ÉVKÖZI IDŐ

25. HÉT

OLVASMÁNYOS IMAÓRA

VASÁRNAP

Ezekiel próféta könyvéből

24, 15-27

{p}

A próféta élete jel lesz a nép számára

Az Úr szózatot intézett hozzám: „Emberfia, nézd, elveszem tőled hirtelen szemed gyönyörűségét. De ne keseredj el és ne sírj, könnyeid ne folyjanak! Sóhajts halkan, ne tarts halotti gyászt; turbánodat tedd föl a fejedre, sarud legyen a lábadon, ne takard el szakálladat, és ne edd az emberek kenyerét!”

Reggel szóltam a néphez, s este meghalt a feleségem. Másnap reggel a kapott utasítás szerint jártam el. A nép így szólt hozzám: „Nem magyarázod meg, hogy mit jelent számunkra, amit teszel?” Ezt válaszoltam: „Az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: Szólj Izrael házához: Ezt mondja az Úr, az Isten: Nézzétek, megszentségtelenítem szentélyemet, erőtök forrását, büszkeségetek tárgyát, szemetek fényét, lelketek gyönyörűségét. Fiaitok és leányaitok, akiket hátrahagytatok, kard élén vesznek el. És ti is úgy tesztek, mint ahogy én tettem: nem takarjátok be szakállatokat, nem eszitek az emberek kenyerét, turbánotok a fejeteken lesz, sarutok a lábatokon, nem jajgattok, és nem siránkoztok. Elpusztultok bűneitek miatt, és csak egymás előtt sóhajtoztok majd. Ezekiel meg jel lesz nektek: Ugyanazt teszitek pontosan ti is, amit ő tett. És amikor ez bekövetkezik, megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.

Emberfia, azon a napon, amikor majd megfosztom őket erejük forrásától, büszkeségük tárgyától, szemük fényétől, lelkük gyönyörűségétől, fiaiktól és leányaiktól, azon a napon majd egy menekült érkezik hozzád, hogy erről hírt adjon neked. Azon a napon nyíljék meg a szád, és beszélj a menekült előtt: beszélj és ne légy többé néma! Jel leszel számukra és akkor megtudják, hogy én vagyok az Úr.”

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Ez 24, 24; Joel 2, 13

Ezekiel jel lesz nektek: Ugyanazt teszitek pontosan ti is, amit ő tett. {*} Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.

Szíveteket szaggassátok meg, ne a ruhátokat. Térjetek vissza az Úrhoz, a ti Istenetekhez! {*} Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.

Szent Ágoston püspöknek „A pásztorok” című beszédéből

(Sermo 46, 13: CCL 41, 539-540)

{p}

A gyenge keresztények

A gyengét nem gyámolítottátok{n}{r}Ez 34, 4{/r}{/n}, mondja az Úr. Ezt a rossz pásztoroknak mondja, akik képmutatók, akik a maguk javát keresik és nem Jézus Krisztusét, akik kényelmesen örülnek a tejnek meg a gyapjúnak, de a nyájjal egyáltalán nem törődnek, és a beteget nem gyógyítják. A gyengék, vagyis az erőtlenek, és a gyengélkedők, vagyis a betegek között szerintem a következő a különbség.

E két elnevezés: gyengék és betegek között szeretnénk, testvéreim, valamiképpen különbséget tenni, talán mi magunk is jobban meglátjuk a különbséget, ha kissé nagyobb figyelmet szentelünk neki. De minden bizonnyal meglátja ezt más is, aki nálunk jártasabb, vagy akinek jobb belső látása van. De közben meg ne tévesszen bennünket az, amit, úgy gondolom, a Szentírás szavai értelmében mondok. Az a gyenge, akinél attól kell félnünk, hogy ha kísértés éri, az letöri őt. A beteg viszont máris szenved valamilyen kívánsága miatt. Ez a kívánság akadályozza abban, hogy rálépjen Isten útjára és magára vegye Krisztus igáját.

Figyeljétek csak meg azokat az embereket, akik jól akarnak élni, és már elhatározták, hogy jól is élnek. Ezek készségesebbek arra, hogy a jót megtegyék, de szenvedéseket elviselni kevésbé alkalmasak. A hűséges keresztény élethez viszont nemcsak az tartozik hozzá, hogy valaki megtegye a jót, hanem az is, hogy elviselje a rosszat. Mindazok tehát, akik látszólag buzgók a jótettekben, de a fenyegető szenvedéseket nem akarják vagy nem tudják elviselni, azok a gyengék. Mert ha ezek a világot szerető emberek valamilyen bűnös vágyuk miatt felhagynak a jótettekkel, akkor már gyengélkedve és betegen tétlenkednek, és e betegségük miatt szinte teljesen erőtlenek, és képtelenek bármi jót tenni.

Ilyen volt annak a bénának a lelkülete, akit hordágyon vittek az emberek, de nem tudtak az Úr elé jutni, ezért a kibontott tetőn át engedték le eléje. Ha szeretnéd, hogy egy lélekkel azt tegye Krisztus, amit a bénával, akkor neked is fel kell bontanod a tetőt, és le kell tenned oda az Úr elé a lelket, amelynek minden tagja gyenge, és semmi jó cselekedete sincs, hiszen bűnökkel terhelt, és bűnös vágyai miatt beteg. Ha tehát a lélek minden tagja gyenge és belsőleg béna, bontsd ki a tetőt, hogy eljuthass az orvoshoz. Mert az orvos esetleg már ott rejtőzik, és odabent van. Az a Szentírás igazi rejtett értelme, hogy tárd fel, ami rejtve van, és tedd oda elébe a bénát.

Ha pedig ezt egyes pásztorok nem teszik meg, és megtételét elhanyagolják, hallottátok, mit kell ezeknek hallaniuk: A beteget nem gyógyítottátok, a sérültet nem kötöztétek be{n}{r}Ez 34, 4{/r}{/n}. De erről már beszéltünk. Van, aki megsérült a kísértések által okozott rémülettől. Bekötözi azonban az ilyen sérültet az a vigasztalás, amely így szól hozzánk: Hűséges az Isten, erőtökön felül nem hagy megkísérteni, hanem a kísértéssel együtt a szabadulás lehetőségét is megadja, hogy kibírjátok{n}{r}1 Kor 10, 13{/r}{/n}.

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

1 Kor 9, 22-23

A gyöngék közt gyönge lettem, hogy megnyerjem a gyöngéket. {*} Mindenkinek mindene lettem, hogy mindenkit üdvözítsek.

