ÉVKÖZI IDŐ

6. HÉT

OLVASMÁNYOS IMAÓRA

VASÁRNAP

Kezdődik A példabeszédek könyve

1, 1-7. 20-33

{p}

Buzdítás a bölcsesség keresésére

Salamonnak, Dávid fiának, Izrael királyának mondásai, hogy bölcsességet, fegyelmet tanuljunk, és megértsük az értelmes beszédet; hogy világos útmutatást kapjunk, igazságosságra, jogra, becsületre; hogy a tapasztalatlan okosságra tegyen szert, az ifjú meg tudásra és körültekintésre. Ha bölcs hallgatja őket, gyarapítja tudását, az értelmes megtudja, hogyan kormányozzon; hogy megértsük a mondást és a hasonlatot, a bölcsek szavait s fogós kérdéseit.

A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme, de a balgák megvetik a bölcsességet és az intést.

Hangosan kiált az utcán a bölcsesség, és a tereken is fölemeli hangját. Kiabál a lármás utcáknak elején, szót emel a kapuk nyílásánál, a városban. „Meddig kedvelitek, ó, ti éretlenek, az éretlenséget, ó, ti szemtelenek, a pimasz fecsegést? Meddig gyűlölik az észt az esztelenek? Hallgassatok korholó szavamra! Kiöntöm előttetek egész lelkemet, és a szavaimat elétek tárom: Mert amikor hívtalak benneteket, nem jöttetek; oda sem néztetek, amikor kezemet nyújtottam; semmibe vettétek minden tanácsomat, és a feddésemmel mit sem törődtetek. Ezért most én is nevetek bajotokon, gúnyolódom, ha hatalmába kerít titeket a rettegés, ha rátok tör a félelem, mint a zivatar, ha szélvihar módján közeleg romlástok, ha utolér az ínség és a szorongattatás.

Akkor hívnak, de én nem felelek, akkor keresnek, de nem találnak. Mivel gyűlöletes volt előttük a belátás, és az Úr félelmét kevésre becsülték, mivel elvetették a tanácsomat, és a korholásomat megvetették, azért most csak egyék tetteik gyümölcsét, lakjanak jól azzal, amit kiterveltek. A balgákra pusztulást hoz elpártolásuk, jómódjuk tönkreteszi a bolondokat. De aki rám hallgat, biztonságban élhet, nyugodt lehet, nem kell rettegnie bajtól.”

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Róm 12, 16; 1Kor 3, 18-19; 1, 23. 24

Ne legyetek fennhéjázók; aki közületek bölcsnek tartja magát ezen a világon, váljék balgává, hogy csakugyan bölcs lehessen; {*} Hiszen a világ bölcsessége balgaság Isten előtt.

Mi azonban a megfeszített Krisztust hirdetjük, aki Isten ereje és Isten bölcsessége. {*} Hiszen a világ bölcsessége balgaság Isten előtt.

Szent Efrém diakónusnak a Diatessaronhoz írt magyarázatából

(1, 18-19: SCh 121, 52-53)

{p}

Isten igéje az élet kimeríthetetlen forrása

Ki tudna, Uram, egészen belehatolni értelmével csak egyetlen egy kinyilatkoztatott titkodnak is a mélységébe? Több az, amit fel sem fogunk, mint az, amit megértünk, éppúgy, mint amikor egy szomjas ember iszik a forrásból. Mert hiszen a hittudósok tanítása szerint Isten igéjét nagyon sok szempont szerint lehet vizsgálni. Isten az ő igéjét sok színben adta elénk, hogy ki-ki, amit fel tud fogni belőle, azt tanulmányozza. Különféle kincseket rejtett bele igéjébe, hogy mindegyikünk gazdagodjék azzal, amit megtalál benne.

Isten igéje az az élet fája, amely mindegyik ágán áldott gyümölcsével kínál téged, éppúgy, mint az a szikla a pusztában, amelyik úgy nyílt meg, hogy minden oldaláról adta a lelki italt. Ettek a lelki eledelből – mondja az Apostol_–, és ittak a lelki italból{n}{r}1 Kor 10, 3-4{/r}{/n}.

Ha tehát valaki e drága kincsek valamelyikéből részesül, sose higgye, hogy Isten igéjében csak az az érték van, amelyre ő talált rá, hanem inkább tartsa nagy értéknek azt, hogy a benne levő sok kincs közül ezt az egyet is megtalálhatta. Nehogy silánynak és terméketlennek tartsa, és nehogy lenézze Isten igéjét azért, mert ő csak ezt a kis részét ismerte meg, amelyre rátalált, hanem inkább magasztalja Istent az ő igéjének kimeríthetetlen gazdagsága miatt, amit ő felfogni nem is tudhat. Örülj annak, hogy Isten igéje legyőzött téged, és ne szomorkodj amiatt, hogy felülmúlt téged. Aki szomjas, az örül, amikor iszik, és nem búsul azon, hogy nem bírja kiinni az egész forrást. Elégítse ki hát szomjadat a forrás, de a te szomjúságod ki ne merítse az egész forrást. Hiszen ha kielégíti szomjadat a forrás anélkül, hogy teljesen kimerült volna, akkor majd később megszomjazva ismét ihatsz belőle. Viszont ha szomjúságod az egész forrást kimerítette, akkor az is kiszárad, és így e győzelmed a saját károdat okozná.

Adj tehát hálát azért, ami neked jutott belőle, de ne szomorkodj afelett, ami még ott maradt benne oly bőségesen. Amit kaptál, s amire rátaláltál, az a te részed; és ami még benne maradt, az pedig a rád váró örökség. Amit ebben az órában emberi gyarlóságod miatt nem tudtál belőle megkapni, megkaphatod majd máskor, ha hűségesen kitartasz a keresésben. Meg se kíséreld hát oktalanul egyszerre kiinni azt, amit képtelenség egyszerre kiinni; viszont e kicsinységed tudatában abba ne hagyd azt, amit csak lassan, apránként tudsz kortyolgatni.

