sc_pm

HIMNUSZ

Akit föld, tenger és egek

imádva, áldva zengenek:

a hármas mindenség Urát

Mária méhe fogja át.

Kit mindenek, a hold s a nap

örök Uruknak vallanak,

a Szentlélekkel áthatott

leány testében nyugodott.

Áldott vagy, boldog Szűzanya!

Mindennek teremtő Ura,

bár tenyerén a nagyvilág,

szent méhed rejtekébe szállt.

Míg égi követ érkezik,

a Lélek megtermékenyít,

s kit minden nép áhítva várt,

közénk bensődből árad át.

Jézus, magasztal énekünk,

kit tiszta Szentszűz szült nekünk,

Atyáddal és a Lelkeddel is

örökre áld dicséretünk. Ámen.

Ant. 1Mária áldást nyert az Úrtól, és irgalmat szabadító Istenétől. Alleluja. 23. zsoltár

Amikor Dávid már a házában lakott, így szólt Nátán prófétához: „Nézd, én már cédrusházban lakom, az Úr szövetségének ládája pedig sátor alatt van.” Nátán így felelt Dávidnak: „Valósítsd meg mind, amit elterveztél, hiszen az Isten veled van.”

De Isten szava még azon az éjjelen felszólította Nátánt: „Menj, és mondd meg szolgámnak, Dávidnak: Ezt üzeni az Úr: Nem te fogsz nekem házat építeni lakásul. Nem laktam házban attól az időtől kezdve, amikor kihoztam Izraelt, mind a mai napig, hanem sátorból sátorba, hajlékból hajlékba vonultam. Az egész idő alatt, amikor egész Izraellel vándoroltam, mondtam-e egynek is Izrael bírái közül, akiket mint pásztorokat népem élére állítottam: Miért nem építetek nekem cédrusházat?

Ezt közöld tehát szolgámmal, Dáviddal: Ezt mondja a Seregek Ura: Én hoztalak el a legelőről, a juhok mögül, hogy népem fejedelme légy. Veled voltam minden vállalkozásodban, és megsemmisítettem előtted minden ellenségedet. Olyan hírnevet adok neked, amely fölér a legnagyobbakéval a földön. Lakóhelyet adok népemnek, Izraelnek, letelepítem, hogy azon a helyen lakjék, s ne hányódjék tovább, s a gonoszok ne pusztítsák, mint azelőtt, abban az időben, amikor bírákat rendeltem népem, Izrael fölé. Leigázom minden ellenségedet, téged pedig naggyá teszlek.

Az Úr házat épít neked, s ha majd betöltöd napjaidat, és atyáidhoz térsz, megőrzöm utánad ivadékodat: egyik fiad lesz az, s én megerősítem királyságát. Ő épít majd nekem házat, s én örökre megszilárdítom trónját. Atyja leszek, ő pedig fiam lesz, s nem vonom meg tőle kegyelmemet, mint ahogy megvontam elődödtől. Megtartom mindörökre házamban, országomban, és trónja szilárd lesz örökre.”

Boldog vagy, Szűz Mária, mert a világ Teremtőjét és Urát hordoztad méhedben: {*} Világra szülted azt, aki téged alkotott, és szűz maradsz mindörökre.

Üdvöz légy, Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled. {*} Világra szülted azt, aki téged alkotott, és szűz maradsz mindörökre.

A háborús veszedelmek idején az Úr így szólt Acház királyhoz: „Kérj magadnak jelet az Úrtól, a te Istenedtől, akár az alvilág mélységeiből, akár felülről a magasból.” De Acház így válaszolt: „Nem kérek jelet, nem kísértem az Urat.”

Erre Izajás próféta azt mondta: „Halljátok hát, Dávid háza! Nem elég nektek, hogy próbára teszitek az emberek türelmét, még az én Istenem türelmét is próbára teszitek? Ezért az Úr maga ad nektek jelet: Íme, a szűz fogan, fiút szül, és Emmánuelnek nevezi el.

Hiába szőtök terveket: úgyis meghiúsul. Hasztalan hoztok határozatot: nem valósul meg. Mert velünk az Isten.”

Vessző kél majd Izáj törzsökéből, és hajtás sarjad gyökeréből. Az Úr Lelke nyugszik rajta: a bölcsesség és az értelem lelke; a tanács és az erősség lelke; a tudás és a jámborság lelke, s eltölti őt az Úr félelmének lelke.