Mindezt az evangéliumért teszem, hogy nekem is részem legyen benne. {*} Mindenkinek mindene lettem, hogy mindenkit üdvözítsek.

HÉTFŐ

Ezekiel próféta könyvéből

34, 1-6. 11-16. 23-31

{p}

Izrael Isten nyája

Az Úr szózatot intézett hozzám:

„Emberfia, jövendölj Izrael pásztorairól, jövendölj és mondd meg nekik: Ti pásztorok, ezt mondja az Úr, az Isten:

Jaj Izrael pásztorainak, akik magukat legeltették! A pásztoroknak nem a nyájat kell-e legeltetniük? A tejet felhasználtátok eledelül, a gyapjút ruházatul, a kövér állatokat levágtátok, de a nyájat nem legeltettétek. A gyengét nem gyámolítottátok, a beteget nem gyógyítottátok, a sérültet nem kötöztétek be. Nem mentetek utána az eltévelyedettnek, nem kerestétek meg az elveszettet. Durván és kegyetlenül hatalmaskodtatok fölöttük, így aztán szétszéledtek juhaim, mert nem volt pásztoruk, és a mezei vadak zsákmányaivá lettek, és szétszéledtek. A hegyeken és a magas dombokon kóborolt nyájam, szétszóródott nyájam az egész országban, és senki sem gondolt rá, senki sem kereste.

Ezt mondja ezért az Úr, az Isten: Nézzétek, magam gondoskodom nyájamról, és magam ügyelek rájuk. Amint a pásztor szemlét tart nyája fölött, amikor elszéledt juhai között van, én is szemlét tartok juhaim fölött, amelyek azon a napon szétszóródtak. Visszahozom őket mindenünnen, ahová a felhő és sötétség napján szétszóródtak. Hazahozom őket a népek közül, összegyűjtöm az országokból, és hazavezérlem őket. Izrael hegyein legeltetem őket, a völgyekben és az ország lakott tájain. Jó legelőre terelem majd őket, és Izrael magaslatain lesz a legelőjük. Jó legelőn pihennek majd, kövér legelőn, Izrael hegyein.

Magam terelgetem majd juhaimat, és magam telepítem le őket – mondja az Úr, az Isten. Megkeresem az elveszettet, visszaterelem az elszéledtet, bekötözöm a sérültet, ápolom a beteget, a kövér és egészséges fölött meg őrködöm. Az igazság szerint legeltetem őket.

Egyetlen pásztort rendelek föléjük, aki majd legelteti őket: szolgámat, Dávidot, ő legelteti majd őket, és ő lesz a pásztoruk. Én, az Úr leszek az Istenük, és szolgám, Dávid lesz a vezér. Én, az Úr mondtam ezt. Szövetséget kötök velük, és kiirtom az országból a vadállatokat. Biztonságban élhetnek a pusztában, és az erdőkben alhatnak. Halmom köré telepítem őket, esőt rendelek a kellő időben, áldásos esőt. A mező fái meghozzák gyümölcsüket, és a föld megadja termését, úgyhogy biztonságban lesznek országukban. Akkor majd megtudják, hogy én vagyok az Úr, ha összetöröm igájuk fáját, és kiszabadítom őket azok kezéből, akik leigázták őket. Nem lesznek többé a népek prédájává, és az ország fenevadjai nem falják fel őket. Biztonságban élhetnek majd, nem tartja őket senki rettegésben.

Bőséges termést adok nekik, hogy ne váljanak többé éhínség áldozatává az országban, és ne kelljen eltűrniük a népek gúnyolódását. Akkor majd megtudják, hogy én, az Úr, az ő Istenük velük vagyok, és hogy ők, Izrael háza az én népem – mondja az Úr, az Isten. És ti, juhaim, az én legelőm juhai vagytok, én meg a ti Istenetek vagyok – mondja az Úr, az Isten.”

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Ez 34, 12. 13. 14; Jn 10, 10

Visszahozom juhaimat mindenünnen, ahová a felhő és sötétség napján szétszóródtak, és hazavezérlem őket. {*} Jó legelőre terelem majd őket.

Én azért jöttem, hogy életük legyen, és bőségben legyen. {*} Jó legelőre terelem majd őket.

Szent Ágoston püspöknek „A pásztorok” című beszédéből

(Sermo 46, 14-15: CCL 41, 541-542)

{p}

Állj elő az evangéliummal, akár alkalmas, akár alkalmatlan!

Nem mentetek utána az eltévelyedettnek, nem kerestétek meg az elveszettet{n}{r}Ez 34, 4{/r}{/n}. Ebben az esetben mintegy rablók kezei és dühöngő farkasok fogai között vagyunk, és arra kérünk benneteket, hogy e veszedelmünk miatt imádkozzatok értünk. Mert makacsok a bárányok. Amikor keressük őket, tévelygésükben azt mondják, hogy semmi közünk sincs hozzájuk. Elveszettségükben azt kérdezik: „Mit akartok tőlünk? Miért kerestek minket?” Mintha bizony nem éppen azért akarnánk és keresnénk őket, mert tévelyegnek, s elvesznek. De erre közbeszól az egyik: „Mi közöd hozzá, hogy tévedésben vagyok-e, vagy hogy elvesztem-e? Miért keresel?” Vissza akarlak hívni, mert eltévedtél. Meg akarlak találni, mert elvesztél. Mire ezt válaszolja: „Pedig én így akarok tévelyegni, így akarok elveszni.”

Így akarsz tévelyegni? Így akarsz elveszni? Én annál inkább nem akarom. Sőt, szólani merészelek, bár alkalmatlankodom vele. De hallom az Apostolt is, amint mondja: Hirdesd az evangéliumot, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan!{n}{r}2 Tim 4, 2{/r}{/n} Kiknek alkalmas, és kiknek alkalmatlan? Természetesen azoknak alkalmas, akik hallani akarják, de alkalmatlan azoknak, akik nem akarják. Teljesen alkalmatlan vagyok, de merem kérdezni: „Te el akarsz tévelyedni, te el akarsz veszni? Én nem akarom ezt!” Végtére is ő nem akarja, aki fenyeget engem. Ha engedékeny lennék, nézd csak, mit mond és milyen szemrehányással illet az Úr: Nem mentetek utána az eltévelyedettnek, nem kerestétek meg az elveszettet{n}{r}Ez 34, 4{/r}{/n}. Talán inkább tőled féljek, nem őtőle? Hiszen mindnyájan Isten ítélőszéke elé jutunk{n}{r}Róm 14, 10{/r}{/n}.

