KARÁCSONYI IDŐ

I. URUNK MEGJELENÉSE (VÍZKERESZT) FŐÜNNEPÉIG

A vasárnapi és köznapi zsolozsmában Urunk születése (Karácsony) I. Esti dicséretétől Urunk megjelenése (Víz kereszt) I. Esti dicséretéig, kivéve ha saját himnusz van:

OLVASMÁNYOS IMAÓRA

HIMNUSZ

Örök Istenség ragyogása, Krisztus,

életet, fényt hoz a világba jöttöd,

gyógyul az ember, örök üdvösségünk

ajtaja tárul.

Angyali kórus dalolása hallik,

himnuszuk hangja új korokat hirdet:

Jó Atyánk, néked odafenn dicsőség,

s béke a földön.

Kisdedként fekszel, Ura a világnak,

tiszta gyümölcse makulátlan méhnek,

Krisztus, a győztes szeretet hatalmát

hozd le a földre.

Otthonunk ég lett, születésed adta,

testet öltöttél: közülünk egy lettél.

Újítsd meg szívünk, szeretettel láncold

újra magadhoz.

Lásd közösségünk dala ujjongással

angyalok boldog örömében részt vesz,

az Atyát, téged s a Szeretet Lelkét

áldva dicséri. Ámen.

VIGÍLIÁS ÜNNEPLÉSRE: Ant. Emmánuel lesz a neve. Ez azt jelenti: „Velünk az Isten.” 1. ant. Az Úr így szólt hozzám: Fiam vagy nekem, ma adtam neked életet. 2. zsoltár 2. ant. Eljött az Úr, mint nászházból kilépő vőlegény. 18 A. zsoltár 3. ant. Kedvesség ömlik el ajkadon, mert Istened örökre megáldott téged. 44. zsoltár

Az Ige testté lett, alleluja,

És közöttünk élt, alleluja.

1. ant. Velünk van a Seregek Ura, a mi menedékünk Jákob Istene. 2. ant. Az Úr uralkodik, és napjaiban virágzik majd a béke. 3. ant. Megsegíti szegényeit az Úr.

Miután a pásztorok látták, azt is elbeszélték,

Amit nekik a gyermek felől mondtak.

1. ant. Hűség sarjad a földből, és az égből igazságosság hinti sugarát. 2. ant. Uram, színed előtt jár az irgalom és a hűség! 3. ant. Ő engem így szólít: Atyám vagy, alleluja.

Megmutatta az Úr, alleluja,

Szabadító hatalmát, alleluja.

1. ant. Örvendjen az ég és ujjongjon a föld az Úr előtt, mert eljön. 2. ant. Fényesség virrad az igazra, s az igaz szívűre vigasság, alleluja. 3. ant. Az Úr megmutatta szabadító hatalmát, alleluja.

A végső korszakban Fia által beszélt hozzánk Isten,

Hiszen a világot is általa teremtette.

Izajás próféta könyvéből

11, 1-10

{p}

Jövendölés Izáj törzsökéről

Ezt mondja az Úr:

Vessző kél majd Izáj törzsökéből, és hajtás sarjad gyökeréből. Az Úr Lelke nyugszik rajta: a bölcsesség és az értelem lelke; a tanács és az erősség lelke; a tudás és a jámborság lelke, s eltölti őt az Úr félelmének lelke.

Nem aszerint ítél majd, amit a szem lát, s nem aszerint ítélkezik, amit a fül hall, hanem igazságot szolgáltat az alacsony sorúaknak, és méltányos ítéletet hoz a föld szegényeinek. Szája vesszejével megveri az erőszakost, s ajka leheletével megöli a gonoszt. Az igazságosság lesz derekán az öv, s a hűség csípőjén a kötő.

Akkor majd együtt lakik a farkas a báránnyal, és a párduc együtt tanyázik a gödölyével. Együtt legelészik majd a borjú s az oroszlán, egy kis gyerek is elterelgetheti őket. Barátságban él a tehén a medvével, a kicsinyeik is együtt pihennek; és szalmát eszik az oroszlán, akárcsak az ökör. A csecsemő nyugodtan játszadozhat a viperafészeknél, s az áspiskígyó üregébe is bedughatja a kezét az anyatejtől elválasztott kisgyerek.

Sehol nem ártanak, s nem pusztítanak az én szent hegyemen. Mert a föld úgy tele lesz az Úr ismeretével, mint ahogy betöltik a vizek a tengert.

Azon a napon az Izáj gyökeréből támadt sarj zászlóként áll majd a népek előtt. Keresni fogják a pogány nemzetek, és dicsőséges lesz a nyugvóhelye.

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Ma megszületett a Szűz méhéből az ég Királya, hogy a mennynek ajtaját a bűnös embernek kitárja. {*} Ujjong az angyalok kórusa, mert az örök Üdvösség megjelent az emberi nemnek.

Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség a jóakaratú embereknek. {*} Ujjong az angyalok kórusa, mert az örök Üdvösség megjelent az emberi nemnek.

Nagy Szent Leó pápa beszédeiből

(Sermo 1 in Nativitate Domini, 1-3: PL 54, 190-193)

{p}

Ismerd fel, ó keresztény, nagy méltóságodat!

Szeretteim! Ma született a mi Üdvözítőnk, örvendezzünk! Nem szabad szomorkodnunk akkor, amikor az élet születését ünnepeljük; annak az életnek a születését, aki kioltotta belőlünk a haláltól való félelmet, és ígéretével az örök élet örömét oltja belénk.

Senki sincs ebből az örömből kizárva, egyformán mindannyiunknak megvan a közös okunk arra, hogy örvendezzünk. A mi Urunk ugyanis, mint a bűnnek és a halálnak a legyőzője jött közénk, hogy miként senkit sem talált köztünk bűntelennek, ugyanúgy mindnyájunkat megváltson. Vigadjon a szent, mert közeleg győzelmi pálmája. Örüljön a bűnös, mert megbocsátásra kap meghívást. Örvendezzék a pogány is, mert őt is az életre hívják!

Az Isten Fia ugyanis az idők teljességében, amelyet Isten bölcsességének kifürkészhetetlen mélysége rendelt el, felvette emberi természetünket, hogy kibékítsen minket annak Alkotójával, és legyőzze a halált hozó sátánt, azzal az emberi természettel, amely felett előbb a sátán győzedelmeskedett.

Urunk születésekor az angyalok ujjongva éneklik és hirdetik: Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség a jóakaratú embereknek!{n}{r}Lk 2, 14{/r}{/n} Mintegy előre látják, hogy felépül az új mennyei Jeruzsálem a világ minden nemzetéből. Ó, mily kimondhatatlan az Isten jóságos intézkedése, és mennyire kell, hogy örömet szerezzen ez minden földi embernek, amikor ennyire örülnek neki még a magasságbeli angyalok is.

Szeretteim! Adjunk hálát az Atyaistennek a Fiú által a Szentlélekben! Ő megkönyörült rajtunk nagy irgalmasságában, amellyel szeretett minket, és bár bűneink miatt holtak voltunk, Krisztussal életre keltett minket{n}vö. {r}Ef 2, 5{/r}{/n}, hogy őbenne új teremtmény legyünk, és új alkotás.

Vessük le tehát a régi embert cselekedeteivel együtt! Krisztus születésében részesedve mondjunk ellent a test kívánságainak!

Ismerd fel, ó keresztény, nagy méltóságodat! Az isteni természet részesévé lettél, vissza ne térj ismét a hozzád méltatlan régi romlottságba. Fontold meg, milyen Főnek és Testnek lettél tagja! Ne feledd el soha, hogy Isten a sötétség hatalmából ragadott ki, és áthelyezett téged az Ő világosságába és országába.

A keresztség szentségében a Szentlélek temploma lettél, fönséges Lakódat el ne űzd gonosz cselekedetekkel magadtól, nehogy ismét a sátán szolgaságába kerülj: mivel Krisztus vére a te nagy váltságdíjad!

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Ma leszállt az égből az igazi béke: {*} Ma édességet harmatoztak az egek a földre.