Nem aszerint ítél majd, amit a szem lát, s nem aszerint ítélkezik, amit a fül hall, hanem igazságot szolgáltat az alacsony sorúaknak, és méltányos ítéletet hoz a föld szegényeinek. Szája vesszejével megveri az erőszakost, s ajka leheletével megöli a gonoszt. Az igazságosság lesz derekán az öv, s a hűség csípőjén a kötő.

Akkor majd együtt lakik a farkas a báránnyal, és a párduc együtt tanyázik a gödölyével. Együtt legelészik majd a borjú s az oroszlán, egy kis gyerek is elterelgetheti őket. Barátságban él a tehén a medvével, a kicsinyeik is együtt pihennek; és szalmát eszik az oroszlán, akárcsak az ökör. A csecsemő nyugodtan játszadozhat a viperafészeknél, s az áspiskígyó üregébe is bedughatja a kezét az anyatejtől elválasztott kisgyerek. Sehol nem ártanak, s nem pusztítanak az én szent hegyemen. Mert a föld úgy tele lesz az Úr ismeretével, mint ahogy betöltik a vizek a tengert.

Íme, a Szűz fogan, fiút szül; {*} Az ő nevét így hívják: Csodálatos, Erős Isten.

Dávid trónján és országa fölött uralkodik mindörökké. {*} Az ő nevét így hívják: Csodálatos, Erős Isten.

Testvéreim! Az Írás mindent bűnösnek nyilvánított, hogy a hívők a Jézus Krisztusba vetett hit folyományaként részesüljenek az ígéretben.

Mielőtt a hit elérkezett, a törvény fogott össze és őrzött meg minket a hitnek, amelynek kinyilatkoztatása a jövőre várt. Így a törvény nevelőnk lett Krisztusra, hogy a hitben megigazuljunk. A hit eljövetelével azonban kikerültünk a nevelő keze alól. Hiszen az Isten fiai vagytok a Jézus Krisztusba vetett hitben.

Mert mindannyian, akik megkeresztelkedtetek Krisztusban, Krisztust öltöttétek magatokra. Nincs többé zsidó vagy görög, rabszolga vagy szabad, férfi vagy nő, mert mindannyian eggyé lettetek Jézus Krisztusban. Ha azonban Krisztuséi vagytok, akkor Ábrahám utódai is, s az ígéret szerint örökösök.

Azzal folytatom, hogy amíg az örökös kiskorú, semmiben sem különbözik a szolgától, jóllehet mindennek ura. Gyámok és gondviselők felügyelete alatt áll, apjától meghatározott ideig, így mi is, amíg kiskorúak voltunk, a világ elemeinek szolgálatában álltunk.

De amikor elérkezett az idők teljessége, az Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született, és ő alávetette magát a törvénynek, hogy kiváltson minket a törvény szolgaságából, hogy a fogadott fiúságot elnyerjük.

Mivel az Isten fiai vagytok, a Fia Lelkét árasztotta szívünkbe az Isten, aki őt így szólítja: „Abba, Atya!” Tehát nem vagy többé szolga, hanem fiú, s ha fiú, akkor Isten kegyelméből örökös is.

Íme, már elérkezett az idők teljessége, amikor Isten elküldte a földre Fiát, aki Szűztől született, és alávetette magát a törvénynek, {*} Hogy kiváltson minket a törvény szolgaságából.

A végtelenül irgalmas Isten azzal mutatta meg nagy szeretetét irántunk, hogy elküldte tulajdon Fiát a bűnös testhez hasonló alakban. {*} Hogy kiváltson minket a törvény szolgaságából.

Megnyílt az égben az Isten temploma, és láthatóvá vált a szövetség ládája a templomban. Erre villámlás, égzengés, földrengés és nagy jégeső támadt.

Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona. Áldott állapotban volt, gyötrelmében és szülési fájdalmában kiáltozott. Most egy másik jel tűnt fel az égen: egy nagy vörös sárkány, hét feje volt és tíz szarva, s mindegyik fején korona. Farkával lesöpörte az ég csillagainak egyharmadát, és a földre szórta. Ekkor a sárkány odaállt a szülő asszony elé, hogy mihelyt megszül, elnyelje gyermekét. Fiút szült, fiúgyermeket, aki majd vaspálcával kormányozza mind a nemzeteket. Gyermekét elragadták Istenhez és az ő trónjához. Az asszony a pusztába menekült, ahol az Isten helyet készített számára, hogy ott éljen ezerkétszázhatvan napig.

