Kantikum – Bölcs 9, 1-6. 9-11

Kantikum – {r}Bölcs 9, 1-6. 9-11{/r}

Uram, adj nekem bölcsességet!

Olyan ékesszólást és bölcsességet adok nektek, hogy egyetlen ellenfeletek sem tud ellenállni ({r}Lk 21, 15{/r}).

{v}1{/v}Atyáink Istene, jóságos Urunk,{x}

igéddel hívtad létre a mindenséget.

{v}2{/v}Bölcsességeddel megalkottad az embert,{x}

hogy uralkodjék minden teremtményen, melyet te alkottál,

{v}3{/v}hogy a földkerekséget hűségben és igazságban igazgassa,{x}

és egyenes szívvel hozza meg ítéletét.

{v}4{/v}Add nekem a bölcsességet, trónodon társadat,{x}

és gyermekeid közül ne zárj ki engem,

{v}5{/v}mert szolgád vagyok, szolgálód gyermeke,{+}

gyenge, csak rövid ideig élő ember,{x}

fel sem fogom igazságodat és törvényedet.

{v}6{/v}Ha mégoly tökéletes valaki az emberek fiai között,{+}

de nincs meg benne bölcsességed,{x}

semminek sem számít!

{v}9{/v}Nálad a bölcsesség, aki művedet ismeri,{x}

és jelen volt, amikor a földkerekséget megalkottad.

Ő jól tudja, mi kedves a szemedben,{x}

és mi egyezik meg parancsaiddal.

{v}10{/v}Őt küldd el szent egedből,{x}

fölséges trónod helyéről,

hogy velem járjon, és velem munkálkodjék,{x}

és megtudjam, mi kedves előtted.

{v}11{/v}Mert ő mindent tud, és megért mindent,{+}

megfontoltan vezet tetteimben,{x}

és megőriz hatalmával.