Ma felvirradt megváltásunk új hajnala, és elérkezett a kezdettől megígért üdvösségünk napja. {*} Ma édességet harmatoztak az egek a földre.

A hosszabb vigíliás ünneplésen itt kell beiktatni a Függelékben közölt kantikumokat, 1313, és a vigíliamise evangéliumát.
Az evangélium – vagy ha nincs hosszabb vigíliás ünneplés, a Válaszos ének – után: Téged, Isten, dicsérünk, 549.
Ha a nyilvánosan végzett Olvasmányos imaórát nem követi az éjféli mise, következik a Könyörgés.
Ha pedig a zsolozsmát mise követi, a Téged, Isten, dicsérünk himnusz helyett – elhagyva a mise bevezető szertartásait – következik a Dicsőség a magasságban, majd a mise könyörgése és olvasmányai.
Ezen az éjszakán a Reggeli dicséretnek közvetlenül az éjféli mise után történő végzése általában ellenkezik az imaórák tényleges időpontjához való ragaszkodás szabályával.

Kezdődik Szent Pál apostolnak a kolosszeiekhez írt levele

1, 1-14

{p}

Hálaadás és kérés

Pál, Isten akaratából Jézus Krisztus apostola és Timóteus testvér a Kolosszében élő szent és hívő testvéreknek Krisztusban. Kegyelem nektek és békesség Atyánktól, az Istentől és Urunktól, Jézus Krisztustól!

Hálát adunk Istennek, Urunk, Jézus Krisztus Atyjának, valahányszor értetek imádkozunk. Hallottunk ugyanis Jézus Krisztusba vetett hitetekről és arról a szeretetről, amelyet minden szent iránt tanúsíttok annak reményében, ami készen vár rátok a mennyben. Erről az evangélium igaz tanításában hallottatok, amely hozzátok is eljutott, s amint az egész világon gyümölcsözik és gyarapszik, úgy nálatok is attól a naptól kezdve, hogy helyt adtatok neki, és az Isten kegyelmét valóban felismertétek. Így tanultátok ezt kedves szolgatársunktól, Epafrásztól. Ő hűséges szolgája köztetek Krisztusnak, ő beszélt nekünk lélekből fakadó szeretetetekről is.

Amióta erről hallottunk, mi is szüntelenül imádkozunk értetek, és könyörgünk, hogy akaratát teljesen ismerjétek, nagy bölcsességgel és lelki megértéssel. Így majd az Úrhoz méltóan éltek, egészen az ő tetszése szerint, minden jótettben gyümölcsöt hoztok és az Isten ismeretében gyarapodtok. Dicsőséges hatalmában szilárdítson meg titeket nagy erővel, hogy mindvégig kitartsatok és állhatatosak legyetek. Örömmel adjunk hálát az Atyaistennek, aki minket arra méltatott, hogy részünk legyen a szentek fényességében. A sötétség hatalmából kiragadott minket, és helyet adott szeretett Fia országában. Benne nyertük el vére által a megváltást, bűneink bocsánatát.

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Kol 1, 12. 13; Jak 1, 17

Adjunk hálát az Atyaistennek, {*} Aki a sötétség hatalmából kiragadott minket, és helyet adott szeretett Fia országában.

Minden jó adomány és minden ajándék felülről van, a világosság Atyjától száll alá. {*} Aki a sötétség hatalmából kiragadott minket, és helyet adott szeretett Fia országában.

Szent Bernát apát beszédeiből

(Sermo 1 in Epiphania Domini, 1-2: PL 133, 141-143)

{p}

Az idők teljességében eljött az Istenség teljessége is

Üdvözítő Istenünk kinyilvánította jóságát és emberszeretetét{n}vö. {r}Tit 3, 4{/r}{/n}. Legyen hála ezért Istennek, mert általa kiárad a vigasztalás erre a zarándok, száműzött, nyomorúságos földi életünkre.

Az emberi testben való megjelenése előtt az ő jósága is rejtve volt, jóllehet ő azelőtt is jó volt: ugyanis az Úr öröktől fogva jóságos. De vajon miből lehetett felismerni ezt a nagy jóságát? Az ígéretekből, amelyeket azonban nem tapasztaltak, ezért kételkedtek is azokban sokan. Azelőtt Isten ugyanis a próféták útján több alkalommal és többféle módon szólt{n}{r}Zsid 1, 1{/r}{/n}. Azt mondta: Az én terveim a békére vonatkoznak és nem a pusztulásra{n}{r}Jer 29, 11{/r}{/n}. Mit felelhetett erre az ember, amikor a béke helyett csak a pusztulást tapasztalhatta? Meddig hajtogatjátok még: Békesség, békesség, noha nincsen békesség?{n}{r}Jer 8, 11{/r}{/n} Ezért a béke követei keservesen sírtak{n}{r}Iz 33, 7{/r}{/n}, és így szóltak: Uram, ki hitt abban, amit hallottunk?{n}{r}Iz 53, 1{/r}{/n} Most azonban már hihetnek az emberek akár a saját szemüknek is, mert az Isten bizonyságai valóban igazak{n}{r}Zsolt 92, 5{/r}{/n}. Az égen azért vert sátort a napnak{n}{r}Zsolt 18, 6{/r}{/n}, hogy még a zavart szemű ember elől se legyen elrejtve.

Íme, a béke már nemcsak ígéret, hanem hozzánk küldött élet, nem halogatott, hanem már megadott, nemcsak jövendölt, hanem már közénk jött béke. Íme, az Atyaisten mintegy az irgalmasságával megtöltött kincseszsákként küldte a földre; igen úgy, ahogy mondtam, kincseszsák, amelyet a szenvedés szakít fel, hogy a benne rejtett váltságdíjunk kiömöljön; kincseszsák, jóllehet kicsi, de telített. Mivelhogy Fiú adatott nekünk{n}vö. {r}Iz 9, 5{/r}{/n}, de benne lakik az Istenség egész teljessége{n}{r}Kol 2, 9{/r}{/n}. Mert miután elérkezett az idők teljessége, megjelent az Istenség teljessége is. Testben jött el, hogy a testi embereknek megmutatkozzék, és emberségének megjelenésével felismerjék jóságát is. Ahol ugyanis megnyilvánul az Isten embersége, ott jósága sem maradhat rejtve. Jóságát ugyan mivel bizonyíthatta volna jobban, mint éppen azzal, hogy az én emberi testemet vette magára? Azt mondtam: az én testemet, és nem Ádámét, vagyis nem azt a testet, amelyet Ádám a bűnbeesés előtt bírt.

Mi mutatná meg jobban az ő irgalmasságát, mint az, hogy magára vette emberi nyomorúságunkat? Vajon mi bizonyítaná jóságának teljességét, mint az, hogy Isten Igéje érettünk olyan törékennyé lett, mint a fű? Uram, ki az ember, hogy törődöl vele, az emberfia, hogy gondolsz reá?{n}{r}Zsolt 143, 3{/r}{/n} Ebből meg kell értenie az embernek, hogy Isten mennyire törődik vele; tudnia kell ebből, hogyan gondolkozik róla, és mit érez iránta Isten. Ó, ember, ne azt emlegesd hát, hogy mit kell szenvedned, hanem azt, hogy ő mit szenvedett érted! Amit érted tett és abból, amivé érted lett, ismerd föl, hogy az emberszeretetéből neked megjelent az ő jósága. Minél kisebbé lett az emberségben, annál nagyobbat adott a jóságban; és minél igénytelenebbé vált értem, annál drágább lett nekem. Azt mondja az Apostol: Üdvözítő Istenünk kinyilvánította jóságát és emberszeretetét{n}{r}Tit 3, 4{/r}{/n}.

Milyen különlegesen nagy és nyilvánvaló az Isten jósága és emberszeretete! És milyen nagy jóságról tett bizonyságot Isten, amikor az emberi természetet az istenivel egyesítette!

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Ef 1, 5; Róm 8, 29

Isten eleve arra rendelt minket, hogy Jézus Krisztus által gyermekeivé legyünk, {*} Akaratának tetszése szerint, és magasztaljuk fölséges kegyelmét.