Ezután nagy harc támadt a mennyben. Mihály és angyalai megtámadták a sárkányt. A sárkány és angyalai védekeztek, de nem tudtak ellenállni, s nem maradt számukra hely a mennyben. Levetették a nagy sárkányt, az ősi kígyót, aki maga az ördög, a sátán, aki tévútra vezeti az egész világot. A földre vetették, s vele együtt letaszították angyalait is. Ekkor harsány hangot hallottam az égben:

„Eljött Istenünk üdvössége, ereje és országa,
és az ő Fölkentjének uralma,
mert letaszították testvéreink vádlóját,
aki éjjel-nappal vádolta őket Istenünk színe előtt.
De legyőzték a Bárány vérével
és tanúságuk szavával,
s nem kímélték életüket
mindhalálig.
Ezért örüljetek, egek,
és ti, akik benne laktok!

Jaj a földnek és a tengernek, mert oda szállt le a sátán nagy haragjában. Tudja, hogy kevés ideje van hátra.”

Amikor a sárkány látta, hogy a földre taszították, üldözőbe vette az asszonyt, aki fiúgyermeket szült. Az asszony azonban kapott két nagy sasszárnyat, hogy a pusztába repüljön, a rejtekhelyére, ahol majd a kígyótól távol egy évig, két évig és félévig táplálják. Erre a kígyó annyi vizet lövellt a szájából az asszony után, mint egy folyó, hogy elsodorja az ár. De a föld segített az asszonyon: megnyílt a mélye, és elnyelte a sárkány szájából kiáradó folyót.

A sárkány haragra lobbant az asszony ellen, és harcba szállt többi gyermekével, aki megtartja Isten parancsait és kitart Jézus tanúsága mellett.

Amikor a romlandó magára ölti a romlatlanságot, a halandó a halhatatlanságot, akkor teljesedik az Írás szava: A győzelem elnyelte a halált. {*} De legyen hála Istennek, mert ő győzelemre segít minket, Jézus Krisztus, a mi Urunk által. Alleluja.

Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona. {*} De legyen hála Istennek, mert ő győzelemre segít minket, Jézus Krisztus, a mi Urunk által. Alleluja.

(Oratio 2, in sanctissimæ Deiparæ Annuntiatione 21-22. 26: PG 87, 3, 3242. 3250)

Üdvöz légy, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled!{n}Vö. {r}Lk 1, 28{/r}{/n} Szűzanyánk, mi lehet ennél nagyobb örömed? Mi lehet ennél a kegyelemnél nagyszerűbb, amit egyedül te kaptál Istentől? Mit lehetne elképzelni ennél ragyogóbbat és boldogítóbbat? Minden messze elmarad attól a csodától, amely benned megjelent, s a kegyelem, amelyet kaptál, mindent meghalad; még a legkiválóbbak is mögéd sorakoznak, és dicsőség szempontjából nyomodba sem lépnek.

Az Úr van teveled{n}vö. {r}Lk 1, 28{/r}{/n}. Vajon ki merne versenyre kelni veled? Tőled születik az Isten, hát ki az, aki többre tarthatná magát nálad s nem ismerné el örömmel elsőbbségedet és nagyságodat? Éppen ezért, látva a minden teremtményt felülmúló kiváltságaidat, ujjongó örömmel kiáltom feléd: Üdvöz légy, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled! Belőled nemcsak az emberekre árad az öröm, hanem még az angyalokat is megajándékozod vele.

Igazán áldott vagy te az asszonyok között{n}{r}Lk 1, 42{/r}{/n}, mert Éva átkát áldássá változtattad, hiszen Ádám, aki átoktól sújtottan hevert, terajtad keresztül áldást nyert.

Valóban áldottabb vagy te minden asszonynál, mert általad ragyogott az emberekre az Atya áldása, amely megszabadította őket a régi átoktól.

Igazán áldott vagy te az asszonyok között, mert az ősszülők általad találják meg üdvösségüket, hiszen te szülöd a Szabadítót, aki megszerzi nekik az isteni üdvösséget.

