{v}2{/v}Te vagy, Uram, én reményem,{+}
ne hagyj soha szégyent érnem,{x}
igazságodban szabadíts meg engem!
{v}3{/v}Fordítsd felém füledet,{x}
siess, Uram, ments meg engem!
Te légy oltalmazó kősziklám,
és megerősített házam,{x}
hogy megszabadíts engem!
{v}4{/v}Erősségem és menedékem valóban te vagy,{x}
neved miatt vezess és irányíts engem!
{v}5{/v}Kiszabadítasz a hálóból, amit titkon vetettek nekem,{x}
mivel te vagy az én erősségem!
{v}6{/v}Uram, kezedbe ajánlom lelkemet;{x}
megváltottál engem, hűséges Istenem!
{v}7{/v}Te utálod a hazug bálványok tisztelőit,{x}
én azonban az Úrban remélek!
{v}8{/v}Ujjongok és örvendezem jóságod miatt,{x}
mert tekintetre méltattad alázatosságomat.
Ismered lelkem gyötrődéseit,{+}
{v}9{/v}nem adtál ellenségeim kezébe,{x}
lábamat tágas helyre állítottad.
{v}10{/v}Szorongatnak, Uram, könyörülj rajtam,{+}
szemem a bánattól elhomályosult,{x}
sorvadozik testem-lelkem.
{v}11{/v}Életem már elernyed a kíntól,{x}
sóhajtozásban fogynak el éveim.
Erőm megtört a nyomorúságban,{x}
csontjaim is sorvadoznak.
{v}12{/v}Gyalázattá lettem minden ellenségem előtt,{+}
szomszédaim és ismerőseim félnek tőlem,{x}
ha meglátnak az utcán, elkerülnek.
{v}13{/v}Szívükben elfelednek, mintha meghaltam volna,{x}
olyanná lettem, mint az összetört edény.
{v}14{/v}Sokak gyalázkodó szavát hallom;{x}
rettegés vesz körül engem,
mert ezek összefognak ellenem,{x}
azon tanakodnak, hogy életemet kioltsák.
{v}15{/v}Én pedig benned remélek, Uram,{+}
azt mondtam: „Te vagy Istenem,{x}
{v}16{/v}kezedben van a sorsom.”
Ragadj ki az ellenség kezéből,{x}
és azoktól, akik üldöznek engem.
{v}17{/v}Szolgád fölé ragyogtasd fel arcodat,{x}
irgalmasságodban szabadíts meg engem!
{v}20{/v}Mily nagy a te jóságod, Uram,{x}
amelyet a téged félőknek tartogatsz,
amelyet azoknak készítettél, akik benned bíznak,{x}
minden ember szeme láttára.
{v}21{/v}Arcod védő árnyékában rejted el őket{x}
az emberek zaklatása elől.
Sátradban adsz nekik biztos helyet,{x}
a gonosz nyelvektől távol.
{v}22{/v}Legyen áldott az Úr,{x}
aki csodás szeretettel véd meg erős városában.
{v}23{/v}Én pedig ijedtemben már azt mondtam:{x}
„Szemed elől elvetettél engem!”
De te meghallgattad könyörgő szavamat,{x}
amikor hozzád kiáltottam.
{v}24{/v}Szeressétek az Urat, ti, összes szentjei,{+}
a hűségeseket megvédi az Úr,{x}
de bőven megfizet a gőgösöknek.
{v}25{/v}Legyetek bátrak, és erősödjék szívetek,{x}
mind, akik az Úrban reménykedtek.
HTML © Juraj Vidéky, László Elek