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

1 Pét 1, 25; Bár 4, 1

Az Úr szava örökre megmarad. {*} Ez az a tanítás, amelyet hirdettek nektek.

Az Isten parancsának könyve ez, a törvény, amely örökre megmarad. Aki megtartja, élni fog. {*} Ez az a tanítás, amelyet hirdettek nektek.

HÉTFŐ

A példabeszédek könyvéből

3, 1-20

{p}

A bölcsesség elnyerésének útja

Fiam, ne feledd el tanításomat, parancsaimat őrizd meg szívedben! Mert hosszú életet hoznak neked, szerencsés éveket s boldogulást.

Szeretet és hűség ne hagyjon el soha, kösd a nyakadba, és írd fel a szíved táblájára. Akkor megkedvelnek, és tetszésre találsz az Isten és az emberek szemében. Szíved minden bizalmát Istenbe vesd, saját értelmedre ne igen hagyatkozz. Minden utadon próbáld fölismerni, akkor egyenessé teszi ösvényedet. Ne tartsd magadat bölcsnek, inkább féld az Urat, és kerüld a rosszat! Javára lesz ez a testednek, üdítő balzsam a csontjaidnak.

Tiszteld meg az Urat minden vagyonodból, minden bevételed elsejéből. Csűreid akkor megtelnek gabonával, s kádjaidból kicsordul a bor.

Ne hárítsd el, fiam, az Úr intelmét, és ne állj ellen a dorgálásnak. Az Úr megfeddi azt, akit szeret, mint apa a fiát, akinek jót akar.

Boldog ember, aki megtalálta a bölcsességet, az az ember, aki okosságra tesz szert! Ennek birtokába jutni jobb, mint ezüstöt szerezni, aranynál többet ér ennek elérése. A korallénál is nagyobb az értéke, nem vetekszik vele semmi drágaságod. A jobb kezében a hosszú életet tartja, a balban meg a vagyont és a dicsőséget. Az ő útjai mind barátságos utak, és az ösvényein mindenütt jólét van. Aki utána nyúl, annak az élet fája lesz, boldog ember, aki belekapaszkodik.

Az Úr bölcsességgel alkotta a földet, értelemmel tette az eget szilárddá. Ahogy elgondolta, úgy törnek fel a vizek, s a felhők tudtával harmatoznak esőt.

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Péld 3, 11. 12; Zsid 12, 7

Ne hárítsd el az Úr intelmét, és ne állj ellen a dorgálásnak. {*} Az Úr megfeddi azt, akit szeret, mint apa a gyermekét, akinek jót akar.

Isten úgy bánik veletek, mint fiaival. Hol van olyan fiú, akit az apja nem fenyít? {*} Az Úr megfeddi azt, akit szeret, mint apa a gyermekét, akinek jót akar.

Szent Bernát apát beszédeiből

(Sermo de diversis 15: PL 183, 577-579)

{p}

A bölcsesség keresése

Dolgozzunk azért az eledelért, amely el nem vész, és így munkáljuk üdvösségünket. Tevékenykedjünk az Úr szőlőjében, hogy a napi egy dénárt elnyerhessük. Fáradozzunk a bölcsesség által, amely ezt mondja: Akik általam dolgoznak, nem vétkeznek{n}vö. {r}Sir 24, 21{/r}{/n}. A szántóföld a világ{n}{r}Mt 13, 38{/r}{/n}, hirdeti az Igazság. Ásnunk kell benne, ássuk ki a benne rejlő kincseket. Maga a bölcsesség az, amit kibányászhatunk belőle. Mi pedig ezt keressük, ezt kívánjuk mindnyájan.

Ha keresitek – úgymond_–, valóban keressétek: forduljatok vissza, és jöjjetek el újra{n}vö. {r}Iz 21, 12{/r}{/n}. Kérdezed, hogy mitől kell visszafordulnod? Saját akaratodtól fordulj el, mondja{n}vö. {r}Sir 18, 30{/r}{/n}. És ha saját akaratom földjén nem találom, kérdezed, akkor hol található a bölcsesség? Mert lelkem nagyon vágyódik utána, és megtalálnom sem elég. Csak akkor nyugszom meg, ha jó, tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel meríthetek ölembe{n}vö. {r}Lk 6, 38{/r}{/n}. Méltán kívánom, hiszen boldog ember, aki megtalálta a bölcsességet, és aki okosságra tesz szert{n}{r}Péld 3, 13{/r}{/n}. Keresd tehát, amíg megtalálható, és addig hívd segítségül, amíg közel van.

Akarod hallani, hogy milyen közel van? Közel van hozzád a tanítás, ajkadon és szívedben{n}{r}Róm 10, 8{/r}{/n}, de csak akkor, ha tiszta szívvel keresed, mert akkor megtalálod a szíved mélyén a bölcsességet, és ajkadon elömlik az okosság. Elég, ha csupán elömlik, ne akard, hogy kiömöljön vagy kifolyjék.

A bölcsességben ugyanis mézet találsz, de ne légy mohó annak élvezetében, nehogy csömört okozzon, és kihányd. Úgy fogyaszd, hogy éhezni tudd mindenkor. Ezt mondja ugyanis a bölcsesség saját magáról: Aki megízlel, még jobban kíván{n}{r}Sir 24, 21{/r}{/n}. Ne becsüld túl, amit belőle merítettél, nehogy csömört okozzon, és hányásra vezessen, és nehogy megvonják tőled azt is, amit már elértél, mivelhogy idő előtt felhagytál a keresésével. Nem szabad abbahagynod a keresést, amíg csak megtalálható; hívni, kutatni kell, amíg közel van. Egyébként is, ahogy szintén Salamon mondja: Ha mézet eszel, a túl sok abból sem jó; ugyanúgy, aki a dicséretet hajszolja, azt tönkreteszi ez a dicsősége{n}vö. {r}Péld 25, 27{/r}{/n}.

