sc_uc

HIMNUSZ

Lelkipásztorok közös zsolozsmája, az alábbiak kivételével:

Igaz Napunk, ki műveid

örök fényeddel élteted,

elménknek is világa vagy:

együtt dicsérve áld szívünk.

Ez élő fáklyák fénye is

Lelked tüzéből szállt alá,

évszázadokra tündökölt,

feltárva üdvünk útjait.

Mit Isten hinnünk átadott,

mit megtalált az emberész,

kegyelmed hű szolgáin át

új, tiszta fénybe öltözött.

S akit ma népünk ünnepel,

ez égi fényben tündököl

győztes tudással gazdagon,

s dicsőségükben osztozik.

Ő járjon közben, ó Urunk,

hogy tisztán láthasson szemünk

igaz, dicső fény, tégedet,

s a hozzád elvivő utat.

Ezt add meg, kérünk, jó Atya,

s Atyának mása, egy Fia,

s te Szentlélek, Vigasztaló:

örökre egy uralkodó. Ámen.

Amikor nálatok jártam, testvérek, nem keresett szavakkal vagy bölcsességgel akartam nektek hirdetni Isten misztériumát. Elhatároztam ugyanis, hogy nem akarok másról tudni köztetek, csak Jézus Krisztusról, a megfeszítettről. Gyöngeségem tudatában félve és nagyon elfogódottan mentem hozzátok. Tanításom és igehirdetésem ezért nem a bölcsesség elragadó szavaiból állt, hanem a lélek és az erő bizonyságából, hogy hiteteknek ne emberi bölcsesség, hanem Isten ereje legyen az alapja.

A tökéletesek körében azonban mi is bölcsességet hirdetünk. Nem ennek a világnak a bölcsességét, sem az e világ pusztulásra ítélt fejedelmeiét, hanem Isten titokzatos, rejtett bölcsességét, amelyet Isten öröktől fogva megdicsőülésünkre szánt. Ezt senki sem ismerte fel a világ fejedelmei közül, mert ha felismerték volna, nem feszítették volna keresztre a dicsőség Urát. Így érvényes az Írás szava: „Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik őt szeretik.”

Nekünk azonban feltárta Isten a Lélek által. A Lélek ugyanis mindent átlát, még Isten mélységét is. Ki ismeri az ember belső dolgait, ha nem a benne lakó emberi lélek? Hasonlóképpen Isten titkait sem ismeri senki, csak Isten Lelke.

Mi nem a világ lelkét kaptuk, hanem az Istentől eredő Lelket, hogy megismerjük, amit az Isten a kegyelemben ajándékozott nekünk. Erről beszélünk is, de nem az emberi bölcsesség tanította szavakkal, hanem ahogy a Lélek tanít, lelki embereknek lelkieket nyújtva.

A testi ember nem fogja fel, ami az Isten Lelkéből ered. Balgaságnak tartja, s nem képes megérteni, mert lelkileg kellene megítélnie. A lelki ember azonban mindent megítél, maga azonban senki ítéletét nem vonja magára. „Hiszen ki látta át Isten gondolatait, hogy oktatná őt?” Mi azonban birtokában vagyunk Krisztus gondolatainak.

Úgy tetszett Istenek, hogy balgaságnak látszó igehirdetéssel üdvözítse a hívőket. {*} Mi azonban a megfeszített Krisztust hirdetjük, alleluja.

Hiszen Istennek a „balgasága” bölcsebb az embereknél, és Istennek a „gyöngesége” erősebb az embereknél. {*} Mi azonban a megfeszített Krisztust hirdetjük, alleluja.

Könyörögtem, és megkaptam az okosságot; esdekeltem, és leszállt rám a bölcsesség lelke. Többre becsültem a jogarnál és trónnál, és hozzá mérten semminek tartottam a gazdagságot. A felbecsülhetetlen drágakövet sem állítottam vele egy sorba, mert mellette minden arany csak egy marék homok, és vele összemérve, az ezüst csak sárnak számít. Jobban szerettem az egészségnél és a szépségnél, és birtoklását a világosságnál is többre tartottam; mert a fény, amely belőle árad, nem alszik ki soha.

De vele együtt a többi javak is mind hozzám jöttek, mérhetetlen gazdagság volt a kezében. Örültem mindennek, mert a bölcsesség volt a vezérük; nem tudtam, hogy a szülőanyjuk is az. Csalárdság nélkül sajátítottam el, irigység nélkül adom tovább, nem rejtem el gazdagságát. Hisz kifogyhatatlan kincs az emberek számára. Akik szert tettek rá, megszerezték Isten barátságát, mert ajánlották őket a fegyelem adományai.

