{r:Zsolt}141{/r} (140). zsoltár, 1-9
Imádság veszély idején
Az angyal kezéből a tömjén füstje a szentek imádságával felszállt az Isten elé (Jel 8, 4).

{v}1{/v}Uram, hozzád kiáltok, siess hozzám,{x}

figyelj szavamra, amikor hozzád könyörgök!

{v}2{/v}Imádságom, mint a tömjénfüst szálljon eléd,{x}

kitárt kezem legyen esti áldozat!

{v}3{/v}Uram, állíts szájam elé őrséget,{x}

és ajkam kapujához rendelj védelmet!

{v}4{/v}Ne engedd, hogy szívem a bűnre hajoljon,{x}

hogy a cselszövőkkel szőjek gonosz terveket.

Hogy a gonosztevők társául ne szegődjem,{x}

dús lakomáikat meg sem ízlelem!

{v}5{/v}Az igaz, ha megfedd, szeretetből teszi,{+}

de a gonosz olajától fejem ne csillogjon,{x}

gonosztetteikkel szemben imádsággal vértezem magam.

{v}6{/v}Ha bíráikat a kőszikláról letaszítják,{x}

kinyilvánul szavaik álnoksága.

{v}7{/v}Mint a széttört malomkődarabok a földön szerteszét,{x}

úgy hevernek csontjaik az alvilág szájánál.

{v}8{/v}De én hozzád emelem fel szemem, Uram, Istenem,{x}

hozzád fordulok, ne hagyd elveszni lelkemet.

{v}9{/v}Őrizz meg a tőrtől, amit nekem vetettek,{x}

a gonosztevők csapdájától.

HTML © Juraj Vidéky, László Elek