Igenis visszahívom a tévelygőt, megkeresem az elveszettet. Akár tetszik, akár nem, megteszem. Még ha keresés közben meg is tépnének az erdei tövisbokrok, akkor is minden szűk helyen átnyomakodom, minden sövényt áttörök; amennyire a fenyegető Isten ad elég erőt, minden helyet bejárok. Visszahívom a tévelygőt, megkeresem az elveszettet. Ha nem akarod, hogy én fáradozzak, akkor ne tévelyegj, és ne vessz el! Sőt, nemcsak fájlalom tévelygésedet és elvesztedet, de sokkal inkább attól félek, hogy ha veled nem törődöm, akkor még azt a bárányt is megölném, amelyik erősnek megmaradt. Mert figyeld meg, hogyan folytatja: Ami erősnek megmaradt, azt is megöltétek{n}vö. {r}Ez 34, 4{/r}{/n}. Ha nem törődöm majd a tévelygőkkel és elveszettekkel, akkor még annak is kedve támad tévelyegni és elveszni, aki most még jó erőben van.

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Sir 4, 28-29; 2 Tim 4, 2

Ne hallgass, ha szavad mentségül szolgálhat, s ne rejtsd véka alá a bölcsességedet; {*} Mert hát a bölcsesség a szóban nyilvánul meg, az okosság, a belátás és a tudomány pedig a nyelv válaszában.

Hirdesd az evangéliumot, állj vele elő, akár alkalmas, akár alkalmatlan. Érvelj, ints, buzdíts nagy türelemmel és hozzáértéssel. {*} Mert hát a bölcsesség a szóban nyilvánul meg, az okosság, a belátás és a tudomány pedig a nyelv válaszában.

KEDD

Ezekiel próféta könyvéből

36, 16-36

{p}

Isten népének testi-lelki visszaállítása

Az Úr szózatot intézett hozzám: „Emberfia, Izrael háza a saját földjén lakott, de beszennyezte életmódjával és tetteivel. Életmódja olyan volt előttem, mint az asszony tisztátalansága. Ekkor rájuk zúdítottam haragomat a vér miatt, amelyet ontottak az országban, és a bálványok miatt, amelyekkel tisztátalanná tették az országot. Szétszórtam őket a népek közé, és szétszélesztettem az országokba. Életmódjuk és tetteik szerint ítélkeztem fölöttük. A népek között, ahova kerültek, megszentségtelenítették szent nevemet, mivel azt mondták róluk: »Ez az Úr népe, az ő földjéről jöttek ki.« De tekintettel voltam szent nevemre, amelyet Izrael háza megszentségtelenített a népek között, ahová került.

Ezért mondd meg Izrael házának: Ezt mondja az Úr, az Isten: Nem miattatok teszem ezt, Izrael háza, hanem szent nevemért, amelyet megszentségtelenítettetek a népek között, amelyek közé kerültetek. Szentté teszem nagy nevemet, amelyet gyalázat ért a népek között, amelyet megszentségtelenítettetek közöttük. Akkor majd megtudják a népek, hogy én vagyok az Úr – mondja az Úr, az Isten_–, amikor a szemük láttára megmutatom rajtatok, hogy szent vagyok.

Kihozlak titeket a nemzetek közül, és minden országból összegyűjtelek, és visszavezetlek a földetekre. Tiszta vizet hintek rátok, és megtisztultok minden tisztátalanságtól, minden bálványotoktól megtisztítalak. És új szívet adok nektek, új lelket öntök belétek. Kőszíveteket elveszem testetekből, és hússzívet adok nektek. Lelkemet árasztom belétek; ezt teszem, hogy törvényeim szerint járjatok, hogy ítéleteimet megtartsátok és megtegyétek. És lakhattok a földön, amelyet atyáitoknak adtam, és ti lesztek az én népem, én pedig a ti Istenetek leszek!

Megszabadítalak benneteket minden tisztátalanságtól, bőven ellátlak gabonával, és nem küldök rátok többé éhínséget. Megszaporítom a fák gyümölcsét és a mező termését, hogy ne kelljen többé az éhhalál gyalázatát viselnetek a népek között. Akkor majd visszaemlékeztek gonosz útjaitokra és iszonyatos tetteitekre. Megutáljátok saját magatokat bűneitek és gonoszságaitok miatt. Nem miattatok teszem ezt – mondja az Úr, az Isten_–, jól jegyezzétek meg magatoknak! Szégyenkezzetek és piruljatok életetek miatt, Izrael háza!

Ezt mondja az Úr, az Isten: Azon a napon, amikor minden bűnötöktől megtisztítalak benneteket, újra benépesítem a városokat, és a romok újra fölépülnek. Az elpusztult földet újra megművelik, amely csak pusztaság volt, minden arra járó szeme láttára. Azt mondják majd: »Ez az elpusztult föld olyan lett, mint az Éden kertje, és az elpusztított, feldúlt, lerombolt városok lakott erődök lettek.« Akkor a népek, amelyek megmaradtak itt a környéken, megtudják, hogy én, az Úr újra felépítettem, amit leromboltak, és amit letaroltak, azt újra beültettem. Én, az Úr mondtam ezt, és végbe is viszem.”

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Ez 11, 19-20, 19

Kitépem testükből a kőszívet, és hússzívet adok nekik, {*} Hogy törvényeim szerint éljenek; akkor az én népem lesznek, én meg az Istenük leszek.

Egyetlen szívet adok nekik, és új lelket. {*} Hogy törvényeim szerint éljenek; akkor az én népem lesznek, én meg az Istenük leszek.

Szent Ágoston püspöknek „A pásztorok” című beszédéből

(Sermo 46, 18-19: CCL 41, 544-546)

{p}

Az Egyház mindenütt elterjed, mint a növekedő szőlőtő

A hegyekben és a magas dombokon kóborló nyájam szétszóródott az egész földön{n}{r}Ez 34, 6{/r}{/n}. Mit jelent ez: Szétszóródott nyájam az egész földön? Azt, hogy mindazokat a földi dolgokat hajhásszák, kedvelik és szeretik, amelyek itt a földön csillognak. Nem akarnak meghalni azért, hogy életük el legyen rejtve Krisztussal. Az egész földön szétszóródnak a földiek szeretete miatt, hiszen e juhok az egész földön tévelyegnek. Különféle helyeken vannak, de mégis egy anya: a gőg szülte őket. Mint ahogy minket is, az egész földön elterjedt keresztényeket egy anya: a katolikus Anyaszentegyház szült.