Amint tehát boldog ember az, aki megtalálja a bölcsességet, az is boldog, vagy még boldogabb, aki mindent bölcsen megfontol{n}{r}Péld 3, 13{/r}{/n}. Ezzel kapcsolatban már túláradásról is beszélhetünk.

E három dologban tényleg túl is áradhat a bölcsesség és az okosság: ha megvalljuk szánkkal a bűneinket, ha hálát adunk, és dicséretet mondunk, és ha a beszédünk mások épülésére is szolgál. A szívbeli hit ugyanis megigazulásra, a szájjal való megvallás pedig üdvösségre szolgál{n}{r}Róm 10, 10{/r}{/n}. Azután pedig az igaz először saját magát vádolja{n}{r}Péld 18, 17{/r}{/n}, azután az Urat magasztalja, és (ha erre is jut bölcsességéből) embertársának épülésére is kell szolgálnia.

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Bölcs 7, 10. 11; 8, 2

Jobban szerettem egészségnél és szépségnél is a bölcsességet, és birtoklását a világosságnál is többre tartottam; {*} Vele együtt más javak is hozzám jöttek.

Őt szerettem, és kerestem ifjúkorom óta, és hódolója lettem szépségének. {*} Vele együtt más javak is hozzám jöttek.

KEDD

A példabeszédek könyvéből

8, 1-5. 12-36

{p}

Az örök bölcsesség dicsérete

Hát a bölcsesség nem kiált, és az okosság nem hallatja szavát? Fönt a magaslaton, az út fölött, ott áll, ahol az utak keresztezik egymást. A város kapuinál, a kapuk nyílásánál hangosan kiáltja: „Férfiak, hozzátok intézem szózatom, emberek, nektek szól a szavam! Ó, ti együgyűek, legyetek okosak végre, és ti, balgatagok, térjetek már észre!

Nekem, a bölcsességnek birtokomban van az eszesség, én találtam fel az éleslátás tudományát. Az én tulajdonom a jó tanács és a siker, enyém az okosság, és enyém a lelkierő. Az Úr félelme a rossznak utálata. A gőg és a fennhéjázás, a gonosz élet és a száj hamissága gyűlöletes nekem.

Akik szeretnek, azokat szeretem, s aki keres, az rám is talál. Általam kormányoznak a királyok, és tesznek igazságot a tisztségviselők. Általam uralkodnak a fejedelmek, és ítélkeznek a főemberek az egész föld fölött. Nálam van a gazdagság, s nálam a dicsőség, a tekintélyes vagyon és az igazságosság. Gyümölcseim jobbak, mint az arany és a színarany, hasznom többet ér, mint a válogatott ezüst. Az igazságosság útjain járok, annak ösvényén, ami jogos. Azoknak, akik szeretnek, vagyont adok, és megtöltöm csűreiket.

Alkotó munkája kezdetén teremtett az Úr, ősidőktől fogva, mint legelső művét. Az idők előtt alkotott, a kezdet kezdetén, a föld születése előtt. Amikor létrehozott, még ősvizek sem voltak, és a forrásokból még nem tört elő a víz. Mielőtt a hegyek keletkeztek volna, korábban hívott létre, mint a halmokat, amikor a földet és a mezőket még nem alkotta meg, és a föld első rögét sem. Ott voltam, amikor az eget teremtette, s az ősvíz színére a kört megvonta, amikor a felhőket fölerősítette, s az ősforrások erejét megszabta; amikor kijelölte a tenger határát – és a vizek nem csaptak ki_–, amikor megrajzolta a föld szilárd részét. Ott voltam mellette, mint a kedvence, napról napra csak bennem gyönyörködött, mindig ott játszottam a színe előtt. Játszottam a földkerekségen, s örömmel voltam az emberek fiai között.

Nos hát, fiaim, hallgassatok rám! Jól járnak, akik megtartják útjaimat. Halljátok meg intő szavamat: legyetek bölcsek, s ne tagadjátok meg tőle a figyelmet! Boldog ember, aki hallgat rám, aki napról napra őrködik ajtómnál, s őrzi kapuim félfáit. Aki megtalál, az életet talál, és elnyeri az Úrnak tetszését. De aki vét ellenem, saját lelkének árt, akik elvetnek, a halált kedvelik.”

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Péld 8, 22; Jn 1, 1

Alkotó munkája elején teremtett az Úr, {*} Ősidőktől fogva, mielőtt bármit is alkotott.

Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige {*} Ősidőktől fogva, mielőtt bármit is alkotott.

Szent Atanáz püspöknek az arianizmus ellen mondott szónoklataiból

(Oratio 2, 78, 81-82: PG 26, 311. 319)

{p}

Az Atya megismerése a teremtő és a testté lett Bölcsesség által

Isten egyszülött Bölcsessége a mindenség teremtője és létrehívója. Így szól a Szentírás: Mindent bölcsességben alkottál, és betöltik a földet teremtményeid{n}vö. {r}Zsolt 103, 24{/r}{/n}. Hogy pedig a létrehozott dolgok ne csak létezzenek, hanem jól létezzenek, úgy tetszett Istennek, hogy Bölcsességével átitassa a teremtett dolgokat: saját képének mását mind a dolgok összességébe, mind az egyes dolgokba beleírta azért, hogy érthető legyen, s a dolgokat a bölcsesség ékesítse, s így a mű méltó legyen Istenhez.

