Kantikum – Jer 31, 10-14

II. Kantikum – {r}Jer 31, 10-14{/r}

A megszabadított nép öröme

Jézusnak meg kellett halnia…, hogy Isten szétszóródott gyermekeit egybegyűjtse ({r}Jn 11, 51. 52{/r}).

Az Úr összegyűjti népét örömben

A Bárány ott állt Sion hegyén, és vele száznegyvennégyezer ({r}Jel 14, 1{/r}).

{v}10{/v}Halljátok az Úr szavát, ti, nemzetek,{x}

a távoli szigeteknek is hirdessétek:

„Aki szétszórta Izraelt, össze is gyűjti,{x}

és vigyáz rá, mint nyájára a pásztor.”

{v}11{/v}Mert megváltotta az Úr Jákobot,{x}

és kiszabadította az erősebb kezéből.

{v}12{/v}Eljönnek, és dicsőítő dalba kezdenek Sion hegyén,{x}

szinte áradva jönnek az Úr javaiért:

a búzáért, borért és olajért,{x}

zsenge bárányokért, borjakért.

Olyan lesz a lelkük, mint az öntözött kert,{x}

és nem éheznek többé.

{v}13{/v}Körtáncot lejt akkor örömében a leány,{x}

ifjú és öreg együtt örvend.

Örömre változtatom gyászukat,{x}

fájdalmukban vigasztalom, és felvidítom őket.

{v}14{/v}Papjaikat bőséggel töltöm el,{x}

és népem jóllakik javaimmal.