Valóban áldottabb vagy te minden asszonynál, mert férfi közbejötte nélkül termed azt a gyümölcsöt, aki áldást áraszt a földkerekségre, és megváltja azt a töviseket növesztő átoktól.

Tényleg áldott vagy te az asszonyok között, mert természet szerint gyenge nőnek születtél, mégis valóban Isten szülője leszel. Aki ugyanis tőled születik, az a valóságos megtestesült Isten, s így téged méltán nevezünk Istenszülőnek, mivel Istent szülöd a világra.

Te öledbe zárva hordozod magát az Istent, aki test szerint benned tartózkodik, és kilép belőled, mint a vőlegény, aki örömére van mindenkinek és isteni fénnyel árasztja el a világot.

Ó, Szent Szűz! Isten úgy vett nálad szállást, mint a nap a tündöklően tiszta égen: és tőled, mint nászházból kilépő vőlegény, mint ujjongó dalia fut neki útjának{n}{r}Zsolt 18, 6{/r}{/n}; az eljövendő megváltást hozza minden élő számára, és napkelettől napnyugatig érve, isteni melegével és éltető sugarával tölt be mindent.

Valóban áldott vagy te az asszonyok között, mert Éva átkát áldássá változtattad. {*} Az Atya áldása általad ragyogott az emberekre.

Az ősszülők általad találják meg az üdvösségüket. {*} Az Atya áldása általad ragyogott az emberekre.

Járuljunk Isten jegyeséhez, Isten anyjához, leghűbb szolgálóleányához. Mindez a Boldogságos Szűz Mária.

De mit tegyünk ott előtte? Milyen ajándékokat ajánljunk fel neki? Bárcsak odatárhatnánk eléje mindazt, amivel tartozunk neki! Tisztelettel tartozunk, szolgálattal tartozunk, szeretettel tartozunk, dicsérettel tartozunk. Tisztelettel tartozunk neki, mert ő Urunk anyja. Aki ugyanis nem tiszteli az anyát, nem tiszteli annak fiát sem. A Szentírás is mondja: Tiszteld atyádat és anyádat!{n}{r}Kiv 20, 12{/r}{/n}

Mit mondjunk hát, testvéreim? Ugye, ő a mi anyánk? Bizony, testvérek, ő a mi igazi anyánk. Általa születünk – nem evilágra ugyan, hanem – Isten számára.

Mi valamennyien – mint hiszitek és tudjátok – a halálban voltunk, a régi ember sötétségében és nyomorúságában. A halálban, mert elveszítettük az Úristent; a régi emberben, mert romlandó állapotban voltunk; a sötétségben, mert elveszítettük a bölcsesség fényét, így végromlásra jutottunk.

Mária, mert Krisztus tőle született, sokkal inkább a mi anyánk, mint Éva volt. A régi helyett új életet nyertünk, a romlás helyett romolhatatlanságot, a sötétség helyett világosságot.

Ő a mi anyánk, életünk anyja, romolhatatlanságunk anyja, világosságunk anyja. Az Apostol ezt mondja a mi Urunkról: Istentől bölcsességünkké, megigazulásunkká, megszentelődésünkké és megváltásunkká lett{n}{r}1 Kor 1, 30{/r}{/n}.

Mária tehát, aki Krisztus anyja, egyben a mi bölcsességünk anyja, megigazulásunk anyja, megszentelődésünk anyja, megváltásunk anyja is. Ezért inkább édesanyánk ő, mint a test szerinti szülőanyánk. Általa nyertük el magasabb rendű születésünket: belőle van a mi életszentségünk, bölcsességünk, megigazulásunk, megszentelődésünk és megváltásunk.

Így szól a Szentírás: Dicsérjétek az Urat szentjeiben{n}vö. {r}Zsolt 150, 1{/r}{/n}. Ha dicsérnünk kell az Urat azokban a szentjeiben, akik által ő maga jeleket és csodákat művel, mennyivel inkább kell őt dicsérnünk abban, akiben megalkotta önmagát az, aki minden csodánál csodálatosabb!

Boldog vagy, szentséges Szűz Mária, és minden dicséretre méltó, {*} Mert belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk, aki megváltott és üdvözít bennünket.

Boldogságos Szűz Mária, ünnepedet nagy örömmel üljük. {*} Mert belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk, aki megváltott és üdvözít bennünket.