Nem csoda hát, ha a gőg szakadásokat hoz létre, a szeretet viszont egységet. De a katolikus Anyaszentegyház és a benne élő Pásztor mindenütt keresi a tévelygőket, megerősíti a gyengéket, gyógyítja a betegeket, bekötözi a sebesülteket, egyeseket ezek, másokat azok, akik talán nem is ismerik egymást. De az Egyház ismeri mindnyájukat, mert mindegyikükkel együtt van.

Az Egyház ugyanis olyan, mint a szőlőtő, amely növekedve mindenütt elterjedt. Amazok viszont olyanok, mint a haszontalan venyigék, amelyeket terméketlenségük miatt méltán metszett le a szőlőműves kése, hogy a tőke ugyan meg legyen metszve, de ne legyen megcsonkítva. Azok a venyigék tehát ott maradtak, ahol lemetszették őket. A mindenütt növekedő tőke pedig ismeri mind a rajta maradt szőlővesszőket, mind pedig a róla lemetszett, mellette levő venyigéket.

Azért hívja vissza a tévelygőket, mert az Apostol még a letört ágakról is azt mondja, hogy Istennek van hatalma arra, hogy újra beoltsa őket{n}{r}Róm 11, 23{/r}{/n}. Tehát akár a nyájtól eltévedt juhokhoz, akár a tőkéről lemetszett venyigékhez hasonlítsd is őket, Isten képes mind a tévelygő juhokat visszahívni, mind pedig a lemetszett venyigéket újra beoltani, mert ő a legfőbb Pásztor, és ő az igazi Szőlőműves. Szétszóródott nyájam az egész földön, és senki sem gondolt rá, senki sem kereste{n}{r}Ez 34, 5{/r}{/n}. De csak a rossz pásztorokról szól, hogy nincs aki keresse azokat.

Ezért hát, pásztorok, halljátok az Úr szavát: Amint igaz, hogy élek – mondja az Úr, az Isten{n}{r}Ez 34, 7{/r}{/n}. Figyeljétek meg, mivel kezdi: mintha az Isten esküje lenne, a saját életére hivatkozik bizonyságul: Amint igaz, hogy élek – mondja az Úr. Meghaltak ugyan a pásztorok, de a juhok mégis biztonságban vannak, mert él az Úr. Amint igaz, hogy élek – mondja az Úr, az Isten. De milyen pásztorok haltak meg? Azok, akik a maguk javát keresték, nem Jézus Krisztusét. Tehát lesznek és találtatnak majd olyan pásztorok, akik nem a maguk javát keresik, hanem Jézus Krisztusét? Lesznek bizony, és találtatnak biztosan, most is vannak és a jövőben is lesznek.

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

2 Kor 3, 4. 6. 5

Bizalmunk Isten iránt Krisztusból ered, {*} Ő tett arra alkalmassá, hogy az Újszövetség szolgái legyünk, nem a betűé, hanem a léleké.

Nem mintha magunktól képesek volnánk valamit is kigondolni, mintegy a saját erőnkből, hiszen az alkalmasságunk Istentől való. {*} Ő tett arra alkalmassá, hogy az Újszövetség szolgái legyünk, nem a betűé, hanem a léleké.

SZERDA

Ezekiel próféta könyvéből

37, 1-14

{p}

Látomás Isten népének feltámadásáról

Azokban a napokban: Az Úr keze fölöttem volt; lelke által az Úr kivezérelt, és a völgybe vitt, amely tele volt csontokkal. Körbevezettek köztük mindenfelé, és tömérdek volt belőlük a völgyben, és teljesen ki voltak száradva.

Így szólt hozzám: „Emberfia, életre kelnek még ezek a csontok?” Így feleltem: „Uram, Istenem, te tudod.” Ekkor így folytatta: „Jövendölj ezekről a csontokról! Így beszélj: Ti, kiszáradt csontvázak, halljátok az Úr szavát! Ezt üzeni az Úr, az Isten ezeknek a csontoknak: Nézzétek, éltető leheletet adok belétek, és megelevenedtek. Ellátlak inakkal és beborítlak hússal benneteket; bőrt húzok rátok, és éltető leheletet adok nektek, és élni fogtok. Akkor megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.”

Jövendöltem, amint a parancs szólt. S lám, amint jövendöltem, zaj keletkezett, majd zörgés támadt, és a csontok egymáshoz közeledtek. Aztán láttam: ín és hús került rájuk, és bőr vonta be őket, de éltető lehelet még nem volt bennük. Ekkor így szólt hozzám: „Jövendölj az éltető leheletről, jövendölj, emberfia, és mondd az éltető leheletnek: Ezt mondja az Úr, az Isten: Gyere elő a négy szél hazájából, és fújj ezekre a halottakra, hogy megelevenedjenek!”

Ekkor jövendöltem, amint parancsolta nekem, és éltető lehelet szállt beléjük, életre keltek, talpra álltak, mint egy nagy sereg.

Akkor így szólt hozzám: „Emberfia, Izrael egész háza ezek a csontok. Lám, azt mondják: »Elszáradt a csontunk, oda a reményünk, végünk van.« Jövendölj azért, és így beszélj: Ezt mondja az Úr, az Isten: Nézzétek, kinyitom sírjaitokat, és kihozlak benneteket sírjaitokból, én népem, és elvezetlek benneteket Izrael földjére. Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, amikor kinyitom sírjaitokat, és kihozlak sírjaitokból, én népem. Belétek oltom lelkemet, és életre keltek. Letelepítelek benneteket földeteken, és megtudjátok, hogy én, az Úr mondtam ezt, és végbe is vittem – mondja az Úr.”

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Ez 37, 12. 13; Jn 11, 25

Nézzétek, kinyitom sírjaitokat, és kihozlak benneteket sírjaitokból, én népem, {*} Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.

Én vagyok a feltámadás és az élet: aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog. {*} Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.

Szent Ágoston püspöknek „A pásztorok” című beszédéből

(Sermo 46, 20-21: CCL 41, 546-548)

{p}

Tegyetek meg mindent, amit mondanak, de tetteikben ne kövessétek őket!

Ezért hát, pásztorok, halljátok az Úr szavát. De mit halljanak meg a pásztorok? Ezt mondja az Úr, az Isten: A pásztorok ellen fordulok, és kiveszem kezükből nyájamat{n}{r}Ez 34, 9-10{/r}{/n}.

Isten nyája, halld, és jegyezd meg: Isten számon kéri juhait a rossz pásztoroktól, és számon kéri tőlük halálukat is. Másutt ugyanis ezt mondja Ezekiel próféta: Emberfia, őrnek állítottalak Izrael háza mellé, hogy halld számból szavaimat, és közvetítsd intelmeimet. Ha azt mondom az istentelennek: Istentelen, meg kell halnod, és te nem teszel semmit, hogy ezt az istentelent visszatérítsd útjáról, az istentelen vétke miatt hal ugyan meg, de vérét tőled kérem számon. Ha ellenben meginted az istentelent, hogy hagyjon fel életmódjával, és térjen meg, de nem tér le útjáról, meghal ugyan gonoszsága miatt, de te megmented életedet{n}{r}Ez 33, 7-9{/r}{/n}.

Íme, testvéreim, látjátok-e, milyen veszélyes dolog a hallgatás? Meghal ugyan az illető bűnös, és joggal hal meg, mert istentelenségében és bűnében hal meg, így tehát a hanyagság öli meg. Odajut majd annak az élő pásztornak a színe elé, aki ezt mondja magáról: Amint igaz, hogy élek, mondja az Úr{n}{r}Ez 34, 8{/r}{/n}. Ez a bűnös hanyag volt, ezért joggal hal meg, de miután nem figyelmeztette erre az, aki éppen azért lett elöljárója és pásztora, hogy figyelmeztesse, ezért éri majd joggal a büntetés a pásztort is. Azt mondja azonban, hogy ha figyelmezteted a bűnöst, hogy meg kell halnod, hiszen én büntetem majd halállal, de az mégsem törődik e fenyegető büntetéssel, akkor eljön a halál, és megöli.

A bűnös a saját bűne miatt hal meg, te azonban megmentetted életedet. Éppen ezért a mi feladatunk az, hogy ne hallgassunk, a ti kötelességtek pedig az – még ha mi hallgatnánk is_–, hogy a Szentírásból halljátok meg az élő Pásztor szavát.

Most még annak nézzünk utána – mivel ezt tűztem ki célul_–, hogy vajon az Úr elveszi-e a nyáját a rossz pásztoroktól, és odaadja-e a jó pásztoroknak. Úgy látom, hogy elveszi a nyáját a rossz pásztoroktól. Ezt mondja ugyanis: A pásztorok ellen fordulok, és kiveszem kezükből nyájamat, elveszem tőlük, és véget vetek pásztorságuknak, és a pásztorok nem legeltetik többé magukat{n}{r}Ez 34, 10{/r}{/n}. Mert amikor azt parancsolom, hogy legeltessék nyájamat, de ők magukat legeltetik, és nem a nyájamat, hát elveszem tőlük, és véget vetek pásztorságuknak.

Hogyan veszi el tőlük, hogy többé ne legeltessék az ő nyáját? Íme: Tegyetek meg mindent, amit mondanak, de tetteikben ne kövessétek őket{n}{r}Mt 23, 3{/r}{/n}. Mintha csak azt mondaná: „Az enyémet tanítják, de a magukét teszik.” Ha tehát nem azt teszitek, amit a rossz pásztorok, akkor már nem ők legeltetnek titeket. Ha pedig megteszitek, amit tanítanak, akkor már én legeltetlek benneteket.

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Lk 12, 42. 43; 1 Kor 4, 2

Ki a hű és okos kulcsár, akit Ura szolgái fölé rendelt? {*} Boldog az a szolga, ha megérkeztekor Ura ilyen munkában találja.

A gondnokoktól természetesen egyet követelnek meg, hogy hűségesnek bizonyuljanak. {*} Boldog az a szolga, ha megérkeztekor Ura ilyen munkában találja.

CSÜTÖRTÖK

Ezekiel próféta könyvéből

37, 15-28

{p}

Izrael és Júda egyesülésének előrejelzése

Az Úr szózatot intézett hozzám: „Te, emberfia, fogj magadnak egy darab fát, és írd rá: »Júda és Izrael fiai közül, akik vele tartanak.« Aztán fogj egy fát, és írd rá: »József, Efraim fája és Izrael egész háza, aki csak vele tart.«

Aztán illeszd össze az egyiket a másikkal egy fává, legyenek eggyé kezedben! Ha akkor néped fiai azt mondják neked: »Nem árulnád el, mit akarsz ezzel mondani?«, ezt feleld nekik: »Ezt mondja az Úr, az Isten: Nézzétek, fogom József fáját, amely Efraim kezében van, meg Izrael törzseit, amelyek vele tartanak, és melléjük teszem Júda fáját, és egyetlen fát alkotok belőlük, hogy eggyé legyenek kezemben.«

A fadarabok, amelyekre írsz, legyenek a szemük előtt a kezedben, aztán így beszélj: »Ezt mondja az Úr, az Isten: Lám, kiragadom Izrael fiait a népek közül, ahová elhurcolták őket. Összegyűjtöm őket mindenhonnan, és a saját földjükre viszem őket. Egy néppé teszem őket országomban, és Izrael hegyein egy király fogja kormányozni őket, és nem alkotnak többé két népet, és nem oszlanak többé két országra. Nem szennyezik be magukat bálványaikkal, iszonyatos tetteikkel és bűneikkel. Kiszabadítom őket a hűtlenségből, amelyet elkövettek, megtisztítom őket, és az én népem lesznek, én meg az ő Istenük leszek.

Szolgám, Dávid lesz majd a királyuk, és egyetlen pásztora lesz mindnyájuknak. Törvényeimhez igazodnak, és szemük előtt tartják parancsaimat, és teljesítik őket. Azon a földön laknak majd, amelyet szolgámnak, Jákobnak adtam, s amelyen atyáitok is laktak, ők is ezen laknak majd, fiaik is, fiaik fiai is mindörökre, és szolgám, Dávid lesz a fejedelmük mindörökre.

A béke szövetségét kötöm velük, s ez örök szövetség lesz. Megerősítem és megsokasítom őket, és felállítom köztük szentélyemet, örök időkre. Köztük lesz lakásom, és én az ő Istenük leszek, ők meg az én népem lesznek. Akkor megtudják a népek, hogy én vagyok az Úr, én szentelem meg Izraelt, mert szentélyem mindörökre köztük lesz.«”

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Ez 37, 21. 22; Jn 10, 16. 11

Lám, kiragadom Izrael fiait, összegyűjtöm őket mindenhonnan, egy néppé teszem őket. {*} És egy nyáj lesz és egy Pásztor.

A jó Pásztor életét adja juhaiért. {*} És egy nyáj lesz és egy Pásztor.

Szent Ágoston püspöknek „A pásztorok” című beszédéből

(Sermo 46, 24-25. 27: CCL 41, 551-553)

{p}

Jó legelőkön legeltetem nyájamat

Hazahozom őket a népek közül, összegyűjtöm őket az országokból, és hazavezérlem őket. Izrael hegyein legeltetem őket{n}{r}Ez 34, 13{/r}{/n}. A Szentírás szerzőit nevezi Izrael hegyeinek. Azokon legeltessetek, hogy biztonságosan tápláljatok. Amit onnan hallotok, annak örüljetek, de utasítsátok vissza, ami rajta kívül van. Ne ködben kóboroljatok, hanem hallgassatok a pásztor szavára. Gyűljetek össze a Szentírás hegyeire. Itt van a szívetek gyönyörűsége. Itt nincs semmi ártalmas, semmi idegen; itt nagyon bőséges legelők vannak. De csak ti, egészségesek jöjjetek, csak ti, egészségesek legeljetek Izrael hegyein.

A völgyekben és az ország lakott tájain legeltetem őket{n}{r}Ez 34, 13{/r}{/n}. Hiszen az előbb említett szentírási hegyekből fakadnak az evangéliumi igehirdetés patakjai, és a földkerekség végéig eljut igéjük{n}{r}Zsolt 18, 5{/r}{/n}, és az egész föld boldog és termékeny lakhelye lett a legelésző juhoknak.

Jó legelőre terelem majd őket, és Izrael magaslatain lesz a legelőjük. Jó legelőn pihennek majd{n}{r}Ez 34, 14{/r}{/n}. Azaz, ahol majd megpihennek, ott mondják: „Jól érezzük itt magunkat.” Ott azt is mondják: „Ez igaz és biztos. Nem tévedünk.” Isten dicsősége úgy pihenteti meg őket, mintha akolban lennének. És „alszanak” majd, azaz megpihennek, éspedig igazi gyönyörűségben pihennek majd.

Jó legelőn pihennek majd, kövér legelőn, Izrael hegyein{n}{r}Ez 34, 14{/r}{/n}. Már említettem Izrael hegyeit, a szent hegyeket, ahová felemeljük tekintetünket, hogy segítség jöjjön onnét a számunkra. De a mi segítségünk az Úrtól jön, aki az eget és a földet alkotta{n}{r}Zsolt 123, 8{/r}{/n}. Hogy még e jó hegyekbe se helyezzük a reményünket, ezt mondta: Izrael hegyein legeltetem nyájamat. De nehogy magadra maradj a hegyeken, rögtön hozzátette: Én magam terelgetem majd juhaimat. Emeld fel tekintetedet a hegyek felé, ahonnan segítség jön számodra, de figyelj arra, aki azt mondja: Én magam terelgetem. Hiszen a segítség számodra az Úrtól jön, aki az eget és a földet alkotta{n}{r}Zsolt 123, 8{/r}{/n}.

És így fejezi be: az igazság szerint legeltetem őket{n}{r}Ez 34, 14{/r}{/n}. Lásd be, hogy így, igazság szerint legeltetve egyedül csak ő legeltet. Mert ki az az ember, aki embertársáról ítéletet mondhatna? Vakmerő ítélettel van tele minden. Akiről talán már lemondtunk, az hirtelen megtérhet, és megjavulhat. Akiben viszont elhamarkodottan bizakodtunk, váratlanul elbukhat, és rosszá válhat. Sem a félelmünkben, sem a szeretetünkben nem lehetünk biztosak.

Hogy mi van most az emberben, azt az illető maga is aligha tudja. De némileg mégis ismeri magát. De hogy holnap mi lesz, azt még maga sem tudja. Isten azonban igazság szerint legeltet, mindenkinek azt adja, ami neki sajátosan megfelel: egyiknek ezt, másiknak azt. Vagy ezt, vagy azt, ami kinek-kinek kijár. Ő ugyanis tudja, mit kell tennie. Igazság szerint legelteti azokat, akiket – igazságtalanul halálra ítélve – megváltott. Tehát ő valóban igazság szerint legeltet.

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Jn 10, 14; Ez 34, 11. 13

Én vagyok a jó pásztor. {*} Ismerem juhaimat, és enyéim is ismernek engem.

Nézzétek, magam gondoskodom nyájamról, és magam ügyelek rájuk, hazahozom őket a népek közül, és legeltetem őket. {*} Ismerem juhaimat, és enyéim is ismernek engem.

PÉNTEK

Ezekiel próféta könyvéből

40, 1-4; 43, 1-12; 44, 6-9

{p}

Látomás a templom és Izrael visszaállításáról

Száműzetésünk 25. esztendejében, az év kezdetén, a hónap tizedik napján, a város elfoglalása után a tizennegyedik évben, éppen azon a napon fölöttem volt az Úr keze. Elvitt isteni látomásban Izrael földjére, és letett egy nagyon magas hegyre. Ezen a hegyen olyasmi tárult elém, mintha dél felé város épült volna.

Odavitt, és lám, ott volt egy ember, aki mintha ércből lett volna; lenzsinórt tartott a kezében, meg egy mérővesszőt, és ott állt a kapuban. A férfi megszólított: „Emberfia, jól nyisd ki a szemedet és a füledet. Nagyon figyelj mindenre, amit majd mutatok, mert azért kerültél ide, hogy ezt megmutassam. Mondj el Izrael házának mindent, amit csak látni fogsz!”

Azután elvitt a templomnak kelet felé néző kapujához. És lám, Izrael Istenének dicsősége bevonult kelet felől. Hangja olyan volt, mint a nagy vizek zúgása, és fönségétől tündökölt a föld. A jelenés, amit láttam, hasonló volt ahhoz, amelyet akkor láttam, amikor eljött, hogy elpusztítsa a várost, mint az a jelenés, amelyet a Kebár folyónál láttam, és arcra borultam. Az Úr dicsősége bevonult a templomba a kapun keresztül, amely keletre nézett. Ekkor a lélek fölemelt, bevitt a belső udvarba, és lám, a templomot betöltötte az Úr dicsősége.

És hallottam, hogy valaki a templomból beszélt hozzám, és a férfiú még mellettem állt. Így szólt hozzám: „Emberfia, ez az én trónom helye, lábam nyomának helye, ahol Izrael fiai között akarok lakni örökké. Nem fogja többé megszentségteleníteni Izrael háza, sem ők, sem királyaik szent nevemet paráznaságukkal, királyaik holttestével, mint amikor küszöbüket az én küszöböm mellé, oszlopaikat az én oszlopaim mellé építették, úgyhogy csak egy fal volt köztem és köztük. Meggyalázták szent nevemet iszonyatos tetteikkel, ezért is semmisítettem meg őket haragomban. Most majd távol tartják tőlem paráznaságukat és királyaik holttestét, én meg közöttük lakom mindörökké.

Te pedig, emberfia, írd le Izrael házának a templomot, hogy szégyelljék magukat iszonyatos tetteik miatt. Mérjék meg az épületet, és ha szégyellik magukat azokért, amiket tettek, mutasd meg nekik a templomot és berendezését, kijáratait és bejáratait és egész fekvését; ismertesd meg velük egész rendjét és törvényét, és írd le ezeket a szemük láttára, hogy ezeket a törvényeket és rendelkezéseket mind figyelembe vegyék, és megtartsák. Ez a templom törvénye: a hegy tetején az egész terület, amely körülötte van, igen szent terület.

Mondd meg Izrael háza lázongóinak: Ezt mondja az Úr, az Isten: Most aztán elég volt szégyenletes tetteitekből, Izrael háza! Körülmetéletlen szívű és testű embereket vittetek be, úgyhogy szentélyemben voltak, és meggyalázták templomomat, amikor ti bemutattátok nekem a kenyeret, a hájat és a vért, s így megszegtétek szövetségemet iszonyatos tetteitekkel. Szentélyemben a szolgálatot nem ti láttátok el, hanem magatok helyett őket állítottátok be, hogy a szentély szolgálatát ellássák. Ezért ezt mondja az Úr, az Isten: Semmiféle idegen, körülmetéletlen szívű és testű nem léphet be szentélyembe, senki azok közül az idegenek közül, akik Izrael fiai között élnek.”

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Ez 43, 4-5; vö. Lk 2, 27

Az Úr dicsősége bevonult a templomba a kapun át, amely keletre nézett. {*} És lám, a templomot betöltötte az Úr dicsősége.

A szülők a gyermek Jézust bevitték a templomba. {*} És lám, a templomot betöltötte az Úr dicsősége.

Szent Ágoston püspöknek „A pásztorok” című beszédéből

(Sermo 46, 29-30: CCL 41, 555-557)

{p}

Minden jó pásztor az egyetlen Pásztorban van

Krisztus tehát igazság szerint legeltet téged: elválasztja juhait az idegen juhoktól. Juhaim hallgatnak szavamra, és követnek engem{n}{r}Jn 10, 27{/r}{/n}.

Ebben az egyetlen Pásztorban találom meg az összes jó pásztort. Mert vannak jó pásztorok, de csak ebben az Egyetlenben. Akik megosztottak, azok sokan vannak. Itt egyet hirdetnek, mert az egység van rájuk bízva. Valójában nem azért nincs itt említve több pásztor – hiszen csak egy pásztorról beszél_–, mintha Krisztus nem talált volna olyat, akire rábízhatta volna a nyáját. Amikor ugyanis rátalált Péterre, rábízta nyáját. De erre a Péterre is a saját magával való egységben bízta rá. Sok apostola volt ugyan, de csak ennek az egynek mondta: Legeltesd juhaimat!{n}{r}Jn 21, 16{/r}{/n} Isten mentsen attól, hogy ne legyenek jó pásztoraink, Isten mentsen, hogy éppen miattunk ne legyenek, hogy Isten irgalma miattunk ne állítson vagy ne támasszon jó pásztorokat.

Mert ha vannak jó juhok, akkor minden bizonnyal vannak jó pásztorok is. Mert a jó juhokból lesznek a jó pásztorok. De az összes jó pásztor az Egyetlenben van, mert egységet alkotnak. Ők legeltetnek ugyan, mégis Krisztus az, aki legeltet. A vőlegény barátai nem a saját szavukat mondják, hanem ujjongó örömmel örvendeznek a vőlegény miatt. Ezért tehát ő az, aki legeltet még akkor is, ha a barátai legeltetnek. És ezt mondja: „Én legeltetlek”, mert bennük az ő szava van, bennük az ő gondoskodó szeretete nyilvánul meg. Mert amikor Péterre úgy bízta rá a nyáját, mint egyik pásztor a másikra, Pétert saját magával akarata eggyé tenni, és úgy bízta rá a nyáját, hogy ő legyen a fej, és ő képviselje a testet, azaz az Egyházat, és mint vőlegény meg menyasszony egy testté legyenek.

Ezért mit is mond neki, mielőtt még rábízná nyáját, hogy ne más valakire, hanem őrá bízza? Ezt kérdezte: Péter, szeretsz engem? Azt válaszolta: szeretlek. Másodszor is megkérdezte tőle: szeretsz engem? Azt válaszolta: szeretlek. Harmadszor is megkérdezte tőle: szeretsz engem? Azt válaszolta: szeretlek{n}vö. {r}Jn 21, 15-17{/r}{/n}. Megerősíti a szeretetet, hogy megszilárdíthassa az egységet. Ezért ő az az egyetlen, aki bennük legeltet, és ők egyek benne.

Nincs szó több pásztorról, de mégis szó van róluk. Dicsekszenek a pásztorok, de aki dicsekszik, az Úrban dicsekedjék{n}{r}1 Kor 1, 31{/r}{/n}. Ez jelenti Krisztust legeltetni, ez Krisztusnak legeltetni, ez Krisztusban legeltetni, és nem Krisztus ellenére saját maga számára legeltetni. Mert amikor a próféta előre megjövendöli a jövendő rossz időket, nem a pásztorok hiánya miatt mondja: Én magam legeltetem nyájamat{n}vö. {r}Ez 34, 11{/r}{/n}, mintha nem lenne más, akire rábízhatnám. Hiszen amikor maga Péter és maguk az apostolok is még ebben a testben és ebben az életben éltek, akkor mondta az egyetlen Pásztor, akiben valamennyien egyek: Más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók. Ezeket is ide kell vezetnem, hogy egy nyáj legyen, és egy pásztor{n}{r}Jn 10, 16{/r}{/n}.