Amint a mi szavunk az Igének, Isten Fiának a képmása, úgy a bennünk levő bölcsesség is ugyanannak az Igének, magának a Bölcsességnek a képmása. Neki köszönhetjük a tudást és a megértést, s ettől válunk képessé arra, hogy a teremtő Bölcsességet befogadjuk, s általa ismerhetjük meg az ő Atyját. Mert aki ismeri a Fiút, ismeri az Atyát is{n}vö. {r}1 Jn 2, 23{/r}{/n}, mondja a Szentírás; s egy más helyen: Aki engem fogad be, azt fogadja be, aki engem küldött{n}{r}Mt 10, 40{/r}{/n}. Mivel ennek a Bölcsességnek teremtett formája van bennünk és mindenben, méltán mondja az igaz és teremtő Bölcsesség, magának tulajdonítva mindent, ami formájának mintáját viseli: Az Úr teremtett engem műveiben{n}{r}Péld 8, 22{/r}{/n}.

Azonban, amint kifejtettük, mivel a világ a maga bölcsességével nem ismerte fel Istent isteni bölcsességében, úgy tetszett Istennek, hogy balgaságnak látszó igehirdetéssel üdvözítse a hívőket{n}{r}1 Kor 1, 21{/r}{/n}. Ezek után Isten már nem akarja, hogy – mint régen – a bölcsességnek a teremtett dolgokban levő árnyéka és képe révén ismerjük meg őt, hanem úgy tetszett neki, hogy maga az igazi Bölcsesség testet öltsön, ember legyen, kereszthalált szenvedjen, hogy mostantól fogva a hívők a belé vetett hitük által üdvözülhessenek.

Maga Isten Bölcsessége az, aki azelőtt a teremtett dolgokba írt képével (emiatt nevezzük őt Teremtőnek) tette ismertté önmagát és önmaga által Atyját is. Később ugyanez a Bölcsesség, aki maga az Ige, testté lett – ahogy Szent János mondja_–, lerombolva halált, és megszabadítva emberi nemünket: önmagát és magán keresztül Atyját is még világosabban kinyilatkoztatta. Ezért mondta e szavakat: Add nekik, hogy megismerjenek téged, az egyedüli igaz Istent és akit küldtél, Jézus Krisztust{n}{r}Jn 17, 3{/r}{/n}.

Így tehát az egész föld telve van az ő ismeretével. Mivel pedig az Atyának a Fiú által való ismerete és a Fiúnak az Atyából való ismerete azonos: örül neki az Atya, s ugyanazzal az örömmel örvend a Fiú is az Atyában, mondván: Kedvét találta bennem, színe előtt örvendtem mindennap{n}vö. {r}Péld 8, 30{/r}{/n}.

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Kol 2, 6. 9; Mt 23, 10

Mivel tehát elismertétek Jézus Krisztust Uratoknak, éljetek is benne. {*} Mert benne lakik testi formában az istenség egész teljessége.

Egy a ti tanítótok, Krisztus. {*} Mert benne lakik testi formában az istenség egész teljessége.

SZERDA

A példabeszédek könyvéből

9, 1-18

{p}

A bölcsesség és a dőreség

A bölcsesség házat épített magának, hét faragott oszloppal ékesítette. Áldozati állatait leölte, borát megkeverte, és megterítette asztalát. Elküldötte szolgálóit, hogy hívón kiáltsák a várban és a város falain: „Aki tudatlan, jöjjön hozzám!” És így szólt azokhoz, akikben nincsen okosság: „Jöjjetek, egyétek az én étkemet, és igyátok a bort, amelyet nektek kevertem. Hagyjátok el a dőreséget, hogy élhessetek, és járjatok az okosság útjain.

Aki a gúnyolódót feddi, szégyent arat, aki a gonoszt szidja, maga is foltot kap. Ne szidd a gúnyolódót, mert még meggyűlöl, csak a bölcset fedd meg, az majd szeret érte! Adj tanácsot a bölcsnek, és még bölcsebb lesz, tanítsd az igazat, s gyarapítja tudását. A bölcsesség kezdete az Úr félelme, és a Legszentebbnek ismerete okosság. Mert általam sokasodnak meg napjaid, és hosszabbodnak meg életed esztendei. Hogyha bölcs vagy, a magad javára vagy az; de ha gúnyolódol, magad vallod kárát.”

Dőreség asszonynak nincsen nyugodalma, tele van butasággal, nem tud semmit sem. Üldögél házának ajtaja előtt, trónszéken a város magaslatán, hogy felszólíthassa, akik arra járnak, akiknek épp arra vezet el az útjuk: „Térjen be ide mind, aki tudatlan!” Akinek kevés az esze, annak meg ezt mondja: „Milyen édes a víz, amelyet úgy lopnak, s milyen jó az íze a titkos eledelnek!” És nem veszi észre, hogy holtak laknak ott, az alvilág völgyében vannak vendégei.

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Vö. Lk 14, 16-17; Péld 9, 5

Egy ember nagy vendégséget rendezett. Amikor eljött a vendégség kezdetének ideje, elküldte szolgáit, mondják meg a meghívottaknak: {*} Gyertek, már minden készen van.

Jöjjetek, egyétek az én étkemet, és igyátok a bort, amelyet nektek kevertem. {*} Gyertek, már minden készen van.

Procopius gázai püspöknek A példabeszédek könyvéhez írt magyarázatából

(Cap. 9: PG 87-1, 1299-1303)

{p}

Isten Bölcsessége elkészítette nekünk borát és asztalát

Megépítette házát a Bölcsesség{n}vö. {r}Péld 9, 1{/r}{/n}. Istenünk és Atyánk önmagában gyökerező mindenhatósága a világmindenséget saját házának készítette, amelyben hatóerejével lakozik, és saját házának készítette az embert is, aki Isten képmására és hasonlatosságára van teremtve, és aki látható és nem látható természet birtokosa.