Akiket ugyanis eleve ismert, azokat eleve arra rendelte, hogy Fiának képmását öltsék magukra. {*} Akaratának tetszése szerint, és magasztaljuk fölséges kegyelmét.

Szent Pál apostolnak a kolosszeiekhez írt leveléből

1, 15 – 2, 3

{p}

Krisztus az Egyház feje; Pál őt szolgálja

Testvéreim!

Jézus Krisztus a láthatatlan Isten képmása, az egész teremtés elsőszülöttje, mert benne teremtetett minden a mennyben és a földön, minden látható és láthatatlan: a trónusok és uralmak, a fejedelemségek és hatalmasságok. Általa és érte teremtetett minden, ő előbb van mindennél, és benne áll fönn minden.

Ő a testnek, az Egyháznak a feje, ő a kezdet, elsőszülött a halottak közül, hogy övé legyen az elsőség mindenben. Mert úgy tetszett az Atyának, hogy benne lakjék az egész teljesség, és általa békítsen ki magával mindent, békességet szerezve a kereszten kiontott vére árán mindennek a földön és a mennyben.

Nektek is, akik azelőtt távol jártatok és ellenséges érzületűek voltatok gonosz tetteitek következtében, most megszerezte a kiengesztelődést emberi testében a halál árán, hogy szentté, szeplőtelenné és feddhetetlenné tegyen benneteket színe előtt. Csak álljatok szilárdan és rendületlenül a hitben, és ne tántorodjatok el az evangéliumi reménytől, amelyről hallottatok, hiszen minden teremtménynek hirdették az ég alatt, és én, Pál is ennek a szolgája lettem.

Örömmel szenvedek értetek, és testemben kiegészítem, ami Krisztus szenvedéséből hiányzik, testének, az Egyháznak a javára. Ennek lettem a szolgája abból az isteni hivatásból, amelyet értetek kaptam, hogy az Isten szavát egészen érvényre juttassam: Azt a titkot, amely korszakok és nemzedékek óta rejtve volt, s amelyet most szentjeinek kinyilatkoztatott. Velük akarta megismertetni az Isten, milyen fönséges gazdagságot rejt a pogányok számára ez a titok: Krisztus bennetek a megdicsőülés reménye, őt hirdetjük, amikor intünk és a teljes bölcsesség birtokában tanítunk mindenkit, hogy minden embert tökéletessé tegyünk Jézus Krisztusban. Ezért fáradok és küzdök az ő erejével, amely hatékonyan működik bennem.

Szeretném, ha tudnátok, mennyit küzdök értetek, a laodiceaiakért és mindazokért, akik személyesen nem ismernek, hogy szívükben megerősödve és a szeretetben egyesülve eljussanak a tökéletes megismerés teljes gazdagságára: Isten titkának, Krisztusnak a megismerésére. Benne rejlik a tudomány és a bölcsesség minden kincse.

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Kol 1, 18. 17

Krisztus a testnek, az Egyháznak a feje, ő a kezdet, elsőszülött a halottak közül, {*} Hogy övé legyen az elsőség mindenben.

Ő előbb van mindennél, és benne áll fönn minden. {*} Hogy övé legyen az elsőség mindenben.

Szent Hippolytus áldozópapnak „Az összes eretnekség cáfolatáról” szóló értekezéséből

(Cap. 10, 33-34: PG 16, 3452-3453)

{p}

A testté lett Ige istenivé tesz bennünket

Hitünk nem üres szavakat jelent. Nem is hirtelen érzések ragadják el szívünket, és nem hízelgő ékesszólással cirógatnak bennünket, amikor hitünk tételeit felidézzük, hanem isteni hatalommal kimondott szavak alkotják hitünket.

Isten az Igére bízta mindeme szavak közlését. Az Ige el is mondta ezeket nekünk. Ezáltal visszafordította az embert az engedetlenségből. Nem erőszakkal, új szolgaságba hajtva, hanem szabad akaratunkra és belátásunkra bízva a dolgot.

Az Igét az idők teljességében küldte el az Atya. Ezentúl nem akar prófétákon keresztül szólni, nem is homályos üzenet boncolgatására biztat, hanem úgy találta jónak, hogy látható módon megjelenve üdvözüljön általa a világ.

Tudjuk, hogy az Ige a Szent Szűztől testet öltött, s a régi emberi természetet új módon vette magára. Azt is tudjuk, hogy mint ember ugyanabból az anyagból volt, mint mi, mert ha nem abból lett volna, hiába parancsolta volna, hogy kövessük őt, mint Mesterünket. Ha ugyanis az az ember más valóságú lett volna, miért parancsolhatna hasonló dolgokat nekem, aki gyengének születtem, és ez hogyan is volna jó és igazságos?

Hogy ne valami egészen más lénynek gondoljuk, mint amilyenek mi vagyunk, vállalta a fáradalmakat, akarta, hogy éhezzék, a szomjúságot nem utasította el; szüksége volt az éjszakai pihenésre, nem menekült a szenvedéstől, alávetette magát a halál törvényének, kinyilvánította feltámadását, hogy emberi mivoltát mindenben elénk állítsa azért, hogy te, szenvedő ember, ne veszítsd el bátorságodat, hanem – ha embernek vallod magadat – várakozz arra, amit az Isten állított eléd.

Amióta megismerted az igaz Istent, azóta tudod, hogy lelkeddel együtt a tested is halhatatlan és romolhatatlan, a mennyek országát nyered el, te, aki a földön éltél és az égi Királyt megismerted; Isten társa leszel és Krisztus társörököse, nem köt a rendetlen vágy, a szenvedély vagy betegség, mivel istenivé lettél.

Bármiféle rosszat viselsz is el, minthogy ember vagy, azokat Isten adta, mert ember vagy: és mindazoknak, akik követik Istent, ezt kilátásba helyezte, miközben istenivé és halhatatlanná leszel. Ugyanis az, hogy ismerd meg magadat azt jelenti, ismerd fel Istent, aki alkotott téged. Ismerni és ismertté lenni csak annak osztályrésze, akit ő meghív.

Ne veszekedjetek egymással, mert akkor biztosan visszafejlődtök. Krisztus ugyanis, aki Isten mindenek fölött, elhatározta, hogy az emberekről lemossa a bűnt, és újjáalakítja a régi embert, miután kezdettől fogva képmásnak nevezte őt, és a hasonmásban mutatta meg irántad való szeretetét. Amikor súlyos parancsainak engedelmeskedsz és követed jó példáját, akkor hasonló leszel hozzá és meg is kapod tőle jutalmadat. Nem szegény ugyanis az Isten, aki téged az ő isteni dicsőségére emel.

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Jn 1, 14; Bár 3, 38

Az Ige testté lett és közöttünk élt. {*} Láttuk dicsőségét, az Atya Egyszülöttének dicsőségét, akit kegyelem és igazság tölt el.

Megjelent a földön és az emberekkel társalgott. {*} Láttuk dicsőségét, az Atya Egyszülöttének dicsőségét, akit kegyelem és igazság tölt el.

Szent Pál apostolnak a kolosszeiekhez írt leveléből

2, 4-15

{p}

A Krisztusban való hit

Testvéreim!

Ezt azért mondom, hogy senki tetszetős szavakkal meg ne tévesszen benneteket. Ha testileg távol is, de lélekben köztetek vagyok, s örömmel látom a körötökben uralkodó fegyelmet és rendíthetetlen hiteteket Krisztusban.

Mivel tehát elismertétek Krisztus Jézust Uratoknak, éljetek is benne. Verjetek benne gyökeret, épüljetek rá és erősödjetek meg a hitben, ahogy tanultátok, s hálátok ne ismerjen határt.

Vigyázzatok, hogy senki félre ne vezessen benneteket bölcselkedéssel és hamis tanítással, ami emberi hagyományon és világi elemeken alapszik, nem pedig Krisztuson.

Mert benne lakik testi formában az istenség egész teljessége, s benne lettetek ennek a teljességnek részesei. Ő minden fejedelemségnek és hatalmasságnak feje.

