{v}2{/v}Magasztallak, Uram, mert megmentettél,{x}

nem hagytad, hogy ujjongjanak rajtam ellenségeim.

{v}3{/v}Uram, Istenem, hozzád kiáltottam,{x}

és meggyógyítottál.

{v}4{/v}Kihoztál, Uram, a holtak országából,{x}

életben tartottál, nehogy sírba szálljak.

{v}5{/v}Zsoltárt zengjetek az Úrnak, ti, az ő szentjei,{x}

áldjátok szent emlékezetét,

{v}6{/v}mert csak egy pillanatig tart haragja,{x}

de jósága végigkísér életünkön.

Ha este betér hozzám a sírás,{x}

reggelre visszatér az ujjongás.

{v}7{/v}Így szóltam magamban bízva:{x}

„Sohasem fogok meginogni!”

{v}8{/v}Te, Uram, jó voltál hozzám,{x}

erős, magas hegyre állítottál.

De ha elrejtetted arcodat,{x}

én megrettentem.

{v}9{/v}Hozzád kiáltok, Uram,{x}

Istenemhez így könyörgök:

{v}10{/v}„Véremből mi hasznod lenne,{x}

hogyha sírba szállnék?

Dicsőíthet-e a por téged,{x}

magasztalhat-e hűségedért?

{v}11{/v}Hallgass meg, Uram, és könyörülj rajtam,{x}

te légy, Uram, segítségem!”

{v}12{/v}Gyászomat örömre fordítottad,{x}

széttépted szőrzsákomat, és örömbe öltöztettél,

{v}13{/v}hogy lelkem énekeljen, és ne hallgasson.{x}

Uram, én Istenem, téged áldalak örökké!

HTML © Juraj Vidéky, László Elek