismerés.

Isten nyilvánvalóvá tette számunkra prófétái által, hogy sem áldozati adományra, sem egészen elégő áldozatokra, sem ajándékokra nincs szüksége, hiszen ezt mondja: Minek nekem megannyi véres áldozatotok? – mondja az Úr. Jóllaktam már kosokból készült égőáldozataitokkal és a hizlalt borjak hájával. A bikák és bakok vérében nem lelem kedvemet. Ha elém járultok színem látására, ki kér rá benneteket, hogy udvaraimat tapodjátok? Ne hozzatok nekem többé értéktelen ételáldozatot, mert a füstjük utálattal tölt el. Újhold, szombat és ünnepi összejöveteleitek … hogy tűrjem tovább ünnepeiteket?

VÁLASZOS ÉNEK

Gal 2, 16; Ter 15, 6

Tudjuk, hogy az embert a Jézus Krisztusba vetett hit teszi igazzá. * Mi is elfogadtuk Jézus Krisztus hitét, hogy a Krisztusba vetett hitben váljunk igazzá.

Hitt Ábrahám az Úrnak, ő pedig beszámította neki megigazulásra. * Mi is elfogadtuk Jézus Krisztus hitét, hogy a Krisztusba vetett hitben váljunk igazzá.

HIMNUSZ – TÉGED, ISTEN, DICSÉRÜNK

Téged, Isten, dicsérünk!

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Urunk, boldogan vallunk téged teremtő és gondviselő Istenünknek. Oltalmazd mindenkor híveidet: újítsd meg bennünk kegyelmi adományaidat, és megújult életünket őrizd meg jóságosan. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky