III. Kantikum – {r}Iz 49, 7-13{/r}
Szolgája által váltja meg népét az Úr
Isten elküldte egyszülött Fiát a világba, hogy általa éljünk ({r}1 Jn 4, 9{/r}).

{v}7{/v}Ezt mondja az Úr, Izrael Megváltója, és Szentje,{+}

annak, akinek életét megvetették, akit a nemzetek megutáltak,{x}

a kényurak szolgájának:

„Királyok állnak majd fel, ha meglátnak,{+}

és fejedelmek borulnak le, az Ur miatt, aki hűséges,{x}

Izrael Szentje miatt, aki kiválasztott téged.”

{v}8{/v}Ezt mondja az Úr:{+}

„A kegyelem idején meghallgatlak,{x}

és az üdvösség napján megsegítelek.

Én teremtettelek, és en teszlek meg a nép szövetségesévé.{x}

Helyreállítom az országot, és kiosztom a pusztává lett örökséget.

{v}9{/v}A foglyokhoz így szólok: »Gyertek ki!«{x}

a sötétben ülőkhöz meg: »Gyertek a napvilágra!«

Minden út mentén legelhetnek majd,{x}

és minden halmon legelőt találnak.

{v}10{/v}Nem éheznek és nem szomjaznak,{x}

forró szél nem éri, s nap sem égeti őket.

Mert aki megkönyörült rajtuk, az vezeti,{x}

s a vizek forrásaihoz tereli őket.

{v}11{/v}Minden hegyet úttá teszek nekik,{x}

és feltöltöm az ösvényeket.

{v}12{/v}Nézzétek, ezek messze távolból jönnek,{+}

azok északról és nyugatról,{x}

amazok meg Szinim földjéről.

{v}13{/v}Zengjetek dicséretet, egek, es ujjongj te föld!{x}

Hegyek, daloljatok örömötökben!

Mert az Úr megvigasztalja népét,{x}

és megkönyörül szegényein.”

HTML © Juraj Vidéky