Legyenek tehát ebben az egyetlen Pásztorban mindnyájan egyek, és valamennyien ennek az egyetlen Pásztornak a hangján szóljanak, és erre hallgassanak a juhok, és kövessék pásztorukat, nem az egyiket vagy a másikat, hanem az egyetlen Pásztort. Valamennyien egyedül az ő hangján szóljanak, és ne legyen különféle hangjuk: Kérlek titeket, testvéreim, hogy valamennyien ugyanazt mondjátok, és ne legyen széthúzás köztetek{n}vö. {r}1 Kor 1, 10{/r}{/n}. Hallják meg ezt a minden szakadástól megszűrt, ezt a minden eretnekségtől megtisztított hangot a juhok, és kövessék pásztorukat, aki ezt mondja: Juhaim hallgatnak szavamra, és követnek engem{n}{r}Jn 10, 27{/r}{/n}.

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Urunk, ne hagyd el nyájadat; {*} Jó Pásztorunk, aki soha sem alszol, hanem mindig éberen őrködsz felettünk!

Őrködjön felettünk irgalmad, Urunk, hogy az a ravasz ellenséges kísértő el ne jöjjön! {*} Jó Pásztorunk, aki soha sem alszol, hanem mindig éberen őrködsz felettünk!

SZOMBAT

Ezekiel próféta könyvéből

47, 1-12

{p}

Látomás a templomból fakadó forrásról

Azokban a napokban az angyal visszavezetett a templom bejáratához, és lám, víz fakadt a templom küszöbe alatt a keleti oldalon, mert a templom kelet felé nézett. A víz a templom jobb oldalán folyt le az oltártól dél felé. Kivitt azután az északi kapun, és körülvezetett kívülről egészen a külső kapuig, amely kelet felé néz, és lám, víz tört elő a jobb oldalon.

A férfi, akinek kezében mérőzsinór volt, kelet felé ment, és ezer könyököt mért, majd átvezetett a vízfolyáson, s a víz bokáig ért. Újra ezret mért, és átvezetett rajta, s a víz térdig ért. Megint ezret mért, és átvezetett rajta, s a víz a vesékig ért. Ismét ezret mért, s már folyó volt, amin nem tudtam átmenni, mert a víz áradt, mély folyóvá dagadt, amelyen nem tudtam átmenni. Akkor ezt mondta nekem: „Láttad ezt, emberfia?” És elvezetett, majd elvitt a folyó partjához.

Amikor visszatértem, lám, a folyó partján igen sok fa volt mindkét oldalon. Így szólt hozzám: „Ez a víz a keleti vidék felé indul, és lefolyik Arabáig, s eljut a tengerig; amikor beleömlik, annak vize egészséges lesz. Amerre elér a folyó, minden élőlény, amely mozog, élni fog. Halak lesznek nagy bőségben, mert ahová ez a víz behatol, egészségessé lesz, és élni fog minden, ahová a folyó elér. Partján halászok állnak. EnGadditól EnEglajimig hálókat vetnek ki. Olyan tömérdek és sokfajta hala lesz, mint a Nagy Tengernek. Ingoványai és mocsarai azonban nem lesznek egészségesek, hanem sógödrökké válnak.

A folyó mentén mindkét parton mindenfajta gyümölcsfa nő, amelyeknek lombja nem hull le, s gyümölcse nem fogy el: minden hónapban friss gyümölcsöt hoznak, mert vizük a szentélyből fakad. Gyümölcsük eledelül, lombjuk pedig orvosságul szolgál.”

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Vö. Ez 47, 1. 9; vö. Jn 4, 14

Vízforrást láttam feltörni a földből, jobboldalt, a templomból. {*} Akikhez elért a víz, üdvözültek mindnyájan.

A víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz bennük. {*} Akikhez elért a víz, üdvözültek mindnyájan.

Szent Hiláriusz püspöknek a zsoltárokhoz írt értekezéseiből

(Ps 64, 14-15: CSEL 22, 245-246)

{p}

Csörgedező patakok vidítják Isten városát

Az egek patakjait megtöltöd vízzel, gabonát nevelsz az embernek, és termékennyé teszed a földet{n}{r}Zsolt 64, 10{/r}{/n}. A patakkal kapcsolatban semmit sem kell magyarázni. Hiszen a próféta szerint is: Csörgedező patakok vidítják Isten városát{n}{r}Zsolt 45, 5{/r}{/n}. Sőt maga az Úr is így szól az evangéliumban: Aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne{n}{r}Jn 4, 14{/r}{/n}. És tovább is folytathatjuk: Aki hisz bennem, belsejéből az Írás szava szerint élő víz folyó fakadnak. Ezt a Lélekről mondta, amelyben a benne hívők részesülnek{n}{r}Jn 7, 38-39{/r}{/n}. Tehát ezzel a vízzel van tele Isten folyama. A Szentlélek ajándékai árasztanak el bennünket, és az életnek ebből a forrásából árad ránk Istennek vízzel teli folyója. De táplálék is készen áll számunkra.

Milyen táplálékról is van szó? Arról, amely az isteni életközösségre készít elő bennünket, hogy a szent testben való részesedés által alkalmassá váljunk a test közösségébe való végleges fölvételre is. A zsoltárból idézett szavak: Gabonát nevelsz az embernek, és termékennyé teszed a földet, erre is rámutatnak, hiszen ez a táplálék, bár a jelenben is üdvösségünkre szolgál, a jövendő ajándékokra is előkészít bennünket.

Nagy öröm számunkra, akik a keresztségben újjászülettünk, amikor feltárul előttünk a szentségek értelme, a jövendölések titka, a bölcsesség tanítása, a remény erőssége, a gyógyítás karizmája, valamint a gonosz lelkek fölötti uralom, és így tapasztalhatjuk meg magunkban a Szentlélek ajándékainak a kezdetét. Csörgedező forrásként hatolnak ezek a lelkünkbe, hogy aztán fokozatosan elárasszák gazdag termésükkel.

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Zsolt 35, 9-10; 64, 5

Házad gazdagságától megittasodnak, Uram, gyönyörűséged patakját adod italul nekik. {*} Mert tenálad van az élet forrása, s a te fényedben látjuk az igazi fényt.

Hadd telhessünk el házad javaival. {*} Mert tenálad van az élet forrása, s a te fényedben látjuk az igazi fényt.