Benne vagytok körülmetélve, nem kézzel, hanem az érzékies test levetésével, a krisztusi körülmetéléssel. Benne temetkeztetek el a keresztségben, és benne támadtatok fel annak az Istennek az erejébe vetett hit által, aki őt a halálból feltámasztotta. Titeket tehát, akik bűneitek és testi körülmetéletlenségetek következtében halottak voltatok, vele együtt életre keltett. Megbocsátotta minden bűnünket.

A követelményeivel ellenünk szóló adóslevelet eltörölte, az útból eltávolította és a keresztre szegezte. Lefegyverezte a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, nyilvánosan pellengérre állította őket, és Krisztusban diadalmaskodott rajtuk.

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Kol 2, 9. 10. 12

Krisztusban lakik testi formában az istenség egész teljessége. {*} Ő minden fejedelemségnek és hatalmasságnak feje.

Benne temetkeztünk el a keresztségben, és benne támadtunk fel az Isten erejébe vetett hit által. {*} Ő minden fejedelemségnek és hatalmasságnak feje.

Nagy Szent Leó pápa beszédeiből

(Sermo 6 in Nativitate Domini, 2-3, 5: PL 54, 213-216)

{p}

Urunk születése a béke születése

Bár Krisztus gyermekkora – amelyet az Isten Fia magára venni nem vonakodott – már elmúlt, hiszen idő múltával tökéletes férfikorba jutott, sőt szenvedése és a feltámadása diadalát is megülte, és az értünk magára vállalt sokféle megaláztatásainak is vége már, mégis a mai nagy ünnepünk elénk idézi Jézusnak, Szűz Mária Fiának szent Gyermeksége első napjait. És amikor Üdvözítőnk születését hódolattal tiszteljük, rádöbbenünk, hogy voltaképpen most a saját eredetünket is ünnepeljük.

Krisztus születése ugyanis a kereszténység eredete; így a Főnek a születésnapja egyben a Testnek is a születésnapja.

Legyenek bár a meghívottak a legkülönfélébb hivatásban vagy pedig az éveket tekintve bármely távol is egymástól, mégis az egész hívő sereg a maga teljességében a keresztség forrásából újult meg, és mint ahogy Krisztus szenvedésében keresztre lett feszítve és feltámadásában új életre lett keltve, valamint mennybemenetelével a mennyei Atya jobbjára lett helyezve, ugyanúgy az ő születése napján mintegy vele együtt született meg.

A világ bármelyik részén élő hívő ember Krisztusban születik újjá, aki megszüntette az eredeti bűn ősi útvesztőjét, így a hívő ember újjászületve új emberré válik; többé már nem a testi atya leszármazottja, hanem az Üdvözítő édestestvére, mert ő azért lett ember Fia, hogy mi Isten gyermekei lehessünk.

Ha ugyanis ő, ebben az alázatosságában le nem ereszkedik hozzánk, soha senki sem emelkedhetne fel hozzá a saját erejéből.

Ezért kíván tőlünk ez a mai nap a kapott ajándék nagyságához méltó fényes tiszteletadást. Miként ugyanis az Apostol tanítja: nem evilágnak lelkét kaptuk, hanem a Lelket, aki Istenből van, hogy általa tudjuk meg, milyen nagyon nagy ajándékot kaptunk Istentől. Nem is tisztelhetjük őt méltóbban, minthogy azt ajánljuk fel neki, akit ő adott nekünk.

A bőkezű isteni ajándékok közül mi lehetne a mostani ünnepnek más megfelelőbbje, mint elsőként éppen a béke adománya. Ezt hirdették meg Urunk születése napján elsőként az angyalok zengő énekükkel.

Ezáltal leszünk Isten gyermekei, ez növeli a szeretetet és táplálja az egységet; ez a szentek nyugalma az örök hajlékban. A békesség sajátos eredménye és egészen különleges ajándéka pedig az lesz, hogy egybekapcsolja Istennel mindazokat, akiket ő választott ki e világból.

Azok tehát, akik nem a vérnek vagy a testnek a vágyából s nem is a férfi akaratából, hanem Istenből születtek{n}{r}Jn 1, 13{/r}{/n}, az Atyának ajánlják fel a békesség gyermekeinek egyetértését. Az új teremtmény elsőszülöttjében a gyermekké fogadás valamennyi tagja egyesüljön, mert ő nem azért jött, hogy a saját akaratát cselekedje, hanem azért, hogy végrehajtsa küldője akaratát, mivel jóságos Atyánk nem az egyenetlenkedőket és a széthúzókat, hanem az egyetértőket és az egyakaratúakat fogadta örököseivé. Ha pedig saját képének hasonlatosságára teremtett bennünket, akkor az is kötelességünk, hogy egyetértőek legyünk.

Urunk születésének ünnepe tehát a béke születésének ünnepe. Ezért mondja az Apostol is: Ő, a mi békességünk, a kettőt eggyé forrasztotta{n}{r}Ef 2, 14{/r}{/n}, tudniillik a zsidót és a pogányt, mert az ő révén van szabad utunk az egy Lélekben az Atyához{n}{r}Ef 2, 18{/r}{/n}.

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Ef 2, 13-14. 17

Ti, akik „távol” voltatok, „közel” kerültetek Krisztus vére árán. {*} Ő, a mi békességünk, a kettőt eggyé forrasztotta.

Krisztus eljött, hogy békét hirdessen nektek, a távol levőknek és békét a közel levőknek. {*} Ő, a mi békességünk, a kettőt eggyé forrasztotta.

Énekeljetek az Úrnak, áldjátok nevét,

Napról napra hirdessétek üdvözítő erejét!

Szent Pál apostolnak a kolosszeiekhez írt leveléből

2, 16 – 3, 4

{p}

Új élet Krisztusban

Testvéreim!

Senki se ítélkezzék fölöttetek étel-ital miatt, vagy ünnepre, újholdra és szombatra vonatkozó dolgokban. Hiszen ezek csak árnyékai a jövendőnek; a valóság Krisztusban van. Senki ne mondjon benneteket méltatlannak a jutalomra, főleg az nem, aki alázatoskodásban s az angyalok tiszteletében tetszeleg magának, aki látomásokkal dicsekszik, érzékies gondolkodásban ostobán felfuvalkodik, s elutasítja a Főt, jóllehet ő tartja és fogja össze az egész testet inakkal és izmokkal, s Isten szerint való növekedéséről is ő gondoskodik.

Ha tehát Krisztussal meghaltatok a világ elemeinek, miért vállaltok magatokra olyan kötöttségeket, mintha még a világban élnétek, hogy tudniillik: „Ne fogd meg, ne ízleld, ne érintsd!” Hiszen ezek mind arra valók, hogy használat közben elpusztuljanak. Csak emberi parancsok és tanítások, amelyek a bölcsesség látszatát keltik az önkényes vallási gyakorlatokkal, az alázatoskodással és az önsanyargatással, de valójában nincs semmi értékük, csak a test kielégítésére szolgálnak.

Ha tehát Krisztussal feltámadtatok, keressétek, ami fönt van, ahol Krisztus ül az Isten jobbján. Ami ott fönn van, arra legyen gondotok, ne a földiekre. Hiszen meghaltatok, és életetek Krisztussal el van rejtve az Istenben. Amikor majd Krisztus, a mi életünk megjelenik, vele együtt ti is megjelentek dicsőségesen.

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Kol 3, 1-2; Lk 12, 34

Ha Krisztussal feltámadtatok, keressétek, ami fönt van, ahol Krisztus ül az Isten jobbján. {*} Ami ott fönn van, arra legyen gondotok, ne a földiekre.

Ahol a kincsetek, ott a szívetek is. {*} Ami ott fönn van, arra legyen gondotok, ne a földiekre.

Nagy Szent Vazul püspöknek „A Szentlélekről” írt könyvéből

(Cap. 26, nn. 61. 64: PG 32, 179-182. 186)

{p}

Az Ura Lélek által élteti testét

Azt, aki már nem test szerint, hanem Isten Lelke szerint él, és akit Isten gyermekének neveznek és Isten Fiának képmásához hasonult, azt lelkinek mondják. Amint a látás képessége benne van az egészséges szemben, úgy van benne a Szentlélek működése a megtisztult lélekben.

Továbbá, amint a szó ott van a lélekben, egyszer a szív gondolataként, másszor a nyelv szavaként, ugyanúgy van ott a Szentlélek is, amikor lelkünkben tanúságot tesz és szívünkben így kiált: Abba, Atya{n}{r}Gal 4, 6{/r}{/n}, vágj amikor helyettünk szól, amint Jézus mondta: Nem ti fogtok beszélni, hanem majd Atyátok Lelke szól belőletek{n}{r}Mt 10, 20{/r}{/n}.

Azután, amint a részekből az egészre kell következtetni, úgy kell a szétosztott ajándékokból következtetni a Szentlélekre. Ugyanis mindnyájan egymásnak tagjai vagyunk, de az Istentől kapott kegyelemnek megfelelően különféle adományokat birtoklunk.

Éppen ezért a szem nem mondhatja a kéznek: Nincs rád szükségem: vagy a fej a lábnak: Nincs rád szükségem{n}{r}1 Kor 12, 21{/r}{/n}. Valamennyien együttesen alkotják Krisztus testét a Szentlélek egységében. Egymást szolgálják az adományok alapján, szükségleteiket kiegészítve.

Isten adta ugyanis a testbe a tagokat, mindegyiket az ő tetszése szerint. A tagok pedig kölcsönösen gondot viselnek egymásra, és lelki egységben vannak a beléjük oltott szeretet folytán. Ezért, ha szenved az egyik tag, valamennyi együtt szenved vele, s ha tiszteletben van része az egyik tagnak, mindegyik örül vele{n}{r}1 Kor 12, 26{/r}{/n}.

És ismét, amint részek vannak az egészben, úgy vagyunk egyenként a Szentlélekben, mert mindnyájan egy testben az egy Lélekben vagyunk megkeresztelve.

Amint az Atya látható a Fiúban, úgy a Fiú is látható a Lélekben. Tehát a Lélek által történő imádságunk bizonyítéka annak, hogy értelmünk világosan lát, amint kitűnik ez a szamaritánus asszonynak mondottakból. Amikor ez az asszony – mert vidékének hagyomány a félrevezette – úgy vélte, hogy az imádás helyhez van kötve, az Úr arra tanította, hogy Lélekben és igazságban kell imádkozni, s nyilván állította, hogy ő az igazság.

Amint tehát Fiúban való imádásról beszélünk, mivel ő az Atyának és Istennek képmása, ugyanúgy kell beszélnünk a Szentlélekben való imádásról is, hiszen az Úr istenségét nyilvánítja ki magában a Szentlélek is.

Így tehát sajátosan és megfelelőképpen szemléljük Isten dicsőségének fényét a Lélek megvilágításában. Az Isten által lelkünkbe nyomott jegy ugyanis elvezet ahhoz, akié a pecsétnyomó és a megfelelő pecsét.

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

1 Kor 2, 12. 10; Ef 3, 5

Mi nem a világ lelkét kaptuk, hanem az Istentől eredő Lelket: {*} A Lélek ugyanis mindent átlát, még Isten mélységeit is.

Amiről korában nem tudtak az emberek, azt most a Lélek az apostoloknak és prófétáknak kinyilatkoztatta. {*} A Lélek ugyanis mindent átlát, még Isten mélységeit is.

Az Isten Fia eljött és megadta nekünk az értelmet,

Hogy megismerjük az igaz Istent.

Szent Pál apostolnak a kolosszeiekhez írt leveléből

3, 5-16

{p}

A krisztusi új ember

Testvéreim!

Fojtsátok el tagjaitokban, ami földies: az erkölcstelenséget, a tisztátalanságot, az érzéki vágyakat, a bűnös kívánságokat és a kapzsiságot, ami nem más, mint bálványimádás. Ezek miatt sújtja Isten haragja a hitetlenség fiait. Valaha, amikor még köztük éltetek, ti is ezeket műveltétek. De most hagyjátok el ezeket: a haragot, a gyűlölködést, a rosszindulatot, az átkozódást és az ocsmány beszédet.

Ne hazudjatok egymásnak. Vessétek le a régi embert szokásaival együtt, és öltsétek föl az újat, aki állandóan megújul Teremtőjének képmására a teljes megismerésig. Itt már nincs görög vagy zsidó, körülmetélt vagy körülmetéletlen, barbár vagy szittya, szolga vagy szabad, hanem Krisztus a minden, és ő van mindenben.

Mint Istennek szent és kedves választottai öltsétek magatokra az irgalmasságot, a jóságot, a szelídséget és a türelmet. Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza van a másik ellen. Ahogy az Úr megbocsátott nektek, ti is bocsássatok meg egymásnak.

Legfőként pedig szeressétek egymást, mert ez a tökéletesség köteléke. S Krisztus békéje töltse be szíveteket, hiszen erre vagytok hivatva, egy testben. Legyetek hálásak, Krisztus tanítása éljen bennetek elevenen, s teljes bölcsességgel tanítsátok és intsétek egymást. Az Istennek énekeljetek hálás szívvel zsoltárt, himnuszt és szent énekeket.

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Vö. Gal 3, 27-28

Mindannyian, akik megkeresztelkedtünk, Krisztust öltöttük magunkra: {*} Mindannyian ugyanis eggyé lettünk a mi Urunkban, Jézus Krisztusban.

Nincs többé zsidó vagy görög, rabszolga vagy szabad, férfi vagy nő. {*} Mindannyian ugyanis eggyé lettünk a mi Urunkban, Jézus Krisztusban.

Szent Ágoston püspöknek Szent János evangéliumáról szóló fejtegetéseiből

(Tract. 17, 7-9: CCL 36, 174-175)

{p}

A szeretet kettős parancsa

Eljött az Úr, a szeretet tanítómestere, aki telve volt szeretettel – mint róla megjövendölték – összetömörítve a tanítást a földön{n}{r}Róm 9, 28{/r}{/n}, és kimutatta: a két parancson múlik a törvény és a próféták.

Hogy mi ez a kettős parancs, ismételjétek át újra velem együtt, testvérek! Nagyon jól kell ismerni, és nemcsak akkor kell emlékezetbe idézni, amikor megemlítjük, hanem kell, hogy kitörölhetetlenül a szívetekben legyen. Állandóan gondoljatok arra, hogy szeretnünk kell Istent és az embertársat: Istent teljes szívünkből, egész lelkünkből és minden erőnkből, embertársunkat pedig úgy, mint saját magunkat{n}vö. {r}Mt 22, 37. 39{/r}{/n}.

Erre kell állandóan gondolni, erről kell mindig elmélkedni, ezt kell megtartani, ezt megtenni és teljesíteni. A parancsban előbb van az Isten szeretete, a megvalósításban viszont az embertársé. Mert az, aki a szeretet két parancsát előírta számodra, először nem az embertársét ajánlotta és csak utána az Istenét, hanem fordítva: előbb az Istenét és csak utána az emberét.

Te pedig mivel Istent még nem látod, embertársad szeretetével érdemled ki azt, akit látni fogsz; mert amikor embertársadat szereted, megtisztítod szemedet Isten látására, ahogy azt János nyilvánvalóan mondja: Ha nem szereted testvéredet, akit látsz, hogyan mondhatod, hogy szereted Istent, akit nem látsz?{n}Vö. {r}1 Jn 4, 20{/r}{/n}.

Íme, ez a parancs: Szeresd Istent! Ha azt mondod, mutasd meg nekem, hogy kit szeressek, mi mást válaszolhatok rá, mint amit János mondott: Istent soha nem látta senki{n}vö. {r}1 Jn 4, 16{/r}{/n}. De nehogy azt hidd, hogy teljesen alkalmatlan vagy Isten látására – így folytatja – Az Isten szeretet, és aki kitart a szeretetben, az az istenben marad{n}{r}1 Jn 4, 16{/r}{/n}. Szeresd tehát embertársadat, és lásd meg magadban azt, hogy miért szereted embertársadat. Ott meglátod Istent, amennyire ez számodra lehetséges.