S hét oszlopát is felállította{n}vö. {r}Péld 9, 1{/r}{/n}. A Krisztus formájához hasonlóvá teremtett embernek – hogy higgyen őbenne, és megtartsa parancsait – megadta a Szentlélek hét ajándékát, hogy ezek segítségével – a tudás által felszított lelki erősség és a lelki erősség révén megnyilvánult tudás által – lelki emberré váljék, és a hit teljességével megerősödve a természetfeletti élet részese legyen.

A lélek természetes világos látását még világosabbá teszi egyrészt az a lelki erősség, amely képessé teszi az embert arra, hogy buzgón keresse és kutassa az ismert világon keresztül azt az örök isteni akaratot, amely létrehozta a világmindenséget; másrészt pedig még világosabbá teszi a jó tanács lelke, amely élesen megkülönbözteti minden mulandótól Isten legszentebb, teremtetlen és örök terveit, és segíti az embert, hogy ezeket megismerje, szavával is megvallja, és elfogadja; végül pedig még világosabbá teszi a bölcsesség lelke, amellyel bele tud egyezni azokba az isteni tervekbe, és megnyugodni azokban, semmi mást nem keresve.

Vegyítőedényben elegyítette borát, és megterítette asztalát{n}vö. {r}Péld 9, 2{/r}{/n}. Az emberben mintegy vegyítőedényben összeelegyítette a lelki és anyagi természetet. Ebben az emberben egyesítette az egész világról és a mindenség Teremtőjéről szóló tudomány ismeretét, így érthető, hogy az embert mindaz, ami az Istenre vonatkozik, megrészegíti, mint a bor. Az pedig, aki maga az élő kenyér, táplálja az embereket az erősség lelkével, megittasítja és gyönyörködteti tanításával, és mindezt felkínálja lelki lakomára azoknak, akik részesedni akarnak ebben.

Elküldte szolgáit, hogy lakomára hívó, hangos szóval mondják{n}vö. {r}Péld 9, 3{/r}{/n}. Elküldte az ő isteni akaratát szolgáló apostolokat, hogy hirdessék hangos szóval az evangéliumot, amelyet a Szentlélek ad az írott és az emberi természetben levő törvény tökéletesítésére, magához híva az embereket. Krisztusban, mint vegyítőedényben – a megtestesülés titka által – létrejött személyi egységben az isteni és emberi természet minden összekeveredés nélkül csodálatosan egyesül. Ezt hirdeti meg szolgái által hangos szóval: Együgyűek, kerüljetek beljebb{n}{r}Péld 9, 3{/r}{/n}. Az az együgyű, aki szívében azt gondolja, hogy nincs Isten. Hagyjon fel az ilyen az istentagadásával, és a hit által forduljon hozzám, és vegye tudomásul, hogy én vagyok a mindenség Alkotója és Ura.

Így szólt azokhoz, akikben nincsen okosság: Jöjjetek, egyétek az én étkemet, és igyátok a bort, amelyet nektek kevertem{n}{r}Péld 9, 4{/r}{/n}. Azoknak, akik a hit cselekedeteinek híjával vannak, még ha egyéb tudományokkal ékeskednek is, ezt mondja: „Jöjjetek, egyétek testemet, amely úgy táplál benneteket, mint a kenyér; és igyátok véremet, amely tanításom szerint megörvendeztet titeket, mint a bor, és a megistenüléshez elvezet; ezt a vért ugyanis csodás módon az istenséggel elegyítettem üdvösségtekre.”

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Péld 9, 1-2; Jn 6, 56

A bölcsesség házat épített magának, hét faragott oszloppal ékesítette. {*} Borát megkeverte, és megterítette asztalát.

Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne. {*} Borát megkeverte, és megterítette asztalát.

CSÜTÖRTÖK

A példabeszédek könyvéből

10, 6-32

{p}

Különböző bölcs mondások

Az Úr áldása száll az igaz fejére, korai gyász fogja be a gonoszok száját. Az igazak emlékét áldva emlegetik, a gonoszok neve feledésbe merül. A bölcs fontolóra veszi a parancsokat, a fecsegő bolond vesztébe rohan.

Biztos úton jár, aki tisztességben él; aki görbe utat választ, azt rajtakapják. Aki csak szemével pislog, az szenvedést okoz; de békességet szerez, aki nyíltan dorgál. Az igaz ember szája az élet forrása, a gonoszok szája erőszak rejteke. Veszekedést kelt a gyűlölet, a szeretet fátyolt borít a hibákra. Az okos ember ajkán bölcsesség van, de botot érdemel az ostoba háta.

A bölcsek csöndben meghúzódnak tudásukkal, de a balga szája kész veszedelem. A gazdagság erős vára a gazdagnak, a szegénynek romlása a szegénysége. Az igaz keresménye az életet szolgálja, a gonosz szerzeménye a pusztulást. Intő szóra hallgatni életre vivő út, aki megveti az intést, az eltévelyedik.

A gyűlöletet rejtve tartja az igaz ajak; bolond, aki terjeszti a rágalmakat. Ahol sok a beszéd, nem marad el a bűn, okosan teszi, aki féken tartja ajkát. Tiszta ezüstből van az igaz nyelve, milyen keveset ér a gonoszok szíve! Az igaznak ajka sokakat vezérel, de az esztelenek nyomorban halnak meg.

Gazdaggá csak az Úr áldása tehet, a magunk fáradsága semmit sem tesz hozzá. A balgának az szerez örömet, amit szégyellni kell, az okos embernek az, amit bölcsen tesz. A gonoszt utoléri, amitől retteg; amit az igazak kívánnak, az osztályrészük lesz. Ha kitör a vihar, a gonosz nincs többé, de örökre biztos lábon áll az igaz. Mint az ecet a fognak és a füst a szemnek, olyan a lusta azoknak, akik küldik.

