{v}1{/v}Emlékezz, Uram, hogy mi történt velünk,{x}

nézz ránk, tekints szégyenünkre.

{v}2{/v}Örökrészünk bitorlók kezére szállt,{x}

házaink idegenekre.

{v}3{/v}Apátlan árvákká lettünk,{x}

anyáink szinte özvegyek.

{v}4{/v}Vizünket pénzért isszuk,{x}

fánkat is meg kell fizetnünk.

{v}5{/v}Nyakunkon vannak hajszolóink,{x}

kifulladunk, de nem pihenhetünk.

{v}6{/v}Egyiptomnak, majd Asszíriának adtunk kezet,{x}

hogy kenyérrel jóllakhassunk.

{v}7{/v}Atyáink vétkeztek, de ők már nincsenek,{x}

és bűneik terhét mi viseljük.

[{v}8{/v}Szolgák uralkodnak rajtunk,{x}

és nincs, aki megszabadítson kezükből.

{v}9{/v}Életünk kockáztatásával szerezzük be kenyerünket,{x}

szembeszállva a pusztában a karddal.

{v}10{/v}Bőrünk úgy izzik, mint a kemence{x}

az égető hőségtől.

{v}11{/v}Az asszonyokat meggyalázták Sionban,{x}

a hajadonokat Júda városaiban.

{v}12{/v}A főembereket saját kezükkel akasztották fel,{x}

s az öregekre sem voltak tekintettel.

{v}13{/v}Az ifjakat befogták malmot hajtani,{x}

s a gyerekek megrokkantak a fahordásban.

{v}14{/v}A vének nem gyülekeznek már a kapukban,{x}

a fiatalok abbahagyták a mulatságot.]

{v}15{/v}Szívünk vidámsága eltűnt,

táncunk gyászra fordult.

{v}16{/v}Lehullt fejünkről a korona,{x}

jaj nekünk, mert vétkeztünk!

{v}17{/v}Szívünk ezért lett szomorú,{x}

ezért homályosodott el a szemünk.

[{v}18{/v}Mert elpusztult a Sion hegye,{x}

sakálok tanyáznak rajta.]

{v}19{/v}De te, Uram, mindörökké megmaradsz,{x}

nemzedékről nemzedékre áll királyi széked.

{v}20{/v}Miért is feledkeztél el rólunk végleg?{x}

Miért hagysz el oly sokáig minket?

{v}21{/v}Téríts minket magadhoz, Uram, és mi megtérünk,{x}

fordítsd jóra napjainkat, úgy mint régen.

[{v}22{/v}Vagy tán végképp elvetettél minket,{x}

olyannyira haragszol ránk?]

HTML © Juraj Vidéky