Kezdd el tehát szeretni embertársadat. Törd meg kenyeredet az éhezőnek, és a fedél nélküli szegényt fogadd be házadba, ha ruhátlant látsz, öltöztesd fel, és ne vesd meg embertársadat{n}vö. {r}Iz 58, 7{/r}{/n}.

S ha ezt megteszed, mit nyersz vele? Akkor majd felragyog világosságod, mint a hajnal{n}{r}Iz 58, 8{/r}{/n}. Isten, a te világosságod, hajnali fény neked, mert csupán a világ éjszakája után virrad fel számodra, hiszen ő sem fel nem kel, sem le nem nyugszik, mert örökkévaló.

Ha embertársadat szereted és róla gondoskodol, úton vagy. S ki máshoz utazol, mint az Úristenhez, ahhoz, akit teljes szívünkből, teljes lelkünkből és minden erőnkből kell szeretnünk? Istenhez ugyanis még nem jutottunk el, embertársunk viszont mindig velünk van. Viseld el tehát azt, akivel együtt úton vagy, hogy eljuthass ahhoz, akivel örökre együtt szeretnél maradni.

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

1 Jn 4, 10-11. 16

Isten előbb szeretett minket, és elküldte a Fiát bűneinkért engesztelésül. {*} Ha az Isten így szeretett minket, nekünk is szeretnünk kell egymást.

Megismertük a szeretetet, amelyet Isten oltott belénk, és hittünk benne. {*} Ha az Isten így szeretett minket, nekünk is szeretnünk kell egymást.

Benne élet volt,

S az élet volt az emberek világossága.

Szent Pál apostolnak a kolosszeiekhez írt leveléből

3, 17 – 4, 1

{p}

A keresztény családi élet

Testvéreim!

Akár mondtok, akár tesztek valamit, tegyetek mindent Urunk, Jézus Krisztus nevében; így adjatok hálát általa Istennek, az Atyának. Asszonyok, engedelmeskedjetek férjeteknek, ahogy illik az Úrban. Férfiak, szeressétek feleségeteket, s ne bánjatok durván velük.

Gyermekek, fogadjatok szót szüleiteknek mindenben, mert ez kedves az Úr szemében.

Apák, ne keserítsétek gyermekeiteket, nehogy kedvüket veszítsék.

Szolgák, engedelmeskedjetek mindenben földi uratoknak, ne látszatra szolgáljátok őket, mint akik emberek tetszését keresik, hanem egyenes lélekkel, az Úr félelmében. Bármit tesztek, tegyétek szívből, mintha az Úrnak és nem embereknek tennétek. Hiszen tudjátok, hogy az Úrtól jutalmul kapjátok az örökséget. Urunknak, Krisztusnak szolgáljatok, hiszen a gonosz meglakol igazságtalanságáért; ő nem ismer személyválogatást.

Gazdák, adjátok meg szolgáitoknak, ami jogos és méltányos. Gondoljátok meg, nektek is van Uratok a mennyben.

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Kol 3, 17

Akár mondtok, akár tesztek valamit. {*} Tegyetek mindent Urunk, Jézus nevében.

Így adjatok hálát általa Istennek, az Atyának. {*} Tegyetek mindent Urunk, Jézus nevében.

Szent Hitvalló Maximus apátnak „Ötszáz Fejezet” című írásából

(Centuria 1, 8-13: PG 90, 1182-1186)

{p}

A mindig új misztérium

Isten Igéje, aki testileg egyszer született (s ez a születés hozzánk hajló jóságának és emberszeretetének jele), mindazokban, akik akarják, mindig szívesen születik meg, és gyermekké is lesz, erényeikkel növekedve. Amilyennek ismeri a befogadó lélek képességeit, úgy mutatkozik meg előtte. Nem azért csökkenti nagyságának mértékét, mintha irigyelné azt az embertől, hanem mintegy kifürkészve azok befogadó képességét, akik látni akarják őt, annak megfelelően és olyan mértékben fedi fel nekik magát, s így jelenlétének nagy titka továbbra is mindenki számára áthatolhatatlan titok marad.

Ezért mondja bölcsen az Apostol, szemlélve a titok nagyságát: Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké{n}{r}Zsid 13, 8{/r}{/n}. Kétségtelenül azt a mindig új misztériumot érti, amely soha semmilyen szellemi felfogással nem évül el.

Megszületik Krisztus, az Isten, aki emberré lett, értelmes lelket hordozó testet öltve magára. Ő, aki a teremtett dolgokat úgy alkotta meg, hogy a semmiből jöttek létre, fényes nappal is látható ragyogó csillagként vezeti el a bölcseket oda, ahol a megtestesült Ige pihen, így mutatja meg, hogy az Ige, aki az Ószövetség szent irataiban el van rejtve, titokzatosan meghaladja az ember érzéki megismerését, és a pogányokat is a megismerés legnagyobb világosságára vezeti el.

Kétségtelen ugyanis, hogy a hívő lélekkel fogadott ószövetségi törvény és prófétai tanítás csillag módjára vezeti el a megtestesült Ige ismeretére mindazokat, akik Isten kegyelméből erre meghívást kaptak.

Ezért Isten tökéletesen emberré lett, semmit meg nem változtatva azon, ami emberi természetünkhöz tartozik. Egyedül a bűn nem lett a sajátja, mivel ez nem is volt természetünk tartozéka. Azért tette ezt, hogy testét csalétekül állítva, csapdába csalja a telhetetlenül rá leskelődő sátánt. Teste ugyanis a benne rejlő isteni erő következtében halálos méregként pusztítja el a sátánt abban a pillanatban, amikor halálra viszi őt. Az emberi természetnek viszont gyógyszerévé válik, amikor ugyanezzel az isteni erejével visszahelyezi eredeti kegyelmébe.

Ugyanúgy, ahogy a sátán a tudás fájára halálos mérgét árasztva evés által vitte bűnbe az embert, a sátán is akkor kapta meg a halálos döfést, amikor el akarta emészteni Krisztusnak az istenséggel egyesített testét.

A Megtestesülés nagy titka mindig misztérium marad; mi módon van jelen személyesen az isteni Ige az emberi testben, amikor ugyanaz a személy teljes lényegében az Atyánál van? S hogyan lehet teljes isteni természete és ugyanakkor teljes emberi természete is, amikor semmit sem veszít el abból, ami benne isteni, sem pedig abból, ami benne emberi?

Ezeket a titkokat egyedül a hit fogja fel, hiszen a hit azoknak a dolgoknak az alapja és valósága, amelyek meghaladják az emberi értelem erejét.

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Jn 1, 14. 1

Az Ige testté lett és közöttünk élt: {*} Láttuk dicsőségét, az Atya Egyszülöttének dicsőségét, akit kegyelem és igazság tölt be.

Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. {*} Láttuk dicsőségét, az Atya Egyszülöttének dicsőségét, akit kegyelem és igazság tölt be.

Az Ige volt az igazi világosság,

Amely minden embert megvilágosít.

Szent Pál apostolnak a kolosszeiekhez írt leveléből

4, 2-18

{p}

A levél befejező része

Testvéreim!

Legyetek kitartóak és éberek az imában meg a hálaadásban. Imádkozzatok egyúttal értünk is, hogy az Isten tárja fel előttünk az ajtót, hogy beszélhessünk, s Krisztus titkát, amely miatt bilincsekbe is vertek, hirdethessem kötelességemhez híven.

A kívülállókkal való érintkezésben legyetek okosak. Az időt jól használjátok fel. Beszédetek legyen mindig szíves, sóval ízes, akkor majd helyesen meg tudtok felelni mindenkinek.

Helyzetemről az én kedves testvérem, hű szolgám és munkatársam az Úrban, Tichikusz majd beszámol nektek. Épp azért küldöm el hozzátok, hogy megtudjátok, mi van velem, és hogy megvigasztaljon benneteket. Vele megy kedves és hű testvérem, Onezimusz is, aki földitek. Ők majd elmondják mind, ami újság itt van.

