{r:Zsolt}22{/r} (21). zsoltár, 24-32
{r:Zsolt}22{/r} (21). zsoltár, 2-23 (¶ 24-32{/r})
{r:Zsolt}22{/r} (21). zsoltár
A szenvedő igaz meghallgatásra talál
Jézus hangosan felkiáltott: „Éli, Éli, lamma szabaktáni?” (Mt 27, 46)
I.

{v}2{/v}Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?{x}

Miért maradsz távol megmentésemtől, panaszos szavamtól?

{v}3{/v}Istenem, kiáltok naphosszat, és te nem hallgatsz reám,{x}

kiáltok éjjel, és nincs nyugodalmam.

{v}4{/v}Pedig te szent vagy,{x}

szentélyed a te néped dicsősége.

{v}5{/v}Benned bizakodtak atyáink,{x}

bizakodtak, és te őket megmentetted.

{v}6{/v}Hozzád kiáltottak, és megszabadultak,{x}

nem vallottak szégyent, mert benned bíztak.

{v}7{/v}Én azonban féreg vagyok, nem ember,{x}

emberek szégyene, akit a nép megvet.

{v}8{/v}Aki csak rám néz, mind nevet,{x}

elhúzza száját, fejét ingatva mondja:

{v}9{/v}„Az Úrban remélt, hát mentse meg,{x}

szabadítsa meg, ha úgy szereti!”

{v}10{/v}Te hoztál ki engem az anyaméhből,{x}

már anyám keblén te voltál reménységem.

{v}11{/v}Terád hagyatkoztam, amióta élek,{x}

te vagy Istenem anyám ölétől.

{v}12{/v}Ne légy tőlem távol, mert itt a szenvedés,{x}

és nincs, aki segítsen.

II.

{v}13{/v}Körülvesz engem számtalan tulok,{x}

básáni bikák rohannak rám.

{v}14{/v}Rám tátják szájukat,{x}

prédáló, üvöltő oroszlán módjára.

{v}15{/v}Mint a kiöntött víz, olyan lettem,{x}

minden csontom szertehullott.

Szívem, mint a viasz,{x}

megolvadt bennem.

{v}16{/v}Torkom kiszáradt, mint a cserép,{+}

nyelvem ínyemhez tapadt:{x}

a halál porába fektettél.

{v}17{/v}Kutyák falkája ólálkodik körülöttem,{x}

gonosztevők serege zár körül.

Átlyuggatták kezemet-lábamat,{x}

{v}18{/v}megszámlálhatom minden csontomat.

Ők meg csak bámulnak, rajtam mulatnak,{+}

{v}19{/v}elosztják maguk közt ruhámat,{x}

és köntösömre sorsot vetnek.

{v}20{/v}Te azonban, Uram, ne maradj távol!{x}

Erősségem, siess segítségemre!

{v}21{/v}Ments meg a kard élétől,{x}

ragadd ki lelkem az ebek karmai közül.

{v}22{/v}Szabadíts ki az oroszlán torkából,{x}

a bikák szarva elől engem, nyomorultat.

{v}23{/v}Hadd hirdessem nevedet testvéreim előtt,{x}

a gyülekezetben hadd áldjalak.

¶ A zsoltár további része tetszés szerint végezhető.

III.

{v}24{/v}Akik félitek az Urat, áldjátok,{x}

magasztaljátok őt, Jákob utódai!

Félve tisztelje őt Izrael minden törzse,{x}

{v}25{/v}mert nem nézi le, s nem veti meg a szegény nyomorát.

Arcát nem rejti el előle,{x}

segélykiáltását meghallgatja.

{v}26{/v}A nagy gyülekezetben téged dicsérlek,{x}

az istenfélők előtt teljesítem fogadalmam.

{v}27{/v}Egyenek a szegények, és lakjanak jól,{+}

áldják az Urat mind, akik keresik:{x}

„Szívük élni fog mindörökké!”

{v}28{/v}Gondoljon az Úrra, és térjen hozzá a föld minden határa,{x}

boruljanak le előtte a nemzetek családjai!

{v}29{/v}Mert az Úré a hatalom,{x}

a népeken ő uralkodik.

{v}30{/v}Őelőtte borul le a föld minden hatalmassága,{x}

előtte hajolnak meg mind, akik a porba visszatérnek.

Az én lelkem is neki él,{x}

{v}31{/v}és nemzetségem neki fog szolgálni.

Beszéljenek az Úrról a jövendő nemzedéknek,{+}

{v}32{/v}a majd születő népnek igazságosságát hirdessék:{x}

„Ezeket mind az Úr cselekedte!”

HTML © Juraj Vidéky, László Elek