{r:Zsolt}18{/r} (17). zsoltár, 1-30
Hálaadás a szabadulásért és a győzelemért
Abban az órában heves földrengés támadt (Jel 11, 13).
I.

{v}2{/v}Szeretlek, Uram, én erősségem!{x}

{v}3{/v}Uram, erősítőm, menedékem, szabadítóm!

Istenem, segítőm, akiben remélek,{x}

oltalmazóm, hatalmas szabadítóm és pártfogóm!

{v}4{/v}Segítségül hívlak, áldott Istenem,{x}

s akkor ellenségeimtől megszabadulok.

{v}5{/v}Rám zúdultak a halál hullámai,{x}

pusztító áradat rettent engem.

{v}6{/v}Rám tekeredtek az alvilág kötelékei,{x}

hurkot vetett nyakamra a halál.

{v}7{/v}Nyomorúságomban az Urat szólítottam,{x}

Istenemhez kiáltottam.

Templomában szavamat meghallotta,{x}

s kiáltásom színe elé, füléig hatolt.

II.

{v}8{/v}Megindult és megrendült a föld,{+}

a hegyek alapja rengett, és megingott,{x}

mert Isten haragra gyúlt.

{v}9{/v}Orrából füst lövellt,{+}

szájából emésztő tűz;{x}

perzselő parázs izzott benne.

{v}10{/v}Lehajlította az eget, és leszállt,{x}

lába sötét felhőre lépett.

{v}11{/v}Kerubra hágott, úgy röpült,{x}

szelek szárnyán siklott tova.

{v}12{/v}Homályba burkolózott;{+}

mint valami sátor, úgy takarta őt{x}

sötétlő víz, égi felhő.

{v}13{/v}Arcának fényétől a felhők szétfutottak,{x}

jégeső zuhogott és tüzes villám.

{v}14{/v}Mennydörgött az égből az Úr,{+}

megzengette hangját a Fölséges,{x}

jégeső zuhogott és tüzes villám.

{v}15{/v}Nyilait hullatta, és szétszórta őket,{x}

villámait szórta, és rájuk ijesztett.

{v}16{/v}Előtűntek a vizek medrei,{x}

feltárultak a földkerekség alapjai

az Úr feddő szavától,{x}

tomboló haragja viharától.

{v}17{/v}Lenyúlt a magasból, s megragadott engem,{x}

az áradó vizekből magához emelt.

{v}18{/v}Kiragadott szörnyű ellenségeim közül,{+}

azok közül, akik gyűlölnek,{x}

és erősebbek, mint én vagyok.

{v}19{/v}Sanyarúságom idején rám törtek,{x}

az Úr azonban oltalmamra kelt,

{v}20{/v}kivezetett biztonságos helyre,{x}

megszabadított, mert kedvét leli bennem.

III.

{v}21{/v}Megjutalmazott az Úr igaz voltom szerint,{x}

és megfizetett tiszta kezemért,

{v}22{/v}amiért az Úr ösvényein jártam,{x}

és gonoszul nem hagytam el Istenemet,

{v}23{/v}mert szemem előtt áll minden törvénye,{x}

és parancsait el nem vetettem.

{v}24{/v}Szeplőtelen voltam előtte,{x}

és a gonosztól őrizkedtem.

{v}25{/v}Megjutalmazott az Úr igaz voltom szerint,{x}

mivel kezem tiszta maradt szeme előtt.

{v}26{/v}A szenthez szent vagy,{x}

a jóhoz jóságos,

{v}27{/v}a tisztához tiszta,{x}

ám a ravasznak túljársz az eszén.

{v}28{/v}Megszabadítod a megtiport népet,{x}

de a nagyralátó kevélyt megalázod.

{v}29{/v}Mécsvilágot gyújtasz nekem, Uram,{x}

fénysugarat adsz nekem, Istenem, a sötétségben.

{v}30{/v}Ha velem vagy, rárontok az ellenség hadára,{x}

Istenemmel együtt fölhágok a várfalakra is.

{r:Zsolt}18{/r} (17). zsoltár, 31-51
Hálaadás
Ha Isten velünk, ki ellenünk? (Róm 8, 31)
IV.

{v}31{/v}Az Isten útja szeplőtelen út,{+}

az Úr szava a tűzpróbát kiállta:{x}

oltalmat ád a benne bízóknak.

{v}32{/v}Van-e más Isten a mi Urunkon kívül?{x}

Van-e más menedék, mint a mi Istenünk?

{v}33{/v}Isten övezett föl engem erősséggel,{x}

ő tette utamat feddhetetlenné,

{v}34{/v}lábamat gyorssá tette, mint a szarvas lábát;{x}

biztonságos magaslatra ő emelt föl engem.

{v}35{/v}Ő edzette kezemet a harcra,{x}

hogy karom az ércíjat meg tudja feszíteni.

V.

{v}36{/v}Oltalmazó pajzsot te nyújtottál nekem,{+}

a te jobbod ölelt át engem,{x}

és a te jóságod nevelgetett.

{v}37{/v}Lépteimet biztossá tetted,{x}

lábam azért nem ingadozott.

{v}38{/v}Ellenségeimet űztem, és elértem,{x}

vissza sem fordultam, amíg el nem vesztek.

{v}39{/v}Összezúztam őket, megállni sem tudtak,{x}

mind odahullottak lábam elé.

{v}40{/v}Felöveztél a csatára erővel,{x}

és elgáncsoltad a rám törőket.

{v}41{/v}Ellenségeimet megszalasztottad,{x}

szétszórtad gyűlölőimet.

{v}42{/v}Kiáltottak, de nem volt szabadítójuk,{x}

hívták az Urat, de rájuk nem hallgatott.

{v}43{/v}Szétszórtam őket, mint a szél a port,{x}

összetiportam, mint az utca sarát.

{v}44{/v}Kimentettél a nép viszályaiból,{x}

nemzetek fejévé rendeltél.

Szolgám lett oly nép is, melyet nem ismertem,{x}

{v}45{/v}engedelmesen hallgatnak rám.

Idegenek keresték kedvemet,{+}

{v}46{/v}az idegenek fiai elsápadtak előttem,{x}

és reszkettek rejtekükben.

VI.

{v}47{/v}Éljen az Úr, Segítőm legyen áldott,{x}

dicsőség üdvöm Istenének!

{v}48{/v}Elégtételt adtál nekem, Uram,{+}

és a népeket hatalmam alá vetetted,{x}

dühödt ellenségeimtől megszabadítottál.

{v}49{/v}A lázongók fölé emeltél,{x}

s kiszabadítottál az erőszakosok kezéből.

{v}50{/v}Magasztallak azért, Uram, a nemzetek között,{x}

és nevednek zsoltárt énekelek:

{v}51{/v}csodálatos győzelmet adsz királyodnak,{+}

jóságos vagy fölkentedhez,{x}

Dávidhoz és családjához mindörökké.

HTML © Juraj Vidéky, László Elek