A II. vatikáni zsinat Lumen gentium kezdetű, az Egyházról szóló dogmatikai konstitúciójából

A Boldogságos Szűz, aki öröktől fogva, az isteni Ige megtestesüléséhez kapcsoltan, eleve elrendelt Istenanya, a Gondviselés terve szerint az isteni Megváltónak édesanyja lett a földön, másokat messze felülmúló, nagylelkű társa és az Úr alázatos szolgálója. Méhébe fogadta Krisztust, világra hozta, táplálta, bemutatta az Atyának a templomban, és együtt szenvedett kereszten haldokló Fiával: így engedelmességével, hitével, reményével és lángoló szeretetével egészen különleges módon közreműködött az Üdvözítő munkájában, hogy a lelkek természetfeletti élete helyreálljon. Emiatt anyánk ő a kegyelem rendjében.

Máriának ez az anyasága szüntelenül tart a kegyelem világában attól a beleegyezéstől kezdve, amelyet az angyali üdvözletkor a hite sugallt, és amelyben ő a kereszt alatt vonakodás nélkül kitartott, egészen addig, amíg be nem teljesül örökre az összes választottak sorsa. Mert mennybevétele után sem szűnik meg betölteni üdvösséges feladatát; és szüntelen közbenjárásával kieszközli nekünk az örök üdvösség kegyelmeit.

Anyai szeretetével gondoskodik Fiának testvéreiről, akik még zarándoklaton vannak, sok veszedelemben és bajban, amíg el nem érkeznek a boldog hazába.

Ezért nevezik a Boldogságos Szüzet az Egyházban Szószólónak, Segítőnek, Oltalmazónak, Közvetítőnek. Természetesen ezeket úgy kell érteni, hogy semmit se vonjanak le Krisztusnak, az egyetlen közvetítőnek méltóságából és hatóerejéből, és ahhoz semmit se adjanak hozzá.

Mert teremtményt sohasem lehet egy sorba helyezni a megtestesült Igével, a Megváltóval. Amint azonban Krisztus papságában másképpen részesednek a felszentelt szolgák, mint a hívő nép, és amint az Isten egyetlen jósága a valóságban különféleképpen árad szét a teremtményekben, úgy a Megváltó egyedülálló közvetítői tevékenysége sem rekeszti ki, hanem éppen serkenti a teremtményekben az egy forrásból eredő változatos együttmunkálkodást.

Szűz Mária betölt ilyen alárendelt feladatot: ezt az Egyház meggyőződéssel vallja, ennek gyümölcsét szüntelenül élvezi, és a hívők lelkére köti, hogy ennek az anyai oltalomnak támogatását felhasználva bensőségesebben ragaszkodjanak a Közvetítőhöz és Üdvözítőhöz.

Szent és szeplőtelen Szűz, nem is tudom, milyen szavakkal dicsérjelek: {*} Mert akit befogadni kicsi az ég, azt te méhedben hordoztad.

Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse. {*} Mert akit befogadni kicsi az ég, azt te méhedben hordoztad.

HIMNUSZ

Szűz Mária, te nem hagyod,

hogy kárba vesszen a fohász,

esengve kérünk, légy velünk,

imádságunkra jól figyelj!

Állj mellettünk, ha vétkeink

rettentő lánca megkötöz,

oldozd le béklyónkat hamar,

melyet szívünkre bűn vetett!

Segíts, ha a hazug világ

csalóka képe hívogat,

feledve rangot, hivatást,

lelkünk ne tévelyedjen el!

Segíts, ha megpróbáltatás

szakad testünkre mostohán,

békés időket adj nekünk,

amíg hazánkba juthatunk!

Légy jó anyánk majd akkor is,

ha a halálos óra üt,

jóvoltodból a mennyei

kapuk kitárva várjanak!

Dicsérjük Egyszülöttedet,

Atyánkat és a Lelket is,

a nagy kegyelmek köntösét

csodás Szűz, ők szőtték neked. Ámen.

Ant. 1 Boldog vagy, Szűz Mária, mert a mindenség Teremtőjét hordoztad. Alleluja.

Ant. 2 Világra szülted azt, aki téged alkotott, de mindörökre sértetlenül megőrződ szüzességedet. Alleluja.

Ant. 3 Leányom, megáldott téged az Úr, mert általad nyertük el az örök élet Gyümölcsét. Alleluja.