Az Úr félelme nyújtja az életet, a gonosz évei megrövidülnek. Az igaz reménye örömbe torkollik, amit a gonosz vár, az semmivé válik. Az Úr útja a tisztességesnek oltalom, a gonosztevőknek meg pusztulás. Az igaz nem inog meg a lábán soha, a gonosznak nincs a földön maradása. Az igaznak szája bölcsességet áraszt, a hamisságnak kitépik a nyelvét. Az igazak ajka azt tudja, ami kedves, a gonoszoké meg csak a fonákságot.

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Zsolt 36, 30. 31; 111, 6. 7

Az igaz szája bölcsességet szól, és nyelve igazságot beszél. {*} Isten törvénye él a szívében.

Örök emlékezete marad az igaznak, rossz hírtől nem kell félnie. {*} Isten törvénye él a szívében.

Szent Ambrus püspök zsoltármagyarázataiból

(Ps 36, 65-66: CSEL 64, 123-125)

{p}

Nyisd meg ajkadat Isten igéjére!

A bölcsességről való elmélkedés legyen mindig a szívünkben és szánkban, nyelved megfontolt meggyőződést mondjon, és Istened törvénye legyen a szívedben{n}vö. {r}Zsolt 36, 30{/r}{/n}. Hiszen a Szentírás is mondja neked: Beszélj róluk, amikor otthon tartózkodsz, s amikor úton vagy, amikor lefekszel, s amikor fölkelsz{n}{r}MTörv 6, 7{/r}{/n}. Tehát az Úr Jézusról beszéljünk, mert ő a bölcsesség, ő az ige, az Isten Igéje.

Ez is írva áll: Nyisd meg ajkadat Isten igéjére! Őt hirdeti meg az, aki az ő beszédeit mondja el, és szavain elmélkedik. Mindig róla beszéljünk. Ha a bölcsességről beszélünk, ő az; ha az erényről, ő az; ha az igazságosságról, megint csak ő az; ha a békéről, az igazságról vagy az életről és a megváltásról beszélünk, ő az.

Írva van: Nyisd meg ajkadat Isten igéjére! Te nyisd meg ajkadat, ő meg majd szól általa. Ezért mondja Dávid: Hadd halljam, amit hirdet bennem az Úr{n}vö. {r}Zsolt 84, 9{/r}{/n}, és maga Isten Fia mondja: Nyisd ki szádat, és én betöltöm{n}{r}Zsolt 80, 11{/r}{/n}. De nem mindenki képes, arra, hogy befogadja a tökéletes bölcsességet, mint Salamon vagy Dániel; mindenkibe a befogadóképessége szerint árad a bölcsesség lelke, de azt minden hívő megkapja. Ha hiszel, tiéd a bölcsesség lelke.

Ezért elmélkedj róla mindig, és hirdesd az Isten dolgait, amikor otthon tartózkodsz{n}{r}MTörv 6, 7{/r}{/n}. Az otthon jelentheti a templomot, de érthetjük ezt saját bensőnkre is, hogy a lelkünkben beszéljünk. Megfontoltan beszélj, hogy elkerüld a bűnt, és bele ne essél a bőbeszédűséged miatt. Ha otthon vagy, ítéletedben szigorú légy magadhoz. Útközben is beszélj, soha ne hagyd abba. Úton beszélsz, ha Krisztusban szólsz, mivel Krisztus az út. Hallgasd csak, hogyan szólj hozzá: Azt kívánom, hogy a férfiak mindenütt tiszta lélekkel emeljék imára a kezüket, ne haragos és viszálykodó érzülettel{n}{r}1 Tim 2, 8{/r}{/n}. Beszélj, ó, ember, még ha lefekszel is, nehogy rád szakadjon a halál álma. Hallgasd csak, hogyan beszélj, ha lefekszel: Nem engedem szunnyadni szememet, és szempillámat álomra nem hunyom, míg nem találok lakóhelyet az Úrnak, hajlékot Jákob erős Istenének{n}{r}Zsolt 131, 4{/r}{/n}.

Ha felébredsz, és felkelsz, róla beszélj, hogy teljesítsd, ami a kötelességed. Halljad csak, hogy kelteget téged Krisztus. A lelked ezt mondja: Szerelmem kopog az ajtónál, és Krisztus így szól: Nyisd ki az ajtót, húgocskám, kedvesem!{n}{r}Én 5, 2{/r}{/n} Figyeld csak azt is, hogy te hogyan tudod keltegetni Krisztust. A lélek ezt mondja: Jeruzsálem leányai, kérlek benneteket, ne zavarjátok meg a szerelmemet, s föl ne ébresszétek!{n}{r}Én 3, 5{/r}{/n} A szeretet pedig Krisztus.

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

1 Kor 1, 30. 31; Jn 1, 16

Krisztus Jézus Istentől bölcsességünkké, megigazulásunkká, megszentelődésünkké és megváltásunkká lett. {*} Így teljesül az Írás: Aki dicsekszik, az Úrban dicsekedjék

Mindnyájan az ő teljességéből részesültünk, kegyelmet kegyelemre halmozva. {*} Így teljesül az Írás: Aki dicsekszik, az Úrban dicsekedjék

PÉNTEK

A példabeszédek könyvéből

15, 8-9. 16-17. 25-26. 29. 33; 16, 1-9; 17, 5

{p}

Ahogyan az Úr látja az embert

A gonosz áldozata iszonyat az Úrnak, de az igazak imája tetszik neki. Utálja az Úr a gonosz életét, de aki az igazság útján jár, azt kedveli. Többet ér a kevés az Úr félelmében, mint ha nyugtalansággal párosul a tömérdek kincs. Jobb egy tál főzelék és szeretet hozzá, mint egy kövér ökör gyűlölettel.

