{r:Zsolt}140{/r} (139). zsoltár 1-9. 13-14
Bizakodás a veszedelemben
Az Emberfiát a bűnösök kezére adják (Mt 26, 45).

{v}2{/v}Ments meg, Uram, a gonosz embertől,{x}

őrizz meg az erőszakos férfiútól.

{v}3{/v}Attól, aki szívében gonoszat forral,{x}

és civakodást szít egész nap.

{v}4{/v}Nyelve hegyes, akár a kígyó nyelve,{x}

ajka mögött viperaméreg rejtezik.

{v}5{/v}Óvj meg, Uram, a gonosz ember kezétől,{+}

és őrizz meg az erőszakos férfiútól,{x}

aki azt keresi, hogy léptemet elgáncsolja.

{v}6{/v}Tőrt vetnek nékem a kevélyek,{+}

kötélhálót feszítenek elém,{x}

és utamba csapdát rejtenek.

{v}7{/v}Így szólok hát az Úrhoz: „Istenem vagy nékem,{x}

halld meg, Uram, esdeklő szavamat!”

{v}8{/v}Istenem, Uram, erős menedékem,{x}

a csata napján fejemet te oltalmazod.

{v}9{/v}Ne teljesítsd, Uram, a gonosz ember vágyait,{x}

terveit ne vezesd sikerre.

{v}13{/v}Tudom, hogy az Úr megvédi a gyengének jogát,{x}

és igazságot szolgáltat a szegénynek.

{v}14{/v}Magasztalják ezért neved az igazak,{x}

csak a jók maradnak meg színed előtt!

HTML © Juraj Vidéky, László Elek