Amikor elérkezett az idők teljessége, az Isten elküldte a Fiát, aki asszonytól született, és ő alávetette magát a törvénynek, hogy kiváltson minket a törvény szolgaságából, s az Isten fiaivá lehessünk.

Magnificat-ant. Az Úr tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát, és nagyot tett velem a Hatalmas. Alleluja.

Vagy: Boldognak hirdet engem minden nemzedék, mert Isten tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát. Alleluja.

Vagy: A Boldogságos Szűz Mária ünnepén ujjongva köszöntsük az Urat! Alleluja.

HIMNUSZ

Ég dicsőséges Asszonya,

fénylőbb, mint minden csillaga!

Te gondviselő Alkotód

áldott kebledből szoptatod.

Mit Éva bűne elvetélt,

Fiadban újra visszatért,

a síró emberi nemet

a csillagokhoz vezeted.

Te nagy Királyunk kapuja,

fényben tündöklő ajtaja.

A Szűztől árad életed,

megváltott nép, ülj ünnepet!

Dicsérjük most Szülöttedet,

Atyánkat és a Lelket is,

a nagy kegyelmek köntösét,

csodás Szűz, ők szőtték neked. Ámen.

Ant. 1Boldog vagy, Mária, mert belőled fakadt a világ üdvössége. Mivel már megdicsőülve örvendezel az Úr színe előtt, járj közben Fiadnál értünk! Alleluja.

Ant. 2Te vagy Jeruzsálem büszkesége, te vagy Izrael nagy öröme, te vagy népünk nagy dicsősége! Alleluja.

Ant. 3Szüntelenül örülj, szép Szűz Mária, mert méltó voltál hordozni Krisztust, az Üdvözítőt! Alleluja.

Örvendezve örvendek az Úrban, és lelkem ujjong az én Istenemben, mert az üdvösség ruhájába öltöztetett engem, és az igazság palástját terítette rám, mint ahogy a menyasszony ékszerekkel díszíti magát.

Az Úr kiválasztotta őt magának, öröktől fogva kiválasztotta. {*} Alleluja, alleluja.

Benedictus-ant. Az üdvösség kapuja Éva miatt mindenkinek bezárult, Szűz Mária által azonban kitárult. Alleluja.

Ünnepeljük Megváltónkat, aki Szűz Máriától született, és így könyörögjünk:

add, hogy az ő közbenjárására örömmel vállaljunk részt szenvedéseidből!

Ünnepeljük Megváltónkat, aki Szűz Máriától született, és így könyörögjünk:

Világ Üdvözítője, aki megváltásod erejével édesanyádat a bűn minden szennyétől megőrizted,

Megváltónk, te Szűz Máriát tiszta hajlékoddá és a Szentlélek szentélyévé avattad,

segíts minket az ő követésére, hogy olyan eledelt keressünk, amely megmarad az örök életre!

Királyok Királya, te édesanyádat testével-lelkével magadhoz vetted a mennybe,

Istenünk, te úgy akartad, hogy örök Igéd az angyali üdvözletkor a Boldogságos Szűz Mária méhében testet öltsön. Könyörögve kérünk, hogy mi, akik őt Isten Anyjának valljuk, közbenjárására mindig segítséget nyerjünk.

Istenünk, te Mária szűzi anyasága révén örök üdvösséggel ajándékoztad meg a világot. Engedd, kérünk, hogy közbenjárását érezzük, mert tőle kaptuk Fiadat, az élet szerzőjét.

Kérünk téged, Úristen, öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vitessünk.

Urunk, Istenünk, bocsásd meg irgalmasan vétkeinket, hogy akik saját érdemeinkkel nem dicsekedhetünk, Fiad szülőanyjának, a Boldogságos Szűz Máriának közbenjárására üdvözüljünk.

Istenünk, te egyszülött Fiadnak, Urunknak, Jézus Krisztusnak feltámadásával megörvendeztetted a világot. Add, kérünk, hogy az ő Szent Anyjának közbenjárására eljussunk az örök élet örömébe.

Istenünk, te kiárasztottad Szentlelkedet az apostolokra, amikor együtt imádkoztak Jézus anyjával, Szűz Máriával. Közbenjárására segíts minket, hogy hűségesen szolgáljunk Fölségednek, és szavunkkal, példánkkal mindenütt hirdessük neved dicsőségét.

