{r:Zsolt}107{/r} (106). zsoltár
Hálaadás a szabadulásért
Isten a tanítást Izrael fiainak adta, amikor békét hirdetett Jézus Krisztus által (ApCsel 10, 36).
I.

{v}1{/v}Adjatok hálát az Úrnak, mert jó,{x}

mert örökké szeret minket.

{v}2{/v}Így szóljanak azok, akiket megváltott az Úr,{x}

akiket megmentett az ellenség kezéből,

{v}3{/v}és akiket minden tájról összegyűjtött,{+}

napkeletről és napnyugatról,{x}

északról és délről.

{v}4{/v}Bolyongtak a pusztában, a sivatagban,{x}

lakott város felé utat nem találtak.

{v}5{/v}Az éhségtől és a szomjúságtól{x}

szinte elepedt a lelkük.

{v}6{/v}Az Úrhoz kiáltottak gyötrelmükben,{x}

aki szorult helyzetükből kiragadta őket.

{v}7{/v}Egyenes úton vezette őket,{x}

hogy lakott városba jussanak.

{v}8{/v}Adjanak hálát az Úrnak jóságáért,{x}

az emberek fiaival tett nagy csodáiért,

{v}9{/v}mert bő vizet adott a szomjazóknak,{x}

és az éhezőket jóllakatta.

{v}10{/v}Sötétben, a halál árnyékában ültek,{x}

nyomorultan, vasra verve,

{v}11{/v}mert ellenszegültek Isten szavának,{x}

a Magasságbeli döntését megvetették.

{v}12{/v}Ezért alázta meg szívüket szenvedéssel,{x}

elestek, és nem volt, aki fölsegítse őket.

{v}13{/v}Az Úrhoz kiáltottak gyötrelmükben,{x}

aki szorult helyzetükből kiragadta őket.

{v}14{/v}Kivezette őket a sötétből, a halál árnyékából,{x}

és bilincseiket összetörte.

{v}15{/v}Adjanak az Úrnak hálát jóságáért,{x}

az emberekkel tett nagy csodáiért,

{v}16{/v}mert az érckapukat összetörte,{x}

és a vas-zárakat összezúzta.

II.

{v}17{/v}A gonoszság útján balgaságba estek,{x}

és bűneik miatt nyomorba jutottak.

{v}18{/v}Megutáltak minden eledelt,{x}

s már a halál kapujához értek.

{v}19{/v}Az Úrhoz kiáltottak gyötrelmükben,{x}

aki szorult helyzetükből kiragadta őket.

{v}20{/v}Elküldte igéjét, és meggyógyította őket,{x}

életüket kimentette a pusztulásból,

{v}21{/v}hogy az Úrnak hálát adjanak jóságáért,{x}

az emberekkel tett nagy csodáiért,

{v}22{/v}hogy a dicséret áldozatát bemutassák,{x}

és ujjongással hirdessék tetteit.

{v}23{/v}Akik hajóikon mély tengerre szálltak,{x}

és a nagy vizek hátán végezték munkájukat,

{v}24{/v}azok láthatták az Úr nagy tetteit,{x}

és csodáit a mély tengeren.

{v}25{/v}Szavára szélvihar támadt,{x}

és hullámok tornyosultak:

{v}26{/v}Felemelkedtek az égig,{+}

majd lezuhantak a mélységekig,{x}

s nagy veszedelmükben már kétségbeestek.

{v}27{/v}Meginogtak, tántorogtak, mint a részeg,{x}

és odaveszett minden bölcsességük.

{v}28{/v}Az Úrhoz kiáltottak gyötrelmükben,{x}

aki szorult helyzetükből kiragadta őket.

{v}29{/v}Szellővé csendesítette a vihart,{x}

a hullámok elcsitultak.

{v}30{/v}Örültek is a nagy csendességnek;{x}

így vezette őket az óhajtott kikötőbe,

{v}31{/v}hogy az Úrnak hálát adjanak jóságáért,{x}

az emberek fiaival tett nagy csodáiért,

{v}32{/v}és hogy magasztalják őt a nép gyülekezetében,{x}

és a vének tanácsában is dicsőítsék.

III.

{v}33{/v}A folyókat sivataggá tette,{x}

és a forrásokat szomjas földdé,

{v}34{/v}a termőföldet pedig szikessé,{x}

az ott lakók bűnei miatt.

{v}35{/v}Aztán a pusztát tóvá változtatta,{x}

a kiszáradt földet vizek forrásává.

{v}36{/v}Ott telepítette le az éhezőket,{x}

hogy lakóvárost alapítsanak.

{v}37{/v}Bevetették földjüket, telepítettek szőlőt,{x}

és az bőséges termést hozott nekik.

{v}38{/v}Megáldotta őket, és megsokasodtak,{x}

és jószágaik számát nem engedte fogyni.

{v}39{/v}Majd ismét megfogyatkoztak, nyomorba jutottak,{x}

és gyötrődtek bajtól, szenvedéstől.

{v}40{/v}De aki a fejedelmeket is megvetéssel sújtja,{x}

és úttalan pusztán hagyja bolyongani:

{v}41{/v}az felemelte nyomorából a szegényt,{x}

és nemzetségüket, mint nyájat megsokasította.

{v}42{/v}Látják ezt az igazak, és örvendeznek,{x}

ám bezárul minden gonosz ajka.

{v}43{/v}Ki olyan bölcs, hogy felfogja ezt,{x}

és megértse az Úr szeretetét?

HTML © Juraj Vidéky, László Elek