{v}1{/v}Az oktalan így gondolkodik magában: „Nincs Isten!”{+}

{v}2{/v}Megromlottak, utálatos dolgokat művelnek,{x}

aki jót cselekedne, senki sincs olyan.

{v}3{/v}Megszemléli Isten az égből az embereket,{x}

hadd lássa, van-e köztük értelmes és Istenre szomjas.

{v}4{/v}Mind rossz útra tértek, megromlottak mind,{x}

nincs, aki jót tenne, nincs egyetlen egy sem.

{v}5{/v}Hát nem térnek észre a gonosztevők,{x}

akik, mint kenyeret, felfalják népemet?

Nem fohászkodnak az Úrhoz,{x}

{v}6{/v}de ott is reszketnek majd, ahol nincs mitől félni,

mert Isten szétszórja elnyomóid csontját;{x}

megszégyenülnek, mert Isten elvetette őket.

{v}7{/v}Bárcsak jönne már üdvösség Sionból Izraelnek!{+}

Ha Isten kimenti népét a rabságból,{x}

ujjong és örvend majd Isten minden választottja.

HTML © Juraj Vidéky, László Elek