Engedd, kérünk, Úristen, hogy mi, a te szolgáid, folytonos lelki és testi jólétnek örvendhessünk, és a boldogságos, mindenkor Szűz Máriának dicsőséges közbenjárására a jelen szomorúságtól megszabaduljunk, és örökké tartó örömet élvezzünk.

Urunk, Istenünk, bocsásd meg irgalmasan vétkeinket, hogy akik saját érdemeinkkel nem dicsekedhetünk, Fiad szülőanyjának, a Boldogságos Szűz Máriának közbenjárására üdvözüljünk.

Légy oltalmunk, irgalmas Istenünk, hogy mi, akik Fiad édesanyjának emlékezetét ünnepeljük, közbenjárására vétkeinkből új életre támadjunk.

Kérünk, Istenünk, legyen segítségünkre a Boldogságos Szűz Máriának áldott közbenjárása, szabadítson meg minden veszélytől, és hozza meg nekünk a te békéd örömét.

A Boldogságos Szűz Mária dicsőséges emlékét ünnepelve, kérünk, Istenünk, hogy az ő közbenjárására mi is elnyerhessük kegyelmed teljességét.

Add meg, kérünk, mindenható Istenünk, hogy mi, a te híveid, akik a Boldogságos Szűz Mária oltalmában örvendezve bízunk, anyai közbenjárására minden rossztól megszabaduljunk itt a földön, és az örök élet örömére eljussunk a mennyben.

Ant. 1 Mindnyájan egy szívvel, egy lélekkel állhatatosan imádkoztak Máriával, Jézus anyjával együtt.

Ant. 3 Az Úr így szólt Anyjához: Asszony, íme, a te fiad! Azután a tanítványhoz fordult: Íme, a te Anyád!

Dalolj, Sion leánya, zengj éneket, Izrael! Örülj és ujjongj egész szívedből, Jeruzsálem leánya! Izrael királya, az Úr közötted lakik.

Ujjongj, Sion leánya, zengj éneket, Jeruzsálem leánya! Nézd, közeleg Királyod, aki igaz és szabadító.

Légy áldott a te Istened által Jákob minden sátrában, mert miattad dicsőítik majd Izrael Istenét minden nemzetnél, mely nevedet hallani fogja.

Áldjon meg, leányom, a Magasságbeli Isten a föld minden asszonyánál jobban! S legyen áldott Isten, az Úr, az ég és a föld Teremtője. Ő vezérelt, hogy fejét vedd ellenségeink vezérének! A bizalom, amiről bizonyságot tettél, nem vész ki soha az emberek szívéből, hanem mindörökké megemlékeznek az Isten hatalmáról.

HIMNUSZ

Tengernek csillaga,

Isten édesanyja,

üdvöz légy, mindig szűz,

menny boldog kapuja!

Gábriel főangyal

ávéval köszöntött:

légy te nekünk béke,

Éva helyett áve!

Oldd a bűnös láncát,

gyújts a vaknak fáklyát,

űzd rólunk a rosszat,

esdj le minden jókat!

Mutasd meg: Anyánk vagy!

Hallgasson meg érted,

aki értünk benned

jó szívvel vett testet.

Szüzek legszebb Szüze,

szelídségnek tükre,

bűntől szabadokká,

tégy tisztákká, jókká!

Tisztaságban éljünk,

biztos úton járjunk,

hogy Jézussal együtt

legyen vigasságunk.

Atyának dicsőség,

Krisztusnak tisztesség,

Szentlélek Istennek

egy áldás adassék! Ámen.

Ant. 2Íme, az Úr szolgálóleánya vagyok, legyen nekem a te igéd szerint! Alleluja.

Ant. 3Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! Alleluja.

Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! {*}

Üdvöz légy, Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled. {*} Alleluja, alleluja.

Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! {*}

Üdvöz légy, Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled. {*} Alleluja, alleluja.

Magnificat-ant. Boldog vagy, Mária, mert hitted, hogy beteljesedik benned mindaz, amit az Úr mondott neked. Alleluja.

Nagy dicsérettel magasztaljuk a mindenható Atyaistent, aki azt akarta, hogy minden nemzedék ünnepelje Fiának Anyját, Máriát. Kérjük könyörögve:

Csodatevő Istenünk, te a szeplőtelen Szűz Máriát testben és lélekben Krisztus mennyei dicsőségének részesévé tetted,