Köszönt titeket fogolytársam, Arisztarchusz és Márk, Barnabás unokaöccse; rá vonatkozó utasításaimat már megkaptátok. Ha megérkezik oda, fogadjátok szívesen! Köszönt benneteket még Jézus is, másik nevén Jusztusz. A zsidók közül csak ők dolgoznak együtt velem Isten országának hirdetésében; igazi vigasztalásomra szolgáltak.

Köszönt titeket földitek, Epafrász, Krisztus Jézus szolgája, ő állandóan küzd értetek imáiban, hogy teljesen és tökéletesen megvalósítsátok Isten akaratát. Tanúskodom, hogy sokat dolgozik értetek és azokért, akik Laodiceában és Hierápoliszban élnek. Köszönt benneteket Lukács, a kedves orvos és Démász.

Köszöntsétek a Laodiceában élő testvéreket és Nimfát, a házában összejövő közösséggel együtt! Ha nálatok már felolvasták ezt a levelet, gondoskodjatok róla, hogy a laodiceai egyházban is felolvassák. Ti pedig olvassátok el a laodiceaiakét. Archippusznak mondjátok meg: Legyen gondod az Úrtól kapott szolgálat betöltésére!

Itt a saját kezű köszöntésem: Pál. Emlékezzetek meg bilincseimről! Kegyelem veletek!

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Kol 4, 3; vö. Zsolt 51, 17

Imádkozzunk egymásért, hogy az Isten tárja fel előttünk az ajtót, hogy beszélhessünk, {*} És hirdessük Krisztus titkát.

Nyisd meg, Urunk, ajkunkat, hogy dicséretedet hirdesse szavunk. {*} És hirdessük Krisztus titkát.

Szent Ágoston püspök beszédeiből

(Sermo 194, 3-4: PL 38, 1016-1017)

{p}

Az Ige szemlélése fogja majd betölteni szívünket

Ki az az ember, aki a bölcsesség és tudomány Krisztusban elrejtett és teste szegényességével eltakart összes kincseit ismeri? Mert ő – noha gazdag volt – értetek szegénnyé lett, hogy szegénysége által meggazdagodjatok{n}vö. {r}2 Kor 8, 9{/r}{/n}. Midőn ugyanis halandóságba öltözött, és megszüntette a halált, szegénységben mutatta meg magát: de mérhetetlen gazdagságot ígért, és amit megszerzett, azt el nem veszíti.

Milyen végtelen az ő édessége, melyet elrejt azok elől, akik félnek tőle, de beteljesít azokban, akik remélnek benne.

Mert tudásunk csak töredékes, míg el nem jön a beteljesedés. Hogy ennek felfogására alkalmasak legyünk: ő, aki isteni mivoltában az Atyával egyenlő, a szolga alakjában hasonló lett hozzánk, Isten hasonlóságára alakít át minket: Isten egyszülött fia Emberfiává lett, hogy az emberek fiainak sokaságát Isten gyermekeivé tegye; és a szolga látható alakja által nevelt szolgákat gyermekké tökéletesíti az isteni mivolt meglátására.

Most ugyanis Isten gyermekei vagyunk, de még nem nyilvánvaló, hogy mik leszünk. Azt tudjuk, hogy ha megjelenik, hozzá leszünk hasonlók, mert látni fogjuk, amint van{n}{r}1 Jn 3, 2{/r}{/n}. Mert mire valók a bölcsesség és tudomány ajándékai, ezek az isteni kincsek, ha nem arra, hogy nekünk elegendők legyenek? És mire az édesség e sokasága, ha nem azért, hogy betöltsön minket? Mutasd meg tehát nekünk az Atyát, és az elég lesz nekünk{n}{r}Jn 14, 8{/r}{/n}.

Az egyik zsoltárban valaki közülünk vagy bennünk vagy helyettünk azt mondja neki: Eltelek, ha megjelenik dicsőséged{n}vö. {r}Zsolt 16, 15{/r}{/n}. Ő pedig egy az Atyával; és aki látja őt, az látja az Atyát is. Tehát Ő a Seregek Ura, Ő a dicsőség királya!{n}{r}Zsolt 23, 10{/r}{/n} Maga felé fordít bennünket, megmutatja nekünk arcát; és megmenekülünk, betelünk, és ez elég nekünk.

Addig, amíg ez meg nem történik, amíg meg nem mutatja majd nekünk, ami elegendő nekünk, amíg nem isszuk őt, az élet forrását, és be nem telünk, miközben a hitben járva tőle távol zarándoklunk, míg éhezzük és szomjazzuk az igazságot, és Isten arcának szépsége után kimondhatatlan lobogással vágyakozunk, addig a szolga alakjában való megszületését áhítatos engedelmességgel ünnepeljük.

Még nem vagyunk képesek szemlélni azt, aki az Atyától a hajnalcsillag előtt született, de keressük fel azt, akit a Szűz az éjszaka óráiban szült e világra. Még nem fogjuk fel, hogy neve fennmarad, amíg a nap ragyog{n}vö. {r}Zsolt 71, 17{/r}{/n}, de felismerjük, hogy az égen vert sátort{n}{r}Zsolt 18, 6{/r}{/n}.

Amíg nem láthatjuk együtt az Egyetlen örökkévalót az Atyában, addig emlékezzünk meg a nászházból kilépő Vőlegényről{n}{r}Zsolt 18, 6{/r}{/n}. Amíg nem vagyunk alkalmasak arra, hogy az Atya vendégei legyünk, addig ismerjük fel a mi Urunk, Jézus Krisztus jászolát.

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

1 Jn 1, 2; 5, 20

Az Élet megjelent. Mi láttuk és hirdetjük nektek az örök Életet, {*} Amely az Atyánál volt és megjelent nekünk.

Tudjuk, hogy az Isten Fia eljött és megadta nekünk az értelmet ahhoz, hogy megismerjük az igaz Istent, így az ő Fiában, Jézus Krisztusban vagyunk: ő az igaz Isten és az örök Élet. {*} Amely az Atyánál volt és megjelent nekünk.

Izajás próféta könyvéből

42, 1-8

{p}

Az Úr szelíd szolgája

Nézzétek, a szolgám, akit támogatok, a választottam, akiben kedvem telik. Kiárasztom rá lelkemet, hogy igazságot vigyen a nemzeteknek.

Nem kiált majd, s nem emeli föl a hangját, szava se hallatszik az utcákon. A megtört nádszálat nem töri össze, a pislákoló mécsbelet nem oltja ki. Hűségesen elviszi az igazságot, nem lankad el, sem kedvét el nem veszti, míg az igazságot meg nem szilárdítja a földön. Az ő tanítására várnak a szigetek.

Ezt mondja az Isten, az Úr, aki megteremtette az egeket és kifeszítette, aki megszilárdította a földet s rajta kisarjasztotta a növényeket, aki éltető leheletet ad a földön lakó népnek, és életet mindennek, ami csak jár-kel rajta: „Én, az Úr hívtalak meg az igazságban, én fogtam meg a kezed, és én formáltalak. Megtettelek a népnek szövetségül és a nemzeteknek világosságul, hogy nyisd meg a vakok szemét, és szabadítsd ki a börtönből a foglyokat, és a tömlöcből azokat, akik a sötétségben ülnek.

Én vagyok az Úr, ez a nevem! Dicsőségemet nem engedem át másnak, sem tiszteletemet a bálványoknak.”

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Mt 12, 18. 21 (Iz 42, 1)

Ez az én szolgám, akit kiválasztottam, szeretett Fiam, akiben tetszésemet találom. {*} Az ő nevében bíznak a pogány népek.

Kiárasztom rá Lelkemet, és hirdetni fogja az igaz hitet a pogányoknak. {*} Az ő nevében bíznak a pogány népek.

Nazianzi Szent Gergely püspök szónoklataiból

(Oratio 39 in sancta Lumina, 14-16. 20: PG 36, 350-351. 354. 358-359)

{p}

Krisztus megkeresztelkedése

Fény hull Krisztusra, vele együtt mireánk is. Krisztus megkeresztelkedik, vele együtt vízbe ereszkedünk, hogy vele együtt mi is kiszálljunk belőle.