Adja meg nekem az Isten, hogy bölcsen beszéljek, és ahhoz méltóan gondolkodjam, aminek részese lettem! Mert ő irányítja a bölcsességet, és vezeti a bölcset. Hiszen kezében vagyunk mi magunk, a szavaink, egész értelmünk és minden ügyességünk.

Benne ugyanis lélek van, amely értelmes, szent, a maga nemében egyetlen, sokrétű, finom, könnyed, mozgékony, átható, tiszta, világos, sérthetetlen, a jót kedveli, éles, akadályt nem ismer, jótékony, emberbarát, állhatatos, szilárd, bátor, mindenható, mindent lát és áthatja a szellemet, a gondolkodó, tiszta és legfinomabb lényeket. Mert a bölcsesség mozgékonyabb, mint bármi, ami mozog; tisztaságánál fogva mindenen áthatol.

Hiszen Isten erejének lehelete és a Mindenható dicsőségének tiszta kicsordulása; ezért nem érheti soha semmi folt. Az örök világosság kisugárzása, és az Isten működésének tiszta tükre és jóságának képmása.

Bár csak egy, mindent megtehet, s jóllehet magában marad, megújítja a mindenséget. Nemzedékről nemzedékre betér a szent lelkekbe, így teremti meg Isten barátait és a prófétákat. Isten csak azt szereti, aki a bölcsességgel él, mert az ékesebb a napnál és fönségesebb minden csillagképnél. Ha a világossághoz hasonlítjuk, még annál is különb, mert azt felváltja az éjszaka, a bölcsességgel szemben azonban tehetetlen a gonoszság.

Könyörögtem, és megkaptam az okosságot; {*} Esdekeltem, és leszállt rám a bölcsesség lelke: többre becsültem a jogarnál és a trónnál.

Ha valaki közületek bölcsességében szenved hiányt, kérje Istentől, aki szívesen ad mindenkinek anélkül, hogy a szemére vetné, s meg is kapja. {*} Esdekeltem, és leszállt rám a bölcsesség lelke: többre becsültem a jogarnál és a trónnál.

A bölcs kutatja az elődök bölcsességét, s a jövendölésnek szenteli idejét. Neves emberek mondásait őrzi, s behatol a példabeszédek világába. A hasonlatok titkait fürkészi, s a bölcs mondások értelmét keresi.

A főemberek közt teljesít szolgálatot, és megjelenik a fejedelmek előtt. Bejárja idegen népek országait, fölfedez jót s rosszat az emberek között.

De szíve azon van, hogy reggeltől Urát a Teremtőjét keresse. Lelkét a Magasságbelihez emeli, imára nyílik ajka, s bűneiért eseng.

Ha tetszik Urának, a Hatalmasnak, akkor eltölti az értelem lelkével. Bölcs szavak törnek elő belőle, és imádságában az Urat dicséri. Bölcsen gondolkodik, ért a tudományhoz, s titkok megértésén járatja az eszét. Nyilvánosságra is hozza tanítását, s dicsekszik az Úrnak szent szövetségével.

Bölcsességét sokan magasztalják, s az nem is múlik el az idők végéig. Az emlékezete nem enyészik el, késő nemzedékek emlegetik nevét. A népek regélnek nagy bölcsességéről, és a gyülekezet zengi dicséretét.

A gyülekezetben szólásra nyitotta ajkát. {*} Betöltötte őt az Úr a bölcsesség és az értelem lelkével.

Körülujjongják, és nagy lesz az öröme. {*} Betöltötte őt az Úr a bölcsesség és az értelem lelkével.

Vilmosnak, a Szent Teodorik monostor apátjának „A tükör” című munkájából

Hívő lélek! Ha hitedben lévő mélyebb titkok nyugtalanítják elmédet, bátran tedd fel a kérdést te is: Hogyan lehetséges mindez? De tedd ezt az igazság szeretetének vágyával, és ne akadékoskodó lelkülettel.

Keresésed alakuljon át imádsággá, szeretetté, áhítattá és alázatos vággyá! Ne magasra törő eszmefuttatásokban kutatgasd az Isten fölségét, hanem üdvösségünk Istenének üdvösségszerző akaratában keresd üdvösségedet. És a nagy tanács Angyala majd ezt mondja néked: Amikor eljön a Vigasztaló, akit az Atyától küldök nektek, eszetekbe juttat mindent, és megtanít titeket minden igazságra{n}vö. {r}Jn 14, 26{/r}; {r:Jn}16, 13{/r}{/n}. Mert hiszen: Ki ismeri az ember benső dolgait, ha nem a benne lakó emberi lélek? Hasonlóképpen Isten titkait sem ismeri senki, csak Isten Lelke{n}{r}1 Kor 2, 11{/r}{/n}.