A kevélyek házát lerombolja az Úr, az özvegy mezsgyéjét meg helyreállítja. A gonosz terve iszonyat az Úrnak, de a barátságos szavak tiszták előtte. A gonoszoktól távol marad az Úr, de az igazak imáját meghallgatja. Az Úr félelme a bölcsesség iskolája, az alázatosság megelőzi a dicsőséget.

A szívben meghányni-vetni, ez az ember dolga, de a felelet az Úrtól jön a nyelvre. A férfi útja tiszta a maga szemében, ám a lelket az Úr veti latra. Bízd az Úrra, ami tennivalód akad, akkor a terveid valósággá válnak. Az Úr mindent a maga céljára teremtett, magát a gonoszt is a balsors napjára.

Utálat az Úrnak minden gőgös ember, kezemet adom rá, nem marad büntetlen! A jó út kezdete: megtenni, ami helyes; ez Istennél kedvesebb, mint áldozatot bemutatni. Szeretet és hűség jóváteszi a bűnt, s az Úr félelme távol tart a rossztól.

Ha egy férfi útja kedves az Úr előtt, ellenségeit is kibékíti vele. Jobb az igazságos úton szerzett kevés, mint a nagy haszon becstelenség árán. A szív megtervezi az embernek az útját, de lépéseit az Úr irányítja.

Aki szegényt gúnyol, az Teremtőjét bántja, aki örül a bajának, nem marad büntetlen.

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Vö. MTörv 6, 13; Péld 15, 33

Meg ne feledkezz az Úrról, aki kivezetett Egyiptom földjéről! {*} Féld az Urat, a te Istenedet, csak neki szolgálj!

Az Úr félelme a bölcsesség iskolája, az alázatosság megelőzi a dicsőséget. {*} Féld az Urat, a te Istenedet, csak neki szolgálj!

Szent Ágoston püspöknek Szent János első leveléről szóló fejtegetéseiből

(Tract. 4, 6: PL 35, 2008-2009)

{p}

Szívünk vágya irányuljon Istenre!

Milyen ígéretet kaptunk? Azt, hogy: Hozzá hasonlók leszünk, mert látni fogjuk, amint van{n}{r}1 Jn 3, 2{/r}{/n}. Ahogy tudott, úgy szólt a nyelv, a többit a szív gondolja el. Mit mondhatott még Szent János is ahhoz viszonyítva, aki van, sőt mit mondhatunk mi, az ő érdemeinél alávalóbb emberek?

Térjünk tehát vissza a Szentlélekhez, térjünk vissza annak az Ajándékához, aki szívünk belsejében megtanít bennünket arra, amit elmondani nem tudunk; és mivel most még nem láthatjátok, ezért vágyban törekedjetek feléje.

A jó keresztény egész élete szent vágyakozás. Ami után vágyakozol, azt még nem látod, de az utána való vágyakozásod képessé tesz arra, hogy ha eljön, betelhess azzal, amit látni fogsz.

Ha meg akarsz tölteni valami tartályt, és látod, hogy nagyobb az adomány, akkor kitágítod azt a zsákot vagy tömlőt vagy más hasonló tartót. Ha tudod, mennyit kell beletöltened, és látod, hogy szűk a zsák, akkor kitágítod, hogy növeld a befogadóképességét. Isten is, amikor várakoztat, így tágítja a vágyadat, és e vágyakozásoddal tágítja lelkedet, és e tág lélekbe majd többet tudsz befogadni.

Vágyakozzunk tehát, testvéreim, hogy majd beteljünk! Nézzétek Pált, mennyire tágítja a lelkét, hogy befogadhassa az eljövendőt. Azt mondja ugyanis: Nem mintha már elértem volna, vagy már célba értem volna. Testvérek, nem gondolom, hogy máris magamhoz ragadtam{n}{r}Fil 3, 12-13{/r}{/n}.

Mit csinálsz tehát ebben az életben, ha még nem ragadtad magadhoz? Azt az egyet, hogy elfelejtem, ami mögöttem van, és nekilendülök annak, ami előttem van. Futok a kitűzött cél felé, az égi hivatás pálmájáért{n}{r}Fil 3, 13{/r}{/n}. Nekilendül – mondja_–, és fut a kitűzött cél felé. Úgy érezte, hogy még kicsi annak befogadására, amit szem nem látott, fül nem hallott, emberi szív föl nem fogott{n}{r}1 Kor 2, 9{/r}{/n}.

Az a mi életünk feladata, hogy a vágyakozásban gyakoroljuk magunkat. Annyiban alakít minket ez a szent vágy, amennyiben vágyainkat elvágjuk a világ szeretetétől. Már beszéltünk arról az űrről, amelyet be kell töltenünk. Töltekezzél jóval, és szórd ki a rosszat!

Gondold el: Isten mézzel akar téged megtölteni, de ha ecettel vagy tele, hová teszed a mézet? Öntsd ki, ami eddig benned volt, tisztítsd ki lelked edényét, tisztítsd ki, ha kell, fáradsággal is kisúrolva, hogy alkalmas légy annak befogadására.

Mondjuk, hogy mézet akar beléd tölteni, mondjuk, hogy aranyat, mondjuk, hogy bort, vagy bármit mondunk, ki nem mondható az, amit mondani akarunk: hiszen Isten a neve. És ha azt mondjuk: Isten, akkor is mit mondtunk? Ez a két szótag az egész, amit várunk. Bármit mondjunk is, minden kisebb nála. Tágítsuk ki tehát őfeléje a lelkünket, hogy ha jön, betöltse azt. Hozzá leszünk hasonlók, mert látni fogjuk őt, amint van{n}{r}1 Jn 3, 2{/r}{/n}.

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Zsolt 36, 4-5

Örömödet az Úrban keresd, {*} Ő majd teljesíti szíved vágyait.

Bízd sorsodat az Úrra, benne remélj. {*} Ő majd teljesíti szíved vágyait.