János keresztel, Jézus eléje járul. Talán azért, hogy megszentelje azt, aki őt megkereszteli. De kétségtelenül azért, hogy a régi Ádámot mindenestül a vízbe temesse. Mielőttünk, és éppen miérettünk megszenteli a Jordánt, hogy Lélek és víz által avasson kereszténnyé, amint maga is lélek és test volt.

A Keresztelő vonakodik, Jézus nem hagyja magát. „Nekem van szükségem a te keresztségedre”{n}{r}Mt 3, 14{/r}{/n}, mondja akkor a mécses a Napnak, a szó az Igének, a jó barát a Vőlegénynek, asszonyok szülöttei közül a legnagyobb az egész teremtett világ Elsőszülöttének, az anyja méhében felujjongó annak, aki anyja szíve alatt imádásban részesült, az előfutár annak, aki eljött és újra el fog jönni. „Nekem van szükségem a te keresztségedre”, értsd hozzá: éppen teéretted. Biztosan tudja ugyanis, hogy majd a vértanúsága fogja őt megkeresztelni, és nem csupán a lábát mossák meg, mint Péternek.

Jézus azután feljön a vízből. Magával emeli a világot és látja, hogy megnyílik és kitárul az ég, amelyet Ádám maga és utódai előtt bezárt, amint a Paradicsomot is bezárta a tüzes kard.

Isten voltát tanúsítja közben a Szentlélek, amikor a hasonló a hasonlóra száll. Hang hallatszik az égből: onnan való volt ő is, akinek a tanúság szólt. És amikor testi módon láthatóvá válik a galamb, megdicsőíti a testet, mivelhogy az is Isten a megistenülés által. Századokkal előbb ugyancsak galamb jelezte a vízözön végét is.

Üljük meg tehát ma nagy tisztességgel Krisztus keresztségének ünnepét!

Legyetek tökéletesen tiszták, és tisztuljatok meg! Mert Isten egyáltalán semminek sem örül úgy, mint az ember megtérésének és üdvének, hiszen érte van minden beszéd és minden misztérium. A világ világosságaként legyetek éltető erő a többi ember számára, hogy tökéletes világoskodókként álljatok ama nagy világosság mellett, és öltözzetek magának a mennyei fényességnek a ragyogásába. Világosítson meg tisztán és ragyogóan a Szentháromság, akinek az egy Istenségéből kiáradó egy sugarát most még nem a maga teljességében vettétek a mi Urunk, Jézus Krisztusban, akinek legyen dicsőség és hatalom mindörökkön-örökké. Ámen.

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

_

Ma megnyílt az ég, a tenger édessé változott, a föld ujjong, a hegyek és völgyek örvendeznek: {*} János megkeresztelte Jézust a Jordán folyóban.

Mi történt veled, tenger, hogy meghátráltál, és teveled Jordán vize, hogy megfordultál? {*} János megkeresztelte Jézust a Jordán folyóban.

Izajás próféta könyvéből

61, 1-11

{p}

Az Úr Lelke nyugszik szolgáján

Az Úr Lelke nyugszik rajtam, mert az Úr kent föl engem. Elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, és meggyógyítsam a megtört szívűeket; hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak, és szabadságot a börtönök lakóinak; hogy hirdessem az Úr kegyelmének esztendejét, Istenünk bosszújának napját; hogy megvigasztaljam mind a gyászolókat, és koszorút adjak a hamu helyébe, örömnek olaját a gyászruha helyett, a szomorúság lelke helyett meg ünnepi öröméneket. Az igaz élet tölgyeinek nevezik majd őket, akiket az Úr ültetett el az ő dicsőségére.

Fölépítik az ősi romokat, és ami már rég pusztulásnak indult, azt helyreállítják. Újra fölépítik az elhagyott városokat, amelyek annyi nemzedéken át romokban hevertek.

Idegenek állnak elő és legeltetik nyájaidat, szántóvetőid és vincellérjeid is más nemzetből valók lesznek. Az Úr papjainak hívnak majd titeket, a mi Istenünk szolgáinak neveznek. A népek gazdagságát élvezitek, és az ő kincseikkel fogtok büszkélkedni.

Mivel nekik a szégyenből kétszeresen jutott, és gyalázat meg leköpdösés volt a részük, azért országukban kettős részt örökölnek, és állandó lesz az örömük.

Mert én, az Úr, az igazságot szeretem, és gyűlölöm a gonoszul rabolt szerzeményt. Híven megadom munkájuk jutalmát, és örök szövetséget kötök velük.

Ismerni fogják ivadékukat a nemzetek közt és sarjadékukat a népek körében. Akik csak látják őket, elismerik, hogy ők az a nemzedék, amelyet az Úr megáldott.

Örvendezve örvendek az Úrban, és lelkem ujjong az én Istenemben, mert az üdvösség ruhájába öltöztetett engem, és az igazság palástját terítette rám, mint ahogy a vőlegény fejdíszt tesz magára, mint ahogy a menyasszony ékszerekkel díszíti magát.

Mert amint a föld növényzetet sarjaszt, és amint a kert veteményt növel, úgy sarjaszt az Isten igazságot és dicsőséget minden nemzet előtt.

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

Iz 61, 1; Jn 8, 42

Az Úr Lelke nyugszik rajtam, mert az Úr kent föl engem. Elküldött, {*} Hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, és meggyógyítsam a megtört szívűeket; hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak, és szabadságot a börtönök lakóinak.

Én az Istentől való vagyok, tőle jöttem. Nem magamtól jöttem, hanem ő küldött. {*} Hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, és meggyógyítsam a megtört szívűeket; hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak, és szabadságot a börtönök lakóinak.

Szent Ágoston püspök beszédeiből

(Sermo 13 de Tempore: PL 39, 1097-1098)

{p}

Isten emberré lett, hogy az ember megistenüljön

A mai napon, szeretett testvéreim, anyától születve Üdvözítőnk lett a mi Urunk, Jézus Krisztus, aki öröktől fogva a mindenség Teremtője. Megszületett nekünk az időben, azzal a szándékkal, hogy bennünket az Atya örökkévalóságába vezessen. Az Isten emberré lett, hogy az ember átistenüljön: emberré lett ma az angyalok Ura, hogy az ember az angyalok kenyerét ehesse.

Ma beteljesedett az a jövendölés, amely így szól: Harmatozzatok, egek, onnan felülről, és ti, felhők, hullassátok közénk az Igazat! Nyíljék meg a föld, és teremje az Üdvözítőt!{n}{r}Iz 45, 8{/r}{/n} Lett tehát az, aki alkotott, hogy megtalálja azt, aki elveszett. Mert az ember így vall a zsoltárokban: Vetkeztem, míg meg nem aláztak{n}{r}Zsolt 118, 67{/r}{/n}. Vétkezett az ember és bűnös lett: Isten viszont emberré lett, hogy megszabaduljon az, aki vetkezett. Elesett tehát az ember nyomorúságosan, de Isten leszállt hozzá irgalmasan. Elesett az ember szánalmasan, de leszállt hozzá az Isten irgalmasan; elesett az ember kevélységben, de leszállt hozzá Isten a kegyelmével.

Ó milyen csoda, milyen bőkezűség ez, testvéreim! A természet törvényei megváltoznak az emberben; Isten születik, a Szűz férfi nélkül fogan gyermeket; Isten szavára lesz anyává, aki férfit nem ismer: egyszerre lett anya és szűz; anya lett, de sértetlen maradt; Szűz, akinek gyermeke van, soha férfit nem ismer, örökre érintetlen, mégsem terméketlen. Egyedül tőle, bűn nélkül született az, akit – minthogy nem férfitől ered – nem a test kívánsága, hanem a lélek engedelmessége hozott a világra.

{p}

VÁLASZOS ÉNEK

1 Jn 4, 14; 1, 9

Láttuk és tanúságot teszünk róla: {*} Az Atya elküldte a Fiút a világ Üdvözítőjéül.

Megbocsátja bűneinket, és minden gonoszságtól megtisztít minket. {*} Az Atya elküldte a Fiút a világ Üdvözítőjéül.