Törekedjél hát arra, hogy részesülj a Szentlélekben! Mert, hogyha hívod, eljön; sőt már valójában jelen is van, amikor hívjuk. És, ha hívásunkra megjön, Isten bőséges áldásával érkezik. Úgy jön, mint a folyam áradata, s megörvendezteti Isten városát.

Ha érkezésekor téged alázatos csendben és az Isten szava iránti félő tiszteletben talál, megnyugszik rajtad. Akkor majd kinyilvánítja neked azt, aminek az ismeretét Istenünk és Atyánk megvonja e világ bölcseitől és okosaitól. Akkor kezd majd megvilágosodni előtted mindaz, amit ugyan megmondhatott volna az e földön élő örök Bölcsesség már az ő tanítványainak is, de azok akkor még nem voltak elég erősek hozzá mindaddig, míg el nem jött az Igazság Lelke, aki megtanította őket minden igazságra.

Ennek az igazságnak felfogására és megértésére hiába is várnánk bármelyik ember ajkáról jövő szavakat. Hiszen még magának az Igazságnak az ajkáról sem tudták volna felfogni és megérteni azt még az apostolok sem. Éppen az örök Igazság mondja: Lélek az Isten{n}{r}Jn 4, 24{/r}{/n}.

És amint az imádkozóknak Istent lélekben és igazságban kell imádniuk, az őt felfogni és megérteni akaróknak nem másként, csak a Szentlélekben kell keresniük a hit értelmét és azt, hogy a tiszta és kendőzetlen igazságot megtapasztalják földi élet homályában és tudatlanságában a Szentlélek a lélekben szegényeknek a megvilágosító Világossága, ő a vonzó szeretet, ő a vonzó édesség, ő az ember útja Istenhez, ő a szerető szerelme, ő az áhítat, ő a jámborság.

Ő nyilatkoztatja ki hitből a hitbe a hívőknek az Isten igazságát, midőn kegyelemért kegyelmet ad és a hallásból szerzett hit helyébe megvilágosított hitet ad.

Minden írástudó, aki jártas a mennyek országának tanításában, {*} Hasonlít a házigazdához, aki kincseiből újat és régit hoz elő. Alleluja.

Az okos ember szívében bölcsesség lakik, és bölcsességére megtanítja a tudatlanokat is. {*} Hasonlít a házigazdához, aki kincseiből újat és régit hoz elő. Alleluja.

A II. vatikáni zsinat Dei Verbum kezdetű, az isteni kinyilatkoztatásról szóló dogmatikai konstitúciójából

Krisztus Urunk, akiben a fölséges Isten egész kinyilatkoztatása befejeződik, parancsot adott apostolainak, hogy hirdessék mindenkinek az evangéliumot, amelynek ígérete már a próféták ajkán elhangzott, amelyet ő maga váltott valóra és személyesen hirdetett, mint az üdvösségre vonatkozó minden igazságnak és erkölcsi tanításnak forrását, és így tegyenek mindenkit az isteni ajándékok részesévé.

Ezt a parancsot hűségesen teljesítették is. Teljesítették az apostolok, akik szóbeli igehirdetéssel, példamutatással és az intézményekben átadták, amit Krisztus ajkáról hallottak, a vele való társalgásból és tetteiből merítettek, vagy a Szentlélek ihletéséből megtanultak. És teljesítették azok az apostolok vagy apostoltanítványok, akik szintén a Szentlélek sugalmazására írásba foglalták az üdvösség hírét.

Az apostolok püspököket hagytak hátra utódaikul, és nekik adták át saját tanítói helyüket, hogy az evangélium az Egyházban mindig sértetlenül és elevenen megmaradjon. Amit pedig az apostolok áthagyományoztak, mindazt tartalmazza, ami az Isten népének szent életét és hitének gyarapodását szolgálja, így az Egyház a maga tanításában, életében és istentiszteletében örök időkre megőrzi és minden nemzedéknek átadja mindazt, ami önnön lényege, és mindazt, amit hisz.

