{v}2{/v}Isten a mi menedékünk, a mi erős várunk,{x}

biztos segítségünk, amikor szorongatnak minket.

{v}3{/v}Nem félünk ezért, ha a föld háborog,{x}

és ha a hegyek a tengerbe zuhannak.

{v}4{/v}Hadd zúgjanak és áradjanak vizei,{x}

hadd rengjenek viharától a bércek!

{v}5{/v}Csörgedező patakok vidítják Isten városát,{x}

a Magasságbelinek szentséges lakhelyét.

{v}6{/v}Nem fog megrendülni, mert Isten lakik benne,{x}

Isten oltalmazza már kora hajnalban.

{v}7{/v}Nemzetek tomboltak, országok inogtak;{x}

az Úr mennydörgő szózatától megrettent a föld.

{v}8{/v}Velünk van a Seregek Ura,{x}

a mi menedékünk Jákob Istene.

{v}9{/v}Jöjjetek, és lássátok az Úr tetteit,{x}

a csodákat, melyeket a földön végbevitt.

Elnémítja a hadakat szerte a világon:{+}

{v}10{/v}összetör íjat, lándzsát összezúz,{x}

a pajzsokat tűzben elégeti.

{v}11{/v}„Legyen elég, és lássátok be: az Isten én vagyok;{x}

fölséges a nemzetek közt, fölséges a földön.”

{v}12{/v}Velünk van a Seregek Ura,{x}

a mi menedékünk Jákob Istene.

HTML © Juraj Vidéky, László Elek