{v}1{/v}Emlékezz meg Dávidról, Uram,{x}

és arról, hogy mennyit buzgólkodott.

{v}2{/v}Mert megesküdött az Úrnak,{x}

fogadalmat tett Jákob erős Istenének:

{v}3{/v}„Nem lépek addig házamba,{x}

és nem térek addig vetett ágyba nyugodni,

{v}4{/v}nem engedem szunnyadni szememet,{x}

és szempillámat álomra nem hunyom,

{v}5{/v}míg nem találok lakóhelyet az Úrnak,{x}

hajlékot Jákob erős Istenének!”

{v}6{/v}Íme, azt hallottuk, hogy a frigyláda Efratában van,{x}

és megtaláltuk Jaar mezején.

{v}7{/v}Induljunk hát sátorába,{x}

boruljunk le lábának zsámolya előtt!

{v}8{/v}Kelj útra, Urunk, nyugalmad helyére,{x}

kelj útra, te és hatalmad ládája!

{v}9{/v}Igazságba öltözzenek papjaid,{x}

és szentjeid ujjongjanak!

{v}10{/v}Szolgádnak, Dávidnak kedvéért{x}

fölkented arcát meg ne vesd!

{v}11{/v}Esküt tett az Úr Dávidnak,{x}

igaz esküt, nem vonja vissza:

„Véredből származó utódot{x}

ültetek majd trónodra.

{v}12{/v}Hogyha megtartják szövetségemet fiaid,{x}

és a parancsokat, melyekre őket tanítom,

akkor még az ő fiaik is{x}

trónodon ülnek mindörökre.”

{v}13{/v}Kiválasztotta az Úr magának Siont,{x}

lakóhelyéül kívánta:

{v}14{/v}„Nyugalmam helye ez lesz örökre,{x}

itt akarok lakni, ez a kívánságom.

{v}15{/v}Eleséggel gazdagon megáldom,{x}

szegényeit jól tartom kenyérrel.

{v}16{/v}Papjaira az üdvösség palástját terítem,{x}

és szentjei ujjongva ujjonganak.

{v}17{/v}Dávidnak ott hatalmas sarjat támasztok,{x}

fényességet hintek fölkent királyomra.

{v}18{/v}Ellenségeit szégyennel borítom,{x}

az ő fején azonban korona ragyog.”

HTML © Juraj Vidéky, László Elek