Ez az apostoloktól származó hagyomány a Szentlélek segítségével kibontakozik az Egyházban, egyre teljesebb lesz az áthagyományozott tények és igék értelmi megragadása, akár a hívők elmélkedése és tanulmányozása folytán, amikor szívükben elgondolkodnak rajtuk; akár a lelki dolgok bensőséges és élményszerű megértése folytán; akár azok igehirdetése alapján, akik a püspöki utódlással együtt megkapták az igazság biztos megtalálásának karizmáját. Az Egyház ugyanis a századok folyamán állandóan az isteni igazság teljessége felé tart, amíg csak be nem teljesednek benne az Isten igéi.

A szent atyák mondásai tanúskodnak e hagyomány éltető jelenlétéről. Gazdagsága átárad a hívő és imádkozó Egyház gyakorlati életébe.

Ez a hagyomány adja tudtul az Egyháznak a szentkönyvek teljes felsorolását. Maga a Szentírás benne kap mélyebb értelmet, és válik szüntelenül hatékonnyá, így az Isten, aki a múltban beszélt, szünet nélkül beszélget szeretett Fiának jegyesével; a Szentlélek pedig, aki által az Egyházban, és az Egyház által a világban fölhangzik az evangélium élő szava, elvezeti a hívőket a teljes igazságra, és az ő műve, hogy Krisztus igéje elevenen él bennük.

Az Úr szava örökre megmarad: {*} Ez az a tanítás, amelyet hirdettek nektek. Alleluja.

Úgy, ahogyan ránk hagyományoztak azok, akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az isteni szónak. {*} Ez az a tanítás, amelyet hirdettek nektek. Alleluja.

A felülről származó bölcsesség először is tiszta, aztán békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalom tölti el és gazdag termést hoz, nem részrehajló, nem képmutató. Az igazság gyümölcsét békében vetik el azok számára, akik békét teremtenek.

Magnificat-ant. Aki megtartja és tanítja a parancsokat, az nagy lesz a mennyek országában. Alleluja.

Urunk és Istenünk, te Szent N. jóságosan beavattad mennyei tanításod titkaiba. Közbenjárására add meg nekünk, hogy tanításodban hűségesen kitartsunk, és ezt életünkkel megvalljuk.

HIMNUSZ

Isteni Mester, igazságnak Atyja,

Krisztus, ki üdvünk törvényeit hoztad,

s így életünknek igaz, égi útját

adtad előnkbe.

Győzelmes Pásztor, egyetlen reményünk,

égből erőt adsz Jegyesed szavának,

és te kormányzod, hogy az igazságnak

őre lehessen.

Ó, te adsz nekünk ragyogó sok elmét

– mind egy-egy fényes, tüzes égi csillag_–

s győztes tudással hirdetik a boldog

élet igéit.

Szívből imádunk, örök égi Mester,

mert te a Lélek gyönyörű világát

tárod elébünk e nagy tanítóknak

ajkai által.

Szent, igaz doktor az is, kit ma áldunk,

kérje a népnek utat jelző lángod,

míg neked égben dalolhatunk himnuszt

mennyei fényben. Ámen.

A bölcsességet csalárdság nélkül sajátítottam el, irigység nélkül adom tovább, nem rejtem el gazdagságát. Hisz kifogyhatatlan kincs az emberek számára. Akik szert tettek rá, megszerezték Isten barátságát, mert ajánlották őket a fegyelem adományai.

Benedictus-ant. Az istenismerők ragyogni fognak, mint a fénylő égbolt, s akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok. Alleluja.

HIMNUSZ

Igaz Napunk, ki műveid

örök fényeddel élteted,

elménknek is világa vagy:

együtt dicsérve áld szívünk.

Ez élő fáklyák fénye is

Lelked tüzéből szállt alá,

évszázadokra tündökölt,

feltárva üdvünk útjait.

Mit Isten hinnünk átadott,

mit megtalált az emberész,

kegyelmed hű szolgáin át

új, tiszta fénybe öltözött.

S akit ma népünk ünnepel,

ez égi fényben tündököl

győztes tudással gazdagon,

s dicsőségükben osztozik.

Ő járjon közben, ó Urunk,

hogy tisztán láthasson szemünk

igaz, dicső fény, tégedet,

s a hozzád elvivő utat.

Ezt add meg, kérünk, jó Atya,

s Atyának mása, egy Fia,

s te Szentlélek, Vigasztaló:

örökre egy uralkodó. Ámen.

Magnificat-ant. Ó, hitünk nagy tanítója, Egyházunk fénye, Isten törvényének buzgó kedvelője, Szent N. az Isten Fiánál könyörögj értünk! Alleluja.