SZOMBAT

A példabeszédek könyvéből

31, 10-31

{p}

A derék asszony dicsérete

Derék asszonyt ki talál? Értéke a gyöngyét messze meghaladja. Férje egész szívével ráhagyatkozik, és nem jár rosszul vele. Mindig a javára van, sose a kárára, életének minden napján.

Előteremti a gyapjút és a kendert, és mindent beszerez ügyes kézzel. Olyan, mint a kalmárok hajója: messze földről szállítja az élelmet. Bár még éjszaka van, már fölkel, és ellátja a háza népét eledellel, szolgálóleányait egy egész napra valóval.

Szántóföld után néz, és meg is szerzi, szőlőt telepít keze munkájából. Jól körülköti derekát övvel, s nekifeszíti karját a munkának. Tudja, hogy jó hasznot hajt, éjnek idején sem alszik ki lámpája.

Kinyújtja karját a guzsaly után, és kezével megfogja az orsót. Kiterjeszti kezét az elnyomott fölé, a szűkölködőnek meg a karját nyújtja. Nem kell féltenie háza népét a hótól: egész háza népét ellátta kettős ruhával, és takarókat is csinált magának.

Ruhája bársonyos len és bíbor gyapjú. Férjét a kapuknál igen nagyra tartják, hogyha tanácsban ül az ország véneivel. Ingeket is készít, és eladja őket, öveket is árul a kereskedőnek.

Az erő érzete veszi körül, vidáman néz a jövendő elé. Ha kinyitja száját, bölcsen beszél, jóságos tanítás árad a nyelvéről. Szemmel tartja háza népe munkáját, a tétlen lustaság nem kenyere.

Kiállnak fiai, s boldognak hirdetik, a férje is fölkel, és így dicséri: „Sok asszony megmutatta, hogy milyen derék, de te fölülmúlod őket, mind, valamennyit!”

Csalfa dolog a báj, a szépség mulandó, de az okos asszonynak kijár a dicséret. Magasztalják keze munkájáért, a városkapuknál dicsérjék tetteit!

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Vö. Péld 31, 17. 18; Zsolt 45, 6

Jól körülköti derekát az övével, és nekifeszíti karját a munkának. {*} Ezért lámpája soha ki nem alszik.

Isten oltalmazza már kora hajnalban; nem fog megrendülni, mert Isten lakik benne. {*} Ezért lámpája soha ki nem alszik.

XII. Piusz pápának az új házasokhoz intézett szavaiból

(Discorsi e Radiomessaggi, 11 mart. 1942: 3, 385-390)

{p}

A feleség a család napsugara

Minden családnak megvan a maga tündöklő napja, és ez a feleség. Halljátok, mit mond és mit tart erről a Szentírás: A szorgos asszony kedvessége elbájolja férjét. A szemérmes asszony igen nagy kegyelem. Az egek magasából világító naphoz hasonlít az asszony, ha jó, s dísze a házának{n}{r}Sir 26, 16{/r}{/n}.

Valóban, egy feleség és anya olyan, mint a család napja. A napfény nagylelkűségével, a maga áldozatos iparkodásával, szakadatlan szorgoskodásával, mindenben tanúsított éber és gondos gyöngédségével férje és gyermekei életét békéssé és derűssé teszi. Állandó fényt és meleget áraszt maga körül. Úgy szokták mondani, hogy a házasság akkor boldog, ha mindkét házastárs nem a saját maga, hanem a másik boldogítását és jólétét keresi. Ez a nemes lelki tulajdonság és jóakarat – bár kétségtelen, mindkettőjüket kötelezi_–, mégis leginkább az asszony erénye. Teremtésénél fogva ugyanis az anyai természet van megáldva a szívnek azzal a bizonyos benső ösztönével és bölcsességével, amelynek köszönhető az, hogy ha megbántották is, csak derűs jókedvvel válaszol, vagy hogyha gyalázat éri, azt is csak tiszteletet parancsoló méltósággal viseli el éppen úgy, mint a nap, amely a reggeli felhős eget a hajnal ragyogásával teszi derültté, és napnyugtakor is aranyló sugaraival vonja be a fellegeket.

A feleség a család tündöklő napja, aki megjelenésének és beszédjének lángoló hevével ragyog fel előttünk. Szemének édes sugara és hangja átjárja a lelkeket; érintgeti, hajlítgatja, fölemeli, de el is űzi a szenvedélyek kusza zavargását. A jól végzett munka örömére hangolja, és a családias beszélgetés meghittségébe vonja férjét, miután az legtöbbször egész nap szakadatlanul dolgozott a műhelyben vagy a mezőgazdaságban, avagy talán kereskedelmi ügyeivel, illetve hivatali teendőivel foglalkozott.

A feleség a család napja a maga természetes, kristálytiszta közvetlenségével, komoly egyszerűségével, tiszteletet parancsoló keresztény méltóságával. Gondolkodása mély, lelkülete minden jóra kész, viselkedése és öltözete illendően választékos, mert lebilincselő szemérmesség ékesíti egész erkölcsi személyiségét. Lelkének finom rezdülései, arcának ünnepélyességet sugárzó vonásai, hallgatása és minden fullánktól mentes mosolya, valamint minden jóra való készsége az egyszerűségében is pompás virágnak a báját kölcsönzi neki, amely a szivárvány színeiben pompázik.

Bárcsak megtudnátok, hogy a feleségnek és édesanyának ez a képe a szeretetnek és háládatosságnak milyen mély érzéseit kelti fel az édesapa és gyermekek szívében, és mennyire belevésődik ez a lelkükbe mindenkorra.

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Sir 26, 16. 21

Az asszony szerelme elbájolja férjét; {*} A szent és szemérmes asszony igen nagy kegyelem.

Az egek magasából világító naphoz hasonlít az asszony, ha jó, s dísze a házának. {*} A szent és szemérmes